Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-25 / 26. szám
Nagyvilág 1997. június 25. 7 Nehéz örökséget viszünk magunkkal a harmadik évezredbe A Föld törékeny, haldoklik Kevesebb, mint ezer nap választ el bennünket az új évezred kezdetétől. A fordulót váró emberiség lakhelye, Földünk azonban nagyon sérülékeny, mondhatni haldoklik. Kérdés, tovább rabol- juk-e természeti kincseit, pusztítjuk-e az atmoszférát, szeny- nyezzük-e az óceánokat, vagy megpróbáljuk elejét venni a katasztrófának? A Földet jelenleg kétmilliárd tonna szilárd ipari hulladék és több mint háromszázötven millió tonna veszélyes hulladék terhe nyomja. Ehhez számítsuk hozzá azt a hétezer tonna nukleáris hulladékot, melynek a mennyisége évről évre növekszik, s amellyel nem tudunk mit kezdeni... E káros anyagok.kilencven százalékát az Európai Közösség országai termelik. 1994-ben például minden párizsi lakos több mint 1,5 kg hulladékot dobott ki, azaz a kétszeresét, mint 1992-ben. A fejlődő országokban ez a mennyiség kisebb, alig éri el a 0,2-0,4 kilogrammot. Égitestünket évente huszonhatmillió tonna vegyes és ötvenmillió tonna ipari hulladékkal „ajándékozzuk” meg. Egyes nagyvárosokat, mint pélA hulladékhegyek nőnek, a szemét egyre terjeszkedik, mihez kezdünk vele? Unokáink is látni fogják? Archív-felvétel dául Lagost, Mexikóvárost vagy Rio de Janeirót a szó szoros értelmében hulladékhegyek veszik körül. A Peking melletti szemétlerakatok például hatszáz hektárnyi területet foglalnak el. A szemét térhódítása következtében egyre szennyezettebb a levegő, a talajvíz és a termőtalaj. Az utóbbi években hatalmas méreteket öltött az erózió. A természeti kincsek kiaknázásával fogy a termőterület, miközben a száraz területek egyre inkább elsivatagosodnak. A sivatagok a közeljövőben mintegy négymilliárd hektárnyi földterületet foglalnak el a Földnek azokban az országaiban, ahol több mint nyolcvanmillió lakos ól A A-ilróU-— A ' /1 7 . vi. rui ¡Kciuau, nzsiaDan es Latin- Amerikában már harmincmillió négyzetkilométernyi területet tesznek ki. Az érintett területeken az eltűnő termőföld mintegy huszonhatmilliárd dollárnyi kárt okoz. A legveszélyeztetettebb országok közül Tuniszban például a termőföld tíz százaléka tűnik el évente, de nem sokkal rózsásabb a helyzet a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékén vagy akár Jemenben, amely termőterületének hét százalékát veszíti el évente. A folyamat megállításának programja mintegy húsz évet és kilencvenmil liárd dollárt igénybe. Földünknek mintegy négymilliárd hektárnyi területét borítják erdők. Ebből 1,2 milliárd hektárnyit alkotnak az őserdők, amelyek a növény- és állatvilág több mint felének nyújtanak menedéket. Olyan fajoknak, amelyek mérhetetlenül hasznosak az emberiség számára. A washingtoni rákkutató intézet háromezer fajtát jelölt meg, mint lehetséges gyógyszerforrást a burjánzó betegség elleni harcban. Ezek hetven százaléka az esőerdőkben található. Ha nem hagyják abba az őserdők irtását, 2000-re kevesebb, mint a fele marad meg. Az afrikai és amazóniai őserdők irtásával ugyan szántóföldet nyernek, ezek azonban két-há- rom év alatt kiszáradnak és terméketlenné válnak. A jelenlegi tempó mellett évente 10-17 millió hektárnyi őserdő tűnik el. venne 23 milliárd tonna széndioxidot bocsátunk évente a levegőbe. Az erdőkben élő kétmillió növény- és állatfajból évente hatezer fajta bővíti az eltűntek listáját. A legsúlyosabb probléma azonban kétségtelenül az üvegház- jelenség és az ózonlyuk növekedése, ami szintén az emberi gondatlanság következménye. Az emberiség évente huszonhá- rommilliárd tonna szén-dioxi- dot enged a levegőbe. Az okok: az erdők, a szén, a földgáz és a kőolaj égetése, valamint a közlekedés. Ebben a „tevékenységben” az USA, Kína és a volt Szovjetunió vezet. A Föld légterének fokozatos felmelegedése drámai. Ha ez a tempó megkétszereződne, a hőmérséklet 3,2 °C- kal növekedne, aminek következtében elolvadnának a jéghegyek, megemelkedne a tengerek szintje, és egyre nagyobb tért hódítanának a trópusok. Az ultraviola-sugarakat elnyelő, tehát a földi életet védő ózonréteg is riasztóan vékonyul, a sarkvidékek fölötti lyukak egyre növekednek. 1987- ben Montrealban ugyan sok ország kötelezte magát, hogy 2000-ig leállítja a freon használatát, ám kérdés, betartja-e az ígéretét. Végül szóljunk a népesség problémájáról is. Míg a tizenhatodik században 450 millió ember élt a Földön, a huszadik század elején ez a szám már másfél milliár- dot tett ki, amely 1950-ig egymilli- árddal növekedett. Jelenleg 5,8 milli- árdnyian vagyunk, és 2050-ben kétszer ennyi ember fog tülekedni bolygónkon. Ha a földi populáció olyan színvonalon szeretne élni, mint Svájc lakossága, alig hatszázmilliónyian lehetnénk. Ha azonban megelégednénk mondjuk a bengáliai szinttel, Földünk akár 18-20 milliárd embert is képes lenne eltartani. Ez ellen csak egyetlen megoldás lehetséges: ha a fejlődő országok szaporasága lelassulna. A Vöröskereszt megfigyelői szerint azonban a programok nem segítenek; a fejlődő országok többségében a nők nem hajlandók lemondani a bő gyermekáldásról, illetve alávetni magukat a születésszabályozásnak. Le Figaro Magaziné Újvidéki levél Önös rendelkezés J. Garai Béla ____________ És zak-Bácskában alaposan felborzolta a kedélyeket az a törvénytervezet, amely a magyar politikusok szerint szertefoszlatná a polgárok egyenrangúságának illúzióját, és lényegében másodrangúvá degradálná a kisebbségieket. A helyi önkormányzatokra vonatkozó új kormányelképzelésről van szó, amely előirányozza, hogy a túlnyomó- részt kisebbségek lakta városok és községek esetében két képviselő- testületet alakítanak, egyet a kisebbségiek, egyet pedig a többségi nemzethez tartozók. A két tanács csak egyeztetett döntéseket hozhatna, ami azt jelenti, hogy például Szabadkán, ahol a magyarok többségben vannak, és a választások eredményeként az önkormányzatban is magyar többség alakult ki, a két államalkotó nemzet - a szerbek és montenegróiak - képviselői bármikor megvétózhatnák a határozatokat. Kasza József szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyílt levélben hívta fel a hazai és a külföldi közvélemény figyelmét a diszkriminációs jellegű jogszabályra, rámutatva, hogy ezzel nemcsak megalázzák a kisebbségi közösségeket (hiszen a többségiek felett még ott is bábáskodnak, ahol a demokratikus választásokon nem ők szerezték meg a többséget), hanem gyakorlatilag megbénítják a kisebbségi önkormányzatokat. A Vajdaságban Szabadka mellett még öt városban, illetve községben működik magyar többségű önkormányzat: Zentán, Kanizsán, Adán, Topolyán és Kishegyesen. Ha elfogadnák a fenti jogszabályt, akkor még azt a kevéske önrendelkezésijogot is megvonnák a magyar lakosságtól, amit a többpárti demokrácia bevezetésekor megszereztek. Nemcsak egy-egy magyar iskolai tagozat megnyitása, a művelődési intézmények fenntartása válna kérdésessé, hanem még az utcanevekről vagy a helyi szinten alkalmazott kétnyelvűségről sem dönthetnének. Mirkó Marjanovics szerbiai kormányelnök igyekezett megnyugtatni a magyar vezetőket: a törvényt nem „nekik találták ki”, hanem