Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-25 / 271. szám, kedd

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 25. Milan Kucan győzelme Zágráb. A várakozásoknak megfelelően ismét Milan Kucan elnököt választották államfővé Szlovéniában a vasárnapi elnökválasztáson. tegnap reggeli híra szerint a szavazatok 99,88 százalékának összesítése alapján Kucan a voksok 55,57 százalékát kapta meg, így újabb 5 évre ismét ő töltheti be az alig kétmilliós lakosú gzlovénia államfői tisztségét. A választások 6 másik jelöltjének egyike sem érte el a 10 százalékos támogatottságot. (MTI) Meghalt Mas Canosa Miami. Ötvennyolc éves korában vasárnap hosszas betegség után Miamiban elhunyt Jorge Mas Canosa, az egyik legjelentősebb emigrációban élő kubai ellenzéki vezető. A milliomos üzletember, aki a Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány nevű szervezet vezetője volt 38 éven át. Számos kapcsolata révén jelentős szerepet játszott a szigetország elleni amerikai embargó szigorítását célzó 1992-es Toricellitörvény elfogadtatásában és alapítója volt a Radio Marti nevű, az Egyesült Államokból sugárzó ellenzéki rádiónak. (MTI) Miroslav Mucek 47 éves České Budéjovice-i rokkantnyugdíjas, a republikánus párt volt tagja, a Politikai Foglyok Szövetségének tagja a napokban levélben közölte a Miloš Zeman képviselőházi elnökkel, hogy megpályázza a cseh államfő posztját. (ČTK-felvétel) Jelzőrakéta a politikusra Belgrád. Vasárnap este egy kosárlabda-mérkőzésen jelzőrakétával eltalálták Milan Bozicsot, a belgrádi városi végrehajtó testület alelnökét, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom elnöki tanácsadóját. Mivel Draskovics közelében ült, nem kizárt, hogy a támadás nem is ellene irányult. (MTI) Elengedték az elraboltakat Mogadisu. Szomáliában kiszabadult az az öt ember, akiket még a múlt hét végén raboltak el ismeretlenek. Mind az öten különböző nemzetközi szervezetek munkatársai, s tegnap reggeli elengedésük után immár az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF északkelet-szomáliai kirendeltségén pihenik ki megpróbáltatásaikat. Az UNICEF szomáliai vezetője szerint mindannyian sértetlenek, de fáradtak. (MTI) Boszniai szerbek Érvényes a szavazás Belgrád. A hét végi boszniai szerb parlamenti választásokon a választásra jogosult polgárok több mint kétharmada vett részt - jelentette be tegnap reggel Vlado Vidics, a választási bizottság egyik tagja. Palei jelentések szerint az eddig beérkezett adatok 67,78 százalékos részvételi arányt mutatnak, de ez a szám még változhat. A 61 választási körzetből egyelőre 18 adatait dolgozták fel. Az első részeredmények megerősítik az előrejelzéseket, melyek szerint politikai értelemben kettészakadt a boszniai szerb entitás: a keleti és északkeleti részeken a nacionalisták, illetve a palei keményvonalas szerb vezetés ellenőrzése alatt álló Szerb Demokrata Párt (SDS) diadalmaskodott, míg a nyugati és észak-nyugati térségekben a Biljana Plavsics boszniai szerb elnököt támogató pártok szerepeltek a legjobban, a legerősebb Plavsics Szerb Nemzeti Szövetsége (SNS. A választásokat szervező EBESZ egyelőre december 10-re ígérte a hivatalos végeredmény közzétételét. (MTI) A vajdasági helyzet folyamatosan romlik Szerb betelepítés MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A szerbiai Helsinki Bizottság (HOPS) legújabb tanulmányában felszólította a belgrádi vezetést, hogy akadályozza meg a Vajdaság nemzetiségi összetételének megváltoztatását, s hogy tegyen lépéseket a Szerbiához tartozó tartományban élő nemzeti kisebbségek és a szerbség közötti bizalom megerősítése érdekében. A részben magyarok lakta tartománnyal foglalkozó jelentés azt nevezte meg a Vajdaság legnagyobb problémájának, hogy a szerbiai vezetés szisztematikusan telepít be szerb menekülteket a magyarok és horvátok lakta térségekbe, s ezzel átalakítja a tartomány nemzetiségi szerkezetét. A HOPS tanulmánya többek között a kisebbségi ombudsman hivatalának létrehozását sürgette, s azt is fontosnak nevezte, hogy Belgrád fogadjon el új kisebbségi törvényt, s teremtse meg a többnemzetiségű térségekben érvényes „erkölcsi kódexet". A HOPS mellett a Vajdasági Magyar Szövetség is szeretné elérni az ombudsmani hivatal létrehozását, s ennek érdekében a párt már eljuttatta ezzel kapcsolatos tervezetét a szerbiai és vajdasági illetékesekhez. A HOPS jelentésében emlékeztetett arra, hogy 1991 óta 35-38 ezer magyar menekült el a Vajdaságból a délszláv háború kitörése, illetve a nacionalista szervezetek megerősödése és a magyarokat ért zaklatások miatt. Ismét U-2-es kémrepülőgép Irak légterében Incidens nélkül MTI-HÍR Washington. Újabb felderítő utat tett Irak fölött tegnap az arab ország tömegpusztító fegyverrendszereinek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) megbízásából ténykedő amerikai U-2-es kémrepülőgép. A washingtoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a nagy magasságban cirkáló, Szaúd-Árábiában állomásozó U-2es több órát töltött az iraki légtérben, és küldetése teljesítése után visszatért bázisára. Incidens nem történt. Bagdad korábban azzal fenyegetőzött, hogy lelövi az amerikai felderítő gépeket, ha még egyszer behatolnak az iraki légtérbe. Irak szerint az U-2-esek valójában az Egyesült Államok számára gyűjtenek információkat. Bár a bagdadi vezetés továbbra is „zavarónak" tartja a berepüléseket, az ENSZ-ellenőrök visszatérése - az orosz-iraki megállapodás megszületése óta azonban már nem mondja azt, hogy tüzet nyit a gépekre. Habsburg Ottó gyors EU-bővítést akar Nem lesz túl drága MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Az Európai Unió gyors bővítését sürgette Habsburg Ottó európai parlamenti képviselő, a Páneurópai Unió elnöke Bécsben több nyilatkozatában, amelyet minap betöltött 85. születésnapja alkalmából adott. Habsburg Ottó szerint az első tagok 2002 és 2004 között bekerülhetnek az Unióba, és a bővítési folyamatban Ausztria 1998 második felében, az Európai Unió soros elnöksége idején igen fontos szerepet játszhat. Túlzottnak tartja az EU-bővítés költségeivel kapcsolatos félelmeket, s szó szerint úgy fogalmazott: egyáltalán nem kerül majd olyan sokba, mint ahogy azt újra és újra feltételezik. Habsburg Ottónak az a meggyőződése, hogy Európának önálló biztonsági rendszerre van szüksége, mert jelenleg „amerikai pártfogás alatt van". Ugyanakkor úgy véli, hogy a NATO jelenleg az egyetlen megfogható eszköz a biztonság szolgálatában. Ennek azonban nem kell így maradnia - tette hozzá. Budapesti egyeztetés a kisebbségek parlamenti képviseletének módjáról Választás májusban Budapest. A Magyarországon élő kisebbségek is delegálhatnak képviselőket a parlamentbe, ha az Országgyűlés jóváhagyja az erről szóló törvényjavaslatokat. A tervezetekről tegnap egyeztettek a parlamenti pártok képviselői. MTI-TUDÓSÍTÁS A megbeszélésen a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Magyar Demokratikus Néppárt (MDNP) nem vett részt - tájékoztatta az újságírókat Kuncze Gábor belügyminiszter. A Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fidesz-Polgári Párt és a Kisgazdapárt (FKGP) egyetértett a kisebbségek parlamenti képviseletével, valamint azzal, hogy az Országgyűlés még decemberben alkossa meg az erről szóló jogszabályokat. Ez utóbbi érdekében a tárgyaláson megjelent pártok támogatták a házszabálytól való eltértést is. Kuncze Gábor közölte: bár természetesen igyekeznek a kérdésben kikérni az MDF és az MDNP véleményét, csütörtökön a kormány, azt követően pedig az Országgyűlés elé terjesztik az ezzel kapcsolatos két törvénymódosító javaslatot. Amennyiben a tervezetekről siA kisebbségi szavazólapot kérni kell majd. kerül konszenzusra jutni, a jövő májusban esedékes parlamenti választásokon a polgárok - a pártok és az egyéni jelöltek mellett - nemzetiségi képviselőket is bejuttathatnak az Országgyűlésbe. A szavazólapon a 13 magyarországi kisebbség neve lesz olvasható, ezek közül mindenki egy nemzetiségre voksolhat. A kisebbségi szavazólapot kérni kell majd, a lehetőségre azonban minden szavazókörben felhívják a választók figyelmét mondta a belügyminiszter. A választáson tehát összesen 13 kisebbségi képviselő juthat a parlamentbe. Mandátumot várhatóan azok a nemzetiségek szereznek, amelyek legalább 7500 érvényes szavazattal rendelkeznek. A mandátumhoz szükséges szavazathatárról ugyan még várhatóan lesznek viták a parlamentben, az egyeztetésen részt vett pártok azonban elvileg elfogadták a kisebbségi szervezetek által javasolt 7500-as szavazatszámot. A javaslatok szerint a kisebbségek közös listákat is állíthatnak, elképzelhető azonban, hogy a kis lélekszámúak így sem érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Helyükre ez esetben várhatóan más, az előírtnál több voksot megszerző kisebbségek kerülhetnek. Több ezer tüntető vonult fel hangoskodva, de incidens nélkül a kanadai Vancouver utcáin vasárnap este, hogy az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tegnap kezdődött csúcstalálkozója ellen tiltakozzék. A legkülönbözőbb nem kormányszervezetek képviseltették magukat: környezetvédők, Tibet-pártiak, illetve az etnikai kisebbségek támogatói. (ČTK/AP) Netanjahu ígérete Már több, de még kevés Jeruzsálem. Az izraeli rádió tegnapi beszámolója szerint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap este egy, a minisztereivel folytatott rendkívüli megbeszélésen az eddigieknél nagyobb mértékű csapatkivonást ígért a Jordán folyó nyugati partján lévő palesztin területről. Készségét fejezte ki, hogy a terület 6-8 százalékán a palesztinok vehessék át az ellenőrzést. A rádió szerint a kormányfő ellenszolgáltatásként azt követelte, hogy közvetlen tárgyalásokra térjenek át a palesztinok végleges autonómiastátusáról. További csapatkivonásokra Netanjahu szerint csak akkor kerülhet sor, ha a Palesztin Hatóság erőteljesen fellép a szélsőséges szervezetekkel szemben. Netanjahu ajánlata messze elmarad az amerikai követeléstől; Washington azt akarja, hogy az izraeli fél a Nyugati-part 10-15 százalékáról vonja ki csapatait. A palesztin fél viszont azt követeli, hogy a kivonás második szakaszában a terület 30 százalékán vehesse át az ellenőrzést. (MTI) A palesztin gyerekek mintha nem is látnák az izraeli katonákat, akik a jeruzsálemi Óváros muzulmán részében őrzik a múlt héten meggyilkolt Hirschberg Gábor házát, amelyet zsidó telepesek akarnak elfoglalni. (ČTK/AP) » f%m;m