Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-10-29 / 44. szám
Modern élet 1997. október 29. 5 Az ember öntudatlanul föláldozza a Föld kincseit a profit oltárán A Föld része vagyunk... A csillagászok munkáját különböző műszerek segítik Archív-felvétel Fontos hír a jövő űrhajósainak Víz van a Holdon! Polák Imre ___________________ Az ember, az emberiség nem menekülhet közös rendeltetése elől. Rendeltetésének kódját, talán örök titokként, a Föld egymásra simuló rétegei, a kifürkészhetetlen tengerfenék, az áthatolhatatlan mélységekben fortyogó láva őrzi. „A Föld része vagyunk... részünk a Föld” - hangsúlyozta többször Seattle indián törzsfőnök az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez intézett üzenetében a múlt század közepén, miután felszólították, hogy „adja el” földjét a fehér telepeseknek, és törzsével költözzön rezervációba. A törzsfőnök - bár a szándékot felismeri - az ajánlat lényegét képtelen megérteni. Képtelen, hiszen „nem tulajdona a friss levegő, a vizek csillogó fénye... Az ezüstös fenyvesek, a homokos part, a sötét erdőkben megbúvó köd, a bogarak zümmögése, az antilop kecses száguldása” törzse gondolataiban szent,... hogyan bocsássa alkuba mindazt, ami nem tulajdona? Föld nem csupán csatabárd kiásásával bitorolható. „Korszerű” technológiákkal, számítógépekkel, multinacionális mamutvállalatok egyre agresszívabb terjeszkedésével is. A vele járó közművesítés, hírközlési rendszerek, általában a kereskedelem, a végtelenbe futó autópályák, modem életünk infrastruktúrának nevezett tartozéka betonból, acélból, műanyagból, sugárnyalábokból betelhetetlen pók gyanánt fonja hálóját bolygónk körül. Sokszor tudatosan, még többször talán akaratlanul áldozza fel Földünk kincseit visszavonhatatlanul a profit oltárán. Seattle törzsfőnök úgy tudta egykoron, hogy az ember növények, állatok nélkül elpusztul lelke nagy magányosságában. Nyilván azzal is tisztában volt, hogy az állatok és a növények, „embertársaikhoz” hasonlóan, közösségekben csoportosulnak. Ezeknek a biotópoknak a felszámolása nem éppen kívánatos állatok és növények elszaporodásával jár. Napjainkban soha nem tapasztalt mértékben terjed a súlyos allergiákat okozó parlagfű, milliókat költünk a patkányok és egyéb rágcsálók, kártevők, agresszív rovarok pusztítására, ugyanakkor áldozatul esik sok-sok hasznos virág, bogár, madár, kétéltű. Felborult a biológiai egyensúly, a nemesebb fák kiveszőben, az állatok egyre jelentősebb része szorul rezervációba, ahol rendeltetését immár csupán nagyon korlátozott mértékben teljesítheti. Az egykori Német Szövetségi Köztársaságban 1980-ban 200 ezer forgalmi balesetet okoztak állatok, míg 1960-ban „csak” 25 ezret. A kár: 100 millió nyugatnémet márka. Az Egyesült Államokban, konkrétan Pennsylvániában a Geran- ta szerint 1967-ben 37 medve, 22 610 szarvas pusztult el az utakon, ugyanakkor a Hromas című magazin közli, hogy 568 medvét és 144 415 szarvast „hivatalosan” lőttek ki. A „Pennsylvania Interstate” autópálya egyik megfigyelt 500 kilométeres szakaszán 18 hónap alatt 874 szarvast gázoltak el az autók. Nyugaton ugyan léteznek elmés optikai rendszerek, amelyek az ősi életteréhez szokott állatnak jelzik a veszélyt, hatékonyságuk (mivel az állat tanulékony) eléri a 80 százalékot. Ezeknek a berendezéseknek azonban a reklámipar korántsem szentel akkora figyelmet, mint az új gépkocsi- modelleknek, hegyi kerékpároknak, vagy teszem azt, az Arielnek... Hazai vizekre evezve: Szlovákiában 1979-ben mintegy 60 ezer állat pusztult el az utakon. Az úthálózat ekkor már ugyancsak sűrű volt, az egykori Csehszlovákiában egy négyzetkilométerre 0,72 kilométer út jutott. „Az illatos virág kis húgunk, az őzek, a ló, a hatalmas sas fivérünk” - érvel Seattle, bár tudja: a washingtoni nagy törzsfőnök csupán udvariassági gesztusból kínál barátságot, hiszen erejéből eredően nincs szüksége rá. Vajon a huszadik század emberének szüksége van-e arra, hogy árpolitikával támogatott, adókedvezményekkel ösztökélt, reklámhadjárattal terjeszkedő jóléti társadalomban / éljen, fogyasszon mindhalálig, akarja-e vagy sem? „Dzsokis” kalappal a fején, hamburgert, hot-dogot majszolgatva, Co- ca-Colát kortyolgatva, esetleg két akciófilm között rádöbben-e, hogy ősi értékrendje nem funkcionál? Gondol-e minderre, amikor éjszaka asztmás kisfia panaszos sírással felriasztja? Amikor Pozsonytól Kassáig a gyorsvonat ablakából parlagon heverő földek, megbontott gerincű hegyek, száradó fák tárulnak a szeme elé? Észreveszi-e, hogy elhallgatott a kakukk, kertjébe ritkábban téved cinke, a közeli patakhoz