Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-12 / 286. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 9. PANORÁMA f | Tőzsér Árpád: Leviticus, Új versek, Argumentum Kiadó, Budapest 1997 Mindig a „minden" akartam lenni Fél évvel ezelőtt jelentek meg Tőzsér Árpád új versei Leviticus címmel. Már egy­két hónapja én is olvasga­tom, mert újra és újra kéz­be kell vennem, ízlelgetni a szavakat, megrágni a mon­datokat, játszani a gondo­latokkal. Mert Tőzsér Árpá­dot nem lehet „csak úgy" olvasni. KÓSIK ANDREA Szigorú, könyörtelen, maxima­lista az olvasóval ugyanúgy, ahogy saját magával is. „Mindig a »minden«, az ismereteim össze­ge akartam lenni" - mondja, s ke­serűen veszi tudomásul, hogy ma „bármit írhat a költő (s ír is!), rá se fütyülnek". Tőzsémél „a Jó­zsef Attila-i teljességeszményű világkép jelenléte" (Pécsi Györ­gyi), „a Mindenséggel mérd ma­gad" elve nem újkeletű dolog. S az is . bizonyos, hogy „a "hagyományos hagyományok« helyett az artisztikus és intellek­tuális hagyományokra helyezi a hangsúlyt" (Pécsi Györgyi). Egy­szerre szól az értelemhez és az érzelemhez. A gondolat oldalá­ról közelít az irodalomhoz, ahogy ezt - vallomása szerint ­még a komáromi gimnáziumi évek alatt megtanulta. Legújabb kötetének darabjai (is) a metaművészet, a szereplíra, az intertextualitás adta lehetősé­gekkel való - nagyon is komoly ­játék eredményei. Egy-egy költe­mény: művészet a művészetről ­összefonódik vers a verssel, vers a zenével, vers a drámával; öszefolyik irodalom, történelem, filozófia, vallás... A költő szere­pekbe bújik (Peer Gyntébe, Parsifaléba, Hamletébe, Josep­hus Flaviuséba, Tacituséba, Špit­zerébe, Iuvenaliséba, Euphorbo­séba, Kappus kapitányéba...), de nem azért, hogy elrejtőzzön, ha­nem hogy megmutassa magát. Az én disszeminálódik (szétszó­ródik), saját ellentétében is meg­jelenik, ugyanis nem egy szemé­lyiség, hanem több személyiség sorozata, tulajdonképpen külön­böző szerepek összessége. így „az individuum viszonylagossá­gának tapasztalata mint nyelvi­poétikai magatartás jelenik meg" (Tőzsér Árpád). Itt már nem az én történetei, hanem az énnel megesett történetek íródnak. Ahogy Tandori a Töredék Hamletnek-ben a saját töredé­kességéről, önmagával való nem-azonosságáról írt, úgy ugyanezt a töredezettséget jele­níti meg Tőzsér is, például a nyi­tóversben - tartalmilag, vagy kö­tete címadó versében - formai­lag. De nemcsak a személyiség­nek nincs állandó identitása, a szövegnek sem. Gyakran a szö­veg mint szöveg jelenik meg, va­gyis nem a valóságra, hanem más szövegekre utalva. Kulcsár Szabó Zoltán szerint nemcsak én olva­som a szöveget, hanem ő is olvas engem, ha több szöveg van, töb­ben olvassuk egymást. Valahogy így van ez az írással is: „Volt egy­szer egy Pessoa, aki különböző költőket költött magából, s ezek a különböző költők megköltötték az egyetlen Pessoa különböző verseit" (Farnbauer Gábor: Mint­ha, szlovák eredetiből - Ako keby - fordította: Tőzsér Árpád). Akár Tőzsér: már megírta Mittel Ár­min verseit, Kappus kapitány verseit, s belebújt már sok min­denki bőrébe - s ezek a különbö­ző szerepek megírták Tőzsért. Valami hasonlóra már Tandori is rájött, mikor feltette a kérdést: „Kiírunk-e magunkból valamit?/ Vagy inkább: egyre INKÁBB beleírjuk/ magunkat vala­mibe..." (Tandori Dezső: Még így sem, Hogy mondanánk). Tő­zsér kötetéről s költészetéről szólva azt sem mellőzhetjük, ahogy kihasználja az Umberto Eco-i megállapítást: „a különböző nyelvek különféleképpen és egy­máshoz nem viszonyítható mó­don fejezik ki ugyanazt a tartal­mat". Ezt már egyszer Tőzsér megmagyarázta egy régebbi, Vydrica 5. című verse kapcsán. Mért ne használna tehát a Leviucusban is idegen nyelvű be­.. .megírta Mittel Ármin verseit, s belebújt már sok mindenki bőrébe... téteket? Hisz ahogy egyszer ma­ga Tőzsér leírta az Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy népi bölcsesség kapcsán: amikor más nyelven beszélünk írunk, olva­sunk, nemcsak egy másik nyelv­be, hanem egy másik létezésbe kerülünk. Nem véletlenül esik szó annyit a nyelvről, hisz a kötetben a nyelv, az anyanyelv, a szülőföld fontos szerephez jut. Ismét meg­jelenik a mitteli ,jközteslét", az a kisebbségkomplexus, ami tulaj­donképpen közép-európai komp­lexus. S még mindig aktuális „az identitás megvalósíthatadansága a közöttben" (Pécsi Györgyi), sőt egyre aktuálisabb. Csakúgy, mint Márai Sándor: Halotti beszéd vagy Domonkos István: Kor­TŐZSÉR ÁRPÁD (X) U Agurnaitum mányeltörésben című költemé­nye, melyek mellé immár felsora­kozik Tőzsér is az Újabb értekezés a nemzet problémájáról című versével, vagy még inkább a Leviticusszal. Ebben a nagyszerű kötetben, melyben szó van költé­szetről és költőtársakról (Utószó Kappus kapitány verseihez című ciklus), szülőföldről és nemzettu­datról (Levi-tícus című ciklus), életről és halálról (A Gomböntő kanalában című ciklus), sikerült „a mindenséget versbe szedni". Nem véledenül utal a kötet címe a Bibliára, annak is az Ószövet­ségben található részére: Mózes harmadik könyvére, mely az iste­ni törvényeket tartalmazza. Tő­zsér kötete is egyfajta törvény­könyv, melyben a költőnek és az embernek szóló „parancsolatok" egyaránt megtalálhatók. Termé­szetesen áttételesen, a maga ironi-kus-önironikus módján köz­li velünk őket, ahogy a Szentírás sem szó szerint értelmezendő. S miért írja meg Tőzsér a maga tör­vénykönyvét? Erre válasz az első ciklus: mert a minden egész eltö­rött jegyében éljük le életünket. A Gomböntő maga a Teremtő, ki­nek kanalában az ember Peer Gyntként „ketyeg" darabokban, „valami világnagy órán". Kozmi­kussá nőnek szenvedései a világ­ban, mely maga is csak egy nagy börtön (mintha ezt már mások is így érezték volna - Szkhárosi Horváth András: „Érccé válik fe­jed fölött a szép csillagos ég..."; József Attila: „a csillagok mint rá­csok") . így lesz Parsifalnak is bör­tön az a világ, melyben maradni kénytelen, hisz felvonták előtte a hidakat. O, kinek „lába alatt/ rop­panó csillagok, őszi avar", végleg lekésett mindenről („alkalma oda, átlép valami más anyagba"). Peer Gynttel és a többiekkel együtt sorsa kérlelhetetlenül, visszafordíthatatíanul halad vala­mi végzetes felé... Addig is ma­rad az ady-i „eltévedt lovas" sze­repe: a cél nélküli bolyongás „kozmikus erdőkben". A vérünk­be ivódott a szorongás, az a kafkai érzés, hogy valamilyen nagy, átláthatadan gépezet részei vagyunk („mint sötétíő bolygót égi csipesz, köti a rettenet valami­hez"). Az Isten magunkra ha­gyott, akár kiválasztott népét, a zsidókat („a dráma utolsó fejeze­tében az egész zsidóságot teszik majd bele a bethezobi Mária tep­sijébe") - elvégre „mindenki zsi­dó". Nem kell ahhoz vallásosnak lennünk, hogy igényeljük valami­nek (valakinek) a létét, amiben (akiben) bízhatunk. Főleg ebben a „nyavalyatörős Közép-Európá­ban" lenne jó, sőt kellene megka­paszkodnunk valamiben. Akár a nyelvben, nemzetben, szülőföld­ben... Mert régen rossz, ha már „én nem tudni én lenni élni külföld at home". Szlovákiai magyar művészettörténészek szakmai tanácskozása a Kortárs Magyar Galériában Művészet a két világháború között ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Szakmai ta­nácskozást tartanak ma tíz órától hazai magyar művészettörténé­szek, illetve a képzőművészettel, építészettel, művészetkritikával foglalkozó szakemberek. A ta­nácskozásnak, amelyet a Szlová­kiai Magyar Képzőművészek Társasága rendez, a Kortárs Ma­gyar Galéria ad otthont. A szak­emberek előadásaikban a két vi­lágháború közti szlovákiai kép­zőművészet, illetve építészet ma­gyar vonatkozásaival foglalkoz­nak azzal a céllal, hogy megpró­báljanak átfogó képet felmutatni az említett időszak képzőművé­szeti, építészeti aktivitásáról. A tanácskozás során a szakembe­A két világháború közti építészet változásaival Kubická Kucsera Klára művészettörténész foglalkozik. (Somogyi Tibor felvétele) rek arra a kérdésre is szeretnének választ találni, hogy e művészeti területeket illetően milyen mér­tékben van feltérképezve, illetve szakmailag feldolgozva a két há­ború közötti időszak. A tanácsko­záson részt vevő egyes előadók a következő témákkal foglalkoz­nak: A Szép című folyóirat és a csehszlovákiai magyar művé­szetkritika a húszas években; Ko­márom képzőművészeti élete a két világháború között; A két vi­lágháború közti építészet válto­zásai Szlovákia területén; Kassa képzőművészeti élete a két világ­háború között; A két világháború közti korszak kultúrtörténete. Témájában eltér az a beszámoló, amely Tichy Gyula grafikusmű­vész pályáját vázolja fel. (tallósi) Gálaest a Jókai Színházban Komárom. A színház alapításának negyvenötödik évfordulója alkalmából rendezett fesztivál holnap gálaesttel ér véget. A 19.00-kor kezdődő gálaműsorban fellépnek a Komáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház művészei és meghívott vendé­gek. Rendező Dráfi Mátyás, (cza) Négyszeres ár Bernstein B-52-eséért 387 ezer 500 dollárt fizettek ki Leonard Bernstein B-52-esnek becézett egykori Bösendorfer zongorájáért. A hangszer külön­legessége - amellett, hogy a zeneszerző és karmester elősze­retettel becézte amerikai nehézbombázónak - az, hogy a bel­ső oldalfalra rápingálta autogramját. A Sotheby's szerdai New York-i aukcióján több mint hétezer, egykor Bernstein tulajdo­nában lévő holmit árvereztek. A jó öreg Bösendorferért kifize­tett summa jócskán felülmúlta a Sotheby's várakozásait. Az intézmény ugyanis „mindössze" nyolcvanezer dollárra számí­tott. Az üzleti szabályoknak megfelelően nem hozták nyilvá­nosságra a zongora új tulajdonosának nevét. A árverésre bo­csátott Bernstein-ingóságok közül 74 ezer dollárt fizettek ki Konsztantyin Szomov Une Scene de Carneval című festmé­nyéért. A művész elefántcsontból készült, arannyal, rubinttal és gyémánttal díszített karmesteri pálcája 18 ezer 400 dollárt ért meg vásárlójának. (MTI) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Armaggedon (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Csehov tréfái (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Temetés (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Herkules (am.) 15,17,19 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20.45 OBZOR: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30, 18 Ragyogj (ausztr.) 20.30 MLADOSŤ: A kapcsolat (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Hanta boy (am.) 17.30 Peacemaker (am.) 17, 20.30 A titkosügynök (am.) 20.30 Se­kély sírhant (ang.) 16.30 Totó, a hős (belg.-fr.-ném.) 19.30 Egy szöszi szerelmei (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Herkules (am.) 15.30, 17.45 Desperado (am.) 20 TATRA: Pénz beszél (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Herku­les (am.) 15.45 Álljon meg a nászmenet! (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Bean (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: A titkosügynök (am.) 15.30, 17.30,20 KOMÁROM - TATRA: Bean (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: A kapcsolat (am.) 17.30 ZSELÍZ - MOZI: Eskütétel (am.) 18 LÉVA-JUNIOR: Herkules (am.) 16.30,19.30 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Szökés (magy.) 16.30,19 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombat: Kilenc órakor Hétről hétre publicisztikai magazin. A műsor vendégei a Magyar Koalí­ció pártelnökei, akik az SZDK­val aláírt közös szándéknyilat­kozatról beszélnek. Természete­sen szólunk a hét politikai törté­néseiről is. A szerkesztő Molnár Norbert. A déli hírek után a Slá­germúzeumba invitáljuk a hall­gatókat. 13 órakor kezdődik a Családi fészek, melyben szólunk a nyugdíjasklubok nagyszarvai találkozójáról és Szokolay Sán­dor Kossuth-díjas zeneszerző családjánál vendégeskedünk. 13 óra 45 perctől népzenei ösz­szeállítást közvetítünk. Közre­működik a Varsányi együttes. 14 órakor hírek, majd Helyesen szlovákul. Ezután operettösz­szeállítást sugárzunk. Huszka Jenő: Bob herceg című operett­jéből csendülnek fel részletek. A napokban ünnepli 50. születés­napját Zalatnay Sarolta. Az évti­zedek óta töretlen népszerűség­nek örvendő Ciniről szól - sok­sok zenével megtűzdelve - a Ze­nei szerkesztő ajánlata 15 órá­tól. Fél négykor kezdődik a Vál­lalkozók műsora, melyben ösz­szeállítást hallhatnak a közel­múltban Kassán megrendezett magyar üzletemberek találkozó­járól. 16 órakor híreket mon­dunk, majd a Köszöntőt hallgat­hatják az adászáró hírösszefog­lalóig. Vasárnap: Kilenc órakor híreket mondunk, majd műsorainkat ajánljuk. 9.15-kor Világosság, egyházi műsor. A református félórában dr. Nagy Lajos madari lelkipásztor az adventi hírnök­ről, Keresztelő Jánosról elmél­kedik. Ezenkívül beszélgetés hangzik el az Iratmisszió új könyveiről, beszámolunk a re­formátus egyházban történtek­ről, valamint a II. Helvét hitval­lás 13. fejezetéről. Az egyházi műsor után Haydn és Mozart egy-egy műve hangzik el. 10 óra 25 perckor Kölyökvilág. Bemu­tatkoznak a dunaszerdahelyi Kis-Fókusz tagjai, valamint az érsekújvári alapiskolások, akik a decemberi jeles napokról szól­nak. Lanstyák István nyelvmű­velő előadása után, 11 órakor je­lentkezik a Kulturális körkép, melyben hangképekben számo­lunk be a komáromi Jókai Szín­ház fennállásának 45. évfordu­lója alkalmából készült ünnepi műsorról. 12 óra 10 perctől Randevú - Puha Józseffel. Az if­júsági műsor sztárvendége az Animal Cannibals. Ezenkívül egy összeállítás is elhangzik a hétfőn bemutatott Néró c. mu­sicalről. A 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban szó lesz Gellért Oszkárról, a vajdasági és romániai könyvkiadásról, vala­mint Balassi Bálintról. Archai­kus imákat és népénekeket hall­hatnak a Hazai tájakon fél négy­kor kezdődő adásában. (Bodri)

Next

/
Thumbnails
Contents