Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Politika 1997. január 1. Újévtől százezres pénzbírságok szabhatók ki a törvény megszegőire Porondon a nyelvtörvény A10. paragrafus szankciói Fekete Marian Egy éwel ezelőtt, 1996. január elsején lépett hatályba az államnyelvvédelmi törvény, amelyről a kormány képviselői mindig úgy nyilatkoztak, ahogy az nekik éppen megfelelt. A törvény elfogadása után egy-két hétig még azt ígérgették, hogy nincs mitől tartani, törvényt készítenek majd a kisebbségi nyelvek használatáról is. Ennek az ígéretnek a birtokában írta alá az államfő a szlovák nyelv védelmére hozott törvényt. Félmilliós bírság szabható ki magyar népmeséket forgalmazó videoköl- csönzőre. A későbbiekben néhány álláspont megváltozott, illetve kiéleződött. Mondott valamit a kormányfő, valami mást állított az egyik helyettese, és egészen másként látta a helyzetet a második helyettese, egy további változattal pedig a kormány szóvivője állt elő. Meciar szerint az államnyelvvédelmi törvény elfogadása utáni helyzet kifejezetten a magyar kisebbség javát szolgálta, mert megszüntette azt a korábbi törvény által megszabott, 20 százalékos küszöböt, amely határvonalként szolgált ott, ahol több mint 20 százalékban éltek a nyelvi kisebbségek. Az előző törvény szerint el kellett fogadni például azt, ha az ilyen településeken ők a hivatalokban az anyanyelvükön szóltak. A szlovákiai magyarság egy része is úgy vélekedik, hogy ennek a törvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen eddig még senki sem fizetett bírságot, ellenzéki képviselők csoportja az alkotmánybírósághoz fordult stb. A törvénynek a bírságolás lehetőségéről szóló 10. paragrafusa viszont csak most - 1997. január elsején - lépett hatályba. A szlovák kulturális minisztérium januárban már kiszabhatja a félmillió koronás bírságot mondjuk egy olyan videokölcsönző kft-re, amely a magyar népmeséket forgalmazza videokazettán. Igaz, a bírság Nyelvtörvény, nyelvrendőrség, anyanyelvű mese idegen nyelven... Ezektől a gyerekektől távoli fogalmak, de januártól beléphetnek az életükbe Vlado Gloss illusztrációs felvétele kiszabása előtt figyelmeztetnie kell ezt a kft-t arra, hogy törvénysértő módon jár el. A Csallóköz szerkesztősége viszont már rögtön január elsején várhat egy minisztériumi bírságcédulát. Milán Ferko minisztériumi főhivatalnok már figyelmeztette a szerkesztőséget néhány „túlkapásra” (többek között arra, hogy Szlovákiában nem létezik Pozsony nevű város). Ez a régi, tipikus bolsevik szalámi-taktikára emlékeztet. Először a helyi magyar sajtót, a regionális kultúra őrzőit kell felszámolni, tönkretenni, ellehe- tedeníteni. Ha ez sikerül, sor kerülhet az Új Szóra, Vasárnapra, Szabad Újságra, Ifire stb. Mert, ugye, hol van az előírva, hogy Szlovákiában magyar nyelvű sajtónak meg kell jelennie? És ha majd mégiscsak megjelenik, akkor annak tartalmát gondozza egy hosszú nevű szlovákiai „magyar” párt KGB-s, StB-s baráti köre. Olyanok, akik talán még a magyar helyesírást sem ismerik. És ha ez így megy tovább, alighanem fölöslegessé is válik, mert Szlovákiában talán az orosz az- buka lesz a hivatalos, állami betűstílus (-típus). Ehhez talán még az alkotmányt sem kellene módosítani, hiszen az mindössze az államnyelvről és a kiA regionális magyar sajtó felszámolása után következhetnek a központi lapok. sebbségi nyelvek használatának garanciáiról szól. Ha a napi gyakorlatban a kisebbségi nyelvek használatának alkotmányos garanciáit figyelmen kívül lehet hagyni, mi a garanciája annak, hogy holnap, esetleg négy év múlva nem kap félmilliós bírságot az, aki a saját nevét, hirdetését nem tudja orosz azbukával kiírni? Rá kellett jönnünk már arra, hogy a szlovák alkotmányra hivatkozni nemcsak a magyaroknak hiábavaló és fölösleges. Az alkotmánybíróság majd egy tucat törvényt nyilvánított alkotmányellenesnek. Számos jogász