Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-21 / 268. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 21. KOMMENTÁR Ki vezényli a parádét? TÓTH MIHÁLY A parlamenti demokrácia építésének hajnalán sokan nem egészen értették, politikusaink milyen logikához igazodva szorgalmazzák, hogy a legtöbb nyugati állam gyakorlatát követve nálunk is civil legyen a védelmi miniszter. A jugoszláviai tragédia évei alatt aztán beláttuk, mennyire igaza volt a klasszikusnak, aki e mondatba sűrítette a kérdés lényegét: „A hadsereg Jelhasználása túlságosan komoly dolog ahhoz, hogy tábornokokra lehessen bízni". Megszoktuk azt az állapotot, hogy polgári ruhás a védelmi miniszter, és a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, akinek hatáskörébe tartozik a vezérkari főnök kinevezése. A parlament szerdán - a kormánykoalíció kisebbik pártjának szavazataival - szerencsére elvetette a kormányjavaslatot. A DSZM hadsereggel kapcsolatos elképzeléseinek lényege az volt, hogy a vezérkari főnök tisztét a jövőben a védelmi tárca államtitkára töltse be. A két tisztség összevonása ugyanis azt jelentené, hogy a sereg vezénylete olyan ember kezébe kerül, akit a kormány, vagyis a miniszterelnök tart alkalmasnak, nem pedig az államfő. Megalapozott a feltevés, hogy sokkal többről van szó, mint Michal Kováč bosszantásáról. Tuchyňa tábornok, a vezérkari főnök - igaz, burkoltan - már nemegyszer kinyilvánította: a hadsereget aggodalommal tölti el, hogy a politikai viszonyok miatt az országot kirekesztik a NATO-ból, hogy az államfő és a miniszterelnök nincs beszélő viszonyban. A kormány kritikájaként fogható csak fel, amit Tuchyňa mondott, miután egyértelművé vált, hogy Szlovákia nem lesz tagja a NATOnak: „A hadsereg teljesíti a kormány által kijelölt programot." Értsd: a kudarcot mások okozták. A vezérkari főnök többször nyilatkozott úgy, hogy pártok fölötti tényezőnek tekinti a hadsereget. Viszont a kormánykoalíció fő ereje és annak vezére egészen mást, egyértelmű hűségnyilatkozatot vár el egy vezérkari főnöktől. Hátborzongató, ahogy más állami kulcspozíciók elfoglalása után Mečiar a hadsereget is saját vezénylete alá akarta vonni. Valószínű, hogy nem a szerdán leszavazott tervezet volt az utolsó ilyen irányú kísérlete. JEGYZET Elszólta magát VOJTEK KATALIN Elszólta magát a Nyitrai Kerületi Hivatal oktatási osztályvezetője, amikor arra hivatkozott, nem a nyilvánosságnak szánta azt a körlevelét, melyben figyelmeztette az iskolákat, hogy nem használhatnak más tankönyveket, mint azokat, amelyeket az oktatási minisztérium jóváhagyott vagy ajánlott. Smatanová asszony részéről ez leleplező erejű vallomás volt. Önkéntelen beismerése annak, hogy az oktatási tárca akkor érzi leginkább elemében magát, amikor nem kell tartania a nyilvánosságtól. Számára a nyilvánosság sokfejű szörny, amelyről sosem lehet tudni, nem fordul-e meg valamelyik fejében az a gondolat, hogy a mindenható hivatal oktatási osztályának rendeletei nemigen egyeztethetők össze a törvénnyel. Ez pedig fölöttébb kellemetlen, mert akkor aztán magyarázkodni, ne adj' isten visszakozni kell, ami árthat a hivatal presztízsének. Ezért az oktatási illetékesekjobbnak látják szép csöndben működni. Jogellenes, politikailag motivált rendeleteiket, utasításaikat szakmaiaknak álcázva prezentálni az igazgatóknak, akiket - hitük szerint - már kellőképpen megfélemlítettek, és engedelmességre bírtak a leváltásokkal és mozgóbércsökkentésekkel. A tanügyi hivatalnokok már odáig merészkedtek, hogy beosztottjaik nemzetisége felől faggatják a magyar iskolaigazgatókat. Egyelőre csupán a szlovák nyelvet, a történelmet és a földrajzot oktatók nemzetisége iránt érdeklődnek, mivel Nemčok oktatási államtitkár úr ezeket a tantárgyakat kívánja szlovák nemzetiségű pedagógusokkal taníttatni a magyar iskolákban. A személyi adatok védelméről és az információs rendszerekről szóló Tt. 256/1992 sz. törvény azonban kimondja: nem gyűjthetők információk valakinek a faji, nemzetiségi, vallási, politikai hovatartozására vonatkozóan az illető személy beleegyezése nélkül. A pedagógusoknak pedig nem szükséges beleegyezésüket adni ilyesfajta információgyűjtéshez. Ha csak az oktatási tárca nem erőszakol ki egy, a zsidótörvényhez hasonló jogi normát. De itt még - egyelőre - nem tartunk. iBP. - ISI Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Mečiar: - Most erőt gyűjtök Pöstyénben, hogy aztán minden eszközzel megpróbáljam visszabillenteni a mérleget. (Szűcs Béla karikatúrája) Torgyán József a bohóc és az ördög szerepköre után, úgy tetszik, beérkezett Lila alapon ezüst betűk Hajdani párttársainak emlékei szerint ilyen pompás nyomású névjeggyel köszönt be a nyolcvanas évtized végén a Független Kisgazdapárt központjába dr. Torgyán József, a rendszerváltás mindmáig legkiszámíthatóbb politikai figurája. GALLÓ BÉLA Kertelés nélkül, őszintén vallotta be, hogy tehetős ember, s a hírnév neki nem a vagyon miatt fontos - egyszerűen erre lobban be a libidója. Magától értetődően jelentette ki, hogy Szent István államalkotó ereje, Mátyás király nagystílű dinamizmusa, Kossuth rétori zsenije, Deák politikai ritmusérzéke összpontosul benne. „Ilyen vagyok" - mutatta be magamagát előzékenyen, megkímélve bennünket attól, hogy tüzetesebb vizsgálódás után mi is valami hasonló eredményre jussunk. S ha lényével nem is, szavaival félreérthetetlenül azt üzente: személyében ritka szerencsésen harmonizál alkalmasság és motiváció - nyugodtan alhat tehát e babszemnyi haza minden érdemes polgára: a feladat megtalálta emberét, s nem kétséges, A doktor urat nem vették komolyan. hogy a rendszerváltás vajúdásában politikai zseni született. Ekkor sokan elkövették azt a hibát, hogy a doktor urat nem vették komolyan. Se szeri, se száma azoknak a lekicsinylő jelzőknek, amelyeket könnyedén ráaggattak, mondván, hogy az orra hegyéig bohóc, freudi alapeset, akinek csak az a fontos, hogy figyeljenek rá, ezért rázza olyan eltökélten s gátlástalanul a csörgőt. Ismerősei viszont megesküdtek arra, hogy amúgy jó Vademberek vagyunk? Mečiar kormányfő kijelentését követően, aki felvetette a lakosságcsere lehetőségét, jött Ján Slota, az SZNP elnöke, aki Szerbiában ennél is vadabb kijelentéssel rukkolt elő. Nemes egyszerűséggel vadembereknek titulált bennünket. Persze a pártelnökjobban tenné, ha a saját portája előtt söprögetne, arról nem is szólva, hogy a vademberek mint olyanok hegyekben, sűrű erdőségekben élnek, márpedig mi fátlan síkságokon kedélyű, kellemes társasági ember, aki a politikában is csak szerepet játszik, merthogy imád játszani. Hogy egyszer csak gondolt egy nagyot, körbesandított a politikai piacon, és elhatározta, hogy kipróbálja a bohóc szerepét. Ami ugyan politikai vabank, ez igaz, de egzisztenciálisan mit veszíthet rajta? Ha a trükk nem jön be, zagsón, legfeljebb elsomfordál, de legalább addig is jól szórakozik. Ez volt Torgyán József bohóckorszaka. Mindenki maga döntse el, mi vezetett ahhoz, hogy e számítás bevált, és Torgyán József a hazai belpolitika egyik jelentős tényezője lett. Torgyán ante portás! - írta róla pár hónappal ezelőtt valaki, és ha a választások megnyerését ma már nem is jósolják a kisgazdáknak, tény, hogy az FKGP - amely Torgyán személyétől, enyhén szólva, erőteljesen függ - a közvélemény-kutatások adatai szerint jelenleg is a három legtámogatottabb magyar párt között van. Vagyis a bohóc időközben mindenképp súlyos politikai szereplővé - némelyek szerint ördöggé - növekedett. Persze miközben e folyamat zajlott - Torgyán politikai karrierjét rémülten észlelve - sokan próbálták a jelenséget megérteni. A bohóc jelzőnél immár tudományosabb definíciókkal is körbekerítették, populizmusát, olcsó verbalizmusát ezerszer leleplezték anélkül, hogy a titkár bárkinek is sikerült volna megfejteni. Ami nem csoda, hisz titka nincs neki. Sem politikai személyisége, sem eszközei nem változtak egy jottányit sem. Hiába a centrum felé mostanában tett saszszé, az elhatárolódás a szélsőjobbtól és saját pártja radikálisaitól, ő ma is következetesen ugyanaz a demagóg, aki színpadra perdülésének idején volt, s aki nem tanult semmit - mert nem volt miért tanulnia. Az idő ugyanis - amint azt sejtette, és amire egész karrierstratégiáját alapozta - valóban neki dolgoélünk. Egyszerűen szégyenletes, hogy a szlovák politikusok egyike-másika milyen hangnemet enged meg magának. Vajda András Szete Múltunk tanulságai Az 1848-as forradalom és szabadságharc közelgő 150. évfordulója tiszteletére tervezett előadás-sorozat első vendégeként november 9-én Jeszenszky Géza ex-külügyminisztert, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjét köszönthette Királyhelmec. A történészi minőzott. Az országban - ki tudja, miért? - nem csökkent a demagógiára fogékony emberek száma, párton belüli ellenlábasai pedig kikoptak mellőle (nem bírták verbális szuflával a versenyt), mialatt a centrista és a jobbközép pártalakulatok gondosan felszeletelték önmagukat. így aztán egy reggel dr. Torgyán József arra ébredt, hogy jelentékeny pártként - ha az időközben arculatot váltó Fideszt nem számítjuk - az FKGP egyedül maradt a jobboldalon. De ha beszámítjuk ezt, ma akkor is az FKGP a parlamenti ellenzék egyik pólusa. S ezzel Torgyán József a bohóc és az ördög szerepköre után, úgy tetszik, beérkezett. Elvileg potenciális hatalmi partnerré vált mindenki számára. Igaz, ma még nem lehet tudni, hogy a Fidesz Az idő ugyanis valóban neki dolgozott. és az MSZP komolyan latolgatja-e a kisgazdákkal kötött - gyakorlati szövetséget, de annyi bizonyos, hogy ezzel a variációval már most is kölcsönösen rémisztgetik egymást. Miközben persze nyilván tudják, hogy Európában egyáltalán nem divat a lila alapon ezüst betűs névjegy, sőt pestiesen szólva egyenesen ciki. Meg hogy Torgyán József igazából annak a pártnak tesz hosszú távon nagy-nagy szolgálatot, amellyel nem köt semmilyen szövetséget. Hiszen a harmadiknak szinte nem is kell mást tenni, mint karba tett kézzel ülni és figyelni, mire megy a másik majd Torgyánnal, vagy ami még fontosabb: mire mennek együtt az országgal. Csupán figyelni szükséges és várni. Aztán a buliból kimaradónak a „koronáért" csak le kell hajolnia. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. ségében érkezett Jeszenszky mondandójában elsősorban 1848 gondolatainak aktualitására kívánta felhívni a meglehetősen gyér számú hallgatóság figyelmét. Abból a tényből indult ki, hogy a 150 évvel ezelőtt történtek nem voltak kizárólag magyar indíttatásúak, hiszen egész Közép-Európa szabadságáért folyt a harc. A Magyarországon élő nemzetiségek pedig lényegében ugyanazt követelték, amit ma a határon túlra szakadt magyarság szeretne, s amit a többségi nemzetek ma skandalumként értékelnek. Ugyanakkor igazi összetűzésre magyarok és nem magyar ajkúak között csak ott került sor, ahol ebben Bécs TALLÓZÓ NOVÝ ČAS ,Amióta Rudolf Filkus kilépett a DU parlamenti frakciójából, egyszerűen nem tekinthető ellenzéki képviselőnek. Még ha tíz Húska állítaná is ezt az Európai Parlament képviselőinek. Azonban az EU-képviselők semmiféle Húskát nem kérdeznek majd erről" - írja a lap Filkus parlamenti alelnökké választásáról. Leszögezi, hogy a szlovák parlament ahelyett, hogy végre teljesített volna legalább egyet az EU elvárásai közül, és ellenzéki alelnököt választott volna, ezzel a kínos hercehurcával ismét lejáratta magát a külföld előtt. SME A közbiztonsági helyzet napról napra romlik, ennek ellenére Gustáv Krajči belügyminiszter azt állítja, hogy a rendőrség nyomon követi az alvilág tevékenységét. Ezzel szemben a kormány tagjai rendszeresen találkoznak az alvilág vezetőivel, a rendőrségi struktúrákat viszont folyamatosan leépítette Mečiar és harmadik kormányának két belügyminisztere. Az alvilág ma sokkal szervezettebb, mint a rendőrség, és anyagi lehetőségei és technikai felszerelése öszsze sem hasonlítható a rendőrökével. Tény, hogy a rendőrség még egyetlen maffiafőnököt sem tartóztatott le és adott át az igazságszolgáltatásnak - állapítja meg a lap. A kommentár szerzője leszögezi: ha mindezt Gustáv Krajči úgy értékeli, hogy a rendőrség az ellenőrzése alatt tartja a szervezett alvilágot, saját maga ébreszt kételyeket értelmi szintje felől, vajon különbséget tud-e tenni álom és valóság közt, és nemhogy a belügyminiszteri poszt betöltésére, hanem egy járási iroda vezetésére sem alkalHOSPODARSKE NOVINY A szlovák gazdasági lap kommentárban foglalkozik Kávássy Sándor országgyűlési alelnökké választásával, mellyel „Magyarország negatív jelzést adott a világ felé". Idézi a kisgazda politikus „egyik kedvenc mondatát", mely szerint „Magyarország ott van, ahol magyarok élnek", és rámutat, hogy Kávássy nem idegenkedik attól az elgondolástól sem, hogy a szlovákiai magyarok népszavazás útján mondják ki Magyarországhoz való csatlakozási szándékukat. A lap azt is hangsúlyozza, Kávássyt valójában populista demagógnak kell tekinteni, ennek ellenére korántsem veszélytelen, és nézetei nagyon is közelítenek a magyar álampolgárok egy részének véleményéhez. „Kávássy még nemzetközi bonyodalmakba sodorhatja Budapestet, viszont az objektivitás érdekében ki kell mondani, Európában nem csak Magyarország juttat kétes nézeteket valló személyt magas politikai pozícióba" - írja a Hospodárske noviny. ügynökei „közreműködtek", jutalmul pedig 1849 után a nemzetiségek ugyanazt kapták, amit a magyarság büntetésképpen. Bár őseink megyei szinten elfogadták a kétnyelvűséget, hibát követtek el, amikor nem támogatták az autonómiatörekvéseket, mert így lehetett volna a közös haza megtartásában valamennyi polgártársunkat érdekeltté tenni. A magyarság egyébként okult tévedéseiből, ezt bizonyítja Kossuth széles körű kisebbségijogokat magába foglaló alkotmánytervezete 1850-51ből, valamint a Duna Konföderáció terve 1861-62-ből. Zsebik Ildikó Királyhelmec