Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)
1997-12-20 / 293. szám, szombat
ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 5. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OM BA T fl G 5 Beszélgetés Szigeti László képviselővel, az MKDM alelnökével az oktatási törvény módosításáról Marad a központi igazgatás Decemberi ülésének zárónapján a parlament módosította az oktatási törvényt. Ha ezt nem tette volna meg, akkor január l-jétől valamennyi alapiskolának önálló jogalanyiságot kellett volna biztosítani. Szigeti László, az MKDM alelnöke a módosítás gyakorlati következményeiről nyilatkozik. HORVÁTH GABRIELLA Milyen előnyökkel jár az önálló jogalanyiság egy-egy iskola számára? A legfőbb előnyt az jelentené, hogy megnőne a hatáskörük. Munkaadóvá válnának, tehát az igazgató döntene mindenről. Természetesen az iskola gazdasági életét is önállóan kellene irányítani; alkalmazottakat kellene felvenni, számítógépeket felszerelni. Ezt az állami iskolák esetében az állam fedezné, hiszen a fenntartói státus nem változna. Eva Slavkovská miniszter szerint a jogalanyiság megadását anyagi okok miatt kell halogatni. Nyilván ván ennek anyagi vonzata is, de egyéb okokra is gyanakszom. A Szlovák Nemzeti Párt által irányított tárca azért is halogathatja a jogalanyiság odaítélését, hogy a tavasszal szétküldött Nemčok-féle körlevél látja jónak, magyar tannyelvű iskolába felvehet nem magyar nemzetiségű pedagógusokat is. Tudomásom szerint egyetlen magyar alapiskola sem igényelte a jogalanyiság megadását. Mi lehet ennek az oka? Az igazgatók vélhetően nem tudták, hogy ez nem megy automatikusan, hanem igényelni kell. Projektumot kell kidolgozni, és utánajárni a dolognak, lobbyzni. Ha húsz magyar iskola terjeszt be kérvényt, 5-6 talán megkapja a jogalanyiságot. Ha ötvenen teszik ezt meg, az arány is magasabb lesz. Nem szabad passzívnak lenni. A törvénymódosítás értelmében az iskola szükségleteit és lehetőségeit figyelembe véve kell megadni a jogalanyiságot azoknak az iskoláknak, amelyek kérik. Tehát nem kötelező teljesíteni a kérést. A döntés joga - sajnos - továbbra is az államigazgatási szerveket, konkrétan a járási, illetve kerületi hivatalokat illeti meg. Nyugodtan elutasíthatják a kérelmet, ha úgy látják jónak. Az a legnagyobb veszély, hogy még mindig megmarad a központi igazgatás. A megoldást az jelentette volna, ha 2000-ig fokozatosan valamennyi igénylőnek megadták volna a jogi önállóságot. Sajnos, az erre vonatkozó módosító javaslatom nem kapott többségi támogatást. vv A legfőbb előnyt az jelentené, hogy megnőne a hatáskörük. Munkaadóvá válnának, tehát az igazgató döntene * a mindenről. érvényesülhessen a dél-szlovákiai iskolákban. Ha ugyanis az iskolák jogalanyisággal rendelkeznek, munkaadóként lépnek fel, tehát igazgatójuk dönt arról, hogy kit alkalmaz. Jelenleg a járási, illetve kerületi hivatal veszi fel a pedagógusokat. Ha úgy Miben lehet reménykedni a jövőt illetően? Hogy a törvényt sikerül majd úgy módosítani, hogy minden olyan iskola megkapja a jogalanyiságot, amelyik igényli, s hogy ezek az intézmények belátható időn belül az önkormányzatok A Beruházási és Fejlesztési Bank gondjairól Vétkes kerestetik ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Mikuláš Dzurinda SZDK-szóvivő tegnap elmondta, hogy a Beruházási és Fejlesztési Bankkal kapcsolatos eseményeket már régen figyelemmel kíséri. Szerinte a pénzintézet egyik befolyásos embere, Alexander Režeš enyhíthetné a problémákat, ha eladná prágai futballklubját, a Spartát. Ivan Lexának a kormányhivatalban való felbukkanása kapcsán a szóvivő megjegyezte, hogy a titkosszolgálat vezetője gazdasági bűncselekmény körülményeit is vizsgálhatja, tehát megjelenése nem ad okvetlenül okot félremagyarázásra. Ján Čamogurský, a KDM elnöke szerint a pénzintézet kiszipolyozása talán összefüggésbe hozható azzal, hogy Režeš a DSZM kampányfőnöke, és a bankból jelentős összeg „folyhatott át" a mozgalom pénztárába is. Vladimír Hagara DSZM-szóvivő cáfolta ezt, s hozzátette, hogy a mozgalom határozottan fellép „az ilyén dezinformációkat terjesztőkkel szemben". Brigita Schmögnerová, a DBP alelnöke hatáskörébe kerülnek. A végső megoldás számunkra az lesz, ha iskoláink fenntartói az önkormányzatok lesznek. A módosítás a tízéves tankötelezettség bevezetésével is foglalkozik. Ön az erre vonatkozó megfogalmazásokat is bírálta. számára ebben az esetben nem marad más hátra, mint próbálkozni egy újabb oktatási intézménynél, s újra felvételiznie kell. Ha ott sem felel meg, újra próbálkozhat, és ez a végtelenségig folytatódhat. A törvény értelmében ugyanis egy éven át még iskolába kell járnia. Az illetékesek Előfordulhat, hogy a felvételi követelményeknek nem felel meg, de a törvény értelmé- ^ ^ ben tanköteles. >N Somogyi Tibor felvételei A bizottságban is figyelmeztettem arra, hogy a kormányjavaslata hátrányos helyzetbe hozza azokat a fiatalokat, akik jelenleg ugyan kilencedik osztályba járnak, de augusztus 3l-e után születtek. A módosító javaslat értelmében ugyanis a tankötelezettség csak az olyan tanulók esetében szűnik meg, akik az 1997/98-as tanévben betöltik 15. életévüket. Azok a tanulók azonban, akik augusztus 3l-e után születtek, kénytelenek lesznek „lehúzni" egy évet valamilyen szakközépiskolában - abban az esetben is, ha nem akarnak továbbtanulni. Ezek a fiatalok tehát hátrányos helyzetbe kerülnek. Szüleikkel együtt, mivel nekik kell állniuk ennek a kényszerű egyéves továbbtanulásnak a költségeit. A minisztérium főosztályvezetőjétől erre azt a választ kaptam, hogy „ezeknek a szülőknek pechjükvan". Nézzük most a dolgot a középfokú oktatási intézmények szemszögéből. Kötelező-e felvenniük azt a diákot, aki nem felel meg a felvételi követelményeknek? Ez egy nagyon érdekes és paradox helyzet. Előfordulhat, hogy a felvételi követelményeknek nem felel meg, de a törvény értelmében tanköteles. A tanuló szerint nagyon sok szabad hely van a szakmunkásképzőkben, biztosítani tudják a végzős tanulók elhelyezését, tehát csak a szülők és a gyermekek akaratán múlik a dolog. De előfordulhat, hogy sem a gyermek, sem a szülő nem óhajtja a középiskolában való továbbtanulást. Ezt a paradox helyzetet át lehetett volna hidalni. Törvénybe iktathattuk volna, hogy az olyan tanulók számára, akik az 1997/98-as tanévben befejezik a 9. osztályt, megszűnik a tankötelezettség. A bizottságban erre javaslatot tettem, de elutasították. A jóváhagyott törvénymódosításból számos paragrafus kimaradt. Reálisnak tartja, hogy belátható időn belül kiegészül a jogszabály? Kimaradt a törvénymódosításból a nyolcosztályos gimnáziumokkal kapcsolatos módosítási javaslat, továbbá a belügy-, a védelmi és az egészségügyi minisztérium által irányított középiskolák működtetésének kérdése, és kimaradt az a rész is, amely az oktatás állami és önigazgatásáról szóló rendelkezéseket volt hivatott módosítani. Ehhez várhatóan a jövő év elején visszatérünk. A mostani törvénymódosítás egyértelműen annak a megakadályozására irányult, hogy január elsejétől minden alapiskola jogalanyisággal bírjon. Kozlík a kormányhivatalban tartott tanácskozáson Miért volt ott Lexa? úgy vélekedett, hogy a pénzintézet áldatlan helyzete a kormány felelőtlen politikájának következménye, mivel 1996 januárjában megengedte, hogy a pénzintézeteket eladósodott nagyvállalatok, vagyis hitelezők privatizálják. A DBP ezt akarta megelőzni, amikor javasolta, hogy a beruházási bank kerüljön rá az egyelőre nem magánosítható stratégiai vállalatok jegyzékére. Szerinte a kormány felelőtlenségének legmarkánsabb megnyilvánulása, hogy a jövő évi állami költségvetés megvonta a Szlovák Takarékpénztártól és a banktól a kedvező kamatozású hitelekért járó állami támogatást. Ivan Mikloš, a DP gazdasági szakértője közölte: nemcsak a kormányt terheli felelősség, hanem a pénzintézet fő befektetőit, sőt a bankfelügyeletet is. A bankfelügyelet vétkét abban látja, hogy kezdeti ellenállását követően belenyugodott a vasműnek a banki részvényekkel végzett látszatmanővereibe, és nem volt képes idejében kényszerfelügyelet alá helyezni a pénzintézetet. (újváry; sidó) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Mint közöltük, a kormányhivatalban a Beruházási és Fejlesztési Bankról csütörtökön tartott tanácskozáson részt vett Alexander Režeš, a kassai vasmű ellenőrző bizottságának elnöke és Ivan Lexa, a titkosszolgálat vezetője is. Szergej Kozlík miniszterelnök-helyettes Lexa jelenlétét tegnap azzal indokolta, hogy a bank ügyének tisztáLemondott Vladimír Špinner, a Korzo főszerkesztője Előbb bocsánatot kért ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Tegnap lemondott Vladimír Špinner, a Korzo című napilap főszerkesztője, s úgy döntött, hogy távozik a szerkesztőségből is. Elhatározásának okairól nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, mindenkinek jogában áll, hogy magánügyekben úgy döntsön, ahogyan neki tetszik. Egyébként a lap tegnapi számának címoldalán megjelent írásában a távozó főszerkesztő bocsánotot kért mindazoktól, akiket „a lap ócsárolt", vagy akikről „nem pontos állításokat közölt". Külön elnézést kért Alexander Rezeštól, Ján Smerektől, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt.-től és az 1. FC klubtól. A kiadó Peter Bercik eddigi főszerkesztő-helyettest bízta meg a szerkesztőség vezetésével. (gazdag) RÖVIDEN SZDK - 29,4%; DSZM - 18 (8%... Pozsony. Ha november végén tartották volna a parlamenti választásokat, az SZDK a szavazatok 29,4 százalékát szerezte volna meg - derül ki a KMG ügynökség felmérésének az eredményeiből. A DSZM 18,8, a DBP 8,5, az SZNP pedig 6,5%-os támogatottsággal jutott volna be a törvényhozásba. A felmérés szerint az MKDM, az Együttélés és az MPP, valamint a kommunisták és a munkások nem lépték volna át az 5%-os küszöböt. (TA SR) Badeni tanácskozás az együttélésről Pozsony. Többségi és kisebbségi népcsoportok együttélése címmel nemzetközi konferenciát szervezett az USÁ-beli Project on Ethnic Relations alapítvány az ausztriai Badenben. A tegnap kezdődött háromnapos tanácskozásra Herbert Böscht, az EP és a szlovák parlament közös bizottságának társelnökét, Tabajdi Csaba magyar államtitkárt és Csáky Pált, az MKDM alelnökét is meghívták, (ú) Kötvényenként 11 496 korona Pozsony. A vagyonalap tegnap közölte, hogy azoknak a polgároknak, akik 1926. november 19-én, illetve korábban születtek, s kötvényüket december 31-én még nyilvántartja majd az Értékpapírközpont, jövőre 11 496 koronát fizet ki. (TA SR) Kováč megvétózta a banktörvényt Pozsony. Az elnök tegnap vétót emelt a banktörvény módosításának második része, azaz a Törvénytárról szóló jogszabály módosítása ellen. Nem látja ugyanis indokoltnak az eddigi végrehajtó intézkedések megváltoztatását, s úgy ítélte meg, hogy alkotmányellenes a visszamenőleges hatály. (TA SR) Nem emlékeztethetett az ígéretre Pozsony. A parlament döntésének értelmében szerdán törölték a napirendről az interpellációkat. Ezért Csáky Pál (MKDM) nem kérdezhette meg Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettestől, hogy a félév közeledtével megváltozott-e a kormánykoalíciónak a kétnyelvű bizonyítványokkal kapcsolatos álláspontja. Mint ismeretes, a kormány Max van der Stoel EBESZ-főbiztos legutóbbi látogatása idején ígéretet tett az ügy megnyugtató rendezésére, (ú) Mečiar szerint a harmadik forduló Pozsony. Vladimír Mečiar nem kíván találkozni Josef Tošovský kijelölt cseh kormányfővel, mert a prágai jegybank elnökeként „hibákat követett el" a szövetségi vagyon felosztásában. Mečiar szerint az első elnökválasztási fordulóban olyan jelöltek indulnak majd, akikkel „nem számolnak komolyan". Úgy vélekedett, hogy a harmadik forduló lesz sikeres, de nem kell feltétlenül a DSZM jelöltjének győznie. „Lehetséges a megállapodás, mert már ma létezik csendes egyetértés" mondta a miniszterelnök, (ú) SZDK: az MK-val még tárgyal az elnökválasztásról Nyomás a koronára zása nyilván hosszabb időt vesz majd igénybe, és valószínűleg „szerephez jutnak a bűnüldöző szervek is". Csakhogy a rendőrségről szóló törvény értelmében a bűncselekmények kivizsgálása a rendőrség dolga. Rá tartozik az adócsalások és a törvénytelen pénzügyi tranzakciók felderítése is. A bűnüldöző szervek rendszerében a következő illetékes intézmény az ügyészség, nem pedig a titkosszolgálat. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Eddig csupán a DBP-t és az MK-t szólítottuk meg a jövő évi elnökválasztással kapcsolatban" - mondta tegnap Mikuláš Dzurinda. Az SZDK szóvivője megerősítette, hogy az MKval ismét tárgyalnak a kérdésről. „A szlovák korona nagy nyomásnak van kitéve, és az jövőre még fokozódni fog" - folytatta Dzurinda. Szerinte ezt támasztja alá a kormány nyakló nélküli költekezése, a fizetésimérleg-hiány növekedése és az 1998. évi költségvetés sarokszámai is. „Tekintettel a közelgő választásokra, az árfolyam-stabilitás megőrzése szempontjából fontos szerep hárul a jegybank elnökére és a pénzügyi tárca vezetőjére" mondta a szóvivő. Nem zárja ki a választási törvény esetleges módosítását, ezért szerinte fel kell készülni mindenre. Az SZDK készen áll arra, hogy - ha szükségessé válik - más tömörüléssé alakuljon át. Részletek nem ismeretesek, de a szóvivő, közölte, hogy a kérdésről az SZDK vezetői hajlandók még a kormánykoalíció két kisebb pártjával is tárgyalni, (újváry) Milan Kňažko szerint Mečiar megint mellébeszél Kell áldozati bárány ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ismeretes, hogy a kormányfő Miroslav Maxont akarja kineveztetni pénzügyminiszterré. Milan Kňažko, a DU alelnöke tegnap azt nyilatkozta a miniszterváltásról, hogy egészen más indokai vannak, tehát nem az, amit hivatalosan hangoztatnak, vagyis hogy le akarnak venni a teherből, amely Sergej Közlikra hárul. Kňažko szerint a kormányfő sosem árulja el a minisztercsere valódi okát. Vonatkozott ez Ducký és Hudek leváltására is. „Meggyőződésem, hogy ezúttal is másról van szó. A valódi ok ellentétes a posztkommunista országok legjobb makrogazdasági mutatóiról tett kijelentésekkel, azzal az állítással, hogy 10 éven belül a legfejlettebb országok közé fogunk tartozni - mégpedig éppen a gazdasági sikereknek köszönhetően, amelyek mögött ott áll Kozlík személye. Ha tehát a kormányfő most, a költségvetés jóváhagyása után váltja le őt, megfosztva ezzel a lehetőségtől, hogy megvalósítsa a merész elképzeléseket, akkor emögött nyilvánvalóan valami más van" - mondta nem kevés iróniával a DU alelnöke a Twistnek." Szerinte teljes mértékben megfelelne Mečiar politikai stílusának, ha a jövőre várható gondokért majd Maxonra, az Új Agrárpárt alelnökére hárítja a felelősséget. Ezért szerinte az államfőnek a parlamentre kellene bíznia Kozlík leváltásának ügyét.
