Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-29 / 275. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 29. Venezuelában csuklyás katonák semmisítik meg a mákültetvényket a kolumbiai határ közelében. (ČTK/AP) Vesztegetési botrány London. Megvesztegetés gyanúja miatt Nagy-Britanniában vizsgálatot indítottak a sandhursti katonai akadémia hét kiképzője el len - jelentette be a védelmi minisztérium. Állítólag hét kiképző vesztegetési ajándékokat fogadott el néhány gazdag arab hallgatótól, ennek fejében vállalva, hogy jobb osztályzatokat adnak az illetőknek. Az ajándékok között Rolex órák, BMW és Mercedes típusú luxuskocsik és külföldi utazások szerepeltek. A botrányt egy elégedetlen arab hallgató robbantotta ki, aki panaszt tett amiatt, hogy bőkezűsége ellenére mégis rosszabb jegyet kapott. (MTI) Buszbaleset 34 halott Újdelhi. Csatornába zuhant egy násznépet szállító busz csütörtökön az indiai Bangalor város közelében. Az utasok közül harmincnégyen megfulladtak, tizenöt személynek sikerül kiúsznia az előző napi esőzések következtében három méteresre duzzadt csatorna vizéből. (MTI) Népszámlálás Törökországban Ankara. Vasárnap egy napra megbénul Törökország, ahol hajnali öt órától este hétig tartó szigorú kijárási tilalmat rendeltek el az országos népszámlálás miatt. 600 ezer kérdezőbiztos méri fel, hogy a hét évvel ezelőtt tartott utolsó népszámlálás óta hogyan alakult a lakosság összetétele, hányan változtattak lakóhelyet megélhetési okokból, a városiasodással járó megváltozott feltételek, vagy fegyveres konfliktusok miatt. (MTI) Jövedelmező a drogüzlet Mexikóváros. Hatalmas összegekre tesznek szert a kábítószerrel kereskedő, ezt csempésző bűnszövetkezetek, hiszen a világ kábítószer-maffiáinak éves bevétele körülbelül 400 milliárd dollár. Ezt a salvadori főügyész, Manuel Córdoba jelentette be csütörtökön Mexikóvárosban egy nemzetközi bírói konferencián.Córdoba szerint az egyes országok törvényei nem tudják felvenni a versenyt a kábítószer-kereskedők hatalmával, befolyásával, mivel a jogszabályok nem megfelelőek. A konferencia összes résztvevője sürgette például a banktitok elvének megszüntetését. (MTI) Elkészültek a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvek Csak három bekezdés MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. A NATO tagországai csütörtök estére jóváhagyták a cseh, a lengyel és a magyar csatlakozási jegyzőkönyv szövegét közölték NATO-források tegnap. A „hallgatásos eljárás" értelmében a tagországok a jelzett időpontig nem emeltek kifogást a jegyzőkönyvek szövege ellen, s ezzel lehetővé vált, hogy a három dokumentumot december 16-án aláírják. A jegyzőkönyvek három rövidke bekezdésből állnak. Ezek azt rögzítik, hogy a csatlakozási dokumentumokat a tagországok letétbe helyezik az Észak-adanti Szerződés Szervezetének letéteményesénél, az Egyesült Államoknál, az amerikai kormány pedig értesíti erről a tagországokat. Amikor mind a tizenhat NATÓ-tagország ratifikálta a jegyzőkönyvet, sor kerülhet az új tagok tényleges belépésére. Funar és a finn nagykövet vitája Nincs bocsánatkérés Bukarest Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tegnap ismét a finn nagykövetség által a városban meghirdetett jövőheti, magyar nyelven is tervezett rendezvény lefújását követelte és ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy „Finnország nagykövetsége és az esetleges résztvevők lesznek a felelősek ennek a románellenes akciónak minden következményééit". Funar a Mikko Heikenheimóhoz címzett új levélben megújította a nagykövet bocsánatkérésére vonatkozó követelését is. (MTI) •w

wi Egyiptomban biztonságban van - hirdeti a tábla Kairó belvárosának egyik ruhaboltjában. Az egyiptomiak igyekeznek mindenféle - még ilyen naiv - módon is visszacsalogatni a turistákat, de egyelőre nem sok eredménnyel. Márpedig a külföldiek távolmaradása százezreket érint nagyon érzékenyen - az államról, mint olyanról nem is szólva. (ČTK/AP) Borisz Jelcin már januárban Groznijba látogat Van mit tisztázni MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz elnök már januárban ellátogat Csecsenföldre. Ezt Borisz Jelcin maga jelentette be tegnap Moszkvában, de azt egyelőre nem közölte, hogy pontosan mely napon kerül sor megbeszéléseire Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Jelcin kijelentette, hogy grozniji látogatásának célja „tisztázni a finanszírozás, a gazdasági újjáépítés kérdéseit, és megtámogatni Maszhadovot, hogy az Oroszországtól való eltávolodás tervei fokozatosan a háttérbe szoruljanak". Az orosz elnök úgy ítélte meg, hogy csecsenföldi látogatása mindenképpen pozitív hatással lesz Moszkva és Groznij kapcsolataira. Jelcin közölte azt is: azt ajánlotta a kormány tagjainak és a főhatóságok vezetőinek is, hogy „gyakrabban látogassanak el Csecsenföldre", mert ez szolgálná a közeledés céljait. Maszhadov elnök sajtótitkára az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek a Jelcin-látogatás kapcsán adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a csecsen államfő mindig is a Moszkvával folytatott békés és konstruktív párbeszéd híve volt. Kiemelte, hogy Maszhadov már fél éve sürgeti az átfogó orosz-csecsen szerződés megkötését, és úgy ítéli meg, hogy Jelcin csecsenföldi látogatása kimozdíthatja a holtpontról ezt a problémát. Václav Klaus és Jan Stráský a tegnapi sajtóértekezlet előtt. (ČTK-felvétel) Klausot már nemcsak az ellenzék, hanem saját pártja tagjai is támadják A helyzet túl ingatag Prága. A Václav Klaus miniszterelnök vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) szűkebb vezetésének döntésével, hogy a párt legközelebbi kongresszusán testületileg felajánlják lemondásukat, fordulópontjához érkezett a korrupciógyanús ügy. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hiába jelentette be Klaus az ODS sajtóértekezletén, hogy pártja vezetése elismeri, a gyanús támogatás elfogadásával hibát követett el - a kormány helyzete felettébb ingataggá vált. Egyes megfigyelők szerint a helyzetet csak tovább rontja, hogy a miniszterelnök határozottan visszautasította a személyét ért támadásokat, erkölcsi megbízhatóságának. A legerősebb kormánypárt szűkebb vezetősége a tegnapi közlemény szerint aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Csehországban bizonyos erők akkor növelik a belpolitikai feszültséget, amikor az ország a NATOhoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt áll. A pártvezetés szerint ez „nem véletlen". Kérdésre válaszolva Klaus azonban nem volt hajlandó pontosítani, hogy kit kell keresni a feszültség állítólagos mesterséges szítása mögött. Tegnap délután a Polgári Demokratikus Párt két erős embere Ivan Pilip pénzügyminiszter és Jan Rumi volt belügyminiszter rendkívüli sajtóértekezleten közösen szólították fel Václav Klaust: mondjon le pártelnöki tisztségéről, mert mindeddig nem tisztázta azt a vádat, hogy Václav Klaust mindeddig nem tisztázta magát. tudomása volt a pártnak juttatott korrupciógyanús pénzekről. Pilip, aki egyben az ODS alelnöke is, úságíróknak elmondta: követelésükről, amelyet a legerősebb kormányzópárt egy része is támogat, már telefonon tájékoztatták az éppen Szarajevóban tárgyaló Václav Klaust. Arra a kérdésre, hogyan reagált Klaus a felszólításukra, nem válaszoltak, prágai források nem tartották kizártnak, hogy Klaus még az éjjeli órákban Szarajevóból visszatér Prágába. A hármas kormánykoalíció középső tagja a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) vezetősége tegnap este kilenc órára rendkívüli kongresszust hívott össze, hogy állást foglaljon a kialakult helyzettel kapcsolatban. Megfigyelők nem zárták ki, hogy a konferencia esetleg szintén felszólítja Klaust, távozzon posztjáról, vagy hogy a párt elhagyja a koalíciót. Josef Lux, pártelnök úságíróknak nyilatkozva leszögezte: pártja már nem bízik az ODS vezetősége többségében. Szerinte az ODS jelenleg képtelen a felmerült problémák rendezésére, s ez az alapvető oka annak, hogy a cseh korona óráról órára gyengül, s az országban nő a bizonytalanság. Balról is jött egy újabb támadás: Ivo Svoboda, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt alelnöke tegnapi sajtóértekezletén azt mondta, nem látja okát annak, miért kellene rendelkeznie egy cseh jogi személynek olyan külföldi bankszámlával, amely hozzáférhetetlen a cseh hatóságok számára. így reagált azokra a sajtóhírekre, hogy az ODS svájci bankszámlával rendelkezik, amelyen több százmillió koronányi összeg van - hazai és külföldi cégek ajándéka. Miloseviccsel ez évek óta először fordul elő Seselj a népszerűbb MTI-HÍR Zágráb. Vojiszlav Seselj, a szerb radikálisok vezetője már a legnépszerűbb politikus Jugoszláviában - állítja a Mark-plan közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérésének eredményeire hivatkozva. A Mark-plan november 12. és 19. között 2303 jugoszláv állampolgárt kérdezett meg arról, hogy melyik politikus iránt érzi a legnagyobb bizalmat Szerbiában és Montenegróban. A legtöbben Seseljt tették az első helyre, aki így most először előzte meg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt a politikusok népszerűségi listáján. Milosevics évek óta a legnépszerűbb politikus címét mondhatta magáénak. A közvélemény-kutatás eredményei szerint Seselj - aki a jugoszláviai politikai élet „erős embereként" politikai kudarccal vádolja Milosevicset és annak szocialista pártját - a legnagyobb támogatottságot élvezi a december 7-i szerbiai elnökválasztások jelöltjei között. A Mark-plan azt állítja, hogy ha ma tartanák a választásokat, Seselj a szavazatok 25,1 százalékát szerezné meg, míg Milan Milutinovics külügyminiszter, a baloldal jelöltje csak 13,8 százalékos eredményre számíthatna. Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője végezne a harmadik helyen 12,5 százalékos eredménnyel. Osztrák vélemény a szomszédokról A magyarok vezetnek MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Az osztrákok nagy része Magyarország és Szlovénia kivételével nem venné fel a keletés közép-európai országokat az Európai Unióba - derül ki az Eurobarometer felméréséből, amelyet tegnapi számában a Die Presse című osztrák jobboldali-konzervatív lap ismertet. Ugyanakkor az is látható, hogy a többség - a megkérdezettek 57 százaléka - egyértelműen támogatja Magyarország EUcsatlakozását. Á felmérés részvevőinek 40 százaléka van Szlovénia felvétele mellett, 34 százaléka pedig ellene. Szlovákia uniós csatlakozását az osztrákok 42 százaléka utasítja el, 31 százalék viszont a szlovákokat is felvenné az EU-ba. Többen vannak Csehország belépése ellen is (38%), mint mellette (37%). Különösen Lengyelország (29% támogatja), Bulgária (23%) és Románia (19%) csatlakozását helytelenítenék az osztrákok. Az Unióban általában sokkal magasabb a bővítést támogatók aránya, mint Ausztriában. Az EU-polgárok egyértelműen támogatják Csehország és Lengyelország csatlakozását is.