Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-12 / 7. szám

2 1997. február 12. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Az államnyelv filozófiája Ondrej Dostál A bizonyítványok átvételé­nek megtagadása a tiltakozás új módja Szlovákiában. Több magyar tanítási nyelvű iskola diákjai már az 1994—95-ös tanév végén is így tiltakoztak az alternatív oktatás erőlte­tett bevezetése ellen. Ponto­sabban az alternatív oktatást nyíltan ellenző igazgatók le­váltása miatt. A somoijai gimnázium diák­jai, pár kivételtől eltekintve, nem vették át a félévi bizo­nyítványt. A tiltakozás tár­gya ezúttal maga a bizonyít­vány, konrétan az, hogy a 75 éven át használt kétnyelvű bizonyítványokat egynyelvű, magától értetődően szlovák nyelvű nyomtatványok vál­tották fel. Ez is cáfolja a gyakran hangoztatott érvet, hogy az államnyelv védel­mére hozott törvény nem érinti a kisebbségek nyelv- használatát. Igenis érinti és korlátozza. Az államnyelv­törvény elfogadása előtt a ki­sebbségi iskolákban kétnyel- vűek voltak a bizonyítvá­nyok. Ha eddig csak magya­rul írták volna be a jegyeket, akkor indokolt lett volna a kétnyelvű okmányok beve­zetése. Ez a lépés azonban nem a szlovák nyelv védel­mében történik. Ez támadás a magyar nyelv ellen. Célja a megalázás és a feszültség­keltés, és szemlélteti az ál­lamnyelv védelmére hivatott törvény gyakorlati alkalma­zását. A Magyar Koalíció és a KDM ugyan alkotmánybíró­ságra adta a nyelvtörvényt, de még így sem szüntethető meg annak kisebbségellenes éle. Ez csak az államnyelvet védő törvény alapos átdolgo­zásával, vagy á kisebbségi nyelvek használatát szabá­lyozó külön törvény elfoga­dásával lehetséges. Ilyen „veszély” azonban belátható időn belül „nem fenyeget”. A Demokratikus Unió és a De­mokratikus Baloldal Pártja számára pedig itt az alka­lom, hogy elgondolkodjon, miért szavazott meg olyan törvényt, amely tiltja a két­nyelvű bizonyítványokat. A szerző a Sme napilap kom­mentátora Vendégkommentár A szemtelen­ség határai Buchlovics Péter _________ Mi ntha csak Gogol hírhedt Revizor-béli polgármesteré­nek idejében jámók, pedig ez a mese napjainkban ka­cagtatta meg a kisváros la­kóit. Történt, hogy egy szegény vállalkozó, munkaerő híján, üzletébe alkalmazottakat keresett. Mivel jó ideig nem talált megfelelő embereket, ezért a városka munkaügyi hivatalához fordult. A mun­kaügyi hivatal frissen kine­vezett (leírnom se kell, me­lyik mozgalomhoz tartozó) főapparatcsikja - hosszas ostrom után - alkalmazotta­kat és foglalkoztatásukra anyagi keretet is biztosított. Telt-műit az idő. Bürokra­tánknak hirtelen nagybevá­sárlásra támadt kedve. Ter­mészetesen vállalkozónk üz­letében. Roskadásig rakta a kosarát, fizetéskor pedig ne­mes egyszerűséggel közölte a tulajdonossal, ne felejtse el, mi mindent köszönhet neki. A vállalkozó döbbent bólogatással jelezte: értett a szóból, de ekkor a főmufti arra kérte, hogy ugyan már, ugorjon át a szomszéd üzlet­be és hozzon neki hm... egy csomag óvszert. Persze, in­gyen.- De uram, az már nem az én boltom - hápogott a főnök, azzal kínjában röhög­ve a raktárba rohant. Éltes korú igazgatónk pedig dü­hösen vágta be az ajtót, cifra fenyegetéseket küldve a há­ta mögé. így volt, igaz volt, mese volt. S gondolom, az még a me­sékből kinőttek előtt is nyil­vánvaló: a szemtelenségnek és az arroganciának veszélyesen képlékeny a ha­tára. Szempillantás alatt szül börleszkbe illő, tragiko­mikus helyzeteket. Mint ama híres „gumiparagrafu­sok” is, melyeket nemrég hagytak jóvá a parlament­ben. A szerző publicista Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszol­gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapteijesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaíe, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkülde­mények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Hát bizony, valamennyiünknek megvan a maga keresztje... MS-Rencín Nyögve születő magyar egység Duray-keringő... Kövesdi Károly Enyhén szólva felborzolta a ke­délyeket Duray Mik­lósnak, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének nemrég tett bejelentése, mi­szerint az óhajtott magyar politikai egység érdekében hajlandó a háttérbe vonulni. Azóta sokan találgatják, vajon őszintén gondolta-e Duray az Érsekújvárban el­hangzottakat, vagy csak pártja és személye népszerűségét pró­Bugár Béla, az MKDM elnöke: bálja növelni, amely a felméré­sek szerint jelentősen csökkent. Akadnak olyan vélemények is, melyek szerint a három pártelnök nem szívesen ál­dozná fel székét a magyar egység ol­tárán, magyarán: „kiszorítósdi” kezdődik. Vagy mégis azoknak van igazuk, akik hisz­nek Duray őszinte­ségében? Vagy a pártelnöknek kissé tele a hócipője? Az alábbiakban há­rom véleményt közlünk. oo Nem hiszem, hogy a pártszövetség, unió vagy bármi létrehozása egy em­ber funkcióban maradásán, il­letve lemondásán múlna. Még akkor sem, ha ez történetesen Duray Miklós. A másik oldalon azt is látni kell, hogy tavasszal az Együttélésben választások lesznek, és választási kampány­ként többek között az unió kér­dése is felhasználható. Az egy­ség nem egyenlő az unióval, il­letve nem egyenlő egy párttal. Hiszen az unió az Együttélés el­képzelése szerint egy pártot, egy jogi szubjektumot jelente­ne, márpedig ha megnézzük, Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke: O Mint ismeretes, Duray Miklós ezt azzal összefüg­gésben mondta, hogy ha az ő személye akadályozná a magyar pártok uniójának a létrehozását, akkor ő hajlandó visszavonulni. Véleményem szerint jelzésről, gesztusról van szó a többi párt­vezető felé, hogy ne személyi kérdésen bukjon meg ez a fontos akár 1989 óta több olyan párt esett szét, amely egy párt volt, s ma kettő, illetve három párt­ként működik. Ha a szlovákiai magyarságot nézzük, akkor többek között Popély Gyula, de maga Gyimesi is az Együttélés Politikai Mozgalom funkcioná­riusa volt, és annak ellenére, hogy egy pártban működtek, az egységet nem sikerült fenntar­tani, és azok, akik pár évvel ezelőtt egy pártban működtek, ma három pártot működtetnek. Tehát az egység mindig a meg­egyezést, a kompromisszumot és a tisztességes hozzáállást je­lenti. kérdés. Ahogyan Durayt isme­rem, amit mondott, komolyan gondolta és nem taktikából, bátsó szándékkal. Tudatosítja, mennyire fontos az egységes magyar politizálás és az esetle­ges szövetség létrehozása ab­ban az esetben, ha a Meciar- kormány eléri a választási tör­vény megváltoztatását. Feltéte­lezem, hogy végiggondolta, s kijelentését úgy kell értelmezni, ahogyan az elhangzott. A. Nagy László, az IVIPP elnöke: A Egy elnök bejelentett le- ^ mondási szándékát az il­lető politikai párt belső ügyének tekintem. El kell mondanom, ez ügyben nem ismerem az Együtt­élés álláspontját. Magánember­ként Duray Miklós bejelentését teátrálisnak tartom. Nagyon sajnálnám egyébként, ha a szlovákiai magyar politikai élet meghatározó személyisége így vonulna ki a politikából. A vé­leményem az, hogy az Együtt­élés elnöke nem gondolta ko­molyan azt, amit mondott. © Komolyan gondolta. O Nem gondolta komolyan. Olvasói levél Olvasni is tudni kell Ugyan már több ízben jeleztük, hogy az Olvasói levél rovatban csak olyan véleményeknek adunk helyet és teret, amelyek írói nem titkolják a kilétüket, ezúttal mégis kivételt teszünk, mert fatális félreértésről van szó. Egy tardoskeddi olvasónk­nak „felborzolta a kedélyeit” a Vasárnap 5. számában (a lap 2. oldalán) megjelent, Ondrej Dostál tollából származó ven­dégkommentár. „Szeretném tudni, ki azért a fe­lelős, hogy egy ilyen írás meg­jelenhetett a lapban, mint ez volt. (...) Egy ilyen írás közlése nagy pofon a magyar nemzeti kisebbségünk képviselete szá­mára, így minden hasonlóan gondolkodó szlovákiai magyar­nak is. Egy olyan írás közlése, amely dicsőíti a DSZM és Meciar politikáját, egyenlő a gyalázattal! (...) Nem tudom, szép dolog-e a felelős szer­kesztő részéről, ha munkatár­sainak minden elismerést meg­érdemlő munkáját ilyen „zöld­ség” közlésével megkérdőjelezi. Nem tudom, mit szól ehhez majd a Sme napilap munkatár­sa is, akinek a nevét megté­vesztésül, amatőr módon fel­használta az olvasók megté­vesztésére...” - írja bátor levél­írónk. Kedves tardoskeddi olvasónk meglehetősen figyelmetlenül olvashatta Ondrej Dostál írását (melyet valóban a Sme napi­lapból vettünk át, kissé rövidít­ve). A szerző, akit egyébként remek publicistának tartunk, ebben az írásában kissé gunyo- rosra vette a „figurát”. Az írás lényege: az „elvetemült” ellen­zék nem vette komolyan a mi­niszterelnök úr egyezkedési szándékát, így Vladimír Meéiar talán a DSZM-mel - saját moz­galmával - lesz kénytelen egyezkedni, természetesen Szlovákia érdekében. Az emlí­tett írás tehát a legjobb jóindu­lattal sem nevezhető DSZM- dicsőítő, netán a mi nárciszti­kus lelkünket taposó iromány­nak. Reméljük, olvasóink több­sége nem vesztette még el tel­jesen a humorérzékét, és tisztá­ban volt vele, mit olvasott. Tökéletesen kell tudni... „Szűcs Béla szerkesztő úr asszi­miláló rovatával nem tudok egyet érteni. Bekezdése szépen hangzik de a folytatás már ke­vésbé. Én is 8 osztályig ma­gyart jártam a többit szlovákba tudom én is mit jelentett az csak olyan, de mégis tudtam hivatalba dolgozni mert érdekel az idegen nyelvek elsajátítása. Száz szónak is egy a vége ha nem kezdi el kiskorától nem fog soha olyan tökéletesen tudni.” Koncz Jozef Klstárkány 35 Kedves Koncz Jozef olvasónk meglehet, hogy tökéletesen megtanult szlovákul, de igazat kell adnunk Szűcs Béla kollé­gánknak, hisz az ön példája is igazolja, hogy annál kevésbé helyesen - magyarul... A szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents