Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-31 / 251. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 31. Aggódik a tajvani vezetés Tokió. A tajvani vezetés aggódik amiatt, hogy Kína az amerikai-kínai csúcstalálkozó után esetleg keményebben lép majd fel vele szemben, és tart attól is, hogy az Egyesült Államok esetleg feladja a Kína és Tajvan közötti egyensúlyra épülő politikáját. Bili Clinton amerikai és Csiang Cö-min kínai elnök washingtoni tárgyalásával egy időben Li Teng-huj tajvani elnök egy katonai díszszemlén vett részt, és a „potenciális kínai veszélyről" beszélt. (MTI) Idén már nem termel áramot Kijev. Idén év vége előtt már nem indítják újra a csernobili atomerőmű egyetlen működőképes reaktorát, mivel a júliusban kezdett karbantartás befejezéséhez további 80-160 napra van szükség - közölte az erőmű főmérnöke. 250 olyan repedés van a hármas reaktor csővezetékein, amelyeket meg kell szüntetni, különben nem biztonságos az energiablokk. (MTI) Václav Havel cseh államfő megbetegedett, s ezért elhalasztották a jövő hét elejére tervezett londoni hivatalos látogatását - jelentette be tegnap az elnöki szóvivő. Špaček szerint Havelnek vírusos eredetű hörghurutja van, amit antibiotikumokkal gyógyítanak. Az államfő házi kezelést kap, s nem kizárt, hogy el kell halasztani az új minisztereknek a jövő hét elejére tervezett kinevezését is. (ČTK) Orosz újságírók szabadulása Moszkva. Csecsenföldön tegnap kiszabadult az emberrablók fogságából három orosz újságíró. A két tévé-tudósítót és a „Szobeszednyik" című hetilap munkatársát 3 nappal ezelőtt hurcolták el fegyveresek Ingusföldről. Balaudi Tekilop, a csecsen elnöknek alárendelt, az eltűnt személyek ügyeiben illetékes állami bizottság elnöke azt közölte, hogy az orosz tudósítókat Szalman Radujev osztagparancsnok katonái szabadították ki. (MTI) Viktor Klima Moszkvában Moszkva. Oroszország nem fog nyomást gyakorolni Bécsre annak eldöntésében, hogy Ausztria milyen álláspontot foglaljon el a NATO-tagság kérdésében jelentette ki Moszkvában Viktor Klima. Borisz Jelcin orosz államfővel tegnap találkozott az osztrák kancellár, aki utalt arra, hogy az orosz vezetők méltatták Ausztria semlegességi politikáját. (MTI) Csiang Cö-min szükségesnek nevezte az 1989-es Tienanmen téri beavatkozást, azt állítva, hogy a nemzetbiztonságot fenyegette Clinton vitába szállt a kínai elnökkel MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai-kínai csúcsszintű tárgyalások után tartott közös sajtóértekezleten Bili Clinton elnök megerősítette: a kínai biztosítékok alapján tanúsítani kívánja a kongresszus felé: Peking többé nem szállít atomfegyvergyártásra alkalmas technológiát Iránnak és Pakisztánnak, megnyitva az utat az USA és Kína közötti békés célú nukleáris együttműködés előtt. Bejelentette, megállapodtak a csúcstalálkozók rendszeressé tételében - ennek szellemében jövőre Kínába utazik. Csiang ČÔmin kiemelte: a különböző területeken - egyebek között a katonai, energetikai, környezetvédelmi és igazságszolgáltatási együttműködésről - született megállapodások tanúsítják a közös érdekek meglétét. Hangsúlyozta azt is, hogy a két ország stratégiai és gazdasági együttműködése meghatározó befolyást gyakorolhat a világ békéjére. Bili Clinton leszögezte: a washingtoni kormányzat továbbra is tartani kívánja magát az „egy Kína" létét elismerő politikai nyilatkozatához, de nem mond le a Tajvannal ápolt baráti kapcsolatokról sem. Sürgette, hogy Peking kezdjen tárgyalásokat Tajpejjel a tajvani kérdés rendezéséről, és lépjen párbeszédre a tibetiek vallási vezérével, a dalai lámával. Ám kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok közvetítőként lépjen fel. Nyílt és mély véleménykülönbségek nyilvánultak meg az emberi jogok megítélésében. A kínai elnök szükségesnek nevezte az 1989-es Tienanmen téri véres katonai beavatkozást, azt állítva, hogy a „politikai zűrzavar" a társadalmi stabilitást és a nemzetbiztonságot fenyegette. Megismételte azt a nézetét, hogy az emberi és demokratikus jogok viszonylagos fogalmak. Clinton vitába szállt vele, nem egyszer élesen fogalmazva. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi szabadságjogok egyetemesek, és tiszteletben tartásukat nemzetközi egyezmények írják elő. Szerinte a kínai vezetés „ebben a kérdésben a történelem rossz oldalán áll". Az amerikai-kínai csúccsal egy időben hatalmas tiltakozó megmozdulás zajlott szerdán a Fehér Ház előtti Lafayette-parkban, ahol emberjogi csoportok, környezetvédő mozgalmak, szakszervezetek képviselői, kínai ellenzékiek, tibeti és tajvani aktivisták jelentek meg. A tiltakozás látványos mozzanatának szánták azt a dalai láma száműzöttségére utaló „államtalan" vacsorát is, amelyet híres színészek Richard Gere, Harrison Ford, Sharon Stone - részvételével hirdettek meg az „állami" díszvacsorához időzítve a Fehér Ház szomszédságában. (ČTK/AP) A választásokra készül a Koalíciós Tanács Nehéz év következik Hatan szálltak versenybe a szinte teljesen ceremoniális jellegű tisztségért Elnökválasztást tartottak Írországban London. Elnökválasztást tartottak tegnap az ír Köztársaságban, amelynek államfője jó eséllyel egy észak-írországi illetőségű - tehát nem is az országban lakó - egyetemi professzor asszony lehet. MTI-HÍR A világ legkisebb hatalmi jogkörével járó, teljesen ceremoniális jellegű ír elnöki tisztségért öt hölgy és egy férfi szállt sorompóba, de az előrejelzések már jóval a tegnapi voksolás előtt gyakorlatilag biztosra vették á 46 éves Mary McAleese győzelmét. McAleese asszony, a neves belfasti egyetem, a Queen's University dékánhelyettese az ír alkotmány értelmében megválasztható, hiszen a köztársaság alaptörvénye nem ismer „északír", csak ír állampolgárságot. Maga az elnökjelölt azonban nem voksolhat, mivel állandó lakhelye mégiscsak a jelenlegi országhatáron kívül van, s ha elnök lesz, és néha haza akar térni belfasti otthonába, elvileg az ír kormány engedélyét kell majd kérnie, mint minden „külföldi" államfői látogatáshoz. McAleese személye iránt azonban nem e jogi és alkotmányos tekervények keltik a legnagyobb érdeklődést az ír sziget évszázados szektáriánus gyűlölködéstől szabdalt katolikus és protestáns vallási közösségeiben, hanem azok a magukat makacsul tartó értesülések, amelyek szerint a jelölt a Sinn Fein, vagyis az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus mozgalom szimpatizánsa és támogatottja. Mary McAleese maga ezt határozottan és rendre cáfolja, a protestáns északír pártok azonban bizonyítékként mutatják fel azt a támogató nyilatkozatot, amelyet Gerry Adams, az IRA terrorszervezet politikai fedőszervének tartott Sinn Fein elnöke tett állítólag a minap az elnökjelölt mellett. McAleese legerősebb vetélytársai: Dana, vagyis Rosemary Scallon, az Európán évről évre végigsöprő Eurovíziós dalfesztivál egyik korábbi nyertese, valamint egy volt rendőrtiszt, egy „zöld" aktivista és az Európai Parlament egyik ír képviselője, aki arról a legismertebb, hogy Michael Collinsnak, az IRA alapítójának sokadik unokatestvére. Mindannyiuk legnagyobb vetélytársa azonban az a kikezdhetetlen politikai örökség, amelyet Mary Robinson, az előző elnök hagyott hátra. Robinson asszonyt messze minden idők legnépszerűbb ír politikusává avatta az elnöki székben eltöltött hét év, s politikai méltósága a poszt minden felelősségtől mentes jellege ellenére is komoly nemzetközi tekintélyt kölcsönzött az egyik legkisebb európai országnak. Mary Robinson idő előtt távozott tisztségéből, hogy elfoglalhassa az ENSZ emberi jogi főbiztosának posztját. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Magyar Koalíció egyeztető tanácsa tegnap úgy döntött, hogy a jövőben kéthetente ülésezik - tájékoztatta lapunkat Csáky Pál, a tegnapi tanácskozásnak otthont adó MKDM alelnöke. A rendszeres megbeszélésekre az ad okot, hogy 12 nehéz hónap áll az MK előtt - négy választásra kell felkészülnie: az elnök-, a parlamenti, a helyhatósági választásokra és az újonnan létrehozandó kerületi testületekbe történő választásokTA SR-JELENTÉS Pozsony. „A hatszázalékos ÁFAkulcs továbbra is létezik. A javaslat az ebbe a sávba tartozó lapok jellegét módosítja. Azoknak a lapoknak, amelyek egy bizonyos mennyiségnél több hirdetést jelentetnek meg, más adókötelezettséggel kell számolniuk, mint amelyek nem lépik túl ezt a határt. Nem a lapora. A tegnapi ülés központi témája a parlamenti választásokra történő felkészülés volt. A pártok jogi szakértői előterjesztették a lehetséges változatok elemzését, ezekről folyt Csáky szerint nagyon tárgyszerű és termékeny eszmecsere. Ez tegnap nem fejeződött be, az új felvetéseket a november 10-i ülésig véleményezik a szakértők. A koalíciós tanács következő ülésén, melynek az MPP ad otthont, a szlovákiai magyar oktatásüggyel és az elnökválasztáshoz fűződő stratégiával is foglalkozni kívánnak, (horváth) kat, a reklámokat sújtjuk" - állította szerdán este a közszolgálati televízióban Vladimír Mečia,r. A kormányfő kifejtette,- n&m gondolja úgy, hogy ez a javasla t térdre kényszerítené a lapokat. „Ami a 23 százalékos forgalmi adót illeti, az a pornólapok esetében létezik. Gondolom, senkinek sincs az ellen kifogása, hogy ilyen magas adó legyen kiszabva" - mondta Mečiar. (TA SR) „A javaslat nem érinti az átlagos napilapokat" Mečiar a reklámokról Komoly károk keletkeztek a Duna környékén az erőmű beindítása után Bősi vita: WWF-tanulmány a megoldásról A gyermekmunka ellen Cselekvési program Oslo. A gyermekmunkáról rendezett oslói nemzetközi konferencián résztvevő 39 ország küldöttei tegnap cselekvési programot fogadtak el, amely a gyermekmunka „legtűrhetetlenebb" formáinak, a rabszolgaság, a prostitúció, a kényszermunka megszüntetését tűzte ki célul. Az akcióprogram felszólítja az országokat, fogadják el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet új konvencióját, amelyet 1998-ban Genfben fogalmaznak majd meg a gyermekek kizsákmányolásának formáiról. A program a fokozatos haladást tűzte ki célul a gyerekek által végzett munka eltörlése felé. Az egyes kormányoknak időben meghatározott programot kell életre hívniuk, a kötelező, általános és mindenki számára ingyenes oktatás megteremtése érdekében. (MTI) MTI-HÍR Bécs. A Természetvédelmi Világalap (WWF) Hogyan menthetők meg a dunai ártéri erdők című, tegnap Bécsben ismertetett tanulmányában leszögezi: „ahhoz, hogy helyrehozható legyen a bősi vízierőmű által a dunai ártéri erdőkben okozott kár, a jövőben Szlovákiának és Magyarországnak az eddigi 20 százalék helyett a Duna vizének legalább 65 százalékát a ÖregDuna medrébe kell vezetnie, és a bősi csatornába ne kerüljön több a víz 35 százalékánál". Philip Weller, az alap Zöld Duna-programjának igazgatója hangsúlyozta: a kutatási eredmények és a független nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy bekövetkezett, amitől a WWF tartott: a bősi erőmű beindítása után komoly környezeti károk keletkeztek a, Duna környékén, lesüllyedt a talajvíz szintje, kiszáradóban vannak az ártéri erdők, pusztul az állatvilág, őshonos fajok tűntek el. Weller szerint a WWF azt reméli, hogy a felek valóban megfogadják a szervezet ajánlásait, és sikerül megmenteni az erdőket. Mint fogalmazott: az Európai Uniónak be kellene szállnia a konfliktus megoldásába. Alexander Zinke, az Alap keletés közép-európai szakértője hozzátette: az utóbbi időben igen nehéz volt hozzájutni hiteles adatokhoz, s bár a magyar és a szlovák fél nyomon kísérte a környezet állapotát, csak korlátozott mértékben és igen késedelmesen hozták nyilvánosságra az adatokat. Zinke arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan Magyarország és Szlovákia tett kísérleteket a vízpótlásra, de ezek sikertelenek voltak, az erőmű miatt az ártéri erdőkben megszűnt a víz körforgása, és a fennmaradásukhoz életfontosságú árvizek. Szerinte a kiszáradási folyamat nem látható azonnalié ha nem vezetik vissza minél hamarabb a víz kétharmadát az Öreg-Dunába, akkor helyrehozhatatlan kár keletkezik, s eltűnnek az ártéri erdők. A WWF felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy ne kísérletezzenek helyi minimális vízpótlással, hiszen ezek eddig sem mentették meg az árteret. Kairói buszrobbantók Halálos ítélet Kairó. Egy egyiptomi katonai bíróság tegnap kötél általi halálra ítélte azt a testvérpárt, aki szeptember 18-án Kairóban felrobbantott egy turistabuszt, 9 német turista és az egyiptomi sofőr halálát okozva. Szaber és Mahmud Farahat elismerte bűnösségét, azt, hogy előre megfontolt szándékkal követte el a merényletet. A vádirat szerint a fivérek az erőszak és terrorizmus szításával komoly kárt okoztak a gazdaságnak. Szaber Farahat a per kezdetén közölte: az iszlám ideológiáját vallja, de nem tagja egyik iszlám fegyveres csoportnak sem, és sajnálja, hogy a merénylet áldozatai nem zsidók voltak. Háromtól hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a per hat másik vádlottját, akik fegyverrel és lőszerrel látták el a testvérpárt. (MTI)