Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-30 / 298. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 3576. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OM BA T fl G Tóth Sándor rozsnyói pedagógus Berzsenyi-díjas lett, s megbékélt sorsával, de a hatalommal nem Elsődleges a minőségi tanítás Csendben, minden külö­nösebb hírverés nélkül, több mint két hete vette át a Berzsenyi-díjat Kaposvá­rott. Rajta kívül idén Lászlóffy Csaba erdélyi költő és Galambos atya Burgenlandból kapta a Berzsenyi Társaság kitün­tetését. DUSZA ISTVÁN Szerényen vetted tudomásul ezt a kitüntetést, pedig az első iskolaigazgató voltál, akit pusztán politikai indítékból eltávolítottak egy iskola élé­ről. Nem is tudom, hogyan kerültem én előterjesztésre ebben a for­mában. Nagyon meglepett a ki­tüntetés, s ezért is érzem úgy, hogy most erről a vidékről min­den pedagógust kitüntettek. Nem véletlenül ajánlottam a dí­jat minden szlovákiai magyar pedagógusnak és magyar csa­ládnak, akik sok mindent meg­tettek a magyar iskolák megvé­déséért. Bizonyára ez a gesztus is hoz­zásegített ahhoz, hogy meg­nyugodj, letisztuljanak ben­ned a dolgok, hiszen jogi érte­lemben és erkölcsi értelem­ben is te vagy a nyertes. Mindez már akkor megtörtént, amikor beléptem a rosznyói Re­formátus Egyházi Alapiskola ka­puján, amely számomra a védel­metjelenti. Annál inkább is, mi­vel szinte kilátástalan volt a helyzetem az előző tanév végén. Nagyon jól érzem itt magam, vállvetve dolgozunk, nagy-nagy szeretettel végezve munkánkat. Úgy érzem, hogy a szülők is messzemenőkig támogatnak bennünket, ami megintcsak erőt ad mindannyiunknak. Úgy gon­dolom, hogy a magyar oktatás helyzete nem végleges, s a kö­zelgő, remélhetőleg demokrati­kus választások után jobbra for­dul a helyzetünk. Addig is hogyan lehet és ho­gyan kell ellenállni minden poszton? Elsősorban a szilárd kisközössé­gek létrehozásával lehet ered­ményeket elérni, mert csak úgy tudjuk a helyi speciális feltéte­lekhez szabni a teendőnket. Nem hiszek az egységes fellé­pésben, mert sajnos, tapasztala­taim szerint ez nem működik egy olyan közegben, mint az eg­zisztenciálisan megfélemlített és veszélyhelyzetbe hozott pe­dagógustársadalom. Ez alatt nemcsak a magyar iskolák taní­tóit értem, hanem a szlovák is­kolákban oktatókat is. Mindezeket számbavéve, le­het-e nemesebb erkölcsiség, fontosabb vezérlőelvek sze­rint dolgozni? A mi iskolánkban, a mi kis kö­zösségünkben a szeretet jegyé­ben egymásra talált tanító, gyer­mek és szülő. Mindig a közössé­gek megtartóerejét kell erősíte­nünk, ami sohasem történhet pillanatnyilag helyesnek, hatá­sosnak vélt elgondolások men­tén, hanem szívós, kitartó neve­lőmunkával. A magyar iskolák­ban a jövőt kell látni, ezért gon­dolom azt, hogy a gyökereket kell ápolni, amelyből dús lomb sarjadhat. A szakmai felkészült­ségnek minden magyar pedagó­gus esetében kiemelt helye van. Iskoláink akkor lesznek teli ma­gyar gyerekekkel, ha a pedagó­gusi hivatást magas szakmai szinten töltjük be. Ehhez azon­ban fiatal, képzett tanítókra, ta­nárokra van szükség. Márpedig a helyzet nem rózsás. Elrettentő számadatként említem meg, hogy a rozsnyói járásban kb. 140 magyar tanító között 51 év volt az átlagéletkor. Vagyis igen gyorsan kiöregedik a szakma. Éppen ezért nem lehet figyel­men kívül hagyni a magyar pe­dagógusképzés kiszélesítését. Annál is inkább, mivel úgy tűnik fel: a hatalom most éppen ezt akarja elsorvasztani. Nagyon keveset beszélünk az óvodákról, pedig az óvónőknek elsődleges a szerepük, hiszen ők alapozzák meg a gyerekeink tudását, kész­ségeit. Igazából telített a szak­ma, mivel sok óvodát bezártak, s a hatalom megteszi azokat a lé­péseit, melyek nyomán az óvo­,.Nagyon meglepett a kitüntetés, s ezért is érzem úgy, hogy most er­ről a vidékről minden pedagógust kitüntettek." (A szerző felvétele) dák élére, mégha magyar neve­lési nyelvű csoportok vannak többségben, akkor is szlovák nemzetiségű igazgatónőket ne­vez ki. így biztosítva a közvetlen beleszólási jogot a nevelési fo­lyamatba. Mit lehet az ilyen hatalmi konstrukció ellen tenni? Pedagógusoknak, szülőknek, a szakmai szövetségeknek min­dent el kell követni azért, hogy magyar intézmények élére ma­gyar nemzetiségű igazgatók ke­rüljenek. Annak ellenére mon­dom ezt, hogy meggyőződtem róla: nem élünk jogállamban. Az erkölcsi kiállás azonban min­dig független az ország jogrend­jétől, amely ebben az esetben eléggé instabil. Túljutva az elbocsájtásom utáni munkajogi peren, a fiókomban és az illeté­kes hatalom hivatalnokának a fiókjában is ott fekszik a végzés, mely szerint az 1995-ös vissza­hívásom törvénysértő volt. 1996 nyarán kaptam ugyan egy ne­vetséges összegű ún. végkielégí­tést, de az nem egyezik azzal a bérrel, amitől a törvénytelen visszahívásommal elestem. A lelki gyötrődésért pedig senki sem tudott kárpótolni a mellet­tem álló kollégákon és a csalá­domon kívül. Ebből levonható a következte­tés, hogy a magyar koalíció ál­tal beígért jogsegély sem old­hat meg mindent? Tudok erről a jogsegélyről, de a pereket nekünk, sokszor egye­dül kell elindítanunk és végig­küzdenünk. S lám: megnyertem a pert, erkölcsileg győztes let­tem, jogilag visszahelyeztek az állásomban, de soha nem reha­bilitált a hatalom, ezért nem is lehettem többé igazgató. Végre minden erőmmel a református egyházi intézmény jobbításáért dolgozom. Az itt tanító tizenhat ember együtt gondolkodva, egy célért küzdve, gyerekeink jövő­jét szolgálva, magasszintű kép­zést akar nyújtani. Ez több évre ad mindannyiunknak szép és nemes feladatot a magyarságtu­dat ápolásában, a tudás gyara­pításában. Nem szabad, hogy a két rozsnyói magyar iskola riva­lizáljon, s egyik a másik rovásá­ra tündököljön. Remélem, mindkét helyen a tanítás minő­ségére koncentrálunk az új esz­tendőben. Hat, felsőoktatási tankönyvként is ajánlott művet jelentetett meg a Teleki László Alapítvány Helységnévszótár, adattár MN-INFORMÁCIÓ Egyszerre hat, felsőoktatási tan­könyvként is ajánlott művet je­lentetett meg a Teleki László Ala­pítvány Közép-Európa Intézete, amelj keretintézményként ré­szint a kutatásokat szervezi, ré­szint pedig a tudományos köny­vek kiadásában vállal jelentős szerepet. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon palotá­ban aláírt békeszerződés után a nagyhatalmak döntése értelmé­ben a Magyar Királyság területé­nek és lakosságának jelentős ré­sze, amint ismeretes, a környező államokhoz került, ahol a kisebbségben élők több helyen évtizedekig nem használhatták a települések magyar elnevezéseit. Aki arra volt kíváncsi, hogy a kör­nyező országok hivatalos név­alakjának mi a magyar megfele­lője, forrásművet sokáig hiába keresett. Most bizton fordulhat Sebők László Határokon túli ma­gyar , . helységnévszótárához, amelyben szerepel az összes olyan, 1913-ban Magyarország­KATAROKON ÍBJBite® iMrfttW hoz tartozó - összesen 12 ezer ­település, amely akkor önálló volt, illetve ma is az. A szócikke­ket országonként csoportosítot­ták, és külön fejezetben, betű­rendben sorolják a magyar neve­ket - utalva idegen nyelvi megfe­lelőjükre is. A Kisebbségi adattár VII. köteteként, a Köztes-Európa 1763-1993 című atíasz mellékle­teként jelent meg Bencsik Péter összeállítása, a Helységnéwálto­zások Köztes-Európában (1763­1995). Ennek a kötetnek is az a célja, hogy az európai kisálla­mokban az utóbbi két évszázad­ban gyorsan változó földrajzi ne­veket, főleg helységneveket pon­tosan nyomon lehessen követni. A helységneveket ábécérendben, mai hivatalos nevük szerint tartja nyilván a szótár, de feltünteti a nem hivatalos névváltozatokat is. A szerkesztők névátírási muta­tót adnak a cirill és görög betűk­höz, és közlik a kiejtési szabályo­kat is. A helységnévadás törté­nelmi és nyelvi hátteréről beve­zető tanulmányban tájékozód­hatnak az érdeklődők. Ham­berger Júlia „Csehszlovákia szét­válása. Egy föderációs kísérlet kudarca" című kötete a Közép­Európai könyvek sorozatban lá­tott napvüágot. Az annak idején Juhász Gyula professzor által kezdeményezett Magyarságku­tatás könyvtárának XXI. kötete­ként veheti kézbe az olvasó Kuncz Egon Magyarok Ausztráli­ában című monográfiáját, amely a kezdetektől, a XIX. század ele­jétől máig tekinti át az ismeretien földrészre vándorolt hazánkfiai történetét. Az Európai Unió bőví­tésének feltételrendszerét meg­határozó luxembourgi csúcs után különösen érdekes tanulsá­gokkal szolgál a múltba visszate­kintő Integrációs törekvések Kö­zép- és Kelet-Európában a 19. és 20. században című könyv - Bán D. András, Diószegi László, Márer Pál, Pritz Pál és Romsics Ignác tanulmányával. Tove Skut­nabb-Kangas kötete a „Nyelv, ok­tatás és a kisebbségek" kérdéskö­rétjárja körül. „Itália és Magyarország. Kapcso­lataink képes krónikája" címmel kétnyelvű kötetet jelentetett meg a római Fratelli Palombi Kiadó. A könyvet, amelyet Budapesten, a Helikon Könyvesházbrn mutat­tak be, Réti György diplomata­történész állította össze, és Göncz Árpád írt hozzá előszót. Az összefoglaló munkát 220 szí­nes és fekete-fehér fotóval il­lusztrálták. Filmszemle februárban A huszonkilencedik Magyar Filmszemlét február 6-10. között rendezik meg. A magyarországi mozgóképszakma legna­gyobb eseményére 22 játékfilmet, 56 kísérleti kisjátékfilmet és 205 dokumentumfilmet neveztek a különféle műhelyek. A szemle fő helyszíne a Corvi Budapest Filmpalota lesz, de a Puskin, a Művész és az örökmozgó moziban is tartanak vetíté­seket. A rendezvényt irányító Szemletanács elnöke ezúttal Jankovics Marcell, további tagjai Bujtor István, Modoványi Ferenc, Molnár György és Szabó Ildikó rendezők. A filmszem­lére mintegy 150 külföldi vendéget várnak. Az eredményhir­detés a tervek szerint az Iparművészeti Múzeumban lesz. A díjkiosztó ünnepséggel egy időben a nyertes alkotásokat nyil­vános vetítésen mutatják be a Corvin filmpalotában (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Herkules (am.) 16 Zsaruk földje (am.) 18, 20.30 OBZOR: Az őserdő hőse (am.) 15.30, 18 Bean (am.) 20 MLADOSŤ: Mikrokozmosz (fr.) 15.30 Az angol beteg (am.) 17, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csil­lagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Álljon meg a nászmenet! (am.) 17,20.30 Négy szoba (am.) 17.30,19 A kapcsolat (am.) 20.30 Eső előtt (ang.-fr.-mac.) 19.30 Valmont (fr.-ang.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Mikrokozmosz (fr.) 15.30 Peacemaker (am.) 17.45, 20 TATRA: Herkules (am.) 15.30 Sötét zsaruk (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.45,18 Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 20.15 ÚSMEV: Zsaruk országa (am.) 16,18 Négy szoba (am.) 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Herkules (am.) 15.30,17.30 Pea­cemaker (am.) 20 KOMÁROM - TATRA: Pénz beszél (am.) 17, 19 GÚTA - MOZI: Tökös tekés (am.) 18.30 GALÁNTA ­MOZI: Mentsétek meg Willyt 3 (am.) 17.30 LÉVA - JUNIOR: Mindenki azt mondja: szeretlek (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ -PANORÁMA: Sötét zsaruk (am.) 16.30,19 A Saturn és az Intersonic forgalmazásában 1998-ban: Újdonságok a moziban TA SR-HlR Michael Crichtonnak, a Jurassic park szerzőjének könyve alapján készült a Vikingek című thriller, amely várhatóan 1998 júliusá­ban kerül a mozikba. A főszerep­lő arab nemest, aki a vikingek egy csoportjával utazik, Antonio Banderas alakítja. Minden bi­zonnyal kellemes nyári estéket szerez majd a Disney-stúdió 1989-ben készült, két Oscar-díjat is nyert egész estés rajzfilmje, az Andersen klasszikus meséje nyo­mán készült A kis hableány. Az Intersonic egyébként júliusban a Kétségbeesett óvintézkedések cí­mű filmet, augusztusban pedig a Knock Off című alkotást kínálja a mozilátogatóknak. Szeptemberre tervezik a Hat nap, hét éjszaka című komédia bemutatását, melynek rendezője a cseh származású Ivan Reitman, főszereplője pedig Hamson Ford. Az 1998-as év filmesemé­nyének címére számíthat a Godzilla című alkotás, melynek világpremierje a napokban vár­ható. A filmben A Függetlenség Napjának alkotói kitűnő, külön­leges trükkökkel elevenítették meg a mozgókép történetének egyik legismertebb szörnyét. Ha minden jól alakul, akkor szep­temberben újabb szlovák film ke­rül a mozikba - Szökőkút 3 cím­mel. Dušan Rapoš rendező a Szö­kőkút Zuzanának harmadik foly­tatásában legsikeresebb hősnőjé­hez tér vissza. Robert Redford és Kristin Scott Thomas a főszereplője a Lovak suttogása című romantikus drá­mának, amelyet októberre tervez a Saturn filmforgalmazó társa­ság. Ezen kívül a tarsolyukban van a Zorró álarca című kaland­film is, amelynek főszerepét Antonio Banderas alakítja. Novemberben Brian DePalma filmje is látható lesz a mozikban. A kígyó szeme című thriller fősze­repét Nicolas Cage játssza. Őszre várhatja a közönség Victor Hugo Nyomorultakjának legújabb film­feldolgozását. A kitűnő dán ren­dező, Bille August is sztárokat, Liam Neesont, Uma Thurmant és Claire Danest kérte fel a főszere­pekre. Bruce Willisnek ezúttal négy nap áll rendelkezésére az Armageddon című akciófilmben, hogy elhárítsa a katasztrófát, amely egy gigantikus aszteroid formájában leselkedik a Földre. A novemberi kínálatot gazdagítja majd az Ártatlanul megvádolva és a Deep Rising című film is. A karácsony még ugyan alig múlt el, a filmforgalmazók azonban már a jövő évre gondolnak: 1998-ban is egy Disney-produk­cióval készülnek, melynek címe Mulan. A rajzfilmkészítők ezúttal egy 2000 éves kínai legendát dol­goztak fel. Egy fiatal lányról szól, aki nagyapja helyett vonul hábo­rúba, férfiöltözékben. Antonio Banderas (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents