Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-25 / 220. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 25. KULTÚRA ­OKTATÁS 9 Beszélgetés Silvia Hroncová teatrológussal, kritikussal, a Színházi Nyitra '97 fesztivál művészeti tanácsadójával Nemzetközi szakmai fórum Hatodik alkalommal ren­dezik meg szeptember 26. és október 1. között a Divadelná Nitra '97 (Szín­házi Nyitra '97) színházi fesztivált. Idén állami tá­mogatás nélkül, elsősor­ban hazai vállalkozások és külföldi alapítványod tá­mogatásával. DUSZA ISTVÁN Milyen jellemzői lesznek az idei fesztiválnak? Mivel a Színházi Nyitra feszti­válnak nagypn jó a visszhangja, ennek megfelelően több külföl­di együttes is szeretett volna résztvenni, mint amennyinek a fogadására lehetőség van. Még­is: a résztvevő szlovén, spanyol, cseh, lengyel, magyar, litván, angol együttesek előadásai, a külföldi szakemberek részvétele jó lehetőséget kínálnak a szak mai fórum kialakítására. Mi a feladata a művészeti ta­nácsnak, amelynek ön is a tag­ja? Elsősorban a rendezvény szak­mai jellegét formálja, és az elő­adások előzetes válogatását végzi. Énnek megfelelően idén a szlovákiai színházak előadá­sai között nagy körültekintéssel válogattunk, mivel tudtuk, hogy sok külföldi társulat mu­tatkozik majd be igencsak érde­kes és színvonalas előadások­kal. Mivel az idei már európai fesztiválnak számít, a végleges mezőnybe öt hazai előadás ke­rült: a Szlovák Nemzeti Szín­ház, a pozsonyi Astorka, a nyitrai Andrej Bagar Színház, a martini Szlovák Nemzeti Felke­lés Színház és a kassai Kelet­szlovákiai Színház. A válogatásnál milyen szem­pontjaik voltak? Szerettük volna, ha minőségi, minden elemében érdekes elő­adásokat sikerül az európai me­zőnybe juttatni. Mindegyiknek nagyon eredeti és sajátos hoza­déka is van. Ugyanez mondható el a külföldről érkező előadá­sokról. Ezeket elsősorban olyan fiatal rendezők készítették, akik a saját országukban a most elő­retörő új irányzatokat képvise­lik. Nyitrán elsősorban a szín­házművészetben bekövetkező változásokat szeretnék prezen­tálni. Mi okozza, hogy a szlovák szakma egy része ennyire el­lenszenvvel viseltetik a feszti­vállal szemben? Ahogyan a társadalom egésze megosztott, ugyanúgy a színhá­zi szakma is felaprózódott. Mi­vel a teatrológus és kritikusi kö­zeg kormányhoz lojális része más-más nézetek nyomán kép­zeli el a színházművészetet és a fesztivált, gyakorlatilag a tole­rancia hiánya nyilvánul meg a távolmaradásukban. Szlovéniát a Slovensko Mladinsko Gledališče képviseli a fesztiválon. Marinka Štern és Natasa Barbara Gračner az Eduard Miler rendezte Leonce és Léna című Büchner-darabban. (Goran Bertók felvétele) Mennyiben jelent ez meg a DOSKY '97 szavazásában való részvételben? Ebben sem vettek részt, pedig ennek a játékosan komoly sza­vazásnak akkor van igazán ér­telme, ha a szakmai nézeteikben különböző kritikusok, teatroló­gusok szavazatai alapján alakul ki a végső sorrend. A távolmara­dásuk idén sem bizonyított mást, mint a toleranciahiányu­kat és a szakmai féltékenységü­ket. Az erdélyi szászok jeles napi szokásai címmel jelent meg Pozsony Ferenc monográfiája Csíkszeredán Példaértékű kezdeményezés LISZKA JÓZSEF Tudományosan megalapozott ténynek minősíthető, még ha a közvélemény az ellenkezőjét is hiszi, hogy az egyes népek népi kultúráiban több a közös vonás, mint az azokat egymástól elvá­lasztó nemzeti sajátosság. Éppen ezért óriási az előnyük azon nép­rajzkutatóknak, akik népek­nyelvek határterületein élve, megközelítően egyformán jól is­merve azok nyelvét, kultúráját végezhetik kutatásaikat. Ilyen térség többek között a mai Dél­Szlovákia, de ilyen a történeti Er­dély is. Nyilván ezeket is figyelembe vé­ve határozott úgy Pozsony Fe­renc, aki jelenleg a kolozsvári egyetemen néprajzot ad elő és egyben a Kriza János Néprajzi Társaságnak is elnöke, hogy a nyolcvanas évek elején elkezdje az erdélyi szászok kalendáris szokásainak a kutatását. A szak­irodalom áttekintése mellett el­sősorban az erdélyi szász (né­met) falvakban még megmaradt szász öregektől gyűjtött, illetve a fokozatosan közébük telepedett románoktól, valamint az évszá­zadok során velük szomszédság­ban élő magyaroktól is. Forrás­anyagának ez a többoldalúsága lehetővé tette számára, hogy a közelmúltban Csíkszeredán, Az erdélyi szászok jeles napi szoká­sai címen megjelent könyvében a lehető legtárgyilagosabb képet adja kutatásai tárgyáról. Az erdé­lyi szászok rövid településtörté­neti jellemzése után viszonylag tág teret szentel a szász társada­lom különféle intézményeinek, így többek között a szomszédság, a legény-, leány- és asszonyegy­letek leírásának. Teljes joggal foglalkozik a szerző a szóban­forgó jelenségek viszonylag ter­jedelmes interpretálásával, hi­szen ezek a továbbiakban részle­tesen bemutatásra kerülő jeles­napi szokások fő mozgatórugói­nak bizonyultak, s ismeretük nél­kül maguk a szokások, azok tar­tóssága sem lenne maradéktala­nul megérthető. Tudniillik ezek azok az intézményes formák, amelyek a legtöbb, közösségben zajló szokást évről-évre, évtized­ről-évtizedre fenntartották. A kö­tet gerincét az erdélyi szász jeles napi szokások leírása alkotja az óesztendő búcsúztatásával kezd­ve, a farsangi, húsvéti, valamint nyári és őszi ünnepek leírásán át, egész a karácsonyi ünnepkör be­mutatásával bezárólag. Összeg­zésképpen a szerző a szokások strukturalista-funkcionalista elemzésére is vállalkozik. A köte­tet bőséges irodalomjegyzék, va­lamint román és német nyelvű összefoglalás zárja. Fölmerülhet a kérdés: vajon mi­ért van arra szükség, hogy éppen egy magyar néprajzkutató kutas­sa, összegezze egy német nyelvű népcsoport népi kultúrájának bi­zonyos részleteit? Nos, a válasz egyszerű. Mivel a szóbanforgó mű szerzője a kötet tárgyát képe­ző német etnikai közösség nyelve mellett ismeri a román és a ma­gyar nyelvet is, a német kutatók­kal szemben óriási előnnyel fog­hatott munkába. Amint már emlí­tettem ugyanis, nemcsak a szá­szok körében végzett gyűjtőmun­kát, hanem a velük együtt élő ro­mánok és magyarok körében is. Ezáltal aztán egy sokkal teljesebb képet tudott nyújtani az általa fölvállalt tárgyról, mint azt egy egynyelvű kutató akár csak ál­modhatta volna. Azzal pedig, hogy kutatási eredményeit ma­gyarul adta közre, nagymérték­ben segítette a magyar (és nem csak a romániai magyar!) össze­hasonlító néprajzi kutatásokat. Talán jellemző, hogy az összeg­zésként közreadott szokáselem­zésben a szerző nem vállalkozik olyan kérdéseknek még csak a fölvetésére sem, hogy etnikailag (ha úgy tetszik: nemzetileg) mennyiben meghatározottak a bemutatott szokások. Nyilvánva­ló, hogy az effajta kérdések meg­válaszolásához még hosszú kuta­tói aprómunkákra lesz szükség. Turczel Lajos köszönete Turczel Lajos nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár 80. születésnapja alkalmából több ezer üdvözlő táviratot és leve­let kapott, amelyekre természetesen nem tud személyesen vá­laszolni. Ezért szerkesztőségünket kérte meg, hogy tolmácsol­juk őszinte köszönetét mindazoknak, akik jókívánságaikat fe­jezték ki neki. (sz. j) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nászéjszaka a titkos szalonban (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (9.30) MOZí POZSON Y HVIEZDA: Eltűnt világ (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Anakonda (am.) 15.15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; A csillagokat az égről (szlov.-cseh)) 16, 18.30, 20.30 George, a dzsungel királya (am.) 17, 20.30 KASS A ÚSMEV: Eltűnt világ (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUŽBA: Mikro­kozmosz (fr.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Emberrablás (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Fény (ausztr.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: Csak az őrültek sietnek (am.) 18, 20.30 GALÁNTA - MOZI: Evita (am.) 19.30 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Lariy Flynt, a provokátor (am.) 19 LÉVA - JUNI­OR: Lövések a Broadwayn (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Anakonda (am.) 19 A szülők egyhangúan Popély mellett állnak Bizonyítványügy Jelenet a Szlovák Nemzeti Szinház Viliam Klimáček rendezte De­mokraták című előadásából. Ján Gallovič és Kassai Csongor, akit a DOSKY '97 (az év színházi eseményei és személyiségei) játékosan komoly szavazásban a kritikusok Az évad felfedezettje kategóriában jelöltek. Az eredményt a nyitrai fesztivál első napjának estéjén hirde­tik ki. (Jana Nemčoková felvétele) Meddig lehet egy ilyen ellen­séges szakmai légkörben fesz­tivált szervezni? Erre roppant nehéz válaszolni, hiszen eddig is mérhetetlen egyéni erőfeszítések árán kiala­kult nagyszerű csapatmunka eredménye a fesztivál. Bár az idei műsorfüzet végén már ott látható a jövő évi fesztivál emb­lémája, nagyon nagy feladat lesz a megvalósítása, ha az ál­lam semmilyen módon nem tá­mogatja. Ha egyáltalán valaha lehetséges lesz az ilyen kérdések megnyug­tató tisztázása. Sőt, továbbme­gyek: szükség van-e az ilyen kér­dések minden körülmények kö­zött való feszegetésére? Éreden­dően persze valószínűleg etnika­ilag is meghatározottabbak vol­tak a népi kultúra (-ák) egyes je­lenségei, ám a néprajztudomány hagyományos kutatási módsze­reivel elérhető időszakban ezek az etnikus vonások bizony megle­hetősen összekuszálódtak. Az el­múlt évszázadokban lezajlott né­pességvándorlások, a különböző irányú asszimilációk, inter­etnikus kapcsolatok, modernizá­ciós árai ->latok, polgárosulás stb. hatására Közép-Európa népi kul­túrái erőteljesen egységesültek, így lehetséges aztán, hogy az ősi magyarnak vélt vágfarkasdi vagy helembai farsangi szokások- leg­főbb vonásaikban megegyeznek az ősi szlováknak tudott kisváradi (mellesleg morva eredetű) lakos­ság farsangi szokásaival, s vissza­köszönnek ránk a Pozsony Ferenc által leírt erdélyi szász farsangi szokások képében is. A könyv to­vábbi nagy hozadéka tehát éppen az, hogy ráirányítja a figyelmet azon jelenségekre is, amelyek né­pi kultúráinkat összekötik és nem elválasztják... (Pro-Print Könyvkiadó, Csíksze­reda, 1997) ÚJ SZÓ TUDÓSÍTÁS „Az 1996/97-es tanév végén át­vett kétnyelvű bizonyítványokat tekintjük egyedül alkotmányos­nak és törvényesnek, ezért azo­kat vissza nem adjuk semmilyen körülmények között, egynyelvű - kizárólag államnyelven kiállí­tott - bizonyítványt pedig to­vábbra sem vagyunk hajlandóak átvenni. Gyermekeinknek tuda tosan választottuk a magyar tan­nyelvű iskolát, amelyhez hozzá­tartoznak a kétnyelvű írásos do­kumentumok, így a kétnyelvű bi­zonyítványok is. Törvénytisztelő állampolgárként, de alkotmá­nyos jogaink teljes tudatában tá­mogatásunkról biztosítjuk dr. Popély Gyula igazgató urat igaz­ságos harcában, és mindent meg­teszünk azért, hogy az igazság, az alkotmányosság és a törvé­nyesség vele együtt győzzön Szlovákiában. Tudatában alkot­mányos jogainknak, a tanügyi hatóságok törvénysértő utasítá­sai ellenére is megmaradva tör­vénytisztelő állampolgárnak, az új - 1997/98-as - iskolai évben is jogot formálunk a kétnyelvű bi­zonyítványokra" tartalmazza többek között az a levél, amelyet tegnap délután adott át a Pozso­nyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola szülői szövetségének képviselete a Pozsonyi Kerületi Hivatal illeté­keseinek. Mint arról a múlt héten tudósítottunk, Ladislav Bičár, a hivatal elöljárója szeptember 18­án írásos megrovást küldött - sor­rendben immár a másodikat — Popély Gyula igazgatónak, ami­ért „a bizonyítványok kiadásának ügyében nem tartotta meg az ér­vényes előírásokat". Bičár utasí­tása szerint szeptember 25-ig be kellett volna vonni a kétnyelvű bi­zonyítványokat, és azokat egy­nyelvűekkel helyettesíteni. Áz elöljáró egyben büntetésből meg­vonta Popély személyi, és mini­málisra csökkentette igazgatói pódékát, s kilátásba helyezte, amennyiben nem tesz eleget az utasításnak, „a Munka törvény­könyve alapján" járnak el ellene. Popély Gyula volt az egyeden szlovákiai magyar gimnáziumi igazgató, aki kétnyelvű bizonyít­ványt adott ki a tavalyi tanévben. Tegnap Kovács Péter, a szenei magyar alapiskola igazgatója is megrovó levelet kapott - ugyan­csak másodszor - a Szenei Járási Hivatal elöljárójától. Mint Popély Gyula esetében, büntetésből tőle is megvonták a személyi és mini­malizálták az igazgatói pótlékot. Szeptember 5-én ajárási oktatási illetékesek ellenőrzést tartottak az iskolájában. A szenei járásban mindössze két teljes szervezettsé­gű magyar alapiskola működik. A másikban, Félen Lengyel Zsu­zsanna igazgatónő engedett az is­mételt hatósági nyomásnak, és a nyár folyamán átírta államnyel­vűre az év végén kiadott kétnyel­vű bizonyítványokat. -vk­A budapesti Lois Viktor & Tundra Voice holnap este 18.00 órakor a somorjai zsinagógában ad koncertet. A főszerepet természetesen ez­úttal is a szokatlan hangszerek, a bizarr „géppark" játssza majd. (Fotó: Prikler László)

Next

/
Thumbnails
Contents