Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-21 / 21. szám
Modern élet 1997. május 21. 5 Az ember természetromboló életmódja globális következményekkel jár A modern civilizáció nem nagy természetbarát Ideális, de nem a pacemakerrel élőknek Csodatűzhely, tűz nélkül Dr. Kazai Anita _____________ Az e mber túl okos, nincs más faj, amely felvehetné vele a versenyt, amely megakadályozhatná az óriási pusztítást, amit az ember végez a Földön. Jelenleg a tudósok 1,2 millió növény- és állatfajt ismernek, becslések szerint a ténylegesen létező fajok száma eléri a tízmilliót. Az ökológusok szerint ez az óriási változatosság nagyon fontos a földi élővilág számára. A környezetszennyezés ezt a változatosságot is pusztítja, Földünkön hetente kihal egy-egyfaj. Az élet a Földön sok szempontból nagy érték. Ha nem lenne élet a bolygónkon, az atmoszférában 1% volna az oxigén és 95% a szén-dioxid-koncentrá- ció, a hőmérséklet pedig 250 °C- ig emelkedne. Ezen tények ismeretében nyilvánvaló, hogy ha az ember a táplálékát más forrásból is tudná fedezni, nem élhetne a Földön, miután kipusztította annak élővilágát. „A természet maga sem természetvédő” - írja egyik könyvében Kurt Vonnegut, a zseniális amerikai író és gondolkodó. Földrengés, tájfun, vulkánkitörés pusztít, de az ember, ha felelősen gondolkodna, sok katasztrófát megelőzhetne. Megszüntethetné az éhínséget, a háborúkat. A harmadik világban a WHO felmérései szerint félpercenként meghal egy kisgyerek. A természet- tudósok szerint a legnagyobb gond a túlnépesedés, amely az erőforrások rossz kihasználásával társul. Az emberiség létszáma az 1600-as évekig alig változott, viszont az utóbbi négyszáz évben rohamos növekedésnek indult. A huszadik század végén évi kilencvenmil- lióval nő az emberiség száma. A természeti erőforrások jobb kihasználásának egyik módja a húsfogyasztás csökkentése. Százegységnyi primer biomassza, azaz a növényzet tízegységnyi növényevő állatot képes eltartani, a növényevő állatok ragadozói a tíz egységből már csak egyegységnyit építenek be a testükbe. A rossz hatásfokú átalakítások közben az energia hőenergia formájában távozik, holott ez is felhasználható lenne, ha nem tenyésztene az ember saját fogyasztásra állatokat. Ma a mezőgazdaság működése közben több energiát használnak fel, mint a- mennyit az általa termesztett növények a fotoszintézis útján termelnek. A nyugati ember abszurd életét jelzi, hogy egyre kevesebb fizikai munkát végez, hiszen a gépek mindent elvégeznek helyette, a fölösleges energiát pedig haszontalanul a fittness- klubban adja le. A művelt földterületek egyhangúak, a gépek jobb működése érdekében egy-egy táblán csak egyféle növényt termesztenek, többnyire génmanipulált fajokat, azokból is olyat, amelynek egyedei teljesen egyformák. A jobb arathatóság kedvéért azonos hosszúságú a gabona szára, azonos a kalászok mérete. A monokultúra azonban nagyon sebezhető, a kártevőnek is csak egyféle módszert kell „kitalálnia”, és már pusztul is az egész termés. A változatosság, ami az élet fennmaradását biztosította évmilliókon át, egyben rugalmasságot is jelent. A szárazföldön négyszázmillió éve van élet, ez azt bizonyítja, hogy a „természet” működik. Négyszáz éve viszont, amióta az ember intenzív földművelést folytat, egyre sérülékenyebb az egyensúly, folyik a versenyfutás a nemesi- tők és a kórokozók között. Az emberiség egy része túlzott elvárással fordul a tudomány felé, és azt hiszi, az újabbnál újabb felfedezések meghozzák a várva várt boldogságot. Valóban óriási eredmény, ha gyó- gyíthatóvá válnak a genetikus betegségek. De még több emberéletét menthetnénk meg, ha globálisan gondolkodnánk. Ha megakadályoznánk az esztelen öldöklést, pusztítást. A túlnépesedés egyik oka, hogy az évezredek során az ember élettartama megnőtt. Az állatvilágban minél fejlettebb egy faj, annál rövidebb az életideje. A halál a fejlődés ellentéte, mert a fejlődés az új egyedben tud bekövetkezni. Az ember azonban már nem annyira a környezethez, mint a kultúrához alkalmazkodik. Az ember élete megnőtt, mivel nemcsak genetikai, hanem kulturális információkat is átad utódainak, az idősebb generáció a fiatalok nevelésében „hasznos” marad. Egy-egy faj négymillió évig bír folyamatosan megfelelni az új kihívásoknak. A homo sapiens kétmillió éve él, de nem biztos, hogy kitölti a tudomány szerint rendelkezésére álló további két milliót. A modern villany- illetve gáztűzhely a legtöbb családi háztartás elengedhetetlen eszköze. Nemrégiben egy újfajta tűzhely kialakításával lepték meg a tudósok a háziasszonyokat. Első látásra nincs semmi különbség a hagyományos és a második generációs villanytűzhely között (hacsak az árukban nem: az új másfélszer-két és