Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-25 / 220. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 25. KULTÚRA OKTATÁS 9 Beszélgetés Silvia Hroncová teatrológussal, kritikussal, a Színházi Nyitra '97 fesztivál művészeti tanácsadójával Nemzetközi szakmai fórum Hatodik alkalommal rendezik meg szeptember 26. és október 1. között a Divadelná Nitra '97 (Színházi Nyitra '97) színházi fesztivált. Idén állami támogatás nélkül, elsősorban hazai vállalkozások és külföldi alapítványod támogatásával. DUSZA ISTVÁN Milyen jellemzői lesznek az idei fesztiválnak? Mivel a Színházi Nyitra fesztiválnak nagypn jó a visszhangja, ennek megfelelően több külföldi együttes is szeretett volna résztvenni, mint amennyinek a fogadására lehetőség van. Mégis: a résztvevő szlovén, spanyol, cseh, lengyel, magyar, litván, angol együttesek előadásai, a külföldi szakemberek részvétele jó lehetőséget kínálnak a szak mai fórum kialakítására. Mi a feladata a művészeti tanácsnak, amelynek ön is a tagja? Elsősorban a rendezvény szakmai jellegét formálja, és az előadások előzetes válogatását végzi. Énnek megfelelően idén a szlovákiai színházak előadásai között nagy körültekintéssel válogattunk, mivel tudtuk, hogy sok külföldi társulat mutatkozik majd be igencsak érdekes és színvonalas előadásokkal. Mivel az idei már európai fesztiválnak számít, a végleges mezőnybe öt hazai előadás került: a Szlovák Nemzeti Színház, a pozsonyi Astorka, a nyitrai Andrej Bagar Színház, a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színház és a kassai Keletszlovákiai Színház. A válogatásnál milyen szempontjaik voltak? Szerettük volna, ha minőségi, minden elemében érdekes előadásokat sikerül az európai mezőnybe juttatni. Mindegyiknek nagyon eredeti és sajátos hozadéka is van. Ugyanez mondható el a külföldről érkező előadásokról. Ezeket elsősorban olyan fiatal rendezők készítették, akik a saját országukban a most előretörő új irányzatokat képviselik. Nyitrán elsősorban a színházművészetben bekövetkező változásokat szeretnék prezentálni. Mi okozza, hogy a szlovák szakma egy része ennyire ellenszenvvel viseltetik a fesztivállal szemben? Ahogyan a társadalom egésze megosztott, ugyanúgy a színházi szakma is felaprózódott. Mivel a teatrológus és kritikusi közeg kormányhoz lojális része más-más nézetek nyomán képzeli el a színházművészetet és a fesztivált, gyakorlatilag a tolerancia hiánya nyilvánul meg a távolmaradásukban. Szlovéniát a Slovensko Mladinsko Gledališče képviseli a fesztiválon. Marinka Štern és Natasa Barbara Gračner az Eduard Miler rendezte Leonce és Léna című Büchner-darabban. (Goran Bertók felvétele) Mennyiben jelent ez meg a DOSKY '97 szavazásában való részvételben? Ebben sem vettek részt, pedig ennek a játékosan komoly szavazásnak akkor van igazán értelme, ha a szakmai nézeteikben különböző kritikusok, teatrológusok szavazatai alapján alakul ki a végső sorrend. A távolmaradásuk idén sem bizonyított mást, mint a toleranciahiányukat és a szakmai féltékenységüket. Az erdélyi szászok jeles napi szokásai címmel jelent meg Pozsony Ferenc monográfiája Csíkszeredán Példaértékű kezdeményezés LISZKA JÓZSEF Tudományosan megalapozott ténynek minősíthető, még ha a közvélemény az ellenkezőjét is hiszi, hogy az egyes népek népi kultúráiban több a közös vonás, mint az azokat egymástól elválasztó nemzeti sajátosság. Éppen ezért óriási az előnyük azon néprajzkutatóknak, akik népeknyelvek határterületein élve, megközelítően egyformán jól ismerve azok nyelvét, kultúráját végezhetik kutatásaikat. Ilyen térség többek között a mai DélSzlovákia, de ilyen a történeti Erdély is. Nyilván ezeket is figyelembe véve határozott úgy Pozsony Ferenc, aki jelenleg a kolozsvári egyetemen néprajzot ad elő és egyben a Kriza János Néprajzi Társaságnak is elnöke, hogy a nyolcvanas évek elején elkezdje az erdélyi szászok kalendáris szokásainak a kutatását. A szakirodalom áttekintése mellett elsősorban az erdélyi szász (német) falvakban még megmaradt szász öregektől gyűjtött, illetve a fokozatosan közébük telepedett románoktól, valamint az évszázadok során velük szomszédságban élő magyaroktól is. Forrásanyagának ez a többoldalúsága lehetővé tette számára, hogy a közelmúltban Csíkszeredán, Az erdélyi szászok jeles napi szokásai címen megjelent könyvében a lehető legtárgyilagosabb képet adja kutatásai tárgyáról. Az erdélyi szászok rövid településtörténeti jellemzése után viszonylag tág teret szentel a szász társadalom különféle intézményeinek, így többek között a szomszédság, a legény-, leány- és asszonyegyletek leírásának. Teljes joggal foglalkozik a szerző a szóbanforgó jelenségek viszonylag terjedelmes interpretálásával, hiszen ezek a továbbiakban részletesen bemutatásra kerülő jelesnapi szokások fő mozgatórugóinak bizonyultak, s ismeretük nélkül maguk a szokások, azok tartóssága sem lenne maradéktalanul megérthető. Tudniillik ezek azok az intézményes formák, amelyek a legtöbb, közösségben zajló szokást évről-évre, évtizedről-évtizedre fenntartották. A kötet gerincét az erdélyi szász jeles napi szokások leírása alkotja az óesztendő búcsúztatásával kezdve, a farsangi, húsvéti, valamint nyári és őszi ünnepek leírásán át, egész a karácsonyi ünnepkör bemutatásával bezárólag. Összegzésképpen a szerző a szokások strukturalista-funkcionalista elemzésére is vállalkozik. A kötetet bőséges irodalomjegyzék, valamint román és német nyelvű összefoglalás zárja. Fölmerülhet a kérdés: vajon miért van arra szükség, hogy éppen egy magyar néprajzkutató kutassa, összegezze egy német nyelvű népcsoport népi kultúrájának bizonyos részleteit? Nos, a válasz egyszerű. Mivel a szóbanforgó mű szerzője a kötet tárgyát képező német etnikai közösség nyelve mellett ismeri a román és a magyar nyelvet is, a német kutatókkal szemben óriási előnnyel foghatott munkába. Amint már említettem ugyanis, nemcsak a szászok körében végzett gyűjtőmunkát, hanem a velük együtt élő románok és magyarok körében is. Ezáltal aztán egy sokkal teljesebb képet tudott nyújtani az általa fölvállalt tárgyról, mint azt egy egynyelvű kutató akár csak álmodhatta volna. Azzal pedig, hogy kutatási eredményeit magyarul adta közre, nagymértékben segítette a magyar (és nem csak a romániai magyar!) összehasonlító néprajzi kutatásokat. Talán jellemző, hogy az összegzésként közreadott szokáselemzésben a szerző nem vállalkozik olyan kérdéseknek még csak a fölvetésére sem, hogy etnikailag (ha úgy tetszik: nemzetileg) mennyiben meghatározottak a bemutatott szokások. Nyilvánvaló, hogy az effajta kérdések megválaszolásához még hosszú kutatói aprómunkákra lesz szükség. Turczel Lajos köszönete Turczel Lajos nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár 80. születésnapja alkalmából több ezer üdvözlő táviratot és levelet kapott, amelyekre természetesen nem tud személyesen válaszolni. Ezért szerkesztőségünket kérte meg, hogy tolmácsoljuk őszinte köszönetét mindazoknak, akik jókívánságaikat fejezték ki neki. (sz. j) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nászéjszaka a titkos szalonban (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (9.30) MOZí POZSON

Y HVIEZDA: Eltűnt világ (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Anakonda (am.) 15.15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; A csillagokat az égről (szlov.-cseh)) 16, 18.30, 20.30 George, a dzsungel királya (am.) 17, 20.30 KASS

A ÚSMEV: Eltűnt világ (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUŽBA: Mikrokozmosz (fr.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Emberrablás (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Fény (ausztr.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - PANORÁMA: Csak az őrültek sietnek (am.) 18, 20.30 GALÁNTA - MOZI: Evita (am.) 19.30 ZSELÍZ SPUTNIK: Lariy Flynt, a provokátor (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Lövések a Broadwayn (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ PANORÁMA: Anakonda (am.) 19 A szülők egyhangúan Popély mellett állnak Bizonyítványügy Jelenet a Szlovák Nemzeti Szinház Viliam Klimáček rendezte Demokraták című előadásából. Ján Gallovič és Kassai Csongor, akit a DOSKY '97 (az év színházi eseményei és személyiségei) játékosan komoly szavazásban a kritikusok Az évad felfedezettje kategóriában jelöltek. Az eredményt a nyitrai fesztivál első napjának estéjén hirdetik ki. (Jana Nemčoková felvétele) Meddig lehet egy ilyen ellenséges szakmai légkörben fesztivált szervezni? Erre roppant nehéz válaszolni, hiszen eddig is mérhetetlen egyéni erőfeszítések árán kialakult nagyszerű csapatmunka eredménye a fesztivál. Bár az idei műsorfüzet végén már ott látható a jövő évi fesztivál emblémája, nagyon nagy feladat lesz a megvalósítása, ha az állam semmilyen módon nem támogatja. Ha egyáltalán valaha lehetséges lesz az ilyen kérdések megnyugtató tisztázása. Sőt, továbbmegyek: szükség van-e az ilyen kérdések minden körülmények között való feszegetésére? Éredendően persze valószínűleg etnikailag is meghatározottabbak voltak a népi kultúra (-ák) egyes jelenségei, ám a néprajztudomány hagyományos kutatási módszereivel elérhető időszakban ezek az etnikus vonások bizony meglehetősen összekuszálódtak. Az elmúlt évszázadokban lezajlott népességvándorlások, a különböző irányú asszimilációk, interetnikus kapcsolatok, modernizációs árai ->latok, polgárosulás stb. hatására Közép-Európa népi kultúrái erőteljesen egységesültek, így lehetséges aztán, hogy az ősi magyarnak vélt vágfarkasdi vagy helembai farsangi szokások- legfőbb vonásaikban megegyeznek az ősi szlováknak tudott kisváradi (mellesleg morva eredetű) lakosság farsangi szokásaival, s visszaköszönnek ránk a Pozsony Ferenc által leírt erdélyi szász farsangi szokások képében is. A könyv további nagy hozadéka tehát éppen az, hogy ráirányítja a figyelmet azon jelenségekre is, amelyek népi kultúráinkat összekötik és nem elválasztják... (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997) ÚJ SZÓ TUDÓSÍTÁS „Az 1996/97-es tanév végén átvett kétnyelvű bizonyítványokat tekintjük egyedül alkotmányosnak és törvényesnek, ezért azokat vissza nem adjuk semmilyen körülmények között, egynyelvű - kizárólag államnyelven kiállított - bizonyítványt pedig továbbra sem vagyunk hajlandóak átvenni. Gyermekeinknek tuda tosan választottuk a magyar tannyelvű iskolát, amelyhez hozzátartoznak a kétnyelvű írásos dokumentumok, így a kétnyelvű bizonyítványok is. Törvénytisztelő állampolgárként, de alkotmányos jogaink teljes tudatában támogatásunkról biztosítjuk dr. Popély Gyula igazgató urat igazságos harcában, és mindent megteszünk azért, hogy az igazság, az alkotmányosság és a törvényesség vele együtt győzzön Szlovákiában. Tudatában alkotmányos jogainknak, a tanügyi hatóságok törvénysértő utasításai ellenére is megmaradva törvénytisztelő állampolgárnak, az új - 1997/98-as - iskolai évben is jogot formálunk a kétnyelvű bizonyítványokra" tartalmazza többek között az a levél, amelyet tegnap délután adott át a Pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola szülői szövetségének képviselete a Pozsonyi Kerületi Hivatal illetékeseinek. Mint arról a múlt héten tudósítottunk, Ladislav Bičár, a hivatal elöljárója szeptember 18án írásos megrovást küldött - sorrendben immár a másodikat — Popély Gyula igazgatónak, amiért „a bizonyítványok kiadásának ügyében nem tartotta meg az érvényes előírásokat". Bičár utasítása szerint szeptember 25-ig be kellett volna vonni a kétnyelvű bizonyítványokat, és azokat egynyelvűekkel helyettesíteni. Áz elöljáró egyben büntetésből megvonta Popély személyi, és minimálisra csökkentette igazgatói pódékát, s kilátásba helyezte, amennyiben nem tesz eleget az utasításnak, „a Munka törvénykönyve alapján" járnak el ellene. Popély Gyula volt az egyeden szlovákiai magyar gimnáziumi igazgató, aki kétnyelvű bizonyítványt adott ki a tavalyi tanévben. Tegnap Kovács Péter, a szenei magyar alapiskola igazgatója is megrovó levelet kapott - ugyancsak másodszor - a Szenei Járási Hivatal elöljárójától. Mint Popély Gyula esetében, büntetésből tőle is megvonták a személyi és minimalizálták az igazgatói pótlékot. Szeptember 5-én ajárási oktatási illetékesek ellenőrzést tartottak az iskolájában. A szenei járásban mindössze két teljes szervezettségű magyar alapiskola működik. A másikban, Félen Lengyel Zsuzsanna igazgatónő engedett az ismételt hatósági nyomásnak, és a nyár folyamán átírta államnyelvűre az év végén kiadott kétnyelvű bizonyítványokat. -vkA budapesti Lois Viktor & Tundra Voice holnap este 18.00 órakor a somorjai zsinagógában ad koncertet. A főszerepet természetesen ezúttal is a szokatlan hangszerek, a bizarr „géppark" játssza majd. (Fotó: Prikler László)