Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-13 / 33. szám
Nagyvilág 1997. augusztus 13. 7 Az itt előállított gyöngyökre az egész világon várnak az ékszerészek Csillogó fekete könnyek Budapesti levé Itt lett volna az EXPO A fekete gyöngy az ember és a gyöngykagyló közös munkájának a gyümölcse. Születési helye a Francia Polinéziai Tuamotu szigetvilága, amely két magas szigetből és hetvenhat atollból áll. Ezek mindegyike az óceán egy darabkáját öleli körül. Az atoll által körbezárt lagúna egy planktonokkal teli, hatalmas levesestálhoz hasonlít. Ezekben a „levesestálakban” tenyésztik a nagy gyöngykagylót (Pinctada margaritifera), amely ebben az ideális környezetben termeli ki a fekete gyöngyöt. A világ gyöngykirályát Robert Wannak hívják. Vállalata, a Tahiti Perles társaság Francia Polinézia legnagyobb gyöngytermelője, s valószínűleg a világ legnagyobb feketegyöngy-szál- lítója. Ennek a különös „üzemnek” a központja a Tahititői másfél ezer kilométernyire fekvő Maruteu szigetén található. A sziget maga az érintetlen földi paradicsom. Ide mindent külföldről hoznak, a generátortól kezdve a szójalisztig. Az itteni gyöngykagylók négyszer nagyobbak a japán gyöngykagylóknál. (Mint ismeretes, a világpiac legnagyobb ipari- gyöngy-szállítója Japán.) A Tahiti Perles specialitása a fekete gyöngy, amely értékesebb, kövérebb és nagyobb, mint a fehér. Gyöngyházfénye (a gyöngy belseje által visszavert fény) sokkal gazdagabb. De található itt a feketén kívül antracit, ezüstszürke, obszidián és fehér színű, sőt a helyi specialitásnak számító zöld színű gyöngy is. A tengeri gyöngykagylók a puhatestűek törzsébe, a kagylók ill. lemezeskopoltyúsok osztályába tartoznak. Úgy élnek a lagúnák vizében, mint az élő barométerek; minden apró környezetszennyezésre azonnal reagálnak. Huszonnégy fokos, kristálytiszta tengervízre van szükségük. Míg a japán gyöngykagylók többsége mesterséges megtermékenyítéssel keletkezik, a tuamotui gyöngyök természetesen szaporodnak. A tojások és a spermák szabadon úszkálnak a lagúnákban, ahol az apály és a dagály ringása közepette egyesülnek. Az eredmény gombostűfejnyi lárva. Errefelé még a század elején is csak magát a gyöngykagylót értékesítették (gombházak, ékszerek díszítésére használták), míg a gyöngyöt ritka isteni ajándéknak tartották. Az emberi találékonyság azonban nem ismer határokat. Ma már a Csendes-óceán déli részén műanyag füzéreket raknak a vízbe, hogy a szabadon úszkáló lárváknak legyen mibe belekapaszkodniuk. A füzéreket néhány hónap alatt valósággal ellepik az apró gyöngykagylók, amelyek ezüstdollárnyi nagyságúra nőnek. Hat hónap elteltével óvatosan áthelyezik őket a tengerben himbálózó kosarakba, ahol további másfél évig növekednek és erősödnek. Ezután egy fontos művelet következik. A gyöngykagylókat kiszedik a kosarakból, és óvatosan, egyenként felnyitják őket. Ez a munka gyorsaságot és sebészi pontosságot igényel. Szikével apró vágást eszközölnek a nemi mirigyen, s egy apró sejtszövetet helyeznek bele a kagyEgy kétsoros gyöngyfüzér ára eléri a kétszázezer dollárt. ló köpenyéből és édesvízi kagylóból. E köré az idegen test köré rakódik le maga a gyöngyszem, miután a kagylót további három évre visszahelyezik a lagúnabölcsőben ringó kosárba. A kész gyöngyökre, amelyeket nagyság, szín és fényesség alapján osztályoznak, az egész világon várnak az ékszerészek. Tavaly Francia Polinéziából egymillió gyöngyöt szállítottak szét a világba, mintegy száznegyvenmillió dollár értékben. Ennek több mint a fele a gyöngykirály Wan úr farmjáról származott, a többit mintegy ötszáz kisebb tenyésztő adta el. A gyöngy szépsége nem attól függ, kinek mekkora a farmja, vagy milyen a felszerelése. Némelyeknek csak egy csónakjuk, néhány kosaruk van, egy kunyhó a parton, előtte kutya, amely őrködik. National Geographlc V. Paizs Gábor __________ Az 1996-os világkiállítás megnyitásáig a lágymányosi egyetemvárosban négy tömb átadásával számoltak. A központi irodáknak adott volna helyet az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem fizikai-kémiai fakultása. A műszaki és a tudományegyetem közös informatikai központja lett volna az osztrák pavilon, az építészmérnöki kar épülete pedig a magyar pavilon. Ezenkívül szerkezetkész állapotban raktárnak használták volna az edzőtermet és a sportcsarnokot. Az építészmérnöki kar épületét talán jövőre kezdik el alapozni, a műszaki tanárképző építkezésének rajtja bizonytalan. Ma az informatikai és a fizikai-kémiai tömbök állnak a legközelebb az átadáshoz. Az ELTE természettudományi karának hétemeletes tömbjét az idén szerkezetkész állapotba hozzák, ugyanakkor a sündisznó formájú sportcsarnok befejezését leállították. A költségvetési törvényben nem önálló rovat az egyetemváros pénze, hanem az oktatási tárcának kell kigazdálkodnia. Ennek következtében a színházzal, uszodával együtt nyolc létesítményt jelentő, 220 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületet elfoglaló városnegyed átadási határidejét, sem pedig a végszámlát nem lehet előre tudni. Eddig az Universitas Kötvény 8 milliárd forintján kívül 12 milli- árdot használtak fel. Az idén 11,5 milliárd forintnak lett volna helye, de a lebonyolítást szervező 96 kft. csak nyolcat kapott. Jövőre 8,5- tel számolnak, de ilyen ütemezésben jobb esetben is csak 2006-ban lesz igazán komplett a budapesti egyetemváros. Az EXPO lemondása a szűkebb értelemben vett kiállítási területen az egyébként utóhasznosításra is alkalmas mobil nemzeti pavilonok, a parkolóhelyek és az egészségügyi-logisztikai bázis meg nem építésével jelentett költségmegtakarítást. A pavilonok helyét, a Lágymányosi híd mentén elhelyezkedő 140 ezer négyzetméteres területet most InfoParkként kívánják hasznosítani. Az egyetemek közelségét kihasználva, világcégeket csalogatnak, hogy kutatási, kísérleti gyártásokra alkalmas telepeiknek itt béreljenek épületeket. Elsőként az IBM szeretne a jövő évvégéig ide költözni. Itt lett volna az EXPO főutcája. Az üres részen lesz az InfoPark, szemben vele a most félbehagyott sportcsarnok. A lemondott világkiállítás jelmondata „A kommunikáció egy jobb világért" - volt... A szerző felvétele Jobb esetben is csak 2005-ben lesz kész az egyetem- város. Vasárnapi pletyka Lokálpatrióta és mazochista Karéi Jan Schwarzenberg herceg, aki 1990-1992 között Václav Havel egykori csehszlovák elnök irodavezetője volt, ma a dél- morvaországi Nizbor melletti villájában él. Innen jár be naponta orlíki birtokára, vagy a prágai irodájába. Németországi és ausztriai nemesi vagyonát alapítványok kezelik. Schwarzenberg a közelmúltban a Reflex című cseh hetilapnak adott interjúja végén megjegyezte, mazochista hajlamai vannak. A kijelentést természetesen nem kell szó szerint érteni, hiszen a politikára utalt. A herceg ugyanis ez év májusában - „mivel szinte minden bajbajutott” - elhatározta, hogy belép az ODA-ba (Polgári Demokratikus Szövetség) . Tavaly még azzal a gondolattal is kacérkodott, hogy visszatérve a politikába, képviselőnek jelölteti magát, de mivel Prágát nem akarta képviselni, inkább visszalépett mások javára. Az olyan személyiségek, mint Václav Benda vagy Jiíí Dienstbier ezt inkább megérdemlik, mondta, mivel „aki annak idején ült, több joga van arra, hogy a szenátusban üljön”. Schwarzenberg egyébként dél-csehországi birtokain jól érzi magát. Háromszáz hektáros halastavaihoz szeretné visszakapni még azt a vagy hatszáz hektárnyi tógazdaságot, amelyjelenleg a vodnanyi haltenyésztő középiskola tulajdonát képezi. Az iskola tiltakozott, Schwarzenberg azonban továbbra sem hajlandó lemondani jogosnak érzett birtokáról, melyet az Orlice mentén elárasztott földjeiért kér cserébe. Mint mondta, esetében nem is a birtoklásról van szó, hanem a gondozásról, hiszen mostani birtokai sem jól menő vállalkozások, inkább az elmúlt évtizedek okozta károkat kell helyrehoznia. Az állami tulajdont képező halastavak előbb-utóbb úgyis a magánosítás sorsára jutnak, reméli. A cseh gazdaság válságáról egyszerű a véleménye: „Most már nem lehet kifogásokat keresnünk, hogy mi történik Európában. Borzasztóan hozzászoktunk ehhez ebben a században.” Bécs, Berlin, majd Moszkva uralma után szerinte a cseheknek meg kell mutatniuk, mire képesek. E tekintetben nem fél a gazdaság, az ipar állapotától. „Hiszem, hogy kimászunk a válságból. Jobban aggaszt a cseh társadalomnak a joghoz fűződő különös viszonya.” Schwarzenberg szerint, a cseh társadalmi ellenérzések dacára, párbeszédet kell folytatni a szomszédokkal, beleértve a szudétanémete- ket is. „Tudja, mennyi templomot és temetőt tesznek rendbe ma a németek külföldön? Feltehetjük tehát a kérdést, kinek jobb a viszonya egy- egy régióhoz: nekik, vagy azoknak, akik benne élnek?” - nyi latkozta a herceg. A Reflex alapján „Tudatosítanunk kell, hogy a grúzok nem azonosak Sztálinnal, az oroszok Brezsnyevvel és a szudétanémetek sem Hein- leinnel.” Fotó: Reflex/Petr Jedinák Ki tudja, vajon a polinéziai szépségek tekintete, vagy a nyakukat ékesítő, fekete könnyekből készült gyöngysor a lenyűgözőbb... Fotó: archív
