Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-25 / 220. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 25. Kultúra ­oktatás 3 A Nap kel 06.44