a koszovói körülményekre kívánják alkalmazni. (Koszo- vón az albán lakosság túlnyomó többséget alkot.) Az albán fölény ellensúlyozására az ott kisebbségben levő szerbeknek törvényes úton kívánnak beleszólást szavatolni a helyi ügyekbe. A VMSZ-ben szerzett értesüléseink szerint Marjanovics az őt felkereső Kasza Józsefet arról biztosította, hogy Észak-Bácskában nem fogják alkalmazni a törvényt, ám a magyar közösséget ez a magyarázat nemigen nyugtatta meg. Hiszen a változó politikai erőviszonyok között akármikor kiterjeszthetik a gyakorlatot a Vajdaságra is. Még az utcanevekről vagy a helyi szintű kétnyelvű- SGglüi Sem dönthetnének. A haragos Popocatepetl A mexikói vulkán neve pipázó hegyet jelent. 1994-ben a hegy életre kelt, s az idén májusban tudtul adta, hogy eddig csak szendergett, s a környék falvaira hamuesőt kezdett szórni. A repülőgépjáratokat figyelmeztették, lehetőleg kerüljék a krátert, a katonaság készültségben van, a környék lakói megkapták a kiürítési terveket. Nem tudni, mire készül a hegy. A dolog pozitívuma, hogy a körzet új telefonvonalakat kap, s a kormány gyors tempóban húsz kilométeres autóutat épít : ezen fog lezajlani az esetleges evakuáció. Newsweek Vasárnapi pletykák Rekordár Marilyn ruhájáért Érdekes holmik kerültek árverésre a közelmúltban Los Angelesben. Az árverést rendező Christie’s cég például 2000 dollár kikiáltási árért kínálta Marion Brando kapitányi nadrágját a „Lázadás a Bountyn” című filmből. Az érdeklődők megvehették Humphrey Bogait székét „A máltai sólyomból” vagy akár John Wayne trikóját is, amelybe a híres marhapásztor „A cowbo- yok” című filmben izzadt bele. Rekordáron, 57 500 dollárért kelt el Marilyn Monroe egyik estélyi ruhája, amelyet a díva egy 1953-ban forgatott filmjében viselt. A ruhát állítólag egy európai gyűjtő vásárolta meg. A vételár a legmagasabb volt, amelyet árverésen egy filmben viselt ruháért valaha is fizettek. Jóval kevésbé volt viszont sikeres a Christie’s a világhírű francia színésznő, Claudette Colbert 1934-es Os- car-díjával. Jóllehet 150-200 ezer dollárra becsülték, mégis csak 80 000 dollár volt a kikiáltási ár, de még így sem talált vevőre. Tavaly decemberben viszont 607 500 dollárért kelt el Clark Gabié ugyancsak 1934-ben odaítélt Oscar-díja, amelyet ő is (akárcsak Colbert) az „Éjszaka történt” című filmben nyújtott alakításáért kapott. Igaz, aki azt az Oscart megvásárolta, nem volt éppen szegénynek mondható: Steven Spielbergnek hívják. Kis ember nagy gondja Brad Pitt nem kommentálta féltékeny kollégája kijelentését TomCruise (165 cm) kijelentette: soha többé nem akar a kamerák elé állni Brad Fittel együtt. A két amerikai szupersztárt az „Interjú egy vámpírral” című filmben láthattuk együtt, azóta azonban Brad népszerűsége és színészi teljesítménye is jóval túlszárnyalta Cruise-ét. Tóm féltékeny egykori partnerére, s nem kockáztatja a „közveden összehasonlítást”. Újra szivarozik Egy fotóriporter rajtakapta Ar- nold Schwarzeneggert, amint alig öt héttel komoly szívműtétje után egy kávéház előtt szivarozik. „Ez az ember vagy életunt, vagy egyszerűen csak gyenge” - kommentálták a szenzációs hírt Hollywoodban. A műtét után az orvosok figyelmeztették Schwarzeneggert: kímélje szívét, szokjon le a szivarról, különben ráfizethet. Úgy tűnik, Amié semmibe veszi az orvosok tanácsait. A fotó röviddel azután készült, hogy Schwarzeneggert kiengedték a kórházból. Maria Shriver, az amerikai szupersztár felesége megrögzött antidohányos, otthonukban betiltotta a füstölést, Amie-t szivarostul kiparancsolta az erkélyre