félszer többe kerül). Az új csoda, amelytől azt várják, hogy néhány éven belül kiszorítja a ma általánosan használt villany- és gáztűzhelyeket, ötvözi ezek legjobb tulajdonságait: ugyanolyan gyors, mint a gáz, rendkívül rugalmasan szabályozható, bármekkora edényt rá lehet tenni, amelynek ráadásul közvetlenül csak az alja melegszik fel, így könnyen és kényelmesen tisztítható. Mindezek az előnyök annak köszönhetők, hogy a tűzhely az indukciós elv alapján működik. Az üvegkerámia lap alatt találhatók a rézdrótos tekercsek, amelyekben az elektromos áram folyik, elektromágneses mezőt generálva. A 220 voltos, 50 herzes áramot egy transzformátor alakítja át 25 kHz-essé. Minden vezetőben, amely érintkezik a nagyfrekvenciás e- lektromágneses mezővel, örvényáramok indukálódnak, s ezek felmelegítik a lábast is. A felmelegedés erőssége attól a fémtől függ, amelyből az edény készült, a lényeg, hogy ferro- mágneses legyen. Az energia így közvetlenül az edény alján keletkezik, de amint levesszük, az áramkör megszakad. Ezért, ugyanúgy, mint a gáztűzhely esetében, rendkívül hirtelen változik az edényt érő hő. A lábas feneke tehát nem lehet se túl vastag, se túl vékony, nem lehet réz, alumínium, üveg, agyag, kerámia és nem lehet mágneses rozsdamentes fém sem. Ehelyett készülhet öntöttvasból, zománcozott acélból, vagy speciális rozsdamentesfémből. Az üzletekben már kaphatók, de persze csillagászati áron kínálják az „indukciós edénycsaládok” darabjait. Borsos ára mellett a csodatűzhelynek van néhány hátránya is. Az elektronikus alkatrészek igen sérülékenyek, s mivel a szellőztetésnek szabad kijáratot kell hagyni, legalább három-öt centiméter magasan kell elhelyezni az alatta lévő bútordarab, illetve sütő felett. Ugyanakkor a készülék igen biztonságos, mivel csak ott melegszik fel, ahol érintkezik az edénnyel. Veszélyes lehet azonban a pacemakerrel élők számára, ha tíz centiméternél közelebb hajolnak a tűzhely fölé, mert a nagy- frekvenciás elektromágneses tér módosíthatja a szívritmusszabályozó készülék frekvenciáját. Le Monde A környe- zetszeny- nyezés miatt hetente kihal Földünkön egy faj. Ugyanolyan gyors, mint a gáz, és rendkívül biztonságos. Mozaik Házastársi viták Mondd meg, hogy veszekszel, és én megmondom, milyen a házasságod. Amerikai pszichológusok vizsgálták a hosszan tartó párkapcsolatok titkait. Megfigyelték, hogy a partnerek miként viszonyulnak a problémákhoz. A boldog házasságot állítólag háromfajta hozzáállás garantálja. 1. Ésszerű: Nem veszekszenek hangosan, de tárgyilagosan kicserélik érveiket. Nem vágnak a másik szavába, igyekszenek egymást megérteni és kompromisszumot kötni. 2. Temperamentumos: A veszekedéseik viharosak, nemigen igyekszenek a másikat megérteni. Olykor egy-egy pofon is elcsattan. De a viszályt nem veszik komolyan, és gyorsan megbékélnek. 3. Konfliktusellenes: Szinte soha nem veszekszenek. Ha mégis megtörténik, megpróbálják beleélni magukat a másik helyzetébe. Nem keresik a kompromisszumot, viszont respektálják a másik véleményét. Ártalmas diéta A huszadik században igen elterjedt az a tévhit, hogy csak a sovány ember szép. Larry Motta kanadai táplálkozástudományi szakember azonban óva int a túlzásba vitt diétázás- tól. - A diéta olyan, mint az alkohol - állítja. - A hatása rövid ideig tart, s így a megálmodott súly eléréséhez mindig hosszabb és drasztikusabb diétákra van szükség. Végül megtörténhet, hogy a diétázásra rámegy az ember egészsége, de a súlytöbblettől nem sikerül megszabadulnia. A különböző diéták népszerűsége Motta doktor szerint három tévhiten alapszik. 1. A karcsúság a siker záloga. Az emberek többsége szerint a karcsúsággal együtt jár az aktivitás, az öntudatosság, a határozottság. 2. A karcsúság egészséges. Az orvosok régóta állították, hogy létezik valamiféle ideális testsúly. Ma a kanadai orvosok többsége semmilyen diétát nem javasol. 3. A karcsúság a szilárd akarattól függ. Az ember nem képes tetszés szerint megváltoztatni a testsúlyát. Minden egyes embernek adott a természetes súlya, s ha ennél kevesebbet nyom, az egész szervezet egyensúlya felborul. Mindig éhes Azok a gyerekek, akik állandó érzelmi feszültségben élnek, a bizonytalanságukat és szorongásaikat evéssel kompenzálják. Az evés pótolja számukra a más részről hiányzó elégedettséget. A leggyakrabban a túlontúl óvott vagy gátolt gyerekeknél figyelték meg, hogy az evésbe menekülnek. Az ilyen gyerekek szüleinek ügyelniük kell arra, hogy csemetéjük számára elég szabadságot, önállóságot és elfoglaltságot biztosítsanak, hogy ne unatkozzanak. Az édességet, a kalóriadús ételeket étrendjükben gyümölcscsel, zöldséggel váltsák föl. A tiszta föld, víz és levegő egyre drágább kincs lesz a világon Archív-felvétel