szerint nálunk sokkal több alkotmánysértő törvényt, intézkedést, központi utasítást alkalmaznak. Ézt is figyelembe kell venni akkor, amikor Milán Ferko főhivatalnok azzal kérkedik, hogy Szlovákiában harmincva- lahány jogszabály rendelkezik a kisebbségi nyelvek használatáról. Roppantul kevés viszont az, amit ez a harmincvalahány jogszabály szavatol, holott harmincvalahány jogszabálynak ugye, harmincvalahány jogot kellene garantálnia. Ennyi jogunk nincs, de január elsejétől valakiknek nagyon sok joguk van arra, hogy bírságoljanak minket, hogy a pénzbüntetésekkel ott irtsák a magyar nyelvet, ahol csak érik, s hogy a gyermekeink minél kevesebbet találkozhassanak a magyar nyelvvel. Jogunk van arra is, hogy mindezt január elsején megünnepelhessük - a saját adóink rovására. A szlovák nyelv védelmére tavalyelőtt novemberben hozott törvény megsértői január elsejétől pénzbírsággal sújthatok. Az alábbiakban közöljük a büntetések kiszabásáról intézkedő, valamennyiünket érintő 10. paragrafust. 10. § Pénzbírságok (1) Amennyiben a jogsértő állapot (9. §) nem szűnik meg, a kulturális minisztérium a következő pénzbírságokat szabhatja ki: a/ jogi személyeknek 250 000 (azaz negyedmillió) koronáig terjedő pénzbírságot a 4. § (4) bekezdésében, a 8. § (1), (3), (5) és (6) bekezdé- _______ se iben megfogalmazott kötelességek megszegéséért, b/ jogi személyeknek 500 000 koronáig terjedő bírságot az 5. § (2) és (4) bekezdésében említett kötelességek megszegéséért, c/ vállalkozásra jogosult magánszemélyeknek ötven- -----------ez er koronáig terjedő pénzbírságot a 4. § (4) bekezdésében, az 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 8. § (1), (3) és (5) bekezdésében említett kötelességek megszegéséért. 4. § (4) A nevelés és az oktatás során alkalmazott tankönyveket és tanítási szövegeket a Szlovák Köztársaságban az állam nyelvén jelentetik meg, kivéve az idegen nyelvek oktatását, illetve a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén történő oktatást szolgáló tankönyveket és tanítási szövegeket. Ezek kiadását és alkalmazását külön előírások /9/ szabályozzák. 5. § (2) A tizenkét éven aluli gyermekeknek szánt audiovizuális műveket államnyelvű szinkronnal kell ellátni. (4) A regionális vagy a helyi televíziós állomások, rádióállomások és rádióberendezések közvetítése alapvetően az állam nyelvén történik. Egyéb nyelveket csak az adott műsornak az állam nyelvén megtörtént közlése után szabad használni. (1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv alkalmazása a hazai, illetve az importált áru tartalmának megjelölésekor, az egyes termékek- főként élelmiszerek és gyógyszerek - használati utasításaiA12 éven aluliaknak szánt audiovizuális műveket szinkronizálni kell. nak, valamint a jótállás feltételeinek és a fogyasztóval szembeni egyéb információk megfogalmazásakor/13/. 8. § (1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv alkalmazása a hazai, illetve az importált áru tartalmának megjelölésekor, az egyes termékek - főként élelmiszerek és gyógyszerek - használati utasításainak, valamint a jótállás feltételeinek és a fogyasztóval szembeni egyéb információk megfogalmazásakor. (3) A pénzügyi és a műszaki dokumentáció, a szlovák műszaki normák, a társulások, egyletek, politikai pártok, politikai mozgalmak és kereskedelmi társaságok alapszabályai az állam nyelvén ál- lítandóakki. (5) A közszolgálati szervek előtti olyan szerződésekről szóló eljárásokban, amelyek kötelmi viszonyokat szabályoznak, csak az államnyelven megfogalmazott megszövegezés ismerhető el. (6) Az állam nyelvén kell feltüntetni a nyilvánosság tájékoztatását célzó valamennyi feliratot, reklámot és értesítést, mégpedig elsősorban az üzletekben, a sportlétesítményekben, a vendéglátóhelyeken, az utcákon, az utak mentén és azok fölött, a repülőtereken, a buszmegállókon és vasúti pályaudvarokon, a vagonokban és a tömegközlekedési eszközökben. Ezek más nyelvre is lefordíthatóak, de az idegen nyelvű szöveg csak az azonos nagyságú államnyelvű feliA Milán Ferkóék által bevasalt pénzt a Pro Slovakla vágja zsebre SomogylTiborfelvétele Vonal ala^t Hét szűk esztendő Szűcs Béla 1997... Vannak semmitmondó számok és olyanok is, amelyekhez az évszázadok során különféle hiedelmek fűződnek. Ilyen a hetes is. Jó lenne, ha a „hét szűk esztendő” már mögöttünk lenne és a várva várt jóléti társadalom nem valahol „hetedhét országon túl és még azon is túl” várna ránk. Meg azt, hogy honi politikusaink között szép számmal akadnak olyan jelentéktelenek, mint „a kártya között a hetes”, mégis úgy „hetvenkednek”, mintha zsenik lennének. Ilyenkor, az új esztendő kezdetén érdemes kicsit megnézni, hogyan is áll a szénánk. Nagy belső ellentmondás feszíti társadalmunkat. A gazdaságot sikerült stabilizálni, hiszen a reformországok között nálunk a legalacsonyabb az infláció, a gazdasági fejlődés üteme is jó. Sajnos, ez azonban nem látszik az életszínvonalon, hiszen a fizetések rendkívül alacsonyak. Egyelőre ez még nem okoz olyan társadalmi feszültséget, amely megmozgatná a tömegeket, nincsenek sztrájkok, mint más országokban. A legnagyobb probléma a demokráciával van. A kormány nemhogy oldaná a feszültséget, amelyet szemünkre vet a világ, hanem azt az ellenzék áskáló- dása következményének minősíti, sőt tovább mélyíti. Nyílt titok, amit a kormányfő is beismert, hogy az első fordulóban a nyugati integrálódás több mint bizonytalan, noha vezető politikusaink naponta ismételgetik, hogy a szlovák kormány programjában szerepel a csatlakozás. Különféle fórumokon azonban a kormányfő sem mulasztja el, hogy méltassa Oroszország szerepét a jövő Európájában. Így néha Moszkva prókátorának tűnik, amit a nyugati sajtó nyűtan emleget. A belső demokratizálási folyamatban az elmúlt hónapokban, sajnos, egy tapodtat sem jutottunk előre. Legutóbb ugyan leváltották a tévé elnökét, azonban helyére egy olyan új vezető került, akiről az ellenzéki lapok nyíltan meg- íiják, hogy jó kapcsolatai vannak a titkosszolgálattal, s ezt már a tévé képernyőjén be is bizonyította. Egy sor kényes kérdés pedig egyelőre a levegőben lóg. Ezek közül is a legszembeötlőbb az ellenzék teljes kizárása a kormányzásból és a köztársasági elnök elleni kampány, amely parlamenti beszéde után új lendületet vett. Mi vár ránk, szlovákiai magyarokra ’97-ben? Reméljük, nem hét rossz esztendő, noha néhány kellemetlen dolgot már kifőztek a nacionalisták boszorkánykonyháján. Talán a legmegdöbbentőbb, hogy a kulturális miniszter szerint végleg leveszik a programról a hivatalos kisebbségi nyelvhasználatról tervezett törvény kidolgozását, amelyet az alkotmány is kilátásba helyez. A magyar iskolákban pedig több tantárgyat is szlovákul akarnak tanítani. Azt viszont természetesnek tartanák, hogy a Prágában megnyíló szlovák gimnáziumban egyetlen tantárgyat se tanítsanak csehül, mivel az már nem lenne nemzetiségi iskola! A magyarság összefogásának leghatékonyabb bázisa a magyar pártok koalíciója, amelyet úgy kellene erősíteni, hogy a legrafináltabb választási rendszer mellett is össze tudja gyűjteni az itt élő magyarok szavazatait. Legyen az unió, vagy bármi más. Fontos, hogy a kormány barátai ne tudják elorozni tőlünk az újabb választásokon a képviselői helyeket. Itt az ideje konkrét tervek készítésének, hogy az utolsó pillanatban jóváhagyandó választási törvény ne lephessen meg bennünket. Jó hír, hogy a magyar külügyminiszter válaszolt az alapszerződéssel kapcsolatos szlovákjavaslatokra és belátható időn belül megalakulhatnak az albizottságok, amelyek közül számunkra a legfontosabb a kisebbségi ügyekkel foglalkozó testület lenne. Reméljük, hogy az idén talán fokozatosan rendeződnek az egyes vitás problémák és a jó román példa is hatással lesz Szlovákiára. Dokumentum
