Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-29 / 275. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 28. P

A

NOR

Á

MA - HI

RD

ET

ÉS F

J Beszélgetés Törzsök Erikával a kisebbségekről, az integrációról és a regionalizmusról Keresni a kitörési pontokat A múlt csütörtökön a Régiók találkozása elnevezésű kovácspataki tanácskozáson A régiók Európája felé címmel tartott előadást dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. KAMONCZA MÁRTA Ön az előadásában egy teljesen új erőtér kialakulásáról beszélt. Mit jelent ez konkrétan? A XX. század vége felé Kelet-Közép-Európában talán sikerül bizonyos értelemben elérnünk a XIX. század végi állapotokat. A hagyományos fizikai határok kezdik újra elveszíteni jelentőségüket, nemcsak ami a személy- éá pénzforgalmat illeti, hanem a szolgáltatások körét is, sőt egyre inkább a termelésben is megfigyelhető ez a jelenség. A politika és a technológia, a piackényszer és a szerkezetátalakítások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági tevékenység fontos területein egy teljesen új erőtér jöjjön létre. Erről Dahrendorf ír A kör négyszögesítése című, 1996-ban megjelent tanulmányában. Ilyen új erőtér színhelyén vagyunk most, és ilyen új erőtér hordozói lehetnek a kisebbségek ott, ahol élnek, ha képesek felismerni az új helyzetet és élni a lehetőségekkel. Az ő konfliktusveszélyként vagy potenciális erőforrásként való felfogásuktól, a politikai ^ Nem életképes az a társadalom, amely nem tudja felvállalni és összehangolni az adott ország különböző csoportjainak ér- . > dekeit. \\ egyensúlytól vagy egyensúlytalanságtól függ tehát az, hogy a veszély- vagy az erőforrásszerep válik dominánssá egy-egy országban, régióban. Ön hogyan látja, a posztkommunista országokban az előb„A hagyományos fizikai határok kezdik újra elveszíteni jelentőségüket." (Somogyi Tibor felvétele) bi vagy az utóbbi alternatíva válik uralkodóvá? Századunk vége felé egyre több közép-kelet-európai országban válik nyilvánvalóvá, hogy hoszszú távon nem életképes az a társadalom, amely nem tudja felvállalni és összehangolni az adott ország különböző csoportjainak érdekeit, illetve nem tud összhangot teremteni a csoportidentitások, az ország általános érdekei és az európai integrációs folyamatok között. Az is igaz, hogy mind a többségi nemzetek, mind a kisebbségek, mind Magyarország nehezen talál rá azokra a közös érdekekre és eszközökre, amelyek pedig kézenfekvőek. Mi az oka ennek a nehézkességnek? Nézzük meg, honnan is indultunk. 1918-ban Magyarország határain 200 közút haladt át, ma 29 közúti határátkelőhely van. Több mint 30 vasútvonal ment át ezen a határon, ma 21. Ezek a változások önmagukban is tragikusak, függetlenül attól, hogy a határok különböző oldalain a XX. század két világháborújának győztesei vagy vesztesei élnek. Előadásában részletesen szólt a mai államok egymással szomszédos peremterületeinek együttműködéséről. Egy 1993-as vizsgálat szerint ugyan Magyarország és szomszédai határrégióiban még nincs meg a határok különböző oldalain a helyi igazgatási egységek kompatibilitása, alig-alig látszik a helyi autonómiák kialakulása az államigazgatáson belül. Mégis azt hiszem, ha lassan is, de térségünkben is végbemennek bizonyos változások e téren. Mindennek ellenére 1989 után a térségben, megítélésem szerint, nem elsősorban a kormányok, hanem a régiók - sokszor szubrégiók szerepe növekszik az integrációs folyamatokban. A regionális együttműködésben egyes régiók, amelyek egy-egy országon belül periferikus helyzetűek, olyan