Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-28 / 22. szám
2 1997. május 28. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Maffiaország SziLVÁSSY JÓZSEF _______ Ah ány tévéhíradó, szinte ugyanannyi gyilkosság és más súlyos bűntény Szlovákiában. Rendőröket gyilkoltak, szénné égett, összedrótozott hullát találtak egy gépkocsiban, Tiszacsernőn egy fiatalembert távirányítású robbanószer tépett darabokra. Dunaszerdahelyen rövid időn belül harmadszor gyújtották fel egy kisvállalkozó boltját, vélhetően azért, mert nem akart, vagy nem tudott fizetni úgynevezett védőpénzt a maffiózóknak. Akikből egyre több található szűkebb pátriánkban. Ukránok, oroszok, akik állítólag néhány ezresért bárkit megölnek. Ne áltassuk magunkat: hazai magyar társaik is akadnak, nem is kevesen. Tavaly egyikük balesetben halt meg, s az alvilág hírhedt alakjai gépkocsicsodáikkal a kisvárosban olasz filmeket meghazudtoló felvonulást rendeztek az utcákon, fittyet hányva a közlekedési szabályoknak. A rendőrök inkább eliszkoltak. Ez a jelenség nem szlovákiai sajátosság, másutt is burjánzik. Csakhogy máshol igyekeznek kordában tartani. Emlékszünk még a Water- gate-ügyre, tudjuk, milyen következetesen göngyölítik fel Clinton asszony korábbi telekspekulációit. Olaszországban volt miniszterelnököt, Dél-Koreában néhai államfőt ítéltek el. Nálunk a kishalakat csípik el, a cápák dáridózhatnak. Aki támogatta a kormánypártot, fillérekért magánosíthatott, s ha csődbe juttatta, elkótyavetyélte ölébe hullott vagyonát, most revitalizálás fedőnév alatt igyekeznek közpénzen kihúzni a slamaszti- kából. Ha valaki a törvénytelenségeket szóvá teszi, elbocsátják, mint az Állami Számvevőszék néhány tisztességes alkalmazottját. Törvénytelenségekben élenjáró kormányunk maffiaországgá zülleszti az államot, ahol a jogrendet naponta arcul csapják, s ahol politikai talpnyalással, jellemtelenségek- kel többet el lehet érni, mint szaktudással, tisztességgel. VeiMiogkomiiiímtar Esküszegőnek kell lennünk... Gál (Soóky) László ______ Sz lovákia az alkotmánya szerint Európa és a világ egyik legdemokratikusabb országa lehetne. Ehhez arra lenne szükség, hogy a hatalmon lévő jelenlegi hatalom legalábbis elemi szinten tartsa be a saját maga alkotta alkotmányát. Mivel ezt nem teszi, a szlovák kormány jelentős tartalékokkal rendelkezik demokrácia-ügyben. Számomra ez nem okoz különösebb gondot, hiszen tudnivaló, hogy minden gyermeki cselekvéssor elemi része a sértődöttség és a bosszúvágy. Ami aggaszt, az a magam és a magunk részvétele ebben az alkotmányellenes tevékenységben. Arról van szó ugyanis, hogy mint közhivatalnok, naponta kényszerülök újabb és újabb törvénysértésekre, mert a lelkiismeretem erre utasít. Nem tartok és nem tarttatok be senkivel olyan törvényeket, amelyek az alapvető emberi jogaink ellen irányulnak. Ebben az esetben viszont esküszegő lettem. Ez a lelki trauma egyre súlyosabb terhet jelent számomra - a polgármesteri hivatal feladását fontolgattatja velem. Nem tudom, hogyan élik meg ezt a gondot a szlovákiai magyar polgármesterek, de én úgy vélem, hogy minden jószándékunk ellenére akaratlanul is együttműködésre kényszerülünk az ellenünk munkálkodó hatalommal. Erre engem nem kényszeríthet senki. S a többi polgármestert? Talán véghez vihetnénk egy igazi, emberi demonstrációt? Nem úgy, hogy elvegyülünk egy nagy csapatban, hanem egyenként, magunkhoz méltón, mindannyiunk miatt... A szerző költő, újságíró, Marcelháza