Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-25 / 220. szám, csütörtök

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 25. Új vietnami államfő Hanoi. Az új vietnami nemzetgyűlés szerdán megválasztotta az államel­nököt és a parlament elnö­két-jelentették be hivata­losan Hanoiban. A Vietna­mi Szocialista Köztársaság államfője Tran Due Luong korábbi miniszterelnök-he­lyettes lett, házelnökké is­mét Nong Due Manh-t, a politikai bieottság tagját választották. Az államfői ' tisztségre a gazdasági re­formok támogatójaként jellemzett, 60 éves Tran Due Luong volt az egyetlen jelölt, miután az elnöki cím másik lehetséges váromá­nyosa, Doan Khue tábor­nok, nemzetvédelmi mi­niszter visszalépett. (MTIj Török tankok Észak-Irakban Isztambul. Több mint száz török harckocsi és katonai jármű hatolt be Észak-Irak­ba, ahol az év folyamán ko­rábban török katonák har­coltak a szakadár kurd lá­zadók ellen. Az előző négy napban számos katonai menetoszlop lépte át a ha­tárt. Májusban mintegy 10 ezer török katona hatolt be Irakba, hogy a Kurd Mun­káspárt (PKK) fegyveresei ellen harcoljon, akik délke­let-törökországi támadása­ikhoz támaszpontul hasz­nálják a térséget. A PKK 13 év óta harcol a török erők­kel a kurdok délkelet-tö­rökországi önrendelkezé­séért. Ezekben a harcok­ban eddig több mint 26 ezer ember vesztette éle­tét. (MTI) A Francia Cuayanán lévő kourou-i űrkutatási köz­pontból felbocsátották a 100. Ariane rakétát, amely sikeresen Föld körüli pályá­ra állította az Intelsat kon­zorcium telekommunikáci­ós műholdját. (MTI) Boszniai szerbek egyezsége Belgrád. Biljana Plavsic boszniai szerb elnök és Momcilo Krajisnik, a bosz­niai unió elnökségének szerb tagja tegnap Belgrád­ban egyezségre jutott a boszniai Szerb Köztársaság belső válságának megoldá­sáról. A két boszniai vezető arról állapodott meg, hogy parlmenti és elnökválasz­tással oldják meg a köztár­saság létét fenyegető, hosszú hónapok óta húzó­dó válságot. Plavsic szerint Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök hatalmas szere­pet játszott abban, hogy si­került megállapodást elér­ni. Plavsic Belgrádban ta­lálkozott Zorán Djindjic belgrádi főpolgármester­rel, az ellenzéki Demokra­ta Párt elnökével is, s a megbeszélést értékelve kö­zölte: egyetért Djindjiccsel abban, hogy a demokrácia kiépítése nélkül a szerb népnek nincs jövője. (MTI) Hetedszer indult útjára a magyar Médiahajó Hornnal a fedélzetén Brüsszel. December elejé­re lesz készen az a tanul­mány, amelyet a NATO a bővítési költségekről ké­szít -jelentette be Javier Solana főtitkár a szövetsé­gi ügyekkel foglalkozó Atlantic News szerint. Ak­korra dől el az is, hogyan változtassanak az egyes tagországok hozzájárulási arányain. MTI-HlR A NATO-ban mindeddig külön­böző tanulmányok láttak napvi­lágot arról, mibe kerülhet a ke­leti bővítés. A becslések néhány milliárdtól 100 milliárdon túlig terjednek. Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a tagország­ok saját becslései eltérő paramé­terekkel dolgoztak, és júliusig csak találgatni lehetett a meghí­vandók körét is. A szövetség is azért várt az alapos tanulmány elkészítésével, hogy tisztázód­jék, milyen országkörre kell ki­terjesztenie azt. Az amerikai ve­zetés a napokban válaszolt a bő­vítéssel foglalkozó észak-atlanti közgyűlési tanulmány kérdései­re. Ebben azt a már jól ismert, az amerikai kongresszusnak készí­tett jelentést veszi alapul, amely szerint 2009-ig az összköltség 27-35 milliárd dollár lesz. En­A becslések néhány milliárdtól 100 milli­árdon túlig terjednek. nek 40 százalékát kell a tagor­szágoknak fizetni, 60 százaléka a közös NATO-forrásokból ered. Az új belépők eszerint fe­jenként összesen 3-4,5 milliárd dollárt fizetnének az említett periódusban - tehát évi mintegy 350 millió dollárt. A NATO szakértői nemrégiben a három, tagságra meghívott or­A román Helsinki Bizottság az oktatási törvény módosításáról A kisebbségek érdekében MTI-ÖSSZEÁLLlTÁS Bukarest. Az Apador-CH (Hel­sinki Bizottság) nevű román em­berjogi szervezet legújabb elem­zésében leszögezi, hogy a ro­mán oktatási törvényt módosító kormányrendelet - amely jelen­leg éles nacionalista kampány célontja - megfelel a romániai helyzetnek és a nemzetközi nor­máknak. A Helsinki Bizottság rámutat, hogy a módosításokat tartalma­zó kormányzati aktus nem tesz mást, mint hogy visszaállítja a kisebbségek anyanyelvű oktatá­sára vonatkozó korábbi törvé­nyekben foglalt jogokat. Ezek megszüntetését 1990 után jog­gal rótták fel a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó személyek egy olyan rendszernek, amely elv­ben az emberi jogok védelmét tűzte ki céljául. Az emberi jogo­kat korlátozó korábbi szabályo­zások módosítása jogi kötele­zettsége Romániának, amely több erre vonatkozó nemzetközi megállapodás és norma, többek között az Európa Tanács 1201­es ajánlásának is aláírója, s a román-magyar alapszerződés révén az utóbbi is törvényerőre emelkedett - szögezi le az Apador-CH. A sürgősségi kor­mányrendelet elfogadása a ki­sebbségi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek fel­ső zónájába helyezné Romániát, megfelelne például a regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartájában foglalt előírások­nak. A nemzetközi normák azonban maguk is leszögezik, hogy olyan minimális előírások­ról van szó, amelyeket az egyes államok túlléphetnek, ha ezt belső helyzetük indokolja. Kü­lön foglalkozik a Helsinki Bi­zottság állásfoglalása a romá­nok történelmének és Románia földrajzának román nyelvű ok­tatására vonatkozó nacionalista követeléssel. Az az állítás, hogy e tárgyak kisebbségi anyanyelvű tanítása a román nyelv ellen irá­nyul, „olyan klisé, amely a ko­rábbi törvényhozások időszak­ára emlékeztet, amikor a nacio­nalista retorikáéit és az etniku­mok közötti gyűlöletre való uszításért az egész román társa­dalomnak fizetnie kellett az eu­rópai és euroatlanti szerveze­tekkel való kapcsolataiban." A román kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemze­ti Parasztpárt szenátusi csoport­ja tegnap Victor Ciorbea minisz­terelnök és a parasztpárti mi­niszterekjelenlétében megvitat­ta az oktatási törvény módosítá­sával kapcsolatban az RMDSZ­szel kialakult konfliktust és bi­zottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgya­lásokra. Az állami televízió hír­adása szerint az ülésen a minisz­terelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a (romániai) ma­gyar helyi hatóságok részéről. MTI-OSSZEFOGLALAS Budapest. Mintegy ezer utassal a fedélzetén tegnap hetedszer indult útjára a Médiahajó. Há­romévnyi kihagyás után ismét a fedélzetre lépett Horn Gyula, aki miniszterelnöki fórumot tar­tott. - Ha 2002-ig tovább tudjuk vinni a megkezdett ügyeket, ak­kor az ország talán évszázadok óta először kerülhet abba a hely­zetbe, hogy teljesítette amit vál­lalt - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Médiahajón tartott politikai fórumán, ame­lyen Kuncze Gábor belügymi­niszter, koalíciós miniszterel­nök-helyettes is részt vett. Horn Gyula közölte: csak februárban fog válaszolni arra a kérdésre, hogy egy újabb ciklusra is vállal­ná-e a miniszterelnöki megbíza­tást. Horn Gyula cáfolta, hogy a földkérdéssel kapcsolatos nép­szavazás negatívan befolyásol­hatja a NATO-csatlakozásról döntő referendumot. Elmondá­sa szerint ha legkisebb kétsége lenne ez ügyben, akkor vissza­lépne, mivel hazánk belépése a NATO-ba százszor fontosabb, mint a földügy. A kormányfő nem kívánta az ítélet hivatalos ismertetéséig kommentálni a hágai bíróság Dunával kapcsola­tos döntését. Megítélése szerint viszont olyan ítélet születik, amely a szlovák felet is érdekel­té teszi a megegyezésben. Horn Gyula egyébként a csütörtöki ítélethirdetés után konzultáció­ra hívja a parlamenti pártok ve­zetőit, és hétfőn az Országgyű­lésben napirend előtt szólal fel az ügyben. Arra a kérdésre, hogy lesz-e alapszerződés Kis-Jugoszláviával, azt vála­szolta: ez az ottani magyarság diszkriminációjának megszün­tetésétől és a daytoni megálla­podás végrehajtásától függ. Miután a Nora hurrikán a mexikói Kaliforniai-félsziget déli csúcsánál lévő turista paradicsomokat ostro­molta, továbbhaladt a part mentén a félsziget középső részén, és szerdára az Egyesült Államok délnyu­gati részéhez ért. A mexikói hatóságok hurrikánveszélyt jelentettek be a part 560 kilométeres szakaszán, és árvízveszélyre figyelmeztettek a lakosságot. Szerdán a forgószél szeme 600 kilométerre délre volt a félsziget középső részén lévő Eugenia-foktól. A pusztító szél észak-északnyugati irányban haladt órán­ként 16, kilométeres sebességgel. (ČTK/AP) December elejére kiderül, mennyibe kerül a NATO keleti irányú bővítése Évi 350 millió dollár Kínai-amerikai külügyminiszteri találkozó Forró drót létesül? szágban jártak, és a szövetség most ez alapján tanulmányozza a minimális katonai elvárások teljesítéséhez szükséges fejlesz­téseket. Az adatok egybegyúrá­sa október elején kezdődik, no­vember végére készül el a tanul­mány tervezete, és ez kerül a mi­niszterek asztalára december közepén. A finanszírozás kérdé­se napirenden van a három meghívott országgal folyó csat­lakozási tárgyalásokon is. A té­máról a magyar küldöttség ép­pen a következő fordulóban, ok­tóber 3-án tárgyal majd Brüsz­szelben. Somogyi Ferenc címze­tes államtitkár, a magyar kül­döttség vezetője mindazonáltal már előre közölte, hogy e fordu­ló után még aligha várhatók számadatok a belépés költség­hatásairól. Úgy vélte azonban, hogy a népszavazás idejére a magyar lakosság értelmezhető és megbízható információval fog rendelkezni a csatlakozás költségeinek nagyságrendjéről. MTI-TUDÓSlTÁS Washington. Csien Csi-csen kí­nai külügyminiszter megítélése szerint Csiang Cö-min államfő helyzetének megerősödése a kö­zelmúltban tartott pekingi párt­kongresszuson elő fogja segíteni, hogy sikeres csúcstalálkozót bo­nyolítson le Bili Clinton elnökkel. A kínai diplomácia vezetője azon az eszmecserén fejtette ki véle­ményét, amelyet New Yorkban tartott amerikai kollégájával, Madeleine Albrighttal. A találko­zón a kínai vezető október végén esedékes amerikai útjának előké­szítéséről tárgyaltak. Csien Csi­csen megjegyezte, hogy a „Taj­vanra fordított túlzott amerikai figyelem" úgyszintén fontos ele­me a két ország viszonyának. Csiang Cö-min személyében nyolc év elteltével először keresi fel kínai elnök az Egyesült Álla­mokat. Kiszivárogtatások szerint a külügyminiszteri találkozón megvitatták egy korszerű, köz­vetlen kommunikációs kapcsolat - „forró drót" - létrehozásának a lehetőségét is a két elnöki hivatal között. Jelenleg a csúcsszintű érintkezések zöme levélben zaj­lik. Az eszmecserén mindkét részről úgy értékelték, hogy vala­mennyi megvitatott területen előre tudtak lépni, és jó esély van a washingtoni csúcstalálkozó si­keres megrendezésére. Amerikai forrásokból azt sem zárták ki, hogy a Kína a látogatás kedvező légkörének biztosítása érdeké­ben esetleg fontolóra veszi a két legismertett kínai ellenzéki poli­tikus „egészségügyi okok" miatt történő szabadon bocsátását is. Jelcin orosz elnök a felsőházban beszédet tartott Gazdasági amnesztia MTI-TUDÓSlTÁS Moszkva. Kíméletlen harcot hir­detett a korrupció és a hatalom­ra törekvő bűnözés ellen Borisz Jelcin orosz elnök, ugyanakkor azt kezdeményezte, hogy a kül­földre menekített orosz tőkének hirdessenek „gazdasági amnesz­tiát", 10-15 százalékos egyszeri adó megfizetéséért cserébe. Jel­cin kizárta, hogy Oroszország­ban alkotmányellenes hatalom­átvétel történhet. Úgy vélte, hogy az ellenzék által szervezett „őszi offenzíva" kudarcra van ítélve, mert a nép nem támogatja azt és az orosz ellenzéknek nincs kialakult politikája. Az orosz gazdaság fejlődésében mérföld­kő lesz az 1998-as esztendő, amely Jelcin szerint a növekedés éve lesz. Az orosz felsőház szer­dán elfogadta a módosított egy­házi törvényt. Az alsóház viszont - az elnöki vétót leküzdve - mi­nősített többséggel megszavazta a földkódexet, amely az állami tulajdonnak biztosít elsőbbsé­get, kizárva a termőföld adásvé­telét. Jelcin szóvivője jelezte, hogy megpróbálják más alkot­mányos módon megakadályozni a földkódex életbe lépését. Václav Havel cseh köztársasági elnök közel-keleti útjának újabb ál­lomásaként felkereste Betlehemet, ahol találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents