Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-08-20 / 34. szám

Nagyvilág 1997. augusztus 20. 7 Az új-zélandi gyerekek iskolában tanulják a maorit. A kormány nem félti az angolt... Kihalnak a nyelvek? Az USA, az első számú világha­talom, gazdasági fejlettsége csú­csára ért. Gazdasági és kulturá­lis hegemóniája vitathatatlan, ezért logikus, hogy az angol lé­pett elő a világ első számú nyel­vévé. Feltételezik, hogy az ez­redfordulón mintegy másfél milliárd ember fog ezen a nyel­ven beszélni, tehát a világ lakos­ságának az egynegyede. Az an­gol a kereskedelem, a tudo­mány, a könnyűzene világnyel­ve. A világ levelezésének három­negyede, az Interneten bonyolí­tott elektronikus posta nyolcvan százaléka angol nyelvű. Talán már Bismarck is sejtett valamit? Amikor 1898-ban feltették neki a kérdést, mit tart a modem kor legnagyobb vívmányának, azt felelte: Azt a tényt, hogy Észak- Amerikában angolul beszél­nek... Hogy miért éppen az angol vált a viiág legegyetemesebb nyel­vévé? Ebben íegkevésbé a ling­visztikái okok játszottak közre, hiszen az angol nyelvtan bonyo­lult, a kiejtés szertelen, a betű­zés szokatlan. Dávid Crystal professzor, a cambridge-i angol enciklopédia szerzője a porszí­vóhoz hasonlítja, amely beszip­pantja a világ összes nyelvét. A cambridge-i nyelvész szerint A főbb világnyelvek (Az adott nyelvet fő nyelv­4. hindu 182 ként használó emberek szá­5.arab 181 ma millióban) 6. portugál 165 7. bengáli 162 1. kínai 726 8. orosz 158 2. angol 427 9. japán 124 3. spanyol 266 10. német 121 több mint százötven nyelv épül be folyamatosan az angolba. Crystal professzor ugyanakkor feltételezi (mivel egyre több ré­gióban a megértés nyelvéül szolgál), hogy az angol hasonló sorsra jut, mint tizenöt század­dal ezelőtt a latin, amely­ből a francia, a spa­nyol, a portugál és más újlatin nyel­vek keletkez­tek, s amelyek beszélői ma már nem értik egymást. Mi több, már ma kimutatható­ak új nyelvek, amelyeknek an goi az eredetijük. Már megjelentek ázsi­ai, ausztráliai, karibi, dél­afrikai angol szótárak, amelyek az amerikaiak és a britek számá­ra ismeretlen kifejezéseket tar­talmaznak. A kevés ember által beszélt nyel­vek ugyanakkor eltűnnek. Ke­vesen tudatosítják, hogy pusz­tulásuk sokkal többet jelent, mint egy kevesek által ismert, sokak számára érthetetlen be­széd eltűnése. Minden nyelv is­teni és végtelen, akár az élő szervezetek, az állatok és növé­nyek misztériuma. Ezért nem szabadna kevésbé sajnálnunk őket, mint egy-egy kipusztuló állat- vagy növényfajt. Ha ezt nem tudatosítjuk, száz év alatt kihal a létező nyelvek kilenc­venöt százaléka! A huszadik század elrettentő példájául szolgálhat az egykori Szovjetunió. Az erőszakos oro- szosítás ugyan az elmaradott vi­dékek számára a műveltséget is jelentette, ám sok nyelvet halál­ra ítélt. De sorolhatnánk a riasz­tó példákat a világ más tájairól is. Amikor 1788-ban Ausztráliá­ba érkeztek az első telepesek, a legifjabb kontinensen legalább kétszázötven nyelven beszéltek az őslakók. Mára alig húsz ma­radt belőlük. Sorsukat a föld­részt elözönlő vállalkozók pe­csételték meg, akik angolul be­széltek. Az őslakók átvették a nyelvüket. A nyelv akkor pusz­tul el, ha a gyerekek nem beszé­lik. Míg 1970-ben Új-Zélandon hatvannégyezer ember beszélte a maori nyelvet, 1995-ben már csak tízezren. Az új-zélandi kor­mány ezért 1987-ben a maorit az angol mellett hivatalos nyelvvé nyilvánította. Az új-zé- landi gyerekek (maorik és nem maorik egyaránt) iskolában ta­nulják a maorit, amely lassan beszivárog az angolba is. Új-Zé- landon a „hello” helyett szinte kizárólag a „kia óra” köszönést hallani. A helyi nyelvészek sze­rint minél több maori ke­veredik az angolba, Eurípn \ annál érdekesebb 3% (209) \ jesz a szjget nyelve. A leg­kisebb gyere­keknek, akik még nem jár­nak iskolá­ba, úgyneve­zett „fészke­ket” hoznak létre. A gyere­kekkel foglalkozó tanítók ismerik és szeretik a maori kultúrát. A gyerekeknek maori meséket és történeteket mesélnek, meg­ismertetik őket a maori képző- művészettel és szokásokkal. Az új-zélandiak helyesnek tartják, hogy igyekeznek megőrizni egy nyelvet a kihalástól. Budapesti levél Esélyegyenlőtlenség Megyeri, Magyar Hírlap Az ingyenes oktatás mára il­lúzióvá vált Magyarorszá­gon, mondja Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládo­sok Országos Egyesületének elnökhelyettese. A tanév kezdete előtt különös súllyal nehezednek a többgyerme­kes családokra a költségek. Minden évkezdetkor elhang­zik, az oktatási csomagok megvásárlása, a felkészülés az iskolába menő gyermek étkezésére sokszor megold­hatatlan gondok elé állítja a szülőket. A nagycsaládosok­nak még a felsőoktatás ano­máliáit is el kell szenvedni­ük, hiszen van, amikor a na­gyobb gyermek már a főisko­lai, egyetemi tanévkezdésre készül. Az elnökhelyettes asszony szerint abszurdum, hogy egy felsőoktatási tanin­tézményben 10 és 30 ezer forint között mozogjon a tankönyvszámla. Megnőttek a költségek, ám a szolgálta­tások minősége nem követi a növekedési trendet. Az egye­temeken eleve nincs is étke­zési díjkedvezmény. Talán elmozdulást jelent a parla­ment által elfogadott új gyermekvédelmi törvény, hiszen szemléletbeli válto­zást jelez, hogy 2300 forin­tot kaphatnak a családok gyermekenként, amennyi­ben az egy főre jutó jövede­lem nem haladja meg a min­denkori öregségi nyugdíjmi­nimumot. Vidéken nemcsak a taneszközök beszerzése és az emberhez méltó étkezés jelent gondot, hanem az uta­zás is. Morvayné Bajai Zsu­zsanna nem érti, miért nem térítésmentes a tanköteles gyerek közlekedése az ott­hona és az iskolája közt. Ha ugyanis az oktatás kötelező, logikus, hogyne kelljen fi­zetni érte, ha a gyerekeknek naponta nagy távolságot kell megtenniük. Aggasztónak tartják a nagy- családosok, hogy az esély­egyenlőtlenség egyre növek­szik. A kötelező oktatásnak éppen az lenne a feladata, hogy a képességeket kibon­takoztassa és oktatási mini­mumot nyújtson. Hiába szü­letett meg a kormányjelen­tése a gyermekek és az ifjú­ság életkörülményeiről, hiá­ba született kormányhatáro­zat a többnyire nagycsalád­ban élő cigányság élethely­zete javításának középtávú intézkedéscsomagjáról, szétesőben van az iskola- rendszer. A NOÉ nem a hely­zet dramatizálására, hanem éppen a megoldási módoza­tok kimunkálására törek­szik, ám amíg az állam nem látja be, hogy az oktatásba befektetett pénz busásan megtérül, addig a helyzet nem javulhat érdemben. Veszélyeztetett nyelvek Európa A kelta nyelvek Nagy-Britan- niában, Írországban és a francia Bretagne-ban; Skan­dináviában néhány lapp nyelv; a romák nyelve; az egykori Szovjetunió terüle­tén több kis nép nyelve. Ázsia Több kínai nyelv, főleg Jü- nan tartományban; ezenkí­vül több nyelv Japánban, Ne­pálban és Malajziában. Indi­ában, a többnyelvűség tisz­teletben tartásának köszön­hetően, a kisebb nyelvek nin­csenek veszélyben. Amerika Észak-Amerika sarkvidékein egy sor eszkimó nyelv került végveszélybe. Kanadában és az USA-ban az őshonos nyel­vek bizonyítottan a legveszé­lyeztetettebbek a világon. Közép- és Dél-Amerikában sok nyelv kihalt, másokat egyre kevesebben beszél­nek. Csendes-óceáni térség Pápua Új-Guinea őshonos nyelvei, ahol két fő nyelv ter­jed a többi rovására. Ausztráli­ában a kétszázötven ősi nyelv­ből alig néhány tengődik. Afrika Az afrikai országokban a többnyelvűség inkább sza­bály, mint kivétel. A legtöbb afrikai az anyanyelvén kívül öt-hat törzs nyelvét beszéli. A kis törzsi nyelvek ennek el­lenére fogynak. mekkel figyeli férjét, Kurt Russelt (46). Van rá oka, gon­dolja, hiszen amióta Kurt baseballedző lett abban a csa­patban, amelyben fiuk, Wyatt (10) is játszik, szép fiatal höl­gyek sokasága lepi el mindun­talan a nézőteret a Pacific Pa- lisades-i csapat mérkőzésein. Brad Pitt álmatlanságban és ét­vágytalanságban szenved, mi­óta szakított menyasszonyá­val, Gwyneth Paltrow-val. Állí­tólag már a munkájára sem tud összpontosítani: a „Meet Joe Black” című film forgatásán hisztériás rohamot kapott, mi­re partnere, Anthony Hopkins dühösen faképnél hagyta a stá­bot. A rendező kétnapos kény­szerszünetet rendelt el. Sharon Stone egy ideig még csak hallani sem akar a me­dencékről. Nem csoda, hiszen a közelmúltban két kellemet­len élményben is része volt. Filmforgatás közben csaknem megfulladt, amikor a hullám­gép által elszabadult hullám­törők a medence falához csap­ták. A színésznőt kollégája, Sámuel Jackson mentette ki. A másik eset: Sharon azt akar­ta, hogy új medencéje a lehető legtermészetesebb legyen, ezért kagylókkal szórta tele. Aztán gondolt egyet, s egy ra­komány homokot is hozatott repülőgépen a Holt-tenger partjáról. A finom homok betömte a szűrőberendezést... Három­ezer dollár a kár. m ^ Homokot is hozatott a Holt-ten­ger partjáról Hollywoodi afférok gyan kell egy Harley Davidsont kordában tartani.” Goldie Hawn (51) árgus sze­Férje minden lépését figyeli meggyőzőbb, mint az igazi ál­lamfő. Bili Clinton talán Indiana Jones szerepében bi­zonyíthatna... Ford azonban mégsem cserélne Clintonnal, érvelése szerint főleg azért nem, mert az amerikai elnök feleannyi „gázsit” sem kap, mint egy amerikai filmsztár. Jockey Ewing, vagyis Larry Hagman (65) a világ legügyet­lenebb motorkerékpárosa. Legalábbis ezt állítja felesége, Máj: „Próbálkozásai hiábava­lók, mindig ledől a motorról. Szerencsére csak ritkán sérül meg komolyabban. Larry talán sosem fogja megtanulni, ho­A Daily Variety felmérése sze­rint Harrison Ford, aki az Air Force One című filmben az amerikai elnök szerepébe bújt, Harrison Ford mégsem cserél­ne Bili Clintonnal

Next

/
Thumbnails
Contents