polgármestere Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapteijesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Itt és most: a gyermekeink, a fiatalok jövője a tét Boldogabb jövő vár rájuk? V. Krasznica Melitta _____ Te rmészetes dolog, hogy minden igazi szülő - hangúlyozom, hogy igazi, nem pedig olyan férfi és nő, aki gyereket nemz, illetve szül, majd eltaszítja magától - a lehető legjobbat és legtöbbet szeretné adni a gyermekének. így volt ez anyáink, nagyanyáink idejében, és nincs másképp most sem. Vannak azonban korok, időszakok és társadalmak, amelyek jobb, illetve kevésbé jó feltételeket teQ Derűlátó vagyok O Nehezebb sorsuk lesz remtenek a gyerekek nevelésére, testi és szellemi fejlődésük biztosítására. A mi társadalmunk, országunk joggal tekinthető „éretlennek”, legalábbis ezt tapasztalhatjuk szinte naponta. Az Arany János-i kérdés, az „oly boldog-e rajt” hovatovább a kérdések kérdésévé válik. Vajon a tájainkon most felnövekvő generációnak milyen lehetőségei lesznek az önmegvalósításra, velünk összehasonlítva jobb, könnyebb életük lesz-e? íme, néhány vélemény. Kovács Péter iskolaigazgató: A A Először is arra van v ^ szükség, hogy az embernek egészséges önbecsülése, kedvező énképe legyen. Ezért a mai iskoláknak nem is annyira ismeretdömpinget kellene nyújtaniuk, hanem a személyiség fejlesztését támogatniuk. Ha ezt sikerül elérni, akkor gyermekeink előtt remény- teljesebb jövő áll, mint előttünk egykor. A világ ugyanis olyan, amilyennek belülről látjuk, a külvilág aszerint alakul, amilyennek mi látni akarjuk. Ha valakinek fiatal korában méltó céljai, ideáljai vannak - és ilyen irányban kellene a gyerekeinket vezetni, támogatni -, akkor mindenképpen tágabb a perspektívájuk. Pedagógusként azt tapasztalom, hogy egyre több a feívilágosult, bátor, a szó jó értelmében vett becsvágyó gyerek. Én személy szerint híve vagyok a megmérettetésnek, a versenyszellem kialakításának, és diákjainknak a tanulmányi versenyeken elért eredményei bizonyítják, hogy iskolánk jó irányban halad ezen a téren. Persze, sok a zárkózott gyerek, de ha az embernek sikerül közelebb kerülni hozzájuk, csodálkozva tapasztalja, hogy mennyi mindenről tudnak, milyen értelmes véleményük van a világról. Takács Mária nyugdíjas: a Három felnőtt gyerekem ” és két kisunokám van. Természetesen a lehető legjobbat szeretném számukra, és szerintem biztosan könnyebb, jobb életük lesz a miénknél. Ők már kihasználhatják ennek az új társadalmi rendszernek az előnyeit, ahol szabadabban alkothatnak, eredményesebben kibontakoztathatják a képességeiket, tehetségüket. A mi időnkben eléggé beskatulyázták az embert, már arra is furcsán néztek, aki netán munkahelyet akart változtatni, aki keresni próbálta a helyét az életben. Az embernek alig volt módja a fejlődésre, a munka, a kötött munkaidő kitöltötte minden idejét, nem tehette azt, ami számára valóban megfelelt volna, amit csinálni szeretett volna. Ez most megváltozott, jobbak a lehetőségek, ezért derűlátó vagyok a jövőt illetően. Turján Melinda óvónő: a A gyermek jövője szem- ^ pontjából meghatározó, hogy milyen társadalmi és családi környezetben nő fel. Az a tény, hogy 1989 óta nyitottabb lett a társadalom, csadakozunk- remélem minél hamarább - az Európai Unióhoz, tagjai leszünk a NATO-nak, mindez egész sor új lehetőséget teremt a jövő generációk számára. Valószínűleg nagyobb megbecsülésben és anyagi elismerésben részesül majd a munka is, így a szülőknek több idejük marad a gyereknevelésre. Ez, sajnos, ma még nem így néz ki. A mostani felnőtt generációra nehéz feladat hárul. A család anyagi bebiztosítása közben sokan elfeledkeznek a belső értékekről. Pedig éppen most, amikor egyre inkább szegényekre és gazdagokra rétegeződik a társadalom, lenne nagy szükség arra, hogy a szülők, nevelők, pedagógusok ráirányítsák a gyermekek figyelmét a valódi értékekre: a családon belüli és kívüli szeretette, az erkölcsi, lelki értékek fontosságára. Ha ezt meg tudjuk adni nekik, akkor egészséges lelkületű, nyitott felnőttekké válnak, akik előtt nagyobb lehetőségek állnak, mint amilyenek számunkra adattak. Olvasói level Hülyének nézik az embert? A múltkoriban felszólítást kaptam a városi lakásügyi hivataltól, hogy ennyi és ennyi vízdíjat azonnal fizessek meg, mert különben bíróságra adnak és elnyerem méltó „büntetésemet”! Tehát megfenyegettek és mindjárt a bírósággal. Felkerestem az illetékes hivatalt, és a vízügyekkel foglalkozó hölgynek elmondtam, hogy a vizet, a fűtést, a lakbért stb. minden hónapban pontosan fizetjük. Hol róla az írás? - kérdezi a „vízfelelős”. Milyen írás? - kérdezek vissza. A válasz: Amivel igazolni tudja, hogy tényleg fizetett. Nem értem a dolgot. A „vizesasszony” szenvtelen pofával tovább fújta a füstöt és élvezettel szürcsölte a kávéját. Erőt vettem magamon, és igen szépen megkértem a nagyasz- szonyt, szíveskedne utánanézni az ügynek, nem történt-e tévedés. Az nem rám tartozik! -felelte flegmán. A számítógép a „szlofter” (így mondta) kidobta, hogy maguk nem fizettek, tehát tartozásuk van. Szinte az ájulás környékezett. Még egyszer megkértem, vizsgálja meg az ügyet, de ő csak tompán és közönyösen azt ismételgette, hogy fizessünk, mert a bíróság megbüntet... A feleségem végül kinyomozta, hogy a 8 hónappal ezelőtt beszerelt hideg- és melegvízórák árát és beszerelési díját kérik tőlünk, amit mi egyszer már megfizettünk. 24 éve lakunk a blokkban, ahol eddig mindent átalányban fizettünk. Négyen vagyunk és amikor az 1360-as tömbbe jöttünk lakni, a családban kisgyerek nem volt és azóta sincs. Voltak olyan családok, ahol hatan, heten, sőt tizenegyen éltek, tehát mi fizettünk értük is. Az csak természetes, hogy ezek a családok 6-7- szer több vizet használtak, mint mi. Annyi volna a kérdésem a ház- kezelőség főnökéhez és másokhoz, fő- és alosztályvezetőkhöz, hogy miért alkalmaznak ilyen „kiváló” nőszemélyeket, akik a legegyszerűbb ügyeket sem ismerik, s nem tudják, mi a teendőjük. Ki(k) miért felel (nek)? Vagy talán már ott tartunk, hogy a házkezelőség is hatóságnak képzeli magát?! Tévedni emberi dolog. De az a hivatalnok, aki ilyen kis ügyben ilyen tévedést követ el, s eközben még modortalan, flegma és fölényes is, az menjen el takarítónőnek (ha felveszik). Amikor a feleségem végigjárt legalább tíz hivatalt, és végül beszerezte az igazolásokat, megmutatta a hibakereső nőnek, az csak hápogott és dadogott, igen kérte a bocsánatot, és szidta a „szloftert”, mert szerinte az a bűnös, a gép, mert rosszul dolgozta föl az adatot. Szerintem nem a gép rossz, hanem a személyek alkalmatlanok. Dunaszerdahelyen az emberek (öreg bácsik, nénik) szinte rettegnek bemenni a föld- és az adóhivatalba, mert ott a püspöklilára vagy zöldre festett . körmű nőneműek úgy tárgyalnak velük, mint Primű őrmester az idegenlégióban az újoncokkal. Ez van! Keszi Molnár Ferenc Ounaszerdahely Rajz: MS-Rencín Kit érdekel, hogy drágább a hús, fő, hogy jó kezekben az ország...
