Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-12 / 286. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 9. PANORÁMA f

| Tőzsér Árpád: Leviticus, Új versek, Argumentum Kiadó, Budapest 1997 Mindig a „minden" akartam lenni Fél évvel ezelőtt jelentek meg Tőzsér Árpád új versei Leviticus címmel. Már egykét hónapja én is olvasgatom, mert újra és újra kézbe kell vennem, ízlelgetni a szavakat, megrágni a mondatokat, játszani a gondolatokkal. Mert Tőzsér Árpádot nem lehet „csak úgy" olvasni. KÓSIK ANDREA Szigorú, könyörtelen, maximalista az olvasóval ugyanúgy, ahogy saját magával is. „Mindig a »minden«, az ismereteim összege akartam lenni" - mondja, s keserűen veszi tudomásul, hogy ma „bármit írhat a költő (s ír is!), rá se fütyülnek". Tőzsémél „a József Attila-i teljességeszményű világkép jelenléte" (Pécsi Györgyi), „a Mindenséggel mérd magad" elve nem újkeletű dolog. S az is . bizonyos, hogy „a "hagyományos hagyományok« helyett az artisztikus és intellektuális hagyományokra helyezi a hangsúlyt" (Pécsi Györgyi). Egyszerre szól az értelemhez és az érzelemhez. A gondolat oldaláról közelít az irodalomhoz, ahogy ezt - vallomása szerint még a komáromi gimnáziumi évek alatt megtanulta. Legújabb kötetének darabjai (is) a metaművészet, a szereplíra, az intertextualitás adta lehetőségekkel való - nagyon is komoly játék eredményei. Egy-egy költemény: művészet a művészetről összefonódik vers a verssel, vers a zenével, vers a drámával; öszefolyik irodalom, történelem, filozófia, vallás... A költő szerepekbe bújik (Peer Gyntébe, Parsifaléba, Hamletébe, Josephus Flaviuséba, Tacituséba, Špitzerébe, Iuvenaliséba, Euphorboséba, Kappus kapitányéba...), de nem azért, hogy elrejtőzzön, hanem hogy megmutassa magát. Az én disszeminálódik (szétszóródik), saját ellentétében is megjelenik, ugyanis nem egy személyiség, hanem több személyiség sorozata, tulajdonképpen különböző szerepek összessége. így „az individuum viszonylagosságának tapasztalata mint nyelvipoétikai magatartás jelenik meg" (Tőzsér Árpád). Itt már nem az én történetei, hanem az énnel megesett történetek íródnak. Ahogy Tandori a Töredék Hamletnek-ben a saját töredékességéről, önmagával való nem-azonosságáról írt, úgy ugyanezt a töredezettséget jeleníti meg Tőzsér is, például a nyitóversben - tartalmilag, vagy kötete címadó versében - formailag. De nemcsak a személyiségnek nincs állandó identitása, a szövegnek sem. Gyakran a szöveg mint szöveg jelenik meg, vagyis nem a valóságra, hanem más szövegekre utalva. Kulcsár Szabó Zoltán szerint nemcsak én olvasom a szöveget, hanem ő is olvas engem, ha több szöveg van, többen olvassuk egymást. Valahogy így van ez az írással is: „Volt egyszer egy Pessoa, aki különböző költőket költött magából, s ezek a különböző költők megköltötték az egyetlen Pessoa különböző verseit" (Farnbauer Gábor: Mintha, szlovák eredetiből - Ako keby - fordította: Tőzsér Árpád). Akár Tőzsér: már megírta Mittel Ármin verseit, Kappus kapitány verseit, s belebújt már sok mindenki bőrébe - s ezek a különböző szerepek megírták Tőzsért. Valami hasonlóra már Tandori is rájött, mikor feltette a kérdést: „Kiírunk-e magunkból valamit?/ Vagy inkább: egyre INKÁBB beleírjuk/ magunkat valamibe..." (Tandori Dezső: Még így sem, Hogy mondanánk). Tőzsér kötetéről s költészetéről szólva azt sem mellőzhetjük, ahogy kihasználja az Umberto Eco-i megállapítást: „a különböző nyelvek különféleképpen és egymáshoz nem viszonyítható módon fejezik ki ugyanazt a tartalmat". Ezt már egyszer Tőzsér megmagyarázta egy régebbi, Vydrica 5. című verse kapcsán. Mért ne használna tehát a Leviucusban is idegen nyelvű be.. .megírta Mittel Ármin verseit, s belebújt már sok mindenki bőrébe... téteket? Hisz ahogy egyszer maga Tőzsér leírta az Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy népi bölcsesség kapcsán: amikor más nyelven beszélünk írunk, olvasunk, nemcsak egy másik nyelvbe, hanem egy másik létezésbe kerülünk. Nem véletlenül esik szó annyit a nyelvről, hisz a kötetben a nyelv, az anyanyelv, a szülőföld fontos szerephez jut. Ismét megjelenik a mitteli ,jközteslét", az a kisebbségkomplexus, ami tulajdonképpen közép-európai komplexus. S még mindig aktuális „az identitás megvalósíthatadansága a közöttben" (Pécsi Györgyi), sőt egyre aktuálisabb. Csakúgy, mint Márai Sándor: Halotti beszéd vagy Domonkos István: KorTŐZSÉR ÁRPÁD (X) U Agurnaitum mányeltörésben című költeménye, melyek mellé immár felsorakozik Tőzsér is az Újabb értekezés a nemzet problémájáról című versével, vagy még inkább a Leviticusszal. Ebben a nagyszerű kötetben, melyben szó van költészetről és költőtársakról (Utószó Kappus kapitány verseihez című ciklus), szülőföldről és nemzettudatról (Levi-tícus című ciklus), életről és halálról (A Gomböntő kanalában című ciklus), sikerült „a mindenséget versbe szedni". Nem véledenül utal a kötet címe a Bibliára, annak is az Ószövetségben található részére: Mózes harmadik könyvére, mely az isteni törvényeket tartalmazza. Tőzsér kötete is egyfajta törvénykönyv, melyben a költőnek és az embernek szóló „parancsolatok" egyaránt megtalálhatók. Természetesen áttételesen, a maga ironi-kus-önironikus módján közli velünk őket, ahogy a Szentírás sem szó szerint értelmezendő. S miért írja meg Tőzsér a maga törvénykönyvét? Erre válasz az első ciklus: mert a minden egész eltörött jegyében éljük le életünket. A Gomböntő maga a Teremtő, kinek kanalában az ember Peer Gyntként „ketyeg" darabokban, „valami világnagy órán". Kozmikussá nőnek szenvedései a világban, mely maga is csak egy nagy börtön (mintha ezt már mások is így érezték volna - Szkhárosi Horváth András: „Érccé válik fejed fölött a szép csillagos ég..."; József Attila: „a csillagok mint rácsok") . így lesz Parsifalnak is börtön az a világ, melyben maradni kénytelen, hisz felvonták előtte a hidakat. O, kinek „lába alatt/ roppanó csillagok, őszi avar", végleg lekésett mindenről („alkalma oda, átlép valami más anyagba"). Peer Gynttel és a többiekkel együtt sorsa kérlelhetetlenül, visszafordíthatatíanul halad valami végzetes felé... Addig is marad az ady-i „eltévedt lovas" szerepe: a cél nélküli bolyongás „kozmikus erdőkben". A vérünkbe ivódott a szorongás, az a kafkai érzés, hogy valamilyen nagy, átláthatadan gépezet részei vagyunk („mint sötétíő bolygót égi csipesz, köti a rettenet valamihez"). Az Isten magunkra hagyott, akár kiválasztott népét, a zsidókat („a dráma utolsó fejezetében az egész zsidóságot teszik majd bele a bethezobi Mária tepsijébe") - elvégre „mindenki zsidó". Nem kell ahhoz vallásosnak lennünk, hogy igényeljük valaminek (valakinek) a létét, amiben (akiben) bízhatunk. Főleg ebben a „nyavalyatörős Közép-Európában" lenne jó, sőt kellene megkapaszkodnunk valamiben. Akár a nyelvben, nemzetben, szülőföldben... Mert régen rossz, ha már „én nem tudni én lenni élni külföld at home". Szlovákiai magyar művészettörténészek szakmai tanácskozása a Kortárs Magyar Galériában Művészet a két világháború között ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Szakmai tanácskozást tartanak ma tíz órától hazai magyar művészettörténészek, illetve a képzőművészettel, építészettel, művészetkritikával foglalkozó szakemberek. A tanácskozásnak, amelyet a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága rendez, a Kortárs Magyar Galéria ad otthont. A szakemberek előadásaikban a két világháború közti szlovákiai képzőművészet, illetve építészet magyar vonatkozásaival foglalkoznak azzal a céllal, hogy megpróbáljanak átfogó képet felmutatni az említett időszak képzőművészeti, építészeti aktivitásáról. A tanácskozás során a szakembeA két világháború közti építészet változásaival Kubická Kucsera Klára művészettörténész foglalkozik. (Somogyi Tibor felvétele) rek arra a kérdésre is szeretnének választ találni, hogy e művészeti területeket illetően milyen mértékben van feltérképezve, illetve szakmailag feldolgozva a két háború közötti időszak. A tanácskozáson részt vevő egyes előadók a következő témákkal foglalkoznak: A Szép című folyóirat és a csehszlovákiai magyar művészetkritika a húszas években; Komárom képzőművészeti élete a két világháború között; A két világháború közti építészet változásai Szlovákia területén; Kassa képzőművészeti élete a két világháború között; A két világháború közti korszak kultúrtörténete. Témájában eltér az a beszámoló, amely Tichy Gyula grafikusművész pályáját vázolja fel. (tallósi) Gálaest a Jókai Színházban Komárom. A színház alapításának negyvenötödik évfordulója alkalmából rendezett fesztivál holnap gálaesttel ér véget. A 19.00-kor kezdődő gálaműsorban fellépnek a Komáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház művészei és meghívott vendégek. Rendező Dráfi Mátyás, (cza) Négyszeres ár Bernstein B-52-eséért 387 ezer 500 dollárt fizettek ki Leonard Bernstein B-52-esnek becézett egykori Bösendorfer zongorájáért. A hangszer különlegessége - amellett, hogy a zeneszerző és karmester előszeretettel becézte amerikai nehézbombázónak - az, hogy a belső oldalfalra rápingálta autogramját. A Sotheby's szerdai New York-i aukcióján több mint hétezer, egykor Bernstein tulajdonában lévő holmit árvereztek. A jó öreg Bösendorferért kifizetett summa jócskán felülmúlta a Sotheby's várakozásait. Az intézmény ugyanis „mindössze" nyolcvanezer dollárra számított. Az üzleti szabályoknak megfelelően nem hozták nyilvánosságra a zongora új tulajdonosának nevét. A árverésre bocsátott Bernstein-ingóságok közül 74 ezer dollárt fizettek ki Konsztantyin Szomov Une Scene de Carneval című festményéért. A művész elefántcsontból készült, arannyal, rubinttal és gyémánttal díszített karmesteri pálcája 18 ezer 400 dollárt ért meg vásárlójának. (MTI) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Armaggedon (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Csehov tréfái (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Temetés (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Herkules (am.) 15,17,19 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20.45 OBZOR: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30, 18 Ragyogj (ausztr.) 20.30 MLADOSŤ: A kapcsolat (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Hanta boy (am.) 17.30 Peacemaker (am.) 17, 20.30 A titkosügynök (am.) 20.30 Sekély sírhant (ang.) 16.30 Totó, a hős (belg.-fr.-ném.) 19.30 Egy szöszi szerelmei (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Herkules (am.) 15.30, 17.45 Desperado (am.) 20 TATRA: Pénz beszél (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.45 Álljon meg a nászmenet! (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Bean (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: A titkosügynök (am.) 15.30, 17.30,20 KOMÁROM - TATRA: Bean (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: A kapcsolat (am.) 17.30 ZSELÍZ - MOZI: Eskütétel (am.) 18 LÉVA-JUNIOR: Herkules (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szökés (magy.) 16.30,19 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombat: Kilenc órakor Hétről hétre publicisztikai magazin. A műsor vendégei a Magyar Koalíció pártelnökei, akik az SZDKval aláírt közös szándéknyilatkozatról beszélnek. Természetesen szólunk a hét politikai történéseiről is. A szerkesztő Molnár Norbert. A déli hírek után a Slágermúzeumba invitáljuk a hallgatókat. 13 órakor kezdődik a Családi fészek, melyben szólunk a nyugdíjasklubok nagyszarvai találkozójáról és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző családjánál vendégeskedünk. 13 óra 45 perctől népzenei öszszeállítást közvetítünk. Közreműködik a Varsányi együttes. 14 órakor hírek, majd Helyesen szlovákul. Ezután operettöszszeállítást sugárzunk. Huszka Jenő: Bob herceg című operettjéből csendülnek fel részletek. A napokban ünnepli 50. születésnapját Zalatnay Sarolta. Az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő Ciniről szól - soksok zenével megtűzdelve - a Zenei szerkesztő ajánlata 15 órától. Fél négykor kezdődik a Vállalkozók műsora, melyben öszszeállítást hallhatnak a közelmúltban Kassán megrendezett magyar üzletemberek találkozójáról. 16 órakor híreket mondunk, majd a Köszöntőt hallgathatják az adászáró hírösszefoglalóig. Vasárnap: Kilenc órakor híreket mondunk, majd műsorainkat ajánljuk. 9.15-kor Világosság, egyházi műsor. A református félórában dr. Nagy Lajos madari lelkipásztor az adventi hírnökről, Keresztelő Jánosról elmélkedik. Ezenkívül beszélgetés hangzik el az Iratmisszió új könyveiről, beszámolunk a református egyházban történtekről, valamint a II. Helvét hitvallás 13. fejezetéről. Az egyházi műsor után Haydn és Mozart egy-egy műve hangzik el. 10 óra 25 perckor Kölyökvilág. Bemutatkoznak a dunaszerdahelyi Kis-Fókusz tagjai, valamint az érsekújvári alapiskolások, akik a decemberi jeles napokról szólnak. Lanstyák István nyelvművelő előadása után, 11 órakor jelentkezik a Kulturális körkép, melyben hangképekben számolunk be a komáromi Jókai Színház fennállásának 45. évfordulója alkalmából készült ünnepi műsorról. 12 óra 10 perctől Randevú - Puha Józseffel. Az ifjúsági műsor sztárvendége az Animal Cannibals. Ezenkívül egy összeállítás is elhangzik a hétfőn bemutatott Néró c. musicalről. A 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban szó lesz Gellért Oszkárról, a vajdasági és romániai könyvkiadásról, valamint Balassi Bálintról. Archaikus imákat és népénekeket hallhatnak a Hazai tájakon fél négykor kezdődő adásában. (Bodri)