Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-23 / 17. szám
íblicisztika 1997. április 23. 9 z kilométeres korcsolyaver- iyt, amely mára már világfi. Idén csaknem negyvenez- i indultak a versenyen. A re- dok könyvébe az 1963-as évfolyam került, amikor a metsző szélben és hóviharban a több mint húszezer induló közül csupán harmincnégyen bírták végigkorcsolyázni a távot. Morvái István, Szűnő polgármestere Margaretha Zelle, azaz Mata Hari bronzszobra előtt, amely szülővárosában, Frízföld mai központjában, Leeuwardenben látható. A hírhedt kémnő tizenkilenc éves korában ment férjhez egy holland tiszthez, akivel hét évig Indonéziában élt. Házasságának felbomlása után táncosnő lett Párizsban, itt vette fel színpadi nevét, amely malájul azt jelenti, hogy a „nap szeme”. A turistáknak szépségét, kalandos életét és eszességét dicsérik, azt csak szemérmesen és nagyon röviden említik, hogy az első világháborúban a németek javára kémkedett, ezért Párizsban agyonlőtték. Peczár Károly felvételei ndrick van dér Meer harmo- ;án adja elő saját megzenésí- t gyermekverseit. Csáky Pál mmel láthatóan örömmel Ugatja, miközben ismerkedik fríz szöveggel. A sokoldalú ívész nagy példaképe Gysbert }ix, aki költészete és nyelvújí- munkássága révén a fríz nem- :i identitás szimbóluma. Van r Meer szerint ma hasonló fel- atok előtt állnak a nagy fríz Itő utódai, hiszen az integráló Európában meg kell őrizni :llemi értéküket, ezt pedig ik úgy lehet, ha a fríz nyelv pes lesz megújulni, új fogal- ikkal és tudományos felfedésekkel gyarapodó világunk- n megmaradni Frízföld egyik mmunikációs eszközének. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom polgármesterei Bols- ward főtemploma, a Grote Kerk előtt, ahol a kántor egy régi kántordinasztia tagja, ugyanis a szépapjától kezdve minden őse ezt a hivatást űzte. A templom ékességei közé tartoznak a mennyezeti festmények, további látnivaló a 15. századi kóruspadsor és az 1662-ben készült, gyönyörű, faragott szószék. A Grote Kerkben minden nyáron világhírű művészek adnak orgonahangversenyeket. Múltúnk Pozsony mártírja Zilizi Tihamér Tavasztól volt élénk a természet, immár 58 évvel ezelőtt, amikor a tragédia történt. A néhány héttel korábban megalakult önálló Szlovákiában maradt magyarokat tömörítő Esterházy-párt egyik leghűségesebb tagja, s a magyar munkások önzetlen pozsonyi vezetője, Bikszárdy Vince magyar fiatalok élén az ismert kirándulóhely, a Vaskutacska felé tartott. Az akkori időkben létrejött Hlinka-gárda és az engedélyezett német fegyveres önkéntesek mintájára a magyarok is úgy vélték, hogy az összetartozás és a közösségi szellem ápolására szintén ildomos békés szándékú, önvédelmi demonstrálásra mozgósítani a szétzilált magyarságot. Hiszen előfordultak fizikai támadások pozsonyi magyarok ellen, melyek kiváltó oka volt például, ha magyar jelvényeket, Bocskai-kendőt viseltek a lányok a bécsi döntés kapcsán. Erőszakos eltávolításuk ellen egyszerűen a bennük elrejtett tűvel védekeztek Az előzetesen bejelentett vasárnapi kivonulás- nak-melynek végcélja valószínűleg szabadtéri, szokványos népgyűlés lett volna - kb. kétezer résztvevőjét a vashidat elhagyva két oldalról, s a magaslatokról is, Hlinka-gárdisták (egyesek szerint ukrán Szics- gárdisták is lehettek) fogták közre. A magyar csapat, mit sem sejtve, besétált a kelepcébe. Állítólag Peéry Rezső s más ismert vezető személyiség is köztük volt, de a hivatalos felszólításra Bikszárdy jelentkezett vezetőként. Ot az egyenruhások elvezették, a tömeget pedig szétoszlatták. Az akkor 45 éves, életerős Bikszárdy további sorsát máig nem tekinthetjük tisztázottnak. A börtönben kiállított jelentés szerint másnap önkezével vetett véget életének. Nyakkendőjével akasztotta fel magát. A Magyar Párt részére engedélyezett szakértői csoport a börtönjelentést kétségbe vonta, hiszen tapasztalták, hogy az áldozat kaijai össze voltak roncsolva, s így csaknem bizonyos, hogy agyonverték. Ideje lenne megtudni, hogy miért s kik tették ezt vele. E sorok írója Bikszárdy unokájától sem tudott meg a jelentéstől többet. Pavol CamoÁllítólag Peéry Rezső és más ismert személyiség is közöttük volt. gursky ígéretét, hogy megpróbál utánanézni - a halál akadályozta meg. Úgy tűnik, hogy válasz lehetett Nagysurányért, ahol provokáció folytán a frissen Magyarországhoz csatolt, többségében szlovák városkában egy határőr kiskatona golyója kioltotta Mária Kokosová életét. A pozsonyi parlamentben gróf Esterházy János képviselő Bikszárdy Vince rejtélyes halálát illetően a belügyminiszterhez intézett interpellációjára nem kapott választ. Temetésén a Szent András-te- metőben sokezren vettek részt úgy, hogy a temető falain is emberek csüngtek. Résztvevők szerint lovas rendőrök ugrasztották szét a temetőn kívül rekedteket. Az elhunytat a Magyar Párt saját halottjának nyilvánította, és felszólította híveit, hogy a gyász jeléül egy hétig tartózkodjanak minden vigasságtól. A gyászbeszédet Esterházy gróf tartotta. Síremléke - Bártfay Tibor apjának munkája - ma is látható a temetőkápolna, a jelenlegi görög katolikus templom mögötti főút bal oldalán. Bikszárdy életének jelentős állomásait ma már kevesen ismerik. 1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban Polába, a monarchia tengerészeti kadétiskolájába vonult be. A civil életbe visszatérve az Adón moziban operatőrként dolgozott. Az 1938-as pozsonyi községi választásokon a Magyar Párt listájának harmadik helyén indult, mint a munkásság képviselője. A bécsi döntés után Bikszárdy Vince az utolsó pillanatig helytállt, amikor a magyar ügy szolgálatában április 23-án reggel eltávozott otthonából. Ugyanazon éjszakán adta át lelkét Teremtőjének.
