Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-18 / 291. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 16. Telefonon konzultáltak Moszkva. A jövő évi orosz-német csúcstalálkozók programjáról, a kétoldalú együttműködés egyes konkrét kérdéseiről, így az AN-70-es kifejlesztésével kapcsolatos nemzetközi tervekről konzultált telefonon tegnap Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kanf ellár. Az orosz elnök sajtószolgálata által közzétett közlemény szerint a két, baráti viszonyban lévő politikus kölcsönösen köszöntötte egymást a közelgő karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából. Borisz Jelcin egy hete vonult be a Barviha szanatóriumba, ahol meghűléssel és légúti vírusfertőzéssel kezelik. Állapotáról néha ellentmondó híresztelések keringenek, míg az államfő szóvivője sorra cáfolja a betegség súlyosbodásáról, Jelcin kórházba szállításáról megjelent értesüléseket. A szóvivő szerint Jelcin állapota stabil, láztalan, s a hét végére, a jövő hét elejére kilábal a betegségből. (MTI) Le Pen, a francia szélsőjobb Nemzeti Frontjának vezetője a jövő év őszén, de legkésőbb 1999 tavaszáig Európa nacionalista pártjainak kongresszusát akarja összehívni Franciaországba. (Arch-fotó) IRA: súlyos börtönbüntetés London. Több évtizedes börtönbüntetéseket rótt ki a londoni felsőbíróság három IRA-terroristára, akik tavaly súlyos merényletet terveztek a brit fővárosban. Az Old Bailey büntetőtanácsa által meghozott kedd esti végzés szerint a csoport egyik tagjának 25, a másiknak 20, a harmadiknak 17 évet kell rács mögött töltenie robbantás elkövetésére szőtt összeesküvés és robbanónyag birtoklása miatt. (MTI) NATO-partner találkozó Brüsszel. A NATO valamennyi partnerországa gratulált tegnap a 3 közép-európai államnak, amelyek csatlakozási jegyzőkönyvét kedden írták alá a szövetség külügyminiszterei. Az Euroatlanti Partnerségi Tanácsban résztvevő 44 ország ülésén a legtöbb partner üdvözölte a NATO következő szélesítésének kilátásba helyezését is. Külön méltatták azt a NATO-törekvést, hogy a szövetség rendszeresen megvizsgálja új tagok meghívásának lehetőségét. A találkozón, amelyen részt vett Zdenka Kramplová külügyminiszter is, visszatérő téma volt a partnerországok közötti területi együttműködés javítása. (MTI, TXT) Clinton az amerikai külpolitikáról MTI-HÍR Washington. Bili Clinton amerikai elnök kedden leszögezte, hogy továbbra is elő kívánja mozdítani a boszniai rendezési folyamatot. Jelezte, hogy a következő napokban bejelenti az amerikai álláspontot a nemzetközi katonai jelenlét esetleges fenntartásáról az SFOR-kötelék megbízatásának lejárta után. Másfél órás sajtóértekezletén megismételte, hogy üdvözli Mohammed Hatami iráni elnök párbeszédet szorgalmazó felhívását. Rendkívül fontosnak nevezte a törökgörög - kiemelten a ciprusi - viszály megoldását. Boszniát érintve hangsúlyozta: véleménye szerint szép eredményekeket értek el a béketeremtésben, a gazdasági helyieállításban és a demokratizálódásban, de további kemény munkára van szükség. Iránnal kapcsolatban megjegyezte, hogy helyesnek tartja az országgal szembeni szankciós politikát, jóllehet kormányán belül - mint elismerte - viták zajlanak arról, hogy a jövőben miként kezeljék Teheránt. Cáfolta, hogy az Egyesült Államok nyomást óhajtana gyakorolni Izraelre a palesztinokkal való párbeszéd felgyorsítása érdekében, akárcsak azt, hogy rá akart volna pirítani Benjamin Netanjahura, amikor a közelmúltban nem fogadta. Bejelentette: a jövő év elején találkozót tervez vele a rendezési folyamat áttekintésére. Az elnök elmondta, hogy Borisz Jelcinnel megállapodott abban: a következő csúcstalálkozót Oroszországban rendezik. Közlése szerint a látogatást azonban csak azután szeremé nyélbe ütni, ha már az orosz duma ratifikálta az atomfegyverek harmadolását kimondó START-II egyezményt, mert akkor lehetőség nyílna a nukleáris leszerelés következő szakaszának a megkezdésére - a START-III megállapodás kidolgozására. Többször szóba került Irak. Az elnök kifejtette, hogy ellenzi az ország ellen bevezett tilalmak feloldását vagy enyhítését mindaddig, amíg Bagdad nem teljesítette a Biztonsági Tanács összes határozatát. Közölte, támogatja az „élelmiszert olajért cserébe" program kibővítését. Fehér házi források tegnapi közlése szerint Clinton külpolitikai tanácsadói javaslatára elvi döntésrejutott arról, hogy fenntartja az amerikai katonai jelenlétet Boszniában a NATO vezette SFOR-kötelék jövő júniusi megbízatásának lejárta után is. Bili Clinton a sajtóértekezlet keretében bejelentette: többnapos töprengés után Buddy-nak keresztelték el az elnöki házaspár 3 hónapos kutyáját. Buddy a közelmúltban érkezett a Fehér Házba, és az egész ország napok óta lázban égett, hogy milyen névre fog hallgatni. Clinton elmondta, az év elején elhunyt nagybátyja emlékére kötöttek ki a Buddy név mellett. (ČTK/AP) Nemcsólc beszámolója Budapest. Nemcsók János magyar politikai államtitkár szerint lehetőség van arra, hogy a hágai ítéletből következő kötelezettségek megoldására a magyarszlovák tárgyalásokon - a gyorsított konzultációk eredményeképpen - március 25-ig megállapodás, vagy ahhoz közeli állapot alakuljon ki. A magyar kormánydelegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a Magyarország által felvetett kompromisszumos javaslatok közül tételesen egyiket sem vetette el a szlovák fél, ám végleges válaszait a plenáris tárgyalások legközelebbi ülésénjanuár 12-én közli. Nemcsók János az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén számolt be a bősi vízlépcsővel kapcsolatos magyar- szlovák tárgyalások legutóbbi, december 15-iki fordulójáról. A politikai államtitkár leszögezte: a magyar fél elfogadhatatlannak tartja a dunacsúnyi tározó kizárólagos használatát, s változatlanul a dunakiliti objektum teljes üzembe helyezését javasolja. Nemcsók János mindenesetre optimista álláspontot képviselt, s úgy vélte, az alapvető műszaki, jogi és pénzügyi feltételek tekintetében elképzelhető a megállapodás létrejötte március 25-ig a szlovák féllel. (MTI) A cseh banki szakértőnek tegnapi hivatalos kinevezésétől harminc napja van arra, hogy összeállítsa kabinetjét Változatlan feltételek A kisebbségek napja Budapest. A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Erről Horn Gyula magyar miniszterelnök szólt tegnap, amikor átadta a „Kisebbségekérť'-díjakat. MTI-TUDÓSÍTÁS A kormány által alapított elismerést minden évben a kisebbségi naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve a határon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben. A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. „Kisebbségekérť'-díjban részesült többek közt: a Bethlen Gábor Alapítvány; Domokos Géza író, szerkesztő, az RMDSZ volt elnöke; a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium - a szlovákiai magyar ifjúság oktatása, képzése és nevelése terén elért példaadó eredményei elismeréseként, amely egyben támogatást, hitet és erőt adhat valamennyi szlovákiai magyar oktatási intézmény számára a mára ismét bizonytalanná vált jövőben való további helytálláshoz is; Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke; Gyivicsán Anna néprajzkutató, a Békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense. A Kisebbségi Tárcaközi Bizottság az elmúlt egy év során több mint 300 millió forintot fordított kisebbségi célok megvalósítására. A testület döntései alapján főként válságos helyzetű oktatási és kulturális intézmények, valamint kisebbségi önkormányzatok részesültek támogatásban. Erről Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke számolt be sajtóbeszélgetés keretében. A legmagasabb támogatást - több mint 73 millió forintot a cigány kisebbség javára ítélte meg a bizottság, de jelentős összeghez jutott a magyarországi német, horvát, szlovák és román közösség is. A címzetes államtitkár arról is szólt, hogy a Magyarországi Nemzeti és Étnikai Kisebbségekért Közalapítvány a jövő évben 474 millió forintot fordíthat kisebbségi célokra. Strasbourg. Az Európai Unió tegnap igyekezett megnyugtatni Törökországot, de az uniós tagsággal kapcsolatban változatlanul ragaszkodik az EU vezetői által korábban szabott feltételekhez. „Nem mondunk nemet Törökországnak" - mondotta az Európai Parlament előtt a luxemburgi csúcsról beszámoló JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő. „A törökök helye az európai családban van. ... én azt szeretném megértemi török barátainkkal, hogy az EU nem keresztény klub, hanem bizonyos szabályokkal rendelkező klub" mondta Juncker. Törökország az EU-termékek importjának korlátozását is fontolóra vette az EUval vívott legújabb csörtéjében írta közben a Financial Times. Pándy-ügy: a nyomozás folytatódik Továbbra is tagad MTI-HÍR Brüsszel. Lányának borzalmas tettekről árulkodó vallomásáról faggatják napok óta Pándy Andrást - jelentette a La Derniere Heure című belga lap. A legkevesebb 6 gyilkossággal gyanúsított belga-magyar segédlelkész ugyanakkor továbbra is tagad. A Pándy-ügy csaknem két hétre eltűnt a belga sajtóból, miután a vizsgálóbíró leváltotta az addigi vezető nyomozót, Francois Monsieurt. A lap szerint az ügy két új vezető nyomozója most állítja össze a vizsgálati programot. Áz ügyben még karácsony előtt további fejlemények várhatók, nincs viszont szó egyelőre szembesítésről apa és lánya között. A La Derniere Heure szerint a találkozóra azután kerülhet sor a két főszereplő között, hogy tisztábban lehet látni: milyen szerepet is játszottak a hat családtag, illetve feltehetően legalább négy magyar asszony eltűnésében. Az amerikai elnök csak azután utazik Oroszországba, ha már az orosz duma ratifikálta a START-II egyezményt Tárgyalások Bősről Havel kormányfőnek nevezte lei Tošovskyt Kitüntetésben részesült a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium Európai Unió: török importstop? ČTK- ÉS MTI-HÍR Prága. Václav Havel cseh államfő tegnap Josef Tošovskyt, a Cseh Nemzeti Bank volt elnökét nevezte ki kormányfőnek, s egyúttal megbízta az új kabinet megalakításával. Havel a kinevezést követően úgy fogalmazott, hogy az „új kormánynak minden jel szerint korlátozott idejű mandátuma lesz". Ennek ellenére kifejezte reményét, hogy az új kormány a leglényegesebb gazdasági és külpolitikai kérdésekben folytatni fogja az elődje által megkezdett munkát. Václav Klaus, a távozó kormányfő kétségbe vonta, hogy a Václav Klaus, a távozó cseh miniszterelnök és Josef Tošovský, akit Havel elnök tegnap kormányfőnek kabinetet még az évvégéig ösznevezett ki. (ČTK) sze lehet állítani. Egyben hangsúlyozta, kész a lehető leghamarabb találkozni a kinevezett kormányfővel, szertené meghallgatni elképzeléseit a kormány összetételéről, valamint a kabinet programjáról. Tošovský arra a kérdésre, hogy mikor áll össze a kabinet azt válaszolta: „Hogy mikor, azt most nem tudnám megmondani, azt viszont igen, hogy szilveszterig semmiképp". A volt miniszterelnök kormánytagságát firtató kérdésre kifejtette: Klaus az elmúlt napokban többször is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván részt venni az új kormányban. A banki szakértőnek 30 napja van arra, hogy összeállítsa kormányát és annak programját a képviselőház elé terjessze.