Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-10 / 50. szám
4 1997. december 10. Háttér Az emberi jogok napján az Európa Tanács kisebbségvédelmi Keretegyezményéről Előrelépés, azonban nem elégséges Az oktatás területén egyértelműbbé válik az állam kötelezettsége. Szlovákiában valószínűleg ez sem jelent garanciát arra, hogy nem lesz többé bizonyítvány-probléma. Somogyi Tibor felvétele Bauer Edit ___________________ A nemzetközi dokumentumok a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait az emberi jogok szerves részeként kezelik. Az Európa Tanács Keretegyezménye a Nemzeti Kisebbségek Védelméről ezen a téren a legidőszerűbb dokumentum 1998. február elsején lép érvénybe. Milyen változást hozhat a nemzeti kisebbségek tagjainak emberi jogai terén? A Keretegyezmény évtizedekre visszanyúló, hosszadalmas előkészítés eredménye. Akár úgy is lehetne fogalmazni, hogy az utolsó szakaszban megszövegezett és elfogadásra javasolt 1201-es ajánláshoz képest (mely a kisebbségek védelmét az Emberi Jogok Európai Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyveként ajánlotta elfogadásra) visszalépést jelent. Az államfők nem osztották az ET Parlamenti Közgyűlésének véleményét, s csak egy puhább megfogalmazású dokumentumban tudtak megegyezni. A parlamenti közgyűlés azóta jóváhagyott ajánlásai azonban ismételten hangsúlyozzák, hogy az elfogadott egyezmény nem elégséges, és tovább kell dolgozni egy olyan dokumentumon, amely a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak védelméről rendelkezne, és az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyveként kerülne elfogadásra. Ez azért is fontos lenne, mert rendelkezései közvetlenül az Emberi Jogok Bíróságának hatáskörébe tartoznának. A Keretegyezmény azonban mégis több szempontból komoly előrelépés az eddigi helyzethez viszonyítva: ez az első jogilag kötelező érvényű dokumentum. Ez azt jelenti, hogy míg olyan dokumentumok, mint az ENSZ nyilatkozata a kisebbségek jogairól vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet koppenhágai dokumentuma csupán „behajthatatlan” politikai kötelezvényeket tartalmaznak, a Keretegyezménybe foglalt kötelezvények jogi érvényűek, tehát jogi úton érvényesíthetőek. A Keretegyezmény ismételten leszögezi, hogy a kisebbségi jogok az általános emberi jogok szerves részét alkotják, és mint ilyenek, nem tartoznak az egyes államok kizárólagos hatáskörébe, hanem a nemzetközi figyelem tárgyát képezik. Nem helytálló tehát az a gyakran emlegetett vád, hogy a kisebbségek „külföldre járnak panaszkodni”, hiszen a nemzetközi jogi szemlélet is a nemzetközi figyelem tárgyaként tartja számon a kisebbségek jogait, azok érvényesítését vagy korlátozását. A Keretegyezmény harmadik figyelemre érdemes alapelve, hogy a tényleges esélyegyenlőség megteremtését tűzi ki célul. Az eddig eltérő gyakorlattól, amikor is a dokumentumok a személyek jogainak elismeréséről rendelkeztek, a Keretegyezmény az országokat is kötelezi azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek a jogok gyakorlását biztosítják. Ez különösen azért fontos, mert az alkotmánybíróság az államnyelvről szóló törvény kapcsán azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az alkotmányos jogok e törvény által csupán egy esetben sérültek- amikor a törvény előírja a polgárnak, hogy hivatalos szervekhez csak államnyelven írt beadvánnyal fordulhat - , a törvény többi pontját pedig azért nem minősítette alkotmányellenesnek, mert az alkotmány nem tarAz első jogilag kötelező érvényű kisebbségi egyezmény. talmaz az államot olyan feltételek megteremtésére kötelező rendelkezést, amely a jog gyakorlását lehetővé tenné. Ezt a helyzetet teszi egyértelművé a Keretegyezmény, mert az államokkal szemben fogalmaz meg kötelezvényeket a feltételek megteremtésének ügyében. A Keretegyezmény pontosítja az eddig is garantált jogok