este már nem járnak le az őzek...? Párhuzamokat vonni lehet, de nem feltétlenül szükséges. A késztetés azonban egyre erősebb. Főként, ha munkába menet a pozsonyi hegyiliget maradványainak beton védőfalán időről időre mementóként hasonló feliratok tűnnek fel: „Ha kivágtad az utolsó fát, megölted az utolsó állatot, a pénz csillapítja majd éhedet?!” Az ilyen feliratokat „rendet” teremtő kéz lemossa a falról. Talán az a kéz, amely ugyanezen a környéken, a meglévőktől pár lépéssel arrébb két új benzinkút építéséhez lát hozzá. „Ami a Földet sújtja, a Föld fiait is sújtja” - üzente egykoron az indián törzsfőnök Washington urának... Eltelt egy pár év, míg részletesen kiértékelték a Clementine nevű űrszonda adatait, amely 1994. február 19. és május 5. között rádióhullámok segítségével kartográfiai adatokat készített a Hold felszínéről. A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a holdbéli sivatagokban megfagyott víz található. A víz valószínűleg az Aitkin nevű hatalmas kráterben, a Hold déli pólusán található. Erre a tükrözés módja alapján jöttek rá: a kiküldött jelek ily módon tükröződnek vissza a homokról, a szikláról vagy a megkövesedett láváról. Az Aitkin kráter, mely a Hold déli pólusán található, 2500 kilométer átmérőjű és 12 kilométer mély. Mivel a tengely 1.6 fokos görbületet mutat, a kráter mélyére sohasem ér le a Nap sugara. A sötét, szabad szemmel is látható területek a Hold felszínén az úgynevezett tengerek, valószínűleg egykor elárasztott területek lehettek, azonban nem víz, hanem láva árasztotta el azokat. A Holdon normálisan semmilyen fomában nem valószínű a víz jelenléte. Egy nap ott 14 földi napig tart, és a Nap úgy tűz, hogy a hőmérséklet eléri a 200 fokot. Ilyen hőmérsékletnél az összes víz elpárologna még földi körülmények között is, nemhogy ott, ahol légüres tér van. Ennek ellenére úgy tűnik, a Hold a Naprendszer utolsó olyan égiteste, ahol víz található. Ez az Aitkin kráter kedvező fekvésének köszönhető. Az aljára soha nem ér le a Nap sugara, ott állandó mínusz 194 fokos fagy uralkodik. De hogy került a kráter aljára a víz? A tudósok nem találnak más magyarázatot, mint hogy üstökösök segítségével. Valószínűleg a Naprendszer korai időszakában történhetett, mintegy 3-4 milliárd évvel ezelőtt. Már a Galileo szonda megállapította, hogy a Jupiter Európa nevű holdjának felszínét is ezüstös jégréteg borítja. A Plútó Charon nevű holdján is találtak, valamint magán a Plútón is felfedeztek egy 200-300 méter vastag réteget a bolygót borító metánréteg alatt. A NASA szakemberei a jeget nem csupán fontos víz- és oxigéntartaléknak tekintik a jövő űrhajósai számára. A bennük található hidrogén és oxigén a rakéták üzemanyagának is fontos alkotórésze, s ez azt jelenti, hogy a jövőben a Holdra irányuló űrrepülők a visszaút előtt itt helyben tankolhatnak. Az sem utolsó szempont, hogy a Holdon létesítendő jövőbeni kolónia számára a létfontosságú vizet és oxigént helyi forrásból tud- ják-e majd biztosítani, vagy a Földről kell azokat odaszállítani? Talán már csak a természet közelében élő népek értékelik igazán a Föld kincseit Archív-felvétel A Föld nem csupán csatabárd kiásásával bitorolható. A Hold a Naprendszer utolsó nagy objektuma, ahol víz találhaMozaik Hogyan telefonáljunk? A telefonálás sok időt vesz igénybe. Vittorio Marino olasz pszichológus következő tanácsai segítenek abban, hogy ezt a munkát minél ef- fektívebbé tegyük. 1. Mikor reggel megérkezik a munkahelyére, írja fel, hogy kinek akar aznap telefonálni. A legjobb, ha úgy tervezi meg a hívások sorrendjét, hogy azok automatikusan kapcsolódjanak egymáshoz. 2. Minden egyes név mellé tegyen néhány megjegyzést arról, hogy miről akar az illetővel beszélni. így gyorsabban és pontosabban tudja majd telefonálás közben megfogalmazni a gondolatait. 3. Ne feledje, hogy az, akit hív, szintén dolgozik. Hagyjon számára egy kis időt arra, hogy kellően oda tudjon figyelni a beszélgetésük témájára. Meglátja, megéri. Ne együnk éjszaka! ledkezniük az evésről, egyenek valami könnyű, alacsony A megfelelő testsúly elérésé- kalóriatartalmú ételt, például hez vezető nehéz út egyik lég- egy-két falat friss gyümölcsöt, nagyobb akadálya az éjszakai nassolás. - Ha nehéz napja volt a munkahelyén vagy épp magánéleti problémái vannak, valószínűleg többet eszik, hogy a feszültségeket levezesse - állítja John Foreyt amerikai táplálkozástudományi szakember. Azt ajánlja, hogy az éjszakai falatozásra hajlamosak esti tévékeny- ségüket úgy tervezzék meg, hogy ellen tudjanak állni a kísértésnek. Ha mégsem sikerül elfe-
