Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-26 / 13. szám

6 1997. március 26. Márciusi edzéslesen a somorjai kajak-kenusok között: éppen szabadnap volt, mégis többen vízre szálltak Aki marad, válogatottat faragnak belőle J. Mészáros Károly_________ Csütörtök délután, március de­rekán. A csölösztői temető elől kanyargós mezei út vezet a víz­lépcső egyik szivárgó csatornája mentén. Egészen a somoijai ka­jak-kenusok birodalmáig. Csó­nakháznak hívják, de még hazai körülmények között is máshoz, jobbhoz szoktak hozzá a sportág szerelmesei. Itt ehhez. Hátul, mint egy hegyvonulat, a felvízcsatorna töltése. A mögöt­te hömpölygő víz szivárog a ka­jak-kenusok uralta folyócská­ba. Pihenőnapot tartanak, de talán mégis megjelenik mindenki. Tiszteletünkre, vagy csak meg­szokásból, nem tudom. Több fiú már a vízen lapátol, a lányok in­kább az ösvényeken futnak, a vé­gén még a focilabda is előkerül. Székely István edző a partszéli mólószerű fatalapzaton álldo­gál. Mellette süvít a szél, és a víz­közelség is alaposan lerontja a váratlanul enyhe késő téli, kora tavaszi hőmérsékletet. Pista bá­csit azonban a ritkán idetévedő újságíró bajai csöppet sem hoz­zák ki a sodrából. Tekintete hol a vízen, hol a stopperórán. Aztán mikor közelebb érnek a tanítvá­nyai, jelmondatokban közöl ve­lük valamit, majd újra vár, szem­léli a következő érkezőket. Évti­zedek óta ezt teszi. És jól, sikeres kajak-kenus nemzedékek kerül­tek ki a keze alól. Ma is ígéretes tehetségek bontogatják szárnya­ikat náluk. A majdani Orosz Csa­bák, Bodó Richárdok, Sándor Árpádok. - Soha nem kezdtünk még ilyen korán a vízen edzeni - jegyzi meg kíváncsiskodásomra. - Február végén jöttünk ki először. Hiába, korán megeny­hült az idő. Általában több a rossz március, mint a jó, de a hó­nap közepétől már ülik elkezde­ni. Nem szeretném, ha meg­gam a lapátolásba, nehezen tu­dom abbahagyni, mert érzem a vizet, megy a hajó. Akárcsak ifjabb Csölle József, akinek lánytestvére és edző-me­nedzser édesapja is a somorjai kajak-kenu sportban tevékeny­kedik. - Hát apunak köszönhe­tem, hogy itt vagyok, az biztos. A család legfiatalabb tagjaként gyűjtöm a sikereket. Mind­kettőnknek a magyar olimpiai bajnok, Gyulay Zsolt a példaké­pe, stílusunk is az övére hason­lít. Eddig a velünk azonos korú­ak közül senki sem tudott ben­nünket megelőzni. Egyéniben hol az egyik, hol a másik győz, fáznának a gyerekek. Benn azonban már eléggé unalmas volt. Itt azért más minden. Újra a vízhez szoknak a fiatalok, ilyen­kor leállunk az erősítéssel. A szlovákiai nagymenők most Kali­forniában vannak. Az se nagyon kellene, dehát miért ne menné­nek, ha megvan rá a pénz. Mindennap van edzés. Van aki­nek hétfőn, kedden, szerdán és pénteken kétszer, hajnalban meg délután. A fiatalabbak, az iskolába járók naponta trénin­geznek. Á csütörtök lazító jel­legű, három kemény nap után a negyediken még a felnőtteknek sem lehet annyira hajtani. Ta­A somorjai kajak-kenusok még soha nem kezdtek ilyen korán a vízen edzeni. vasszal, a küométergyűjtés ide­jén szombaton kétszer, vasárnap egyszer lapátolnak a vízen. - Most ebben az időszakban va­gyunk - hallom a tapasztalt mes­tertől. - Úgy látszik, ezt a hétvé­gét ki kell hagyni. Két és fél hé­ten át szinte megállás nélkül nyomtuk a küométereket, a fia­talok már egyszerűen nem bír­nak, lemerevednek az izmaik. Majd áprilisban az első felmérő verseny eldönti, ki hol tart. Ta­valy sem mentek rosszul. Húsz-huszonöt kajak-kenusa van a KCK Samorín klubnak. Kedvtelésből senki sem jár ide, mindenki versenyző. Akinek nem megy, előbb-utóbb kiszáll a hajóból. Aki marad, legtöbbször válogatottat faragnak belőle. Ha kibírja a sanyargatást, mert elég­gé kemény ez a sportág. Varga Laci éppen a hajóját viszi a csónakházba, amikor megszólí­tom. A törékeny kenusfiúnak van esélye kijutni az idei junior világbajnokságra. - Májusban minden kiderül. Az aranyhomo­ki válogatón kell az első hatban végeznem, aztán a bochumin és megnyílhat előttem a lahti vb ka­puja. Nyolcadik éve kenuzom. Egyébként autószerelő vagyok, ehhez szerzek érettségit. Két pél­daképem is van: Doktor és Knazovicky. Van még egy vá­gyam: profi szerződést szerezni a katonaklubban. Világi Mónikáról az a hír járja, hogy őt bizony vele korabeli még soha nem győzte le. A somorjai kajakkirálynő futás után tárulko­zik ki előttem: - Már negyedik éve csinálom. Az iskolában je­lentkeztem kajakozni a ba­rátnőmmel, de ő már abbahagy­ta. Egyszer két hónapra én is kö­vettem, aztán újra beiratkoztam a szüleim tanácsára. Hatodikos vagyok, és nagyon szeretem ezt a sportágat. Hogy van-e titkom? Keményen edzek és akarom csi­nálni. Nekem Kőbán Rita a pél­daképem, én is szeretnék egy­szer olimpiai bajnok lenni. A következő perceket két nagy kajakos vetélytárs társaságában töltöm. Martin Bokor a bőbe­szédűbb: - Elsős koromban kezdtem. Elég virgonc voltam, így apu elküldött ide. Idővel megtetszett. Tavaly zártam a legsikeresebb évet, hat szlovák bajnoki címmel a tizenkét éve­sek között. Amikor beleélem ma­Ketten a kajakosreménységek közül. Elöl Martin Bokor, akit gyakran alig lehet kicsalogatni a hajóból, hátrá bb Csői le Zsuzsa n na. Prikler László felvételei Hajószemlét tart a somorjai kajak-kenu sport vezetői-edzői-menedzseri triumvirátusa. Balról Székely Ist­ván, Csölle József és Sebestyén Aladár. párosban meg sorra mi nye­rünk. Hogy mivel vagyunk job­bak a többieknél? Erre Martin rávágja: - Biztosan így szület­tünk. Közben összejön a klub vezetői- edzői-menedzseri triumvirátusa is, amely néhány szülő hathatós támogatásával tartja kezében a somorjai kajak-kenus élet törté­néseit. Sebestyén Aladár elnök és Székely István valamikor együtt kezdték, Csölle József edző-menedzser később csada- kozott hozzájuk. Ma ők hárman a klub képzeletbeli hajójának a vezérevezősei. Csölle menedzser egy hosszú si­kerlistát tesz elém. Tanítványa­ik tavalyi helytállásának hazai bizonyítványát, melyet huszon­két (!) bajnoki aranyérem fém­jelez. És akkor még nem esett szó a magyarországi és a nyu­gat-európai sikerekről: - Né­mely sportban szlovák bajnok­nak lenni nem nagy dicsőség, de vannak olyan versenyzőink, akik még a legjobb magyarokat is megverik, s az már nagy do­log. De tudtak győzni Belgium­ban, Németországban és Olasz­országban is. Korosztályukban a legjobbak, európai szinten is. Azelőtt ez nem így volt. Régeb­ben, a szociban iskolai sport- központ keretében léteztünk, eredményességünk pénzt is ho­zott az államkasszából. Azóta a szponzorok világába csöppen­tünk. Mindegyikre szükségünk van. Legnagyobb támogatóink a pozsonyi Vízügyi Beruházó Vál­lalat, a város és a MULTITECH Kft. Sebestyén Aladár szóba hozza, hogy a csölösztői Lagúna-tavon évente rangos nemzetközi ifjú­sági viadalt rendeznek. Június elsején az idén is ellátogatnak hozzájuk a vetélytársak. Megint négy-ötszáz indulóra számíta­nak. - Huszonöt éve kezdtük, s azóta hol jobb, hol rosszabb eredményekkel jutottunk idáig. Legnagyobb „fogásunk” egy esz­tendő alatt tizenhat csehszlovák bajnoki cím volt. Életünk össze­fonódott a vízi erőművel, a nagy építkezés nyomán tíz éve kerül­tünk mostani birodalmunkba. És úgy látszik, a jövőnk is elvá­laszthatatlan lesz tőle. A víz­lépcső felvonulási területén va­lószínűleg megkapjuk az egyik épületet, csónakházunkat sze­retnénk odaköltöztetni. A táro­zó mentén pedig külön létesít­mény születik majd a vízi spor­tok számára, ott ránk is számíta­nak. Ha sikerül, rangos síkvízi kajak-kenu pálya épülhet, és en­nek előnyeit mi is élvezni szeret­nénk. Kuriózumkosár Tizenhat aranyéremért indulnak Újabb négy versenyszámmal bővül a kerékpározás olimpiai műsora. A sportág nemzetkö­zi vezérkarának értesítése szerint Sydneyben már sor kerül a női ötszáz méteres állórajtos időfutamra, a kei- rinre (kismotorvezetéses re­pülőverseny), a sprint csa­patversenyre és a madisonra (páros pontverseny) is, így az ötkarikás játékokon a ke­rékpározásban - a legutóbb felvett hegyi viadalokkal együtt - immár tizenhat számban osztanak majd ér­meket. Romário, az egyetemista Amióta Romário visszatért a Flamengo csapatához, a vi­lágbajnok brazil labdarúgó­nak nem sok sikerélményben lehetett része. Sérülés miatt sokszor kényszerült pihenőre és amikor játszott, többnyire akkor is adós maradt a gólok­kal. Most viszont sikeresen szerepelt, igaz, nem a zöld gyepen, hanem az egyetemi felvételi vizsgán. „Folytatni akarom a tanulmányaimat, mert az embernek mindig ké­peznie kell magát.”- nyilat­kozta Romário, aki biztos ab­ban, hogy felveszik a testne­velő tanári szakra. Bár beval­lotta: a felvételin akadtak gondjai a biológiával és a ma­tematikával. Brundle tévékommentátor Televízós kommentátorként tért vissza a Forma-1 világába Martin Brundle. A brit sportember, aki 158 futamon versenyzett az első számú au­tós gyorsasági világbajnoksá­gon, már az ITV munkatársa­ként látogatja a nagydíjakat. „Ez egy új időszak kezdete. Előbb-utóbb mindenkinek fel kell hagynia a versenyzéssel. Korábban többször is újra­kezdtem a sportolást, de most úgy érzem, többet nem indu­lok Forma-1-es viadalon.” Új szupertorna Németországban A németek szeretnék, ha New York helyett majdan náluk ke­rülne sor a női teniszezők év­záró Mesterek Tornájára. Első lépésként létrehoztak egy via­dalt, amelynek összdíjazása 1,8 millió dollár. Ezt a csúcsta­lálkozót már az idén megren­dezik, mégpedig december 3. és 7. között Frankfurtban. A németeknek egyelőre még nincs esélyük a Mesterek Tor­nája rendezési jogának meg­szerzésére, mert a New York­iaknak 2000-ig szól a szerződésük. Utána azonban ők is pályáznak, és siker ese­tén Frankfurtba vinnék a ran- A hét fotója, avagy hátvédtáncoltatás a Kladno-Litvínov cseh jég- gos versenyt. korong extraliga-mérkőzésen CTK-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents