Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-17 / 51. szám
1997. december 17. Nagyvilág Negyvenegy éves a világ leggazdagabb embere Örökölni könnyű... A pénz forgatja a világot, énekelte Liza Minelli a Kabaréban 1972-ben. 25 évvel később ez csak annyiban változott, hogy még több pénz forgatja. Amerikában az utóbbi tíz évben 13-ról 170(?)-re emelkedett a dollár- milliárdosok száma. Az óriási vagyonnal rendelkezők klubja már korántsem olyan exkluzív, mint régen volt, de persze a listára még mindig sikk felkerülni. Az elkápráztató összegek az évezred végén gyorsabb ütemben sokszorozódnak, mint a történelem során bármikor. Az elmúlt évben Bili Gates nettó vagyona átlagosan 400 millió dollárral nőtt hetente! A „nouveaux riches” elsősorban a szilíciumforradalom „termékei”. A régiek az olajnak, az ingatlannak, a médiának köszönhetik szerencséjüket. És ott vannak az igazi lézengő ritterek, akik „csak” örököltek. Örökölni könnyű... Az igazán értékes milliárdokat magadnak kell megteremtened. Azután forgatnod kell, befektetned, többszöröznöd és többszöröznöd, hogy elismerjenek, irigyeljenek, imádjanak és gyűlöljenek. Sic itur ad astra! Az amerikai Forbes magazin időről időre különböző ismérvek alapján rangsorolja a világ gazdagjait. Az alábbi lista a világ első 30 leggazdagabb emberét mutatja be, üzletágtól, országtól függetlenül. A nevek mellett feltüntetett szám a nettó vagyon összege, amerikai dollárban. Bili Gates, a Microsoft császára 1. Gates, William Henry III (USA) 38,6 milliárd Gates, miután otthagyta a Har- vardot, Paul Alannel, régi iskolatársával 1975-ben megalapította a Microsoft céget. A korai IBM PC-khez MS-DOS operációs rendszereket fejlesztettek ki. Gates most 41 éves, és új világok meghódítására törekszik. Áprilisban 425 millió dollárt költött a WebTv-re, amely az Internetet a televízión keresztül hozza otthonunkba. II. Erzsébet angol királynő 2. Bolkhei, Hassanal szultán (Brunei) 38 milliárd 1967 óta uralkodik. Hatalmas vagyonát az olajnak és a földgáznak köszönheti. 51 éves. 3. Walton család (USA) 27,6 milliárd Az 1992-ben elhunyt öreg Sam Walt alapította a Walt-Mart áruházláncot 1962-ben, amely Amerikában a legnagyobb kiskereskedői hálózattal rendelkezik: több mint 2000 áruház tartozik hozzá. Idősebbik fia, Róbert vezeti a céget. 4. Warren, Edward Buffet (USA) 21 milliárd Milliárdjait tőzsdei befektetésekkel szerezte. 67 éves. 5. Fahd Bin Abdulaziz Alsaud király (Szaud-Arábia) 20 milliárd 1982-ben bátyja, Háled király meggyilkolása után lépett a trónra. Vagyonának forrása: a „fekete arany” és pénzügyi befektetései. 54 éves. 6. Suharto elnök (Indonézia) 16 milliárd 1967 óta Indonézia államfője. A legtöbb indonéz vállalatban érdekelt. 76 éves. 7. II. Erzsébet királynő (Egyesült Királyság) 16 milliárd/350 millió Vagyona 16 milliárd dollár, a koronaékszerekkel együtt, amelyeket a királynő országa számára őriz és gondoz. A koronaékszerek nélkül vagyona „csak” 350 millió dollár. 1952 óta uralkodik. 76 éves. 8. Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al- Sabah sejk (Kuvait) 15 milliárd 1977 óta uralkodik. Elsősorban országa olajából, ingatlan- és egyéb befektetésekből származik a vagyona. 9. Allén, Paul Gardner (USA) 14.7 milliárd Bili Gates barátja és társa volt. 1983-ban kilépett a Microsoftból, miután megállapították, hogy Hodgkin kórban szenved. Meggyógyult. Jelenleg 8% részesedése van a vállalatban. Azt rebesgetik, hogy Szeles Mónika teniszsztárral randevúzgat. 44 éves. 10. Lee Shau Kee (Hongkong) 14.7 milliárd Vagyonát apartmanházak építéséből halmozta fel. 68 éves. 11. Oeri, Hoffman és a Sacher család (Svájc) 14,3 milliárd A család gyógyszeripari befektetésekből gazdagodott meg. A Roche gyógyszergyár a család tulajdona, de vezetésében aktívan már nem vesznek részt. 12. Castro, Fidel (Kuba) 14 milliárd „L’état c’est moi.” Az állam valójában Castro. Kuba 14 milliárd dolláros GDP-jével Castro szabadon rendelkezik. Fidel Castro 13. Haas család (USA) 12.3 milliárd Levi Strauss örökösei, a farmer hódításának köszönhetik szerencséjüket. 14. Mars, Forrest család (USA) 12.3 milliárd A Mars Cukorgyárat vezetik. A csoki a világ minden táján kapható. 15. Kwok, Walter, Thomas, Raymond (Hongkong) 12.3 milliárd A testvérek ingatlanok, infrastrukturális projektek és mobiltelefonok gyártásába fektetnek nagyobb összegeket. 16. Quandt család (Németország) 11,7 milliárd A BMW gyárban 50%-os a részesedésük. 17. Albrecht Theo és Kari (Németország) 11,7 milliárd Az országot behálózó Aldi diszkontáruházak tulajdonosai. 18. Tsai-Wan-Lin és családja (Tajvan) 11,5 milliárd Biztosítási üzleteket kötnek. 19. Alsaud herceg (SzaudArábia) 11 milliárd Alsaud rendkívül ravasz, intelligens, és mindig szerencsés. Érdekeltsége van többek között a következő cégekben: Apple Computer, TWA, Saatchi 8c Saatchi. 20. Li-Ka-Shing (Hongkong) 11 milliárd Művirágok gyártásával kezdte. Ma kiskereskedői és infrastrukturális beruházó-vállalatai vannak. 21. Engelhom, Curt (Németország) 11 milliárd Gyógyszergyártás: Corange cég. Később eladta a vállalatot a Roche-nak. 22. Thomson, Kenneth (Kanada) 11 milliárd Média-business. 23. Newhouse, Donald és Sámuel (USA) 10 milliárd Sajtóiparmágnás. 29 újságot ellenőriz pl. a Vanity Fair-t, a Bolkhei Hassanal The New Worker-t. 24. Cox, Barbara és Anne (USA) 10 milliárd Média: újság, tv-kábelrendsze- rek, rádió- és televízióállomások tulajdonosai, 74 és 77 évesek. 25. Ellison, Lawrence J. (USA) 9,2 milliárd IBM kompatibilis mainframe- ek kiépítésével kezdte. A hálózati számítógépek elterjesztése fűződik a nevéhez. Gates le- körözésére törekszik. 53 éves. 26. Haniel család (Németország) 9 milliárd Gyógyszergyártás. 27. Rousing, Has és Gad (Svédország) 9 milliárd A világ legnagyobb csomagológyára, a Tetra Lévai tulajdonosai. 28. Moore, Gordon Earle (USA) 8,8 milliárd Az első integrált áramkör kifejlesztője. Róbert Noyce-szal együtt megalapította az Intel Corporationt. Ma az Intel a mikroprocesszor-gyártás vezető vállalata. Moore 68 éves. 29. Cargill család (USA) 8,8 milliárd A Cargill a világ legnagyobb magánkézben lévő vállalata. Különféle árucikkek kereskedelmével foglalkozik. 30. Bettencourt, Liliane (Franciaország) 8,4 milliárd L’Oréal, Nestlé. Visszavonult, már nem vesz részt a cégek irányításában. Forrás: ELIT magazin A gazdagság kultúrája Kocsis Györgyi_____________ A meggazdagodáshoz három dolog kell: korán kell kelni, sokat dolgozni és olajat találni - hangzott egykor Paul Getty amerikai multimilliárdos receptje. Mindez Magyarországon is így van - teszik hozzá a rossz nyelvek egyetlen apró különbség, hogy olajat nem találni kell, hanem szőkíteni. Ebből a csekély differenciából is levezethető, vajon miért nem készül még Magyarországon olyan, a nyugati magazinokban rendszeresen publikált lista, amely az ország legvagyonosabb embereit nevezné meg, állítaná rangsorba. A rendszert váltott volt szocialista országok közül ez idáig csak Lengyelországban próbálkozott meg a Wprost című politikai hetilap a leggazdagabb lengyel üzletemberek listájának összeállításával, amelynek tartalmát, hitelességét azonban sokan kétségbe vonják. „Nyugaton az üzletemberek szeretnék, ha nevük szerepelne a Forbes vagy a Capital listáján, nálunk viszont attól félnek, hogy a listáról egyenesen az ügyészségre kerülnek” -jellemezte a listakészítők nehézségeit a Wprost munkatársa. Nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a vagyonos magyar polgár meglehetősen rejtőzködő: irigységet keltő luxusvillában lakik, csodaautón jár, de magas kerítés és elsötétített szélvédő mögött, arcát nem mutatja a nyilvánosságnak. A társadalom zöme ma megkérdőjelezi, hogy a rendszerváltás óta legális eszközökkel szert lehetett-e tenni jelentős vagyonokra, vagy a gyarapodás - a laza, hiányos törvények, a lassú igazságszolgáltatás és a korrupcióra hajlamos államigazgatás mellett - morálisan igazolható módszerekkel történt-e. A magyar gazdag maga is sokszor lelkiisme- ret-furdalásos, az állandó önigazolás kényszerében él, mert mindenki másnál jobban tudja, hol kerülte meg a még oly irreális jogszabályt vagy a kétségkívül elbizonytalanodott közerkölcsöt. A magyar gazdag persze szinte kizárólag újgazdag - nem is lehetne más, hiszen a szocializmus idején az egyéni vagyongyarapodás korlátái nagyon szűkre szabottak voltak -, aki megkérdőjelezhető legitimitású vagyonát ritkán képes a társadalom többi tagjaiért felelősséget érző citoyen méltóságával „viselni”. A magyar gazdag nemigen adakozik - ha igen, titokban teszi - szemben amerikai „kollégájával”, ahol kulturális tradíció a vagyonosok karitatív, mecénási kötelezettsége - jól illusztrálják ezt a hagyományt azok az adományozók neveit feltüntető márványtáblák, amelyekkel az amerikai múzeumok ki vannak tapétázva, vagy az adományozók nevét viselő egyetemi épületek, kollégiumok. Nyilvánvaló, hogy ha valaki 1 milliárd dolláros magánsegélyt ajánl fel az ENSZ-nek - mint legutóbb Ted Tumer médiamogul -, arról tudni lehet, hogy volt miből adnia. Bár a milliárdoslistákat készítő Forbes vagy Fortune magazinok adatgyűjtési és értékelési technikája nem teljesen ismert, és az adótitok az USA-ban is szentség, a rangsorokat szerkesztő munkáját az óceánon túl jelentősen segíti, hogy a nagy vagyonok törzsét adó ingatlanbirodalmak információi a korszerű nyilvántartásokban jól nyomon követhetők, a vállalati részvényekben, értékpapírokban megtestesülő vagyonrészek számbavételét pedig megkönnyíti a fejlett tőzsdei kultúra. Feltételezhető, hogy ahogy csillapodik a gazdasági átalakulás vihara, kikristályosodik a jogi környezet, átláthatóbbá válik az üzleti világ és a társadalom is hozzászokik a gazdagság Jelenségéhez”, a vagyonosok is beazonosíthatóvá válnak majd. Az ország tízmillió lakosa közül a közvélemény ez idáig 386 állampolgár bevallott vagyoni állapotával ismerkedhetett meg: az országgyűlési képviselőkével. Abban azonban senki sem reménykedhet, hogy az „üvegzsebű” honatyák példáját tömegesen követni fogják az „üvegzsebű” vállalkozók. Archív-felvétel Ilyen villáról, úszómedencéről a legtöbben csak álmodozhatunk