hozzáférhetőségét. Leszögezi, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a információra való jogot és annak átadását. Leszögezi a kisebbségek jogát saját médiák létrehozására és használatára. Ez a meghatározás bizonyos védelmet nyújt azon támadásokkal szemben, amelyek a kisebbségek nyelvén megjelenő vagy működő médiák ellen menetrendszerűen ismétlődnek. A nyelvhasználat területén is egy korszerűbb megfogalmazást tartalmaz, hiszen kötelezi az országokat, hogy „olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi nyelv használatát a kisebbség és a közigazgatási hatóságok között”. Tény ugyan, hogy a kötelezvényt feltételekhez köti: a kisebbség által hagyományosan vagy jelentős számban lakott területen, ha az adott személyek úgy kívánják. A másik két feltétel az állam kötelezvényeit viszonylagossá teszi: „ha megfelel a valós szükségletnek” és „amennyire lehetséges”. Ezekre a tételekre is célzott az ET Parlamenti Közgyűlése, amikor túl puhának találta az egyezmény egyes megfogalmazásait. Az oktatás területén egyértelműbb az állam kötelezettsége, amely a tanárképzésre, a tankönyvellátásra vonatkozik. Különbözően értelmezhető, alkalmazható az a jog, miszerint a kisebbségek létrehozhatnak és működtethetnek anyanyelvű oktatási intézményeket, de ez nem ró pénzügyi kötelezettséget az államra. Figyelemre méltó, hogy a rendelkezés nem tartalmaz korlátozást a művelődési szint tekintetében, tehát nem zárja ki az egyetem létrehozásának a lehetőségét, sem az állami finanszírozást, de ez esetben nem fogalmaz meg egyértelmű kötelezvényt. (Ilyen kötelezvényt az alapszerződés tartalmaz, a dokumentumok közül pedig az élvez elsőbbséget, mely több jogot biztosít.) Ellenben tartalmaz egy vállalást, amely szerint az államok előmozdítják az oktatás minden szintjéhez való hozzájutás során az esélyegyenlőséget... A Keretegyezmény jogi keretet teremt ahhoz is, hogy a földrajzi nevek, „helységnevek, utcanevek és egyéb földrajzi megjelölések” feltüntethetők a kisebbség nyelvén, „ha van rá elegendő igény”. A nemzetközi egyezmények az alkotmány szerint előnyt élveznek a belső törvényekkel szemben, az államnyelvről szóló törvény korlátozásaival szemben „elegendő igény” esetén ezek a korlátok meghaladhatok. U- gyancsak meghaladja a Keretegyezmény a szlovák alkotmány által garantált részvételi jogot a kisebbségi ügyek intézésében. Nemcsak bővíti azokat a területeket, amelyeken a kisebbség részvétele fontos, vagyis a gazdasági, kulturális, társadalmi és közéletre, különösen az őket érintő kérdésekben, hanem az egyszerű és formális helyett hatékony részvétellel számol. A Keretegyezmény biztosítékot tartalmaz arra az esetre, ha rendelkezéseit úgy magyarázná valamely fél, hogy azok alapján csökkenteni lehet az eddigi jogokat. Ez fontos pl. a meglévő oktatási intézmények szempontjából, hisz elhangzottak olyan vélemények is, hogy a Keretegyezmény elegendő indokot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását elutasíthatná az állam. Mikor lép életbe? Az Európa Tanács 1995. február 1-jén Strasbourgban elfogadott kisebbségvédelmi Keretegyezményének életbe lépési feltétele az, hogy 12 ország ratifikálja. Ez a feltétel az idén októberben teljesült, sőt azóta novemberben Románia is csatlakozott hozzá. Október elejétől számítva a harmadik hónap első napján, tehát 1998. február elsején lép hatályba. A többletjogokat biztosító rendelkezései pedig akkor, ha elegendő igény mutatkozik irántuk. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága fogja figyelemmel kísérni a Keretegyezménybe foglalt elvek végrehajtását. A keretegyezmény 25. cikke szerint az illető állam a hatályba lépést követő egy éven belül az Európa Tanács főtitkárának széles körű tájékoztatást nyújt azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek érvényre juttatása érdekében tett, majd ezután rendszeres időközönként a további tájékoztatást eljuttatja a főtitkárnak. Annak megítélésében, hogy a Keretegyezményben rögzített elvek érvényre juttatása érdekében tett intézkedések mennyire voltak megfelelőek, a Miniszterek Bizottságát egy olyan tanácsadó bizottság fogja segíteni, amelynek tagjai a kisebbségek védelme területén elismert szakértelemmel búnak. Dokumentum Húsbavágó paragrafusok I. szakasz, 3. cikk 1. A nemzeti kisebbség minden tagjának szabadon kell rendelkeznie azzal a joggal, hogy megválaszthassa, ilyeténként kezeljék-e, vagy sem. Ebből a választásból vagy ezen választásával összefüggő jogainak gyakorlásából semmiféle hátránya nem származhat. 2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg vagy másokkal közösségben gyakorolják ebben a Keretegyezményben foglalt elvekből származó jogaikat és élvezhetik ezen szabadságaikat. II. szakasz, 4. cikk 1. A Felek vállalják, hogy garantálják a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyeknek a törvény előtti egyenlőség és a törvény általi egyenlő védelemjogát. E tekintetben bárminemű, a nemzetiségi kisebbséghez való tartozáson alapuló diszkrimináció tilos. (...) 5. cikk A Felek vállalják, hogy elősegítik a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyek kultúrájának megtartását és fejlesztését, identitásuk lényegi elemeinek, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit. 2. Általános integrációs politikájuk követésében hozott intézkedések sérelme nélkül a Felek tartózkodnak az olyan politikától és gyakorlattól, amely a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul és védelmezik ezen személyeket minden olyan tevékenységtől, amely ilyen asszimilációra irányul. 6. cikk (...) 2. A Felek vállalják, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak olyan személyek védelmében, akik diszkriminatív, ellenséges vagy erőszakos fenyegetések és cselekedetek célpontjai lehetnek etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt. (...) 9. cikk 1. A Felek vállalják annak elismerését, hogy a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személy véleménynyilvánítási szabadsága magába foglalja a véleményalkotás szabadságát, a kisebbség nyelvén információkhoz és eszmékhez való jutást és ezek átadását, a hatóságok beavatkozása és a határokra való tekintet nélkül. A Felek biztosítani fogják jogrendszerük kereteiben, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyeket ne élje diszkrimináció a médiához való hozzáférhetőségében. (...) 10. cikk 1. A Felek vállalják, hogy valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozó személynek elismerik azon jogát, hogy kisebbségi nyelvét szabadon és beavatkozás nélkül használhassa, magánéletében és nyilvánosan, szóban és írásban. (...) 14. cikk A Felek elsimerik minden, valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozó személy azon jogát, hogy megtanulja kisebbségi nyelvét. 2. Nemzetiségi kisebbségek által hagyományosan vagy jelentős számban lakott területeken, elegendő erre vonatkozó igény esetén, a Felek törekednek - amennyire ez lehetséges lehetőségeik, oktatási rendszerük keretein belül - arra, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen a kisebbségi nyelvet megtanulni, vagy azon a nyelven oktatásban részesülni. 3. Ezen cikk 2. paragrafusát úgy kell végrehajtani, hogy ne legyen az állami nyelv tanulásának vagy az ezen nyelven való tanítás rovására. 15. cikk A Felek megteremtik a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek számára a kulturális, társadalmi és gazdasági életben, valamint a közügyekben, különösképpen az őket érintőkben való tényleges részvételhez szükséges feltételeket. 16. cikk A Felek tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken a népesség arányait megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezményben rögzített elvekből adódnak. Idézetek a kisebbségi Keretegyezményből
