Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 4. szám
1997. január 22. Sport Az esztendő legelső sportcsalódása: Miguel Indurain kiszállt a nyeregből, hogy az élet más területeit is megismerhesse Távozott a kerékpársport királya J. Mészáros Károly _______ Hi spániában szomorkodtak, világszerte sajnálták döntését, amikor az esztendő második napján sajtótájékoztatón jelentette be távozását az élversenyzésből Miguel Indurain, a spanyolok baszk kerékpáros csillaga, a sportág többször trónra ültetett királya. Most önként szállt ki a nyeregből. Azután, hogy a világon egyedüliként zsinórban ötször nyerte meg a legrangosabb profi körversenyt, a Tour de France-ot, hogy tavaly nem sikerült páratlan sorozatát hat győzelemre növelnie (csupán tizenegyedik lett), hogy ősszel korán feladásra kényszerült a spanyol Vueltán... Egyesek várták ezt a lépését, mások bizakodtak: hátha az idén, krisztusi korában még egyszer megpróbálja. Miguel mérlegelt, töprengett és a visszavonulás mellett döntött: „Miután tavaly kudarc ért a francia körversenyen, jobb lehetőséget nem is találhattam volna sportpályafutásom betetőzésére. Ettől a naptól kezdve új értelmet kapnak az életemben a Versenyzés miatt mindeddig mellőzött tevékenységek. Többet lehetek majd a feleségemmel, segíthetek fiamnak első önálló lépései megtételénél, amire a roppant telített versenyévadban aligha találtam volna sok időt. Legjobb bringámat megőrzőm magamnak, hogy időnként majd a nyergébe üljek, kerekezzek egyet. Csak úgy, mint az amatőrök.” Szinte megszámlálhatatlanul sokszor emelte magasba a győztesnek járó trófeát Villává spanyol városkának sosem volt ilyen neves egyénisége, első bringáját azért kapta, hogy legyen mivel járnia a nagymamájához. Aztán ellopták tőle és szülei egy igazi versenykerékpárt vettek helyette. Szívósságának, kitartásának köszönheti, hogy zsenge fiúkorában nem veszett el a sportág útvesztőiben, miután nyúlánk alkatával egyáltalán nem nyerte el a szakemberek tetszését. Jobbára csak eltanácsolták. Először profi csapatában, a Benestóban Delgado sikereinek előkészítője volt. Már kiiencvenben megnyerhette volna a Tourt. Elsőként érkezett az egyik magaslati pontra, ám itt befejeződött az ő feladata. Ahelyett, hogy tovább tekert volna a győzelem felé, később csupán csapattársa legnagyobb riválisainak fékezésével volt elfoglalva. Tartalékolta az erejét és tízperces hátránnyal érkezett a célba. „Én nem hoztam áldozatot. Ez a dolgom, hát cselekedtem. Persze, mindig arról álmodoztam, hogy egyszer indulhassak a Touron. Ez már teljesült...” Mikor a kilencvenes évek első felében egymás után aratta győzelmeit a francia körversenyen, riválisai, de a pályakijelölők is mindent megtettek azért, csakhogy letaszítsák őt a trónról. Tavalyig mindhiába. Egy alkalommal legnagyobb ellenlábasainak egyike, az olasz Chiapucci mondta róla: „Én igyekszem, majd kiköpöm a tüdőmet, és amint hátranézek, Miguel mögöttem hajt és nevet. Micsoda ember?!” Másik riválisa, a svájci Rominger találóbban fogalmazott: „Ó fenomén. Kiváló időfutam- versenyző. Nem az állandó szökések híve, inkább vezet és figyeli a bolyban történteket.” Indurainból céltudatossága, hatalmas akaratereje és fantasztikus fizikai adottságai faragtak szuperklasszis kerékpározót. Állítólag akkora a szíve, mint egy versenyparipáé, nyugalomban huszonnyolcat ver percenként (egy átlagos emberé hatvanat-hetvenet). Ezáltal sokkal több vért képes átpumpálni, mint másoknál. Szervezete egy perc alatt nyolcvannyolc milliliter oxigént képes befogadni egy kilónyi testsúlyára. Közepes erőállapotú, amatőr kerekes percenként mindössze ötvenöt millilitert dolgozik fel. Csodálatos Miguel tüdejének vitálkapacitása: hihetetlenül sok, 7,8 liter levegőt tud befogadni. És ami szervezetének a nagy titka, a szóban forgó mennyiség az izomzatába kerül. Az pedig rendkívüli módon magába fogadja, növelve az izomsejtek energia-előállítását. Ugyanakkor ebből fakadt Indurain legnagyobb gyengéje is: nem tudott eredményesen hajrázni. Feltételezhetően emiatt nem lett világbajnok és ritkán nyert útszakaszt az élboly hajrájakor. Hiányzott ugyanis a gyorsasága... „Soha nem érdekelnek a számok. Ismerem már a testemet olyan jól, hogy számíthatok a megérzéseimre.” Miguel a világ legbékésebb embere, hűséges barát és félj, sztárallűröktől mentes, rendkívüli fiatalember. Neje, Marisa és ő az egyik legszebb emberpár, akit egymásnak rendelt a Teremtő. Felesége mindig nagyokat mulat azon, mikor férjét szupermannek, tornádónak, hurrikánnak, szuperexpressz- nek, gőzmozdonynak vagy éppen terminátornak titulálják. Ő tudja, hogy milyen igazán. Csendes, egyszerű, a feketét feketének, a fehéret fehérnek látó, az estéket békés otthoni szu- nyókálással töltő romantikus lélek. Aki nem röstell annyi diadal után sem sírva fakadni örömében, ha sikerül valami nagy cél. Rendkívüli módon ragaszkodik szeretteihez, s fivérével, Prudeci- óval (egyébként ő is a Benesto kerekese) a testvéri szeretet legszebb példáját mutatják. Kilencvennégyben a szicíliai világbajnokság helyett inkább megdöntötte az egyórás kerékpározás világcsúcsát, ám többször nem ült nyeregbe emiatt: „Nincs kedvem értelmeden és fejeden párharcokba keveredni. Soha nem ígérek semmit az ellenfeleimnek, a nagyszájúság nem az én kenyerem. Egyszer ezt is ki akartam próbálni. Ám nem szeretnék mindenáron e szám csúcstartója lenni. Inkább a Touron vállalom ezt a szerepkört.” Belső világát jobbára elrejti. Egyszer azonban kinyitotta a szívét. Áldásért járult a pápához, máskor pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a Pireneusokban vezető Tour pihenőnapján a pap baszk nyelven mondhassa a misét. Ötödik Tour-győzelme után szülőhelyén, Villavában óriási ünneplésben részesült, megszólaltak a helyi harangok, számos színes rakétát lőttek az égbolt felé. A település világhírű szülöttje egy- egy sárga trikót ajándékozott a városka védőszentjének, valamint a helybelieknek, akiknek a többsége a helyszínen izgulta végig a párizsi befutót. Hatodik Tour-elsősége már nem születik meg. Be kell érnie eddigi sikergyűjteményével, ha már a visszavonulás mellett döntött. A spanyolok Neve: Miguel Indurain Született: 1964. július 16- án, Villavában Testi adottságai: 188 cm/80 kg Családi állapota: nős, felesége Marisa, fia, Miguel 1995 decemberében született, lakhelyük a spanyolországi Olaz Profi csapatai: Reynolds (1984—89), Benesto (1990-96) Legnagyobb sikerei: ötszörös Tour de France-győztes nagy szomorúságára, a kerékpározás barátainak sajnálatára. Lelépett egy hatalmas figura a sportvilág sakktáblájáról. (1991, 1992, 1993, 1994, 1995); kétszeres Giro d’ Ita- lia-első (1992, 1993); olimpiai bajnok (1996 Atlanta; az egyenkénti indítású időfutamban); tizenkét szakaszgyőzelmet aratott a Tour de France-on, négyet a Giro d’ Italián; az egyórás kerékpározás világcsúcstartója: 1994. szeptember 2-tól október 10-ig (53,040 km); világranglista-vezető: 1992- ben és 1993-ban A nagyszájúság nem az ő kenyere. Akkora a szíve, mint egy versenyparipáé. Névjegykártya Kuriozumkosar Tönkretette az FBI? „Az FBI meghurcolt, és tönkretette nemcsak az én életemet, hanem a családomét is!” - nyilatkozta több amerikai tévéműsorban Richard Je- well, az atlantai olimpia alatt elkövetett, 1996. július 27-i bombamerénylet volt gyanúsítottja. Az egykori biztonsági őr elmondta, hogy hiába tisztázták a vád alól, mely szerint az Olimpiai-parkban ő helyezte el azt a pokolgépet, amelynek robbanása két halálos áldozatot követelt, az emberek megvetését nem kerülheti el. „Ez mindaddig így marad, amíg nem adják vissza a becsületemet, én viszont nem hiszem, hogy erre valaha sor kerülhet” - így Jewell. Az esetleges anyagi kártérítésről Richard Jewell úgy nyilatkozott, hogy pénzzel nem lehet a jó hírnevet visszaadni. „Az emberek nem felejtenek!” - mondta. A szibériai óriás visszatáncolása Alekszandr Karelin, az oroszok háromszoros olimpiai, hatszoros világ- és kilencszeres Európa-bajnok nehézsúlyú (130 kg) kötöttfogású birkózója mégsem vonul vissza. A tavalyi atlantai játékokon aratott győzelme után ugyan bejelentette, hogy befejezi pályafutását, ám az idei finnországi Európa-bajnokságon (május 22-25.) mégis szőnyegre kíván lépni. Az orosz válogatott vezetői elmondták, hogy Alekszandr Karelin a tavalyi olimpia előtt vállsérülést szenvedett. Egészsége már helyreállt, így január közepétől a 29 éves szibériai óriás újra teljes erőbedobással készül a kuova- lai kontinensviadalra. Ennek Karelin ellenfelei örülnek a legkevésbé... Meghátrál a NOB? Az atlantai olimpia előtt bejelentett offenzív támadás - ami persze elmaradt - helyett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alighanem meghátrálásra kényszerül a dopping- ellenes harcban. Alexandre de Mérődé herceg, a NOB orvosi bizottságának elnöke következő mondataiban mintha erre utalna: „Úgy gondolom, az előírt eltiltási taksáknak befellegzett. Minden lebukott versenyző bírósághoz fordul és ott próbálja elérni a rá kiszabott büntetés csökkentését vagy eltörlését. Márcsak ezért is enyhébb szankciókat javaslok. Olyan megoldást kell találnunk, amely teljes mértékben megfelel a mai realitásoknak. Az érvényben levő büntetések negyven-ötven évvel ezelőtti állapotokat tükröznek, nem szabad tovább érvényben tartani őket. A négy évre eltiltott sportoló hosszú ideig nem tudja megfelelően irányítani a saját életét, s azzal, hogy kirekesztik a versenyzésből, gyakorlatilag a Patrik Berger cseh labdarúgó (képünkön éppen gáncsolják) tavaly a legtöbb pénzt felélő német bajnokságból (Dortmund) Angliába szerződött (Liverpool) CTK-felvétel munkavállalástól, a pénzszerzéstől fosztják meg. Ha a korábbi esetekből és bírósági tárgyalásokból nem tanul a NOB, elveszíti a doppingellenes harcot.” Leggazdagabb a Bundesliga Érdekes sorrendet közölt az angol Daily Mail napilap. Hasábjain elárulta, mely európai országok labdarúgó-bajnokságába áramlott tavaly a legtöbb pénz. íme a sorrend: 1. Németország (Bundesliga) 1,19 milliárd; 2. Spanyolország 900 millió; 3. Anglia 790 millió; 4. Franciaország 457 millió; 5. Olaszország 427 millió. (Valamennyi adat német márkában érvényes.) Itt még a nyeregben. Sajnos, többször ilyen pózban már nem láthatjuk a nagy világversenyeken.