szerepet kaphatnak, amely felértékeli őket. S ha a szubszidiaritás elvét a térségben érvényesíteni lehet, az adott régiók fejlődése felgyorsulhat. Ugyanakkor súlyos kérdés, hogy mekkora e régiók érdekérvényesítő képessége. Ma a regionális identitás egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A régiók mint az egykori identitásnak a hordozói újraélednek, és jelentős kompetenciával rendelkeznek, ha a helyi elitek, a települések irányítói képesek azt a szervező, generáló szerepet felvállalni, amely levezényli az átalakulási folyamatokat, válaszol a kor kihívásaira. Ugyanakkor látni kell azt, hogy Közép-KeletEurópában a II. világháború utáni négy évtized öröksége sokszor zavarossá, formálissá teszi a fogalmakat, melyek a jól bejáratott demokráciákban a szerves fejlődés során jól felfogott érdekek mentén racionálisan működnek. Ahhoz azonban, hogy egy régió fejlődése felgyorsuljon, kell egy jó önkormányzati törvény. Ez a jogszabály más Magyarországon, és más a szomszédainál. Ön szerint a mai helyzetben milyen, illetve a jövőben milyen lehet a regionális együttműködés a magyarországi és a határon túli, többségében magyar lakosú települések között? Mivel Magyarország határai mentén végig magyar etnikumú lakosság található, a szomszédos országokkal való együttműködésben ez attól függően jelent problémát vagy előnyt, hogy az adott országok többsége milyen ^ Nem elsősorban a kormányok, hanem a régiók - sokszor szubrégiók - szerepe növekszik az integrációs folya- . > matokban. utat választ, a bezárkózást-e vagy az integrációt. A térségben ugyanis a kisebbségeket nemcsak a határok választják el, hanem a politikai-gazdasági berendezkedés különbözősége is, illetve a jogállamiság intézményrendszerének állapota többszörösen sújthatja őket. Mindenesetre a helyi politizálás, a közigazgatás egyre kevésbé engedheti meg a változatlanság, a bezárkózás luxusát. Keresnie kell a kitörési pontokat, nem várhat a központi akarat megváltozására vagy intésére. Reméljük, a régiók ebben a térségben is lesznek olyan erősek, hogy a racionális regionális törekvések érvényre juthatnak a központi döntésekben is. RÖVIDEN Destruktív beavatkozás Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság szenátusa - Stanislav Lehoťák vezetésével - csütörtöki döntésével, mellyel elutasította A. Nagy László keresetét, destruktív módon avatkozott be Szlovákia demokratikus jogszolgáltatásába - jelentette ki tegnap a Demokrata Párt sajtóértekezletén Peter Zajac. Hozzáfűzte: a bíróság szenátusa ez esetben olyan ügyben döntött, amely nem tartozik hatáskörébe. „Az államfő alkotmányból eredő kötelezettségeiről és jogairól csak az alkotmánybíróság jogosult határozni" - állapította meg. (TA SR) Mečiar hazudott Klimának Pozsony. A Demokrata Párt szerint Mečiar kormányfő nem mondott igazat, amikor csütörtökön azt ígérte Viktor Klima osztrák kancellárnak, hogy a mohi erőmű befejezése után leállítják a bohuniceinek az első blokkját. Ebben az esetben ugyanis Mečiar az ablakon dobná ki az állami költségvetésből azt az 5 milliárd koronát, amelyet a két régi reaktor felújítására fordítanak. A munkálatok befejezését 1999-re tervezik, s ez azt jelenti, hogy a leállítás csak a felújítás befejezéséig tart majd. (CTK) Ki megy Luxemburgba? Pozsony. A kormány valószínűleg már a jövő héten végleges döntést hoz arról, hogy december 12-én és 13-án ki vesz részt az Európai Unió luxemburgi csúcstalálkozóján - mondta tegnap Milan Tokár külügyi szóvivő. Szerinte a csúcsra Vladimír Mečiar kormányfőnek és Zdenka Kramplová külügyminiszternek kellene elutaznia. (TA SR) Migaš a választások utáni együttműködésről A baloldal koalícióra lépne a DSZM-mel is TA SR-HÍR Revúca. A Demokratikus Baloldal Pártja nem zárja ki a választások utáni együttműködést - beleértve a kormányban való részvételt is - a DSZM-mel és a jelenlegi kormánykoalíció más pártjaival sem, abban az esetben, ha alapvetően megváltozik politikájuk stílusa. A kormányzás jelenlegi módja elfogadhatatlan a DBP számára. Ezt Jozef Migaš, a DBP elnöke közölte, hozzáfűzve: a pártvezetés álláspontjáról tájékoztatta a baloldali polgármestereket, önkormányzati képviselőket is a tegnapi revúcai találkozón. Spekulatívnak nevezte azokat a híreket, hogy a választások után a baloldal a Szlovák Demokratikus Koalícióval és a Magyar Koalícióval fog együttműködni. Minden a választási eredményektől függ hangoztatta Migaš, és leszögezte: a DBP számára minden esetben a demokratikus játékszabályok megtartása, a polgárok szociális biztonságának szavatolása és az integráció szorgalmazása lesz a meghatározó az esetleges partnerek részéről. Az MPP a Liberális Internacionálé kongresszusán Akadozik a megegyezés A szlovák politika legnagyobb diplomáciai veresége Költségvetési tárgyalások a nemzetiekkel Az államfő levele Kozlík engedett TA SR-HlR Pozsony. Michal Kováč államfő levelet intézett a polgárokhoz. Ebben Szlovákia integrációs erőfeszítéseinek kérdéseivel foglalkozik. Idén júliusban két rossz hírről értesültek a polgárok: a madridi csúcson Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot hívták meg a NATObővítésről szóló tárgyalásokra. Egy héttel később pedig - emlékeztet levelében az államfő - az Európai Bizottság nem ajánlotta, hogy Szlovákia az EU decemberi csúcsértekezletén meghívót kapjon a csatlakozási tárgyalásokra. Ezt a tényt, sajnos, a jelenlegi szlovák politika legnagyobb diplomáciai vereségének kell tekinteni - állapította meg Michal Kováč. A továbbiakban leszögezi: ha nem akarjuk, hogy az EU-ba vezető kapu a bővítés első szakaszában teljesen becsukódjon előttünk, akkor meg kell értenünk a feltételeket, s megfelelő lépésekkel kell bizonyítanunk, hogy ezeket a feltételeket valóban teljesítjük. Ehhez azonban a parlamenti képviselők többségének megértésére és jó szándékára van szükség. Ha Szlovákia nem válik az EU tagjává az első szakaszban, hanem csak valamikor a jövő évtized végén, akkor fennáll a veszély, hogy lelassul a fejlődés, elmaradunk a szomszédos országok mögött, ami negatív hatással lesz a lakosságra. A Nyugat-Európában munkát vagy tanulási lehetőséget kereső szlovákiai polgárok sokkal nagyobb akadályok előtt állnának, mint a szomszédos államokéi. A szlovákiai exportőrök hátrányba kerülnének a lengyel, magyar és cseh gyártókkal szemben. A szlovákiai fogyasztó magasabb árakat fizetne az EU-ból behozott áruért is sorolta a példákat levelében Michal Kováč. Emlékeztetett az EB jelentésére, amely rámutatott a politikai élet hiányosságaira, arra, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a többi állami intézményt, nem veszi figyelembe az alkotmánybíróság döntését, hogy még mindig nem fogadták el a kisebbségi nyelvtörvényt. Végül arra ösztönzi az állapolgárokat, ragaszkodjanak ahhoz, hogy a felelősök s főleg a képviselők tegyenek olyan lépéseket, amelyek lehetővé teszik Szlovákia számára az EU-tagságot. TA SR-HlR Pozsony. Sergej Kozlík pénzügyminiszter engedett a Szlovák Nemzeti Párt követeléseinek a költségvetésről folytatott tárgyalásokon, és egymilliárd koronát szabadított fel az oktatási, védelmi, valamint a földműveíési minisztérium számára - tájékoztatott a nemzeti párt tegnapi sajtóértekezletén Anna Malíková alelnök. Mint mondta, az oktatási tárcának 150 millió koronával nagyobb költségvetésre van szüksége, hogy üzemeltetni tudja az iskolákat. Malíková szerint ebben a reszortban további pénzösszegek szükségesek az iskolák berendezéseinek finanszírozására, valamint 13 szlovák osztály létesítésére a dél-szlovákiai gyerekek számára. Peter Sokol titkár leszögezte, hogy az SZNP a pénzügyi hiány 10 százalékra emelt határa miatt nem fogja támogatni a jegybankról szóló törvénymódosítás tervezetét, és nem ért egyet a banktanács létrehozását indítványozó javaslattal sem. Vagyis azzal, hogy a kormány nevezzen ki további 5 független szakértőt a banktanácsba. Az SZNP szerint a banktanács tagjait a parlamentnek kellene kineveznie. MTI-TUDÓSÍTÁS Oxford. A szlovákiai magyar pártok szomorúan nyugtázták, hogy az európai integrációs szervezetek nem számolnak Szlovákiával a bővítési folyamat jelenlegi szakaszában, egyetértenek azonban azokkal az értékelésekkel, amelyek alapján e döntések megszülettek - közölte tegnap Oxfordban, a Liberális Internacionálé kongresszusán a Magyar Polgári Párt külügyi titkára. Berényi József felszólalásában kijelentette: az európai és euroatlanti szervezetek Szlovákiával kapcsolatos állásfoglalásai valós politikai értékeléseken alapulnak, s figyelembe veszik a jelenlegi politikai helyzetet. Véleménye szerint Szlovákia EUés NATO-csatlakozási esélyei jelenleg rosszabbak Románia és Bulgária kilátásainál is. A politikai fordulat esélyeiről szólva Berényi József elmondta : a magyar és a szlovák demokratikus erők között nagyon akadozó a konszenzus kialakítása. De „éppen ma reggel kaptam a telefont, hogy még ezen a héten vagy a jövő hét elején végre aláírják az együttműködési megállapodást" - fűzte hozzá az MPP titkára. Amerikai Kereskedelmi Kamara Jótékonykodás hálaadás napján Bolgár vendég az Együttélés irodájában Jön Sztojanov ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnap az Együttélés központi irodájában tett látogatást Petar Zlatev, a bolgár nagykövetség tanácsosa. A vendég tájékoztatta a mozgalom vezetőit arról, hogy december első napjaiban hazánkba látogat Petar Sztojanov bolgár államfő, és találkozni kíván a Magyar Koalíció képviselőivel is. A találkozóra szóló meghívót a tanácsos Duray Miklósnak nyújtotta át. Zlatev tájékozódott a szlovákiai magyarság helyzetéről, és beszámolt a Bulgáriában élő törökök problémáiról. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiában működő Amerikai Kereskedelmi Kamara harmadik éve segíti anyagilag a köztevékenységet végző szervezeteket. Az elmúlt években a gyermekotthonok társulását és a fogyatékosok olimpiájára készülő csapatot támogatta, idén az 500 ezer koronás adománya a Szlovákiai Gyermekalapítvány számláját gyarapítja. Greg Fabian, az adakozás szervezője a hálaadás napja alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: ezt az ünnepet 1621ben tartották először a Massachusetts államba érkezett első telepesek. Hivatalos ünneppé Abraham Lincoln nyilvánította 1863-ban. A megajándékozottak nevében Filip Vagač ügyvezető igazgató mondott köszönetet, majd az alapítvány célkitűzéseit ismertette: a fiatal nemzedék életfeltételemek, életfelfogásának javítására törekednek úgy, hogy a projektek teljesítésébe őket is bevonják. Az Óvom a folyómat elnevezésű szlovák- magyar program keretében például a gyerekek a Hernádot monitorozzák, ellenőrzik a víz minőségét, felszámolják a folyó menti hulladéklerakatokat. (péterfi)