Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-30 / 298. szám, kedd

10 SPORT HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 30. Megvan a japán vezérkar Tokió. Megalakult a 2002es labdarúgó-vílágbajnokságjapán szervezőbizottsága, elnöke a 73 éves So Naszu lett. A Koreai Köztársaság és Japán által közösen megrendezendő világbajnokság mérkőzéseinek szigetországi tíz színhelye között lesz Szapporo, Jokohama, Oszaka és Kobe városa, (m) * Stanley Menzo visszatért... Brüsszel. A holland Stanley Menzo visszatért a belga labdarúgó-bajnokságban szereplő Lierse csapatához. A 34 éves kapus fél évvel ezelőtt a lierse-i klubtól a francia Girondins Bordeaux-hoz igazolt, ahol kevés játéklehetőséget kapott. Menzo négyéves szerződést kötött régi-új csapatával. (mj Amoruso kijelentése Róma. Lorenzo Amoruso, az olasz Juventus labdarúgócsapatának sérült játékosa érdekes kijelentést tett a torinói Tuttosport napilapnak adott nyilatkozatában. A tehetséges játékos szerint a skót Glasgow Rangers klubvezetői Marcello Lippit, a Juve vezetőedzőjét szeretnék felkérni a Rangers hamarosan megüresedő vezetőedzői posztjának betöltésére, (m) A Schalke merész tervei Gelsenkirchen. Az UEFA Kupa-győztes Schalke 04 vezetőedzője, Huub Stevens nagy célokat tűzött ki labdarúgócsapata elé. Két éven belül bajnokok szeretnénk lenni - nyilatkozta a „Bűd am Sonntag" újságnak a 44 éves holland szakvezető. - Most még nem vagyunk elég erősek, de így is az első ötben a helyünk. Tavasszal a nemzetközi kupaporondon is jelentős feladatok várnak a kék-fehérekre, (m) Tizenhét téli olimpia (1952 Cortina d'Ampezzo) Két testvér a dobogón A III. ligás tornaijai labdarúgócsapat és a klubvezetők (Fotó: Balajti Árpád) A tornaijai futballisták az őszi idényben nem jeleskedtek a góllövésben Az elnök elégedetlen Tornaija. Az FC Ozeta futballklub vezetősége az 1997/98-es bajnokság kezdete előtt a 6-8. hely valamelyikének megszerzésétjelölte meg őszi részeredményként. BALAJTI ÁRPÁD A Sajó-parti város III. ligában szereplő labdarúgói az őszi idény végeztével a nyolcadik helyen tanyáznak. Adott tehát az első kérdés Palmont Istvánhoz, az Ozeta klubelnökéhez: Elégedett-e a klubvezetés vagy sem? - A bajnokság kezdete előtt - tekintettel az anyagi és egyéb feltételeinkre - valóban a nyolcadik helyig szerettünk volna végezni az őszi fordulók után. Célunkat szép és eredményes játékkal kívántuk megvalósítani. És miről árulkodik a táblázat? - A tizenöt meccsen huszonegy pontot gyűjtöttünk, a gólarányunk, sajnos, passzív - 20:21. Az ősszel elért helyezéssel személy szerint nem vagyok elégedett. Részleteznéd elégedetíenséged okait? - Bátran kijelenthetem, hogy ebben a csapatban legalább öt ponttal több volt, mint amennyit szerzett. Például, elkerülhető vereséget szenvedtünk a Liptószentmiklós otthonában, ahol öt perccel a találkozó lefújása előtt tizenegyest hibáztunk, Alsókubinban 2:0-ás első félidő után csak dönteüent értünk el, és nem kellemes emlék a zsolnai Bcsapat elleni 0:0-ás eredmény sem. Beleszaladt a csapat két nagyobb arányú vereségbe is: a Bytča elleni 0:5-re és a Dubovától elszenvedett 0:4-re gondolok. Ezek felejthető meccsek voltak Biztosan voltak emlékezetes és sikeres találkozók is... - Nagyszerű mérkőzést vívtunk a selmecbányaiak ellen, és sikernek könyvelhetjük el a Žabokreky, valamint a Námestovo elleni pontszerzéseket is. A legjobb mérkőzésünket az őszi éllovas Selce ellen játszottuk, amelyen 2:0-ás arányban diadalmaskodtak játékosaink. Mindezek után, légy szíves, végezz egy pici esélylatolgatást. Elképzelhetőnek tartode, hogy az Ozeta tavasszal a nyolcadik helyről a hatodikra jut? - Az ötödik helyezettől öt ponttal vagyunk lemaradva. Ha tavasszal több lesz a győzelem ehhez pedig több gólt kell lőnünk - a hatodik hely megszerzése elérhető célnak tűnik. Elég kevés lőtt gól jutott őszszel egy meccsre. De ez minden bajnokság betegsége... - Sajnos, így igaz. Csatáraink nem jeleskedtek a góllövésben, a legjobb góllövőink mindössze háromszor találtak a hálóba. Kinek a teljesítményével elégedett a csapatvezetés? - A kapus Ján Betíkével, Štubniak Peterévei, aki a csapat legidősebb játékosa és példaképül szolgálhat mind a viselkedése, mind a játékával fiatalabb játékosok számára. Jó teljesítményeket nyújtott Liso és Sarvaš is. Többet várunk Lohyňától és Doležaltól. Mužík őszi mérkőzéseken sérülés miatt nem játszhatott, az ő csatasorba állításával javulhat a csapat teljesítménye. Ha már a játékosoknál tartunk, kik alkotják a keretet? - Betík, Randlísek, Fürjes Kilik, Štubniak, Zvara, Riso, Sarvaš, Váradi, Farkas, Lohyňa, Mužík, Lupták, Doležal, Ádám, Švihla, JuhászJ., Juhász Z., Szepesi, Bláha, Gáspár. A rend kedvéért elmondom, hogy a csapat vezetője Rási Elemér, edzője Marián Kudlík. Végezetül, az anyagiakról és a szponzorokról. Milyenek a kilátások? - Szűkösen kellett gazdálkodnunk, de reménykedünk, hogy tavasszal a szponzorok jóvoltából javul az anyagi helyeztünk. Várjuk az Ozeta ruházati üzem, a városi hivatal, a Kelet-szlovákiai Vasmű, az Aliex és a helyi gázművesítő cég jószándékú anyagi támogatását. TOMI VINCE Csodás operettdíszletek előtt került sor Cortina d'Ampezzóban az olimpiai megnyitójára. Most első alkalommal mondja el az olimpiai esküt hölgyversenyző - signorina Minuzza-Chenal négy esztendővel korábbi lesikló bronzérmével érdemelte ki a megtisztelést most első alkalommal van jelen a televízió a téli versenyeken. És a képernyőn százezrek láthatják a látványos küzdelmeket.... BANDY-SZERELÉSBEN. A frissiben bemutatkozott szovjet jégkorong-válogatott megnyerte az 1954-es világbajnokságot, de 1955-ben 5:0-ás vereséget szenvedett a kanadai színekben hokizó Penticton klubcsapattól. Cortinában az USA válogatottja 4: l-re veri Kanadát, és már a mennyekben érzi magát, amikor 4:0-ra kikap a szovjet együttestől; és a vörös mezesek végül Kanadát is simán legyőzik 2:0 arányban. Bobrov, Babies, Pucskov, Gurisev, Suvalov, Szologubov, Tregubov... Rengeteg klasszis száguldozik a fura, hosszú nadrágos bandy-szerelésben. Gyorsak és erősek, mint a kanadaiak, precíziós játékuk felülmúlja a svédekét. Cortina a csehszlovák hoki Waterlooja volt. Ha azokban az időkben valami nagyon rosszul sikerült, azt mondták: ez tiszta Cortina. Vladimír Bouzek edző csapata minden elveszíthetőt elveszített (Kanada 3:6, Svédország 0:5, Szovjetunió 4:7, Egyesült Államok 4:9) és ötödik lett... KITZBÜHEL VILLÁMA. Toni Sailer. Nem sokkal múlt 20 éves, jóképű és mutatós bádogoslegény volt. És ami ennél is fontosabb, rendkívül jól és gyorsan síelt. Egyedülálló mutatványa: mindhárom alpesi számot megnyerte! A lesiklást három és fél, a műlesiklást négy, az óriásműlesiklást pedig több mint hat másodperces előnnyel. Ilyen még nem volt az alpesisí történetében. Ünnepelték, csodálták, imádták. Tizenéves lányok és hetvenes nagymamák. „Blitz von Kitz" - mondták, vagyis ő szülőhelye, Kitzbühel villáma. Sophia Loren is megjelent a színen. Ó minden itáliai mozik legszebb és legújabb csillaga, de még sem csodálják elég sokat. A sportnak megvannak a maga csillagai, egy olimpián az olimpiai bajnokok az igazi csillagok. De talán mégis Sophia Loren adta az ötletet Toni Sailernek, hogy évek múltán a filmszakmába is belekóstoljon. Csak közepes színész lett... A szovjet Jevgenyij Grisin is váltott. Majdnem elvitték kerékpározni az 1952-es helsinki nyári olimpiai játékokra, de az utolsó pillanatban súlyos szívbántalmakat fedeztek fel nála. A mindig vidám uborkaorrú mókamester azonban nem hitt ebben. Tudta miért. Cortinában két aranyérmet nyert - gyorskorcsolyázásban... SZÖKKENNI KELL... Síugrásban bekövetkezett a nagy őrségváltás. A finnek már az 50-es évek elején nagy munkába fogtak, modernizálták a síugrás technikáját. Sorra látogatták az NDK és az NSZK nagysáncait, ezekben a „szabadtéri laboratóriumokban" végezték kutatómunkájukat. Az új felfogás szerint nem ugrani kell, hanem szökkenni, repülni. Ugyanis a modern ugró lécével csaknem párhuzamos testhelyzetet vesz fel, karját a törzséhez szorítja, és szinte csak kézfejét, ujjait használja úgynevezett kormányfelület gyanánt. Az új felfogás akkori legjobbjai: Recknagel, Kankonnen, Virkola... és a kézzelfogható eredmény: Cortina d'Ampezzóban a legjobb norvég ugró a kilencedik helyen végzett. Hiába no, változnak az idők... 1956-ban először szerepelt a téli játékok műsorán három sífutószám: 15 kilométer (a 18 kilométer helyett), 30 kilométer (új táv) és 50 kilométer. A három aranyéremért nagy harcot vívott a svéd síkirály Sixten Jernberg, a finn Veikko Hakulinen és a szovjet Pavol Kolcsin. Ismerős nevek. Sokáig voltak elnyűhetetlenek... Cortinában tört be a világ élvonalába a csehszlovák Divín Károly, aki nagy vetélyttársa, a francia Gilleti mögött az ötödik lett. A férfiverseny érdekessége volt, hogy a győzelmi emelvényen két amerikai testvér állt: Hayes és David Jenkins. Ez volt a második eset, hogy egy olimpián egy versenyszám két érme egy családba került. A magyar Nagy testvérpár újabb bronzérmet szerzett. A Szovjetunió első részvétele a legtöbb sportágban erősen megváltoztatta az erőviszonyokat: Szovjetunió 7 arany-, 3 ezüst-, 6 bronzérem, Ausztria 4-3-4, Finnország 3-3-1. Az Új Évbe úgy lépünk, mint a 111 000 GSM-felhasználó családja. Köszönjük.

0 A Globtel ^^ GSM Önt is szeretettel várjuk. Hogy az emberek beszéljenek egymással VK-aen/do