Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-13 / 33. szám
1997. augusztus 13. Sport Tölgyesi Balázs decemberig még Amerikában tanul, de nyáron rendre Európában versenyez Közgazdászhallgató a futópályán „Amerika elsősorban szemléletváltást hozott számomra." J. Mészáros Károly ________ Ny úlánk, közvetlen, szívesen nyilatkozó fiatalember. Mikor órákkal a verseny előtt felhívom, pihenéséből szakít időt a beszélgetésre. Tölgyesi Balázs székes- fehérvári középtávfutó, aki a jelenlegi magyar atlétika kirakatának egyik ékszere. Tavaly az olimpián kétszer is országos csúcsot javított 1500 méteren, és természetesen rajthoz állt a vasárnap véget ért athéni világbajnokságon is. Az interjú még a júniusi pozsonyi atlétikai viadal előtt készült. Keveset hallani önről. Hol van? Merre versenyez? Hol él? Decemberig még az egyesült államokbeli nebraskai egyetemre járok. Ott tanulok és sportolok. Éppen ezért - a nyári versenyeim kivételével - legtöbbször az USA-ban és Kanadában futok. Emiatt egy kicsit kiestem az otthoni körforgásból, és kevesebbet tudnak rólam Magyarországon, még a szövetség is, mint ahogyan azt szeretnék. Nyáron viszont mindig hazajövök, és Európában versenyzek. Elsősorban tanulni ment Amerikába vagy az atlétikában akar kitörni a magyar valóságból? Ez egy nagyon jó kérdés. Igazából azért mentem ki, mert Magyarországon nem tudtam a kettőt összeegyeztetni. Pontosabban megpróbáltam. Fél évig jártam a pécsi közgázra, de a magas szintű sport és az egyetemre járás nem fért meg egymás mellett. A professzorok nem voltak egy csöppet sem rugalmasak, nem vették figyelembe, hogy nekem néha esetleg versenyre kell menni, vagy olyan edzésekre kell járnom, melyek időpontja az előadásokéval, a vizsgákéval azonos. A teljes együttműködés hiányában úgy éreztem, hosszú távon ez nem fog menni, csak vagy a sport, vagy a tanulás rovására. Azt pedig nem akartam. Mikor sporteredményeim alapján lehetőség kínálkozott arra, hogy Amerikában folytassam, akkor ki is mentem. Előre tudtam, hogy az ottani egyetemi sport olyan magas szintű, hogy mindenféleképpen vetekszik a magyar atlétikával, ugyanakkor az egyetem eléggé rugalmas, nemcsak hogy megengedi a sportolást, de űzőit támogatja is. Mit végez a nebraskai egyetemen? Dupla szakom van: az egyik általános közgazdaságtan, a másik pénzügy. Vélhetően a gazdaság területén akar majd boldogulni... Igen. Egyrészt, mert annak jövője van, másrészt, mert érdekelt már akkor is, mikor a középiskolát befejeztem. Ez volt a tervem. A sporttól függetlenül. Az Egyesült Államokban nehéz ugyan olyat tanulni, amit aztán az ember mindenféle pluszfelkészülés nélkül otthon is alkalmazhat, viszont a gazdaságot mozgató erők az egész világon nagyjából ugyanazok. Úgyhogy remélem, odahaza is felhasználhatom majd a kint megszerzett ismeretanyagot. Térjünk vissza az atlétikára. Miért éppen az 1500 és a 800 méter a versenyszámai? Mindig e két távon indult? Mikor a nyolcvanas évek elején atletizálni kezdtem, mint kisgyerek, társaimmal együtt mindenféle számban elindultam: a távolugrástól kezdve a tavak körüli maratoni versenyekig, de kislabdadobásban is. Tehát nem riadtam vissza az ügyességi számoktól sem. Ám mindig valahogy csak a nyolcszázas és az ezerötszázas távon szerepeltem jól. Most úgy érzem, a sikerélmények miatt maradtam meg ennél a két versenyszámnál. A kettő közül melyik a kedvenc távolsága? Kétségtelen, hogy ezerötszázon vannak jobb eredményeim, benne vagyok a világ ötven legjobbjának mezőnyében, ami selejtezőszint a Grand Prix-ver- senyekre. És nyolcszázon nem vagyok ott. Magam sem tudom, de azért az ezerötszázat mégiscsak jobban szeretem, és megint csak azt mondhatom: alighanem a sikerélmények miatt. De azért nem tettem le arról, hogy magyar csúcsot fussak nyolcszáz méteren is. Másfél kilométeren a színes bőrűek a hangadók. Mit kereshet köztük egy Amerikában tanuló közép-európai fehér ember? Az tény, hogy az afrikai futók dominálnak a távomon. De azért hiszem azt, hogy nem kell ahhoz afrikainak lenni, hogy az ember jól szerepeljen. Nagyon könnyű lenne azt elfogadni, hogy Magyarországon születtem és felejtsük el a nyolcszázat és az ezerötszázat, mert soha nem fogok labdába rúgni. Éppen amiatt, mert az Egyesült Államokban tanulok, volt alkalmam két éven keresztül a kenyaiakkal edzeni, és meg kellett tanulnom, hogy nekik is csak két lábuk van. Persze hogy vannak bizonyos előnyeik, nagyon jó adottságaik, de ez nem azt jelenti, hogy ha valaki keményen dolgozik, akkor nem lehet elfutni velük vagy megközelíteni őket. Én ebben bízom továbbra is. Felkészülése, versenyeztetése amerikai sugallatra történik? Magyarországról is van ebbe valakinek beleszólása? Az odahaza élő edzőmnek nagyon is sok. Amikor Amerikában tartózkodom, számtalanszor számítógépen, e-mailen vagy faxon értekezünk egymással. Ő a munkám szellemi irányítója. A versenyeztetésbe pedig a magyar szövetségnek is van beleszólása. Vezetői számítanak arra, hogy elindulok a válogatott viadalokon, én pedig arra számítok, hogy megkérnek, és nagyon szívesen képviselem az országot. Különben az már bevált szokás az atlétikában, hogy a menedzserek irányítják a versenyeztetést. Az én esetemben is így van. Egy japán úriemberrel dolgozom, akivel az USA-ban találkoztam. Tehát egy kicsit onnan is irányítják a műsoromat, de a lényeget azért az edzőm és én döntjük el, mi közöljük a kéréseket a menedzser felé, s aztán ő jelzi, hogy ezt meg lehet-e valósítani vagy sem. Mi jelentősebb állomás sportolói életében: Athén vagy Sydney? Mindenféleképpen az olimpia, mivel az csak négyévente van. Főleg azok után, hogy Atlantában milyen kiváló hangulat volt, s első olimpiásként sok-sok pozitív élményt szereztem, azt kell mondanom, hogy Sydney- vel aligha vetekedhet egy talán színvonalasabb, de mégiscsak egyetlen sportágban történő világbajnokság. Vannak-e már annak kézzelfogható nyomai a teljesítményében, hogy a tengerentúlon él és edz? Négy és fél éve vagyok kinn. Számtalan pozitívum hozható fel. A legfontosabb a szemlélet- váltás. Megtanultam, hogy teljesen magamra vagyok utalva, meg kellett tanulnom alkalmazkodni sok mindenhez, meg kellett tanulnom megállni a saját lábamon. Nem voltak ott a szüleim, akik itthon nagyon sokat segítettek, hiányzott az edző, nem volt ott mögöttem a szövetség. Magamra maradtam, s úgy kellett boldogulnom. Ugyanakkor meg kellett tanulnom, hogy bízzak önmagámban, hogy legyenek céljaim. Azelőtt én is úgy voltam vele: ott a legyőzhetetlen afrikaiak, én meg vagyok valahol, két-három lépéssel mögöttük. Nem állítom, hogy most már el tudok velük futni, mert ma is nagyon sokan megvernek, de már nem állok ki úgy egy versenyre, hogy itt a vízválasztó, ezeket nem tudom megverni, mert afrikaiak. Arról egyedül döntött, hogy Pozsonyba Jön versenyezni? Miért jó önnek Komennal és a többi kenyaival együtt futni? Nem riasztja vissza, ha a szám nagyágyúi az ellenfelei? Pozsony közel van hozzánk, magának a versenynek jó híre van a világban, ide érdemes eljönni. Nálunk egyeden viadal sincs, amelyik megközelítené. Éppen azért vagyok itt, hogy a nagyokkal fussak. Tavaly az olimpián már az előfutamban olyanokkal találkoztam, akiket csak az újNév: Tölgyesi Balázs Született: 1973. január 10-én, Székesfehérváron Testi adottságai: 73 kg/ 190 cm Családi állapota: nőtlen Edzője: Hirt Károly Egyesülete: ARAC Székesfehérvár (négy évig a nebraskai egyetem színeiben is sportolt) ságból és a tévéből ismertem. Velük kellett csatába állnom. Engem ez doppingol. Mivel lenne elégedett Athénban? Döntőbe szeretnék kerülni, vagyis a legjobb tizenkettő közé. Ha már oda bejut valaki, ott már minden előfordulhat. U. I. Tölgyesi Balázs az athéni világbajnokságon 3:44,16 perces idővel - nagy meglepetésre - már az előfutamban elvérzett. Legjobb időeredményei: 1500 m-en 3:35,57 (magyar csúcs), 800 m-en 1:46,33 Foglalkozása: a nebraskai egyetem (USA) hallgatója Legnagyobb sikere: az atlantai olimpián kétszer megjavította az 1500 méteres táv magyar csúcsát, és a középdöntőben végezve, az összesítésben tizenötödik lett Balázs üobbról az első) a pozsonyi célban M. Nagy László felvételei Kuriozumkosár A kormány megtéríti... Egy ideig úgy tűnt: a kormány és az estorili pályát üzemeltető Autodril nevű társaság vitája veszélybe sodorhatja az idei Forma-l-es Portugál Nagydíjat. Az ország gazdasági minisztere azonban bejelentette: a kormány garanciát adott a Nemzetközi Autósport Szövetségnek (FIA) arra vonatkozóan, hogy a FIA által előírt módosításokat időben elvégzik, ugyanakkor a vele járó kiadásokat is megtéríti. A kabinetnek a pálya üzemeltetőjével akadt nézeteltérése okán a munkálatok befejezését csak november kilencedikére ígérheti a tárcavezető. A FIA már lépett az ügyben, az október huszonhatodikai időpontra a Portugál Nagydíj helyett a spanyolországi Jerezt jelölte. Tehát Estorilban valószínűleg csak november kilencedikén dübörögnek fel a motorok, így az idei GP-sorozat egy versennyel kibővül. Cantona, az üzleti márka Erik Cantona, a nemrég visz- szavonult francia futballcsil- lag üzletemberként is belevésődik az angol szurkolók emlékezetébe. A Manchester United volt kiválósága ugyanis üzleti márkaként szabadalmaztatta a nevét. De nemcsak azt, hanem szurkolói lelkes „Ooh, Aah Cantona” bekiabálását és a „Cantona 7” felirat nyomtatott változatát is. Ez utóbbi a manchesteri mezének számát őrzi, s üzleti márkaként marad a tulajdonában. Természetesen a britek törölhetik a szótárukból az „Aah” és az „Oah” szavaikat, és odaajándékozhatják annak a férfiúnak, aki a zöld gyepen „olyan sokuknak any- nyi szórakozást nyújtott”, viccelődött a Sunday Times hetilap. Mert előfordulhat, hogy .jönnek a külföldiek, és megveszik a nyelvünket”, folytatja az újság, és a végén a britek minden „Aah” és „Oah” szócskáért egy pennyt fognak fizetni. Navrátilová keresett a legtöbbet Közzétették a világ legjobb női teniszezőinek kereseteiből összeállított örökranglistát. A legjobb tíz versenyző sorrendje (július 20-ig bezárólag): 1. Navrátilová (amerikai) 20 344 061 dollár; 2. Gráf (német) 20 005 600; 3. Sanchez (spanyol) 11 845 151; 4. Szeles (amerikai) 9 151 975; 5. Evert (amerikai) 8 896 195; 6. Sabatini (argentin) 8 785 850; 7. Novotná (cseh) 6 815 505; 8. Martinez (spanyol) 6 569 896; 9. Suková (cseh) 5 584 370; 10. Zvereva (fehérorosz) 5 584 370. Navrátilová vezeti a női teniszezők keresetéről összeállított örökrangsort CTK-felvétel
