Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-19 / 8. szám
Modern élet 1997. február 19. 5 Fűre lépni tilos, de kit büntetnek meg a biológiai egyensúly megbontásáért? Nem mindig érdekem az „érdekem” Polák Imre _________________ Ny ilvánvalóan ördögi körbe kerültünk... A fogyasztás állandó jellegű fokozásának alapvető feltétele a termelés egyidejű növelése, következésképp a természet forrásainak egyre intenzívebb és kíméletlenebb kiaknázása. Úgy tűnik, mindez szinte szükségszerűen vonja maga után közvetlen és távolabbi környezetünk egyensúlyának a felborulását. A már-már fenyegető ökológiai katasztrófa arra kényszerít bennünket, hogy egyre tekintélyesebb anyagi eszközöket szabadítsunk fel a környezeti ártalmak elhárítására, illetve megelőzésére. Kassza viszont csak egy van...! A környezetvédelem - természetszerűleg beleértve a rendkívül igényes ökológiai rendszerek építését és üzemeltetését - jelentős tőkét von el, amely „passzívvá” válva végső soron a fogyasztás visszafogását eredményezi... a „plusz-kiadás” feltétlenül beépül az árakba, általában negatívan hat az árindex alakulására. Az ördögi kör ezen a ponton bezárul. Különböző számítások sok mindent sokféleképpen világíthatnak meg. Kiszámítható lenne, mennyi felhasznált energiát fizet ki a hazai vevő, amikor megvásárol egy kiló banánt példának okáért a galántai piacon. Nem titok, hogy a fejlett ipari országokban egy főre évente több tonna fűtőanyagot égetnek el, több tonna nyersanyagot bányásznak ki, közel egymázsányi műtrágyát szórnak szét a termőföldeken. Csehszlovákia a nyolcvanas évek végén egy lakosra évente két mázsa kén-dioxidot „gyártott”, tehát több mint hetven köbmétert lélegeztünk be és ki fejenként, beleszámítva a csecsemőket is. Az Egyesült Államokban egyetlen lakosra évente közel egy tonna szén-monoxid jut, de különböző szén- hidrogénekben sem „szenvednek hiányt”. Jóllehet egyesek úgy vélik, hogy fölösleges „pepecselgetés” ki- számítgatni, vajon egy-egy lakosra mikor és hol mennyi környezetet romboló-károsító anyag kerül a levegőbe, talajba, illetve a vízbe. Esetleg összefüggést keresni a galántai piacon megvásárolt egy kiló banán és a szénhidrogének között. Nos, korántsem fölösleges! A környezettan, általában az environ- mentalisztika, csupán úgy képes kiszabadítani bennünket az ördögi körből, ha ki-ki tudatosítja saját részesedését a környezet szennyezésében, ha látja saját tonnáit a holdbéli tájakra emlékeztető meddőhányókban, saját négyzetkilométereit az ózonlyukban. Mi persze szeretjük fonákja felől megközelíteni a dolgokat. Természetesen büntetést, legalábbis figyelmeztetést érdemel, aki nem veszi észre a „Fűre lépni tilos!” táblát, ám kit büntetünk akkor, amikor a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, különböző építkezések stb. címén millió és millió köbméter legelőt, mezőt helyeznek át, állandó jelleggel megbontva az ökoszisztémákat, a biológiai egyensúlyról, a tájegység egyöntetűségéről (homogenitás) már nem is szólva. Kétségtelen, a galántai piacon - hogy a példánknál maradjunk - olcsóbb a tósnyárasdi szilva, tak- sonyi zöldpaprika, deáki, negye- di, peredi, zsigárdi zöldség... Olcsóbb, mert a banánnal, esetleg a dán retekkel ellentétben minimális energia, csupán ezrelékben kifejezhető szállítási költség épül be az árába. Ám legyen banán, déligyüGyakran utolsó pénzecskéjén vásárolja meg a „divatos” holmit. Paradox, hogy a kínjában érett, vegyszerekkel tartósított külföldi gyümölcs, zöldség megnyomorítja a hazai termelőt Prikler László Illusztrációs felvétele mölcs, egyiptomi alma, amerikai aszalt szilva a piacon. A ga- lántain, a dunaszerdahelyin, a királyhelmecin is. Paradox helyzet azonban, ha a „kínjában érett”, nehezen azonosítható vegyszerekkel permetezett és tartósított gyümölcs, zöldség megnyomorítja a hazai termelőt (és a fogyasztó egészségét). Függetlenül attól, hogy keleti, nyugati, déli és északi táplálkozástudományi szakemberek vallják: az ember olyan termékeket, olyan ételt rakjon asztalára, amely saját környezetében, égövében terem. Talán egy kicsit magyar szokás, hogy bizonyos kérdéseket elsősorban a gyomrunk felől közelítünk meg. Léteznek persze más, nem kevésbé fontos nézőpontok. A természeti források bevezetőben említett kíméletlen kihasználása gyakran minősíthető rablógazdálkodásnak, amelyet csupán az „igazol”, hogy a fogyasztó „érdekeit” szolgálja. Ő pedig - reklámok, szlogenek, videoklipek áradatában - gyakran utolsó pénzecskéjén vásárolja meg a „divatos” árut, a hetedik pár csizmát, a negyedik tavaszi felöltőt, a kipusztulófélben lévő állatok prémjéből, bőréből gyártott portékát, a kegyetlen állatkísérletekkel kipróbált szuperzsilettet, a csodálatos mosóport, a még csodálatosabb kutyafülét... A modem ember gondolkodás- módjának jellemzője a globális összefüggések felismerése, a teljességet átfogó szemlélet. A környezettan, az environmentális látásmód - még akkor is, ha gyakran a hagyományosat helyezi előtérbe a „divatossal” szemben - a modem ember műveltségi szintjének a fokmérője. Mielőbb fel kell ismernünk, hogy saját részesedésünk a környezet károsításában kizárólag akkor csökkenthető, ha ésszerűbben, szerényebben, visszafogottabban élünk a természet javaival. Ha nem lépünk a fűre, de azért is teszünk valamit, hogy ne irtsák ki az erdőt. Ha az élet minőségére helyezzük a hangsúlyt a gyakorta hamis statisztikákkal aládúcolt, politikai és ideológiai színekben tetszelgő „életszínvonalemeléssel” szemben. Haj aj, a haj! Mutasd meg a hajad, és megmondom, hogy érzed magad! Francia szakértők szerint a hajzat állapota kiválóan jelzi a szervezet általános egészségi helyzetét. A figyelő szemnek a haj többet mond el, mint csak a frizura stílusa. A hajszálak energiánk antennái, és visszatükrözik lelki- állapotunkat. Az pedig már bizonyított, hogy a lelkiállapotunk kihat a fizikai erőnlétünkre. Megtalálták a magyarázatot is: minden hajszál gyökerén található egy kis izom, és ez mindent befolyásol. Kiváltják a libabőrös érzést, ezek okozzák, ha a haj nem fogadja el a festést vagy a dauerolást. Érzelmi megnyilvánulásaink a fejünkbe szállnak, ezért hullhat ki a haj, akár csomókban is. Elég egy válás, egy költözés, egy haláleset. Sokan annyira félnek hajuk elvesztésétől, hogy állandó szorongásuk, félelmük szintén befolyásolhatja a hajgyökerek izomzatának reakcióját. Aki állandó stresszben, depresszióban él, számolhat ezzel a jelenséggel. Ilyenkor nem sokat használnak a speciális készítmények sem. A problémák forrását kell megtalálni és ezeken kell segíteni. A helyes táplálkozásnak közvetlen hatása van a haj életképességére és csillogására. A táplálkozás legyen gazdag vitaminokban, nyomelemekben és ásványi anyagokban (gabonafélék, tejtermékek, friss zöldség, gyümölcs). A hajgyökeret legjobban tápláló anyagok leginkább a halételekben, a spenótban és különösen a báránymájban találhatók. A fogyókúrázás rossz hatást válthat tó, az izgatószerek (kávé, tea, alkohol, dohány) rendkívül nagy ellenségnek számítanak a gyökerekkel szemben. Az A-, B- és E-vita- min jó hatással van a haj erejére és csillogására, emeli ellenálló képességét a külső hatásokkal szemben. Kérdés: száraz-e? Ha nem tudja, akkor végezze el az alábbi tesztet. ♦ Elég gyakran melíroztatom vagy festetem a hajam. ♦ Szeretem, ha a hajam daue- rolvavan. ♦ A nap ellen sohasem védem a hajamat. ♦ Szeretek fürödni a tengerben vagy uszodában. ♦ A hajszálaim vége szalmaszálhoz hasonlít. ♦ Nem fordítok elég figyelmet az általam használt hajápoló szerekre. ♦ Több órát kell szárítani a hajamat. ♦ Jelenleg nagyon nehezen tudom kibogozni összeku- szálódott tincseimet. ♦ Hajam sohasem volt olyan érdes, mint most. Ha egyetlen x-et sem tett, nagyszerű, nincs száraz haja! Ha 2-4 rubrikát jelölt meg, akkor vigyázat! Önnek száraz haja van. Több mint 4 az x-ek száma? Azonnal tegyen valamit, nagyon száraz a haja és fejbőre vízhiányban szenved. Fiú lesz vagy lány? A Hold tudja! Jónás doktor felfedezése szerint a Holdtól függ, hogy egy asszony mikor fogamzásképes, fiúnak vagy lánynak, egykének, netán ikreknek ad majd életet, illetve, hogy az utódok milyen életképességgel látják meg a napvilágot. A Hold feltűnő fényváltozásaira már az ókorban is felfigyeltek, régészeti leletek szerint máraz i. e. II. században felismerték, hogy az asszonyok termékenységét is a holdfázisok szabályozzák. Rég ismert, hogy az ár-apály jelenség, a bioritmus változásai, bizonyos gombák szaporodása milyen szoros összefüggésben van a Mozaik holdfázisokkal. Ez ütött szöget dr. Eugén Jónás fejében, amikor elkezdte vizsgálni a Hold és a lehetséges születésszabályozás összefüggéseit. Tapasztalatai azt mutatták, hogy a nő abban a holdfázisban termékeny, amelyikben maga is született, megtermékenyítése ekkor optimális, függetlenül a menstruációs ciklustól. A naptármódszerrel ellentétben a holdfázis szerinti fogamzásszabályozás 85 százalékos eredményességet mutat. Szoptatás - szülés nélkül Azok a gyermektelen asszonyok, akik mindenképpen újszülöttet szeretnének örökbe fogadni, ugyanúgy táplálhatják a kisbabát, mintha maguk szülték volna. Legalábbis ezt mutatják azoknak az angol orvosok által végzett vizsgálatoknak a tapasztalatai, amelyek szerint a tejmirigyeket hormonális hatás nélkül is tejtermelésre lehet serkenteni, ha a csecsemőt elég gyakran- legalább kétórán- ként - a mellre helyezik. Szaunázzunk óvatosan! Szabad-e magas vérnyomással szaunázni? Egy bochumi orvoscsoport állásfoglalása szerint azok számára, akiknél a magas vérnyomás csak megterhelés esetén jelentkezik, akik vérnyomása a határértéken van (140/90-160/95) és akik vérnyomáscsökkentő kezelés alatt állnak, a szaunázás kétszer 8-12 percig ajánlott, 80 -100 Celsius-fokon. Óvakodjanak a hirtelen lehűléstől. Semmi esetre se használják a hidegvizes medencét. A magas vérnyomás súlyos eseteinél csak a 70-80 fokos szauna javasolt, utána az egyes testrészeket külön-külön kell letusolni. Azok, akiknek állapota különösen súlyos, szívpanaszuk van, szélütés érte őket vagy több vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek, mondjanak le a szaunázásról. A problémák gyökerét kell megtalálni
