Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-05 / 45. szám

Nagyvilág 1997. november 5. 7 A Titanic elsüllyedésének helyszínétől 300 kilométernyire A legnagyobb fúrótorony A fenéktől a csúcsáig magasabb a kölni dómnál Archív-felvétel Beregszászi tevéi Századvégi homo sapiens A lehető legveszélyesebb hely­színen, Új-Fundland közelében, az Atlanti-óceánban épül a világ legnagyobb fúrótornya. Olyan vidéken, ahol a tengeri viharok harmincméteres hullámokat korbácsolnak és hatalmas jég­hegyeket terelnek maguk előtt. Háromszáz kilométerre innen süllyedt el a legendás Titanic. Vajon mi késztette az olajtársa­ságokat arra, hogy ebbe a haj­meresztő vállalkozásba már ed­dig is több mint hét és fél milli­árd márkát fektessenek be? Természetesen a remélt busás haszon, hiszen ezen a helyen - a homokkő alkotta mélytengeri törésben - a geológusok becslé­se szerint mintegy 500 milliárd liter kőolaj vár kitermelésre. A Állítólag kibírja a legnagyobb jéghegyekkel való ütközést is. befektetők úgy tervezik, hogy 2017-ig százmilliárd litert hoz­nak a felszínre ebből az értékes nyersanyagból. A konzorcium mérnökei, akik bíznak benne, hogy a modern technika ellenáll a természet legszélsőségesebb viszonyainak is, alaposan megtervezték a Hiberniának nevezett hipermo­dern fúrótornyot. Az egész építmény alapját és biztonságát egy 106 méter át­mérőjű, több mint 100 méter magasságú, óriási, betonból és vasból készült talapzat képezi, amely egy gigantikus, tizenhat szögű korsóra hasonlít. Az öt­százötvenezer tonna súlyú ko­losszus fala 17,5 méter vastag­ságú, s a falon bevágások he­lyezkednek el; ezeknek kell megvédeniük az építményt a jéghegyekkel való ütközés ese­tén. Ehhez a talapzathoz forrasztot­ták hozzá a tulajdonképpeni építményt, amelyen a kiszolgá­ló személyzet szálláshelyei és maguk a munkahelyek találha­tók. Ez a rész 37 000 tonnát nyom, és 111 méter magas. A to­rony a többi tartozékával együtt, amelyek további 60 000 tonnát nyomnak, nyolcvan mé­ter mélységű vízben áll, a part­tól mintegy 315 kilométernyire. Az egész kolosszus összsúlya 1 millió 200 ezer tonna, magassá­ga - a fenéktől a mérges gázokat égető kémények csúcsáig - 224 méter. Ez azt jelenti, hogy het­ven méterrel magasabb, mint a kölni dóm. Sok szakember máig nem bízik benne, hogy a Hibernia a maga páncélkonstrukciójával képes ellenállni a jéghegyek „támadá­sainak”. Az erős, óránkénti 5 és fél kilométer sebességű áramlat sok ezer tonnás jéghegyek ezre­it sodorja errefelé. A számítógé­pekkel végzett, szimulált kísér­letek alapján a toronynak mind­ezt ki kellene bírnia. Mi több, egy hatmillió tonnás jégheggyel történő szimulált ütközést is ki­bírt! Más a kísérlet, és más a ter­mészet, állítják ugyanakkor a kételkedők. A Hibernia konzorcium (mely­nek egyharmada a Mobil Oil ka­nadai cég tulajdonában van) ugyanakkor több jégtörő hajót is birtokol: ezek feladata lesz „eltakarítani” a fúrótorony felé sodródó jéghegyeket. A valószí­nűség-számítások, a statiszti­kák (és az optimisták) szerint ugyanakkor a fúrótorony legfel­jebb tízezer évente egyszer ta­lálkozhat hatmillió tonnás jég­heggyel. Az óceán azonban olykor figyel­meztető jeleket küld az ember­nek: 1982. február 15-én ugyanezen a helyen egy erős vi­har felborította az Óceán Ranger nevű úszó fúrótornyot. Az elsüllyedés során nyolcvan- négy ember halt meg. Ugyaneb­ben az időpontban néhány kilo­méterrel távolabb egy orosz ha­lászhajó süllyedt el, harminc tengerésszel a fedélzetén. Ezért a Hibernia építésénél a bizton­sági okok főszerepet játszottak. A legénység háromszáz tagját egy speciális, hermetikusan zár­ható helyiség védi a sugárzás, a tűz, a füst és a mérges gázok el­len. A legénység evakuálása is gyor­san megoldható: gondolák se­gítségével gyorsan átszállhat­nak egy, a torony körül köröző tartályhajóra, vagy csúszdákon kereshetnek menedéket a gumi mentőcsónakokban. Az ember okult a Titanic ka­tasztrófájából. Akkor a húsz mentőcsónak csak az utasok fe­lének volt elegendő „az elsüly- lyeszthetetlen” luxushajón. A Hiberniánál ez is fordítva van: a legénység minden tagjára két mentőcsónakjut. Stern, Hamburg Füzesi Magda _____________ Mi vel is kezdődött? Talán a horkolással. Felmenőink mindig elaludták a kellő pil­lanatot. Nem csoda, hogy a lábuk jó tizenkét centivel rö- videbb volt a normálisnál, hiszen még csak futásra sem használták. Talán a fejtágí­tással? Nézz a tükörbe, sors­társam, s mondd meg, mit látsz? Vagy kopasz, vagy ősz fejet, megnyúlt arccal, vér­eres szemekkel. Igaz, a feje­det másra is használhatod, nemcsak gondolkodásra. Ha ügyes vagy és ismered a széljárást, egy-két hajszála­dat megmentheted. De mi­nek? A természet a fogadat eredetileg a rágáshoz alkot­ta. De a kíntól úgy összeszo­rítod, hogy legfeljebb a fog­kefe fér alsó és felső ajkaid közé. Még szerencse, mert így leg­alább elmondha­tod: naponta egyszer azért van valami a szádban. A nya­kad hossza las­san vetekszik a gólyáéval. Érthe­tő: hol élelem után kell néz­ned, hol meg azt lesed, me­lyik irányból vágnak nya­kon. Légy óvatos, barátom: az ellenség köztünk van és nem alszik! A szíved heve­sen ver a marketing alatt, a vérnyomásod 200. Legalább ez van. Másféle nyomásra nemigen számíthatsz, amió­ta aláírták az alapszerző­dést. A gyomrod? Köszö­nöd, még érzed. Legalábbis amikor összeszorul. Mert nem tudod, mikor miért hí­vat a főnök: fizetetlen sza­badságra küld, vagy már rögtön a kezedbe adja a munkakönyvét? A lábad tűrhető. Igaz, alig állsz rajta a mindennapi hajsza után, de legalább nincs lúdtalpad. Mellesleg a lúd fogalmat a gyermeked már csak a Lúdas Matyi című színda­rabból ismeri, a szó lassan bekerül az Idegen szavak szótárába a hús, a vaj, a krumpli mellé. Különben jól vagy. Senki nem néz görbe szemmel: rád se néznek. Nem csoda: kinek van rád szüksége? Annak a hazának, amely kitaszít, vagy annak, amelybe se fogad? Hiszel Is­tenben. Jól teszed. Megnéz­hetnéd magad, ha a boldog lelki szegénység után még a Megváltót is elvennék tőled! Te, Homo Sapiens! Nézz a tükörbe! Páncéling rajtad, csak nem kívül. Egy réteg a tüdődön, az ólomgőztől, egy a szíveden, jó vastag, hogy ne legyen lelkiismeret- furdalásod a többi nyomo­rult bajai miatt, egy meg a képeden, hogy hányinger nélkül el tudd viselni a nagy latrinát, melyben élned-hal- nod kell. Mi az, ami még mindig itt tart? A százhúszat verő szíved? Az, hogy faltól falig sírsz? Meg hogy anyád könnyű álmot ígér? Vagy Verecke híres út­ja? Az akác? Ez a táj bölcsőd és erődöd? Ez lesz a koporsód is? Lesz-e még ott­hon? És lesz ko­porsó? A szemed véreres: a rako­dópart alsó kö­vén ülsz, a lét ha­tározza meg a tu­datot. Nem az a fontos, honnan jössz, mondta a költő, ha­nem hogy hová mégy? Hová is mehetnél? Szűk ez a faltól falig cella, ahová a nap is utálkozva süt be, köteles­ségtudatból. Örömtelen örömök fűszerezik sótlan életed. Nincs akkora sirató­fal, hogy mindnyájan elfér­nénk mellette. Ha ismerő­sökre terelődik a szó, előre hallod a választ: meghalt, kivándorolt, meghalt... Mi­csoda háború ez, amely pus­kalövés nélkül szedi áldoza­tait? Mi lesz veled, drága jó Istenem, ha mindnyájan fel- szállunk Kháron ladikjára? Fosztóképzők uralják hét­köznapjaidat. Még szeren­cse, hogy elrejtőzhetsz elő­lük önmagadban. „Bent ma­ga ura, aki rab volt oda­kint...” De mi lesz, ha meg­találják a rejtett ösvényt a szívedig, és rád olvassák a rontást: lélektelen, ember­telen, hazátlan, jövőtlen? „Innen hát a harag és a könny.” Melyik ha­zának van szüksége rád? Amely be sem fogad? ráriumát jótékony célra fordít­ja - viszont úgy vélte, a misszi­ós nővér „környezete olyan vi­tát robbantott ki, amely egyál­talán nem magától Teréz anyától származik”. A film bemutatja Teréz anya életét a kalkuttai szegényne­gyedektől egészen a Nobel-bé- kedíj 1979-es ünnepélyes átadásáig. Tóm Selleck leborotválta a ba­juszát! Az 52 éves amerikai filmsztár arcát több mint húsz évig ékesítette a sűrű fekete ba­jusz, sőt az elmúlt hónapokban még szakállt is növesztett. Úgy tűnik, megelégelte a sok szőrt, s mindent leborotvált. „Csu­pasz” arccal is egész jóképű, ál­lítják Hollywoodban. Igy lett Margaret Hyrabol Meg Ryan; Demetria Guynesbol Demi Moore; Allen Stewart Königsbergboi Woody Allen; Caryn Johnsonböl Whoopie Goldberg; Maurice Micklewhite-böl Michael Caine... Hallotta már? Parkinson-kórban szenved Johnny Cash, a legendás ame­rikai countryénekes, aki ok­tóber végén lemondta az összes programját, bele­értve az amerikai orszá­gos turnét. A 65 eszten­dős Cash szóvivője szerint az énekes nincs abban a fi­zikai állapotban, hogy vál­lalhassa a koncertkör- utat. végső egymásra találásra. Streisand azonban tudatta: a bolondulásig szereti Brolint. Film készült Teréz anyáról. A szeptember elején 87 éves ko­rában elhunyt missziós nővért Géraldine Chaplin alakítja a „Teréz anya: Isten szegényei­nek nevében” című francia té­véfilmben. A forgatás körül komoly bonyodalmak támad­tak, Teréz anya rendje ugyanis visszavonta a gyártáshoz adott előzetes hozzájárulást, azzal a magyarázattal, hogy a missziós nővér ellenezte vol­na „a tevékenységét profa- nizáló” filmet. Dominique Lapierre for­gatókönyvíró - aki fel­ajánlotta, hogy hono­Hogyan lehetséges, hogy az amerikai sztároknak oly hang­zatos, szép nevük van? Nagyon egyszerű: a „szép nevű” színé­szek túlnyomó többsége meg­változtatta becsületes nevét. Barbra Streisand viszont nem a turnéját mondta le, hanem a jövő tavaszra terve­zett esküvőjét James Brolinnal. Korábban James nem ért rá, most Barbrának jött közbe a turné... A két ame­rikai sztárnak más idő­pontot kell ta­lálnia a Szép a nevük. ”

Next

/
Thumbnails
Contents