Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-15 / 237. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 15. KOMMENTÁR Lappangó Néprádió TÓTH MIHÁLY Ma már csak kevesen élnek a Harmadik Birodalom volt alatt­valói közül, akiknek még volt szerencséjük megismerni a Néprádió intézményét. A néprádió olyan készülék volt, ame­lyet államilag ráhangoltak az ország legközpontibb adóállo­mására. Az ilyen recsegővel összesen egy állomást lehetett fogni. Tulajdonosa így bármikor élvezhette a sportcsarnoki nagygyűlések, a fáklyás felvonulások és a katonai parádék hangulatát. A cenzúra történelmének szakemberei egy em­berként állítják, hogy a kollektív agymosásban az a nap volt a mélypont, amikor a háború első évében a német rádiókészü­lék-gyárak lakossági igények kielégítésére kizárólag néprádi­ót kezdtek gyártani. Ma demokratikus cégér függ nálunk is a tájékoztatáspolitika illetékeseinek irodája fölött. Dühöng a sajtószabadság. Világ­raszóló botrány lenne abból, ha mondjuk a belügyminisztéri­ummal betiltatnának egy nemszeretem lapot. Elképzelhetet­len, hogy bármelyik újság is cenzori beavatkozásról tanúsko­dó fehér folttal jelenjék meg. Igaz, néha az az ember benyo­mása, hogy hatalomgyakorló politikusaink közül némelyek fogcsikorgatva szemlélik a sajtószabadság tombolását. Leg­utóbb Mečiar miniszterelnök csikorgatta a fogát a Téglamezei stadionban, majd megígérte a Szlovák Újságíró Szindikátus elnökének, hogy belátható időn belül, úgymond, rendet te­remt. Tegnapelőtt az állami kézben levő Szlovák Távközlési Igazga­tóság előzetes figyelmeztetés nélkül kikapcsolta a rövid idő alatt nagyon népszerűvé vált Twist rádiót. Utólagos indoklás: nem fizette ki a műsorszórásért járó díjat. Az elnémított rádió vezérigazgatója kapásból cáfolta, hogy a Twistnek adóssága volna. A cáfolat azonban már csak a nyomtatott sajtóban je­lenhetett meg, mert a vevőkészülékek skálájának azon a he­lyén, ahol a Twist volt vehető, csak súgás hallatszott az éter­ből. Fizetési bizonylatok bemutatásával öt percen belül tisz­tázni lehetne, ki hazudik. Ez a kormány oda juttatta az országot, hogy a lakosság egyik, immár nagyobbik fele akkor is a Twist vezérigazgatójának ad igazat, ha a műsorszóró vállalat vezetője és az egész kormány összefog, pecsétes okirattal bizonyítja, a kikapcsolt rádióállo­más vezetői soha egy megveszekedett krajcárt sem fizettek meg adósságukból. A lakosság másik része akkor is Mečiarnak ad igazat, ha Twisték ezerszer bebizonyítják, hogy színarany­nyal fizettek a műsorszórás minden másodpercéért. Ez össz­társadalmi tudathasadás annak (is) a következménye, hogy a miniszterelnök megfenyegette az újságírókat. Ilyet csak félel­mében tesz egy politikus. JEöYZiT Párhuzamos kapcsolók HOLOP ZSOLT A legsötétebb kommunizmus éveiben néhány megbízott legsötétebb elvtársnak ko­moly, de meddő fejtörést okozott a SZER, a Szabad Eu­rópa Rádió. - Mi a szert kezdjünk vele - morfondíroz­tak, mert a szovjet zavaróbe­rendezések, zavaró­állomások ugyan működtek, és helyenként idegesítően jól, de nyilván a domborzati viszonyok miatt akadt olyan falu, ahol egyáltalán nem le­hetett fogni az orosz zava­rást, az Amerika Hangját vi­szont annál tisztábban. Jó darabig eltartott, míg egy elvtárs, nyilván a legprimití­vebb, rájött a helyes megfej­tésre. A megoldás csupán egyetlen ember, egyetlen főkapcsoló és egyetlen mozdulat kérdé­Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit-kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ se. Amint a Szabad Európán vagy az Amerika Hangján kezdődött a hírolvasás, egy megbízott elvtárs egyszerűen kikapcsolta az áramot az egész faluban. Napjában ahányszor kellett, vagy in­kább egy kicsivel többször, hosszú éveken át. Elsötétí­tés - a szó valódi és átvitt ér­telmében. A legprimitívebb elvtárs óriási elismerést ví­vott ki ötletével, amely úgy tűnik, az idő próbáját is kiállta. A mai (illetve részben régi) elvtársak sokkal könnyebb helyzetben vannak, ennek el­lenére hihetetlenül sokáig tartott, míg rátaláltak a he­lyes megoldásra: ha egy rá­dió belföldről sugároz, és a kormányfő azt egyszer „belső ellenségnek" kiáltotta ki, természetesen nem a villanyt kell kikapcsolni az egész or­szágban, hanem a rádióállo­mást. Valóban nem eredeti, de po­fonegyszerű és kellőképpen primitív is. TALLÓZÓ PRÁCA Kozlík pénzügyminiszter: - A szlovák korona stabil, nekem igazán elhihetik! (Szűcs Béla karikatúrája) Az egyértelmű helyzet teljesen egyértelmű választ kíván meg Lenni vagy nem lenni? A cikk első részében rámu­tattunk arra, hogy a ma­gyar pártok választások előtti pacifista önfelosztá­sa politikai naivitás, szer­vezeti öngyilkosság és meg nem bocsátható bűn lenne, mely hosszú évekre megpecsételné a szlováki­ai magyarok és egész Szlo­vákia sorsát. GYUROVSZKY LÁSZLÓ Figyelmünket ezért fordítsuk a három magyar párt szakértői ál­tal közösen kidolgozott másik javaslatra. Mint ismeretes, a Magyar Koalíció már idén ta­vasszal modellezte az új válasz­tási törvény várható következ­ményeit, s erre a helyzetre is ja­vasolt megoldást. Az egyértel­mű helyzet egyértelmű választ kíván. Meg kell tehát őrizni a három magyar párt országos vi­szonylatban is jól működő szer­vezeti struktúráját (jó példa erre az aláírásgyűjtések menedzselé­se), ugyanakkor az új politikai helyzethez rugalmasan alkal­mazkodva biztosítani kell a par­lamenti képviseletet és a válasz­... tükrözze a magyar pártok közötti reális erőviszonyokat. tási pogram megvalósítását. A három magyar pártnak tehát a magyarság érdekében közösen, teljes egyetértésben, a pártérde­keket félretéve a jelenlegi párt­törvény előírásai szerint össze kell gyűjtenie ezer aláírást, és be kell jegyeztetni egy új, közös magyar pártot. A legcélszerűbb, ha a párt a Magyar Koalíció ne­vet veszi fel, két ok miatt is: 1. A közvélemény előtt a Ma­gyar Koalíció összefonódott a magyar pártok egységes, sikeres fellépésével. 2. Az új pártnak fel kell vállalnia a Magyar Koalíció által eddig ki­alakított szervek jogköreit (Koa­líciós Tanács, szakmai tanácsok stb.), hogy feszesebbé, hatéko­nyabbá és célszerűbbé váljék a közös munka. Az új közös magyar párt tehát befogadhatná azokat a politikai realitásokhoz igazított megol­dásokat, melyeket az első javas­lat is tartalmazott, ugyanakkor pedig elkerülné a hét év alatt ki­épült magyar politikai szervező­dések pacifista önfeloszlatását néhány hónappal a választások előtt. Természetesen felmerülhet né­hány konkrétabb kérdés is, me­lyekről érdemes lesz közösen el­gondolkozni. Ilyen lehet például az új Magyar Koalíció tagsága, a párt szervei, a döntési mechaniz­musok, a képviselő-jelölés, a program és így tovább. Mivel az elmúlt három év során a magyar pártok kialakították az együtt­működés eddigi leghatékonyabb formáját (ennek bizonyítéka, hogy a Magyar Koalíció pártjai élvezik a csaknem teljes aktív magyar választóréteg bizalmát), egyértelmű, hogy az új magyar párt alapszabályának is hasonló megoldást kell alkalmaznia, mint az eddigi koalíciós szerző­dés és annak kiegészítései. Ez a konszenzus a kölcsönös egyezte­tés mechanizmusa. Ahhoz, hogy az új magyar párt az eddigi Koalí­ciós Tanács helyébe lépjen, el kell nyernie a mai pártok bizalmát. Ezért javaslatként el­képzelhető, hogy a párt tagságát a három magyar párt választmá­nyai alkossák (ez lenne tehát a közgyűlés), továbbá hogy paritá­sos alapon jönnének létre a to­vábbi országos szervek (elnök­ség, tiszteletbeli elnök, alelnökök stb.). S a jövőt tekintve alapvető fontosságú, hogy az új párt vá­lasztási listája tükrözze a magyar pártok közti reális erőviszonyo­kat. Az SZDK pártjai ezt a kérdést egy bizonyos időszak népszerű­ségi mutatói szerint oldották meg, s így határozták meg az egymás közti arányokat. A meg­oldás gyors és fájdalommentes, egyetlen párt sem érezte, hogy diktátum áldozata volna, vagy hogy más jogtalan előnyökhöz jutna. Véleményem szerint a Ma­gyar Koalíciónak is hasonló mó­don kellene megoldania ezt a problémát, mégpedig gyorsan. A választások jövő év szeptem­berében lesznek, a választási lis­tákat nyár elején kellene leadni, s ennél jóval korábban kellene összeállítani. Bizonyos időre van szükség a választási prog­ram megalkotására, s nem elha­nyagolható a kampány anyagi A választópolgárok mindennapos gondjai­val kell foglalkoznunk. fedezetének biztosítása sem. Mindezt mérlegelve be kell lát­nunk: a politikai színtéren ma a Magyar Koalíció van a legkevés­bé felkészülve a választásokra, ez pedig bűnös könnyelműség. Ezért az év végéig mindenkép­pen be kell fejezni az alapsza­bály, illetve a koalíciós szerző­dés megkötését, a párt bejegyez­tetését, szerveinek kialakítását. Az idő sürget, s a szlovákiai ma­gyarok számára biztos, hogy nem a Magyar Koalíció belső problémái a legégetőbbek. Összegezve: az 1998-as évnek már a munka, a politikai cselek­vés és a jövőre való felkészülés évének kell lennie. A magunk bajai helyett a választópolgárok mindennapos gondjaival kell foglalkoznunk. Ez lebegjen a szeme előtt minden felelősség­teljes szlovákiai magyar politi­kusnak. Az öncélú pártintrikák kora lejárt. A Magyar Polgári Párt alelnö­ke cikkének első részét tegnap közöltük. Rastislav Zboril, a Nemzeti Va­gyonalap főosztályvezetője sze­rint eddig 594 ezer vagyonalapi kötvény jutott vissza hozzájuk a kibocsátott 3,3 millióból. A va­gyonalap legújabban lehetősé­get kapott arra is, hogy a privatizátorok számára tételesen megszabja, mennyit törleszthet­nek kötvénnyel; ezzel főként a forgalmat szabályozzák. Jövőre megkezdődik a hetven éven fe­lüliek számára a kötvények kifi­zetése, amire 2 milliárd koroná­ra lesz szükségük. A kifizetést több hullámban tervezik, elő­ször a kilencven, majd a nyolc­van, végül a hetven éven felüli­eknek. Az ígéretek szerint az első negyedévben közülük mindenki megkapja a pénzt. Ezt nem kell kérvényezni, mindenkinek automatikusan postázzák az összeget. Zboril szerint nem kell attól tartani, hogy 2001 után a vagyonalap nem lesz képes fizet­ni a kötvényekért. PRAVDA Kétszázra becsülte Peter Baco földművelési miniszter azon mezőgazdasági cégek számát, amelyeket besorolnak a revitalizációs programba. Az ágazat cégeinek egynegyede szerinte csődbe megy, vagy va­lamiképp átalakul. A revitali­záció a cégek számára törleszté­si haladékot, a kamatok elenge­dését vagy halasztását jelenti. A programba főként a mezőgaz­dasági üzemeket sorolják be, a feldolgozóüzemek közül főként a konzervgyárakról lehet szó. A húsfeldolgozó iparban a kapaci­tásfelesleg miatt nem lehet ilyen segítségre számítani. Eddig a minisztérium egyetlen revitali­zációs kérvényt sem kapott. Az ágazati kutatóintézet viszont az érdeklődők számára már kidol­gozott négy mintaprojektet. SME Az építésügyi minisztérium egyetért Vladimír Mečiar állítá­sával, hogy 2000-ig nem 97, ha­nem csak 60 ezer lakást kell épí­teni, amit Dagmar Beláková szóvivő a demográfiai adatok romlásával indokolt. Idén egyébként a kormányprogram szerint 10 ezer lakást kellene befejezni, de a statisztikai hiva­tal szerint az első félévben csak 2735-öt fejeztek be. NÁRODNÁ OBRODA Prága főként gazdasági okokból nem engedheti meg, hogy Szlo­vákia kimaradjon az EU bővíté­sének első köréből. Ezért a cseh kormányfő legalább szimboliku­san segíteni igyekszik szlovák kollégájának. Még az arany visz­szaadását is megígérte Mečiar­nak, aki választási előkészület­ként ezt a tárgyalás előzetes fel­tételeként szabta. Mečiar pedig a pöstyéni találkozóval próbálta bizonyítani a világnak, hogy azért képes ő megegyezésre is. Erre szolgál a két bank részvé­nyeinek cseréje, de az ezzel kap­csolatos ár a szlovák adósságtör­lesztés részének tekinthető. OLVASÓI LEVELEK Kiskirályok tombolása Megdöbbenve olvastam az Új Szóban megjelent írást, amely az anyanyelvünkön való tanulás jogát megkérdőjelező öntelt Miroslav Simeknek, a Duna­szerdahelyi Gépipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatójának legújabb döntését ismertette, aki csupán azért zárta ki az isko­la két diákját, mert az alapisko­lából kétnyelvű bizonyítványt hozott magával. Az ember egy­szerűen nem talál eléggé elítélő szavakat az ilyen „hazafias" cse­lekedetre, és elkeserítő, hogy ilyen kiskirály dönthet a fiatalok jövőjéről. Sajnos, a jelenlegi ok­tatásügynek éppen ilyen basás­kodó kiskirályokra van szüksé­gé, akik megrészegülve saját ha­talmuktól, szemrebbenés nélkül döntenek fiataljaink jövőjéről. Másrészt az oktatásügy könnye­dén megválik olyan szakembe­rektől, mint például Popély Gyula, aki emberi és szakmai té­ren messze lekörözi Šimeket. Ráadásul az iskolaigazgatók le­váltásának hulláma mára elérte a szlovák iskolákat is, elég csu­pán a pozsonyi, Metód utcai le­váltási kísérletre gondolni. Saj­nos, amíg a jelenlegi kormány­garnitúra van uralmon, nehezen képzelhető el javulás e téren. Szabó Sándor Királyrév Hanák Péter halálára A fenti címmel október 8-án E. Fehér Pál tollából jelent meg méltatás az Új Szóban, amely Hanák Péter történész életmű­vét, az Osztrák-Magyar Monar­chia történetét vizsgáló kutatá­sait mutatta be. Az írásba né­hány pontatlanság csúszott be, mégpedig a következők: Hanák Péter nem 66, hanem 76 éves korában halt meg (1921-ben született Kaposváron), továbbá az írás szerint a napokban el­hunyt történész „a monarchia utolsó száz esztendejét vizsgál­ta, kutatta." Ez azért lehetetlen, mert az említett államalakulat csupán 1867 és 1918 között, te­hát mindössze 51 évig létezett. Végezetül véleményem szerint a Monarchia szó önállóan hasz­nálva is nagybetűvel írandó. Mánya Agnes Szőgyén

Next

/
Thumbnails
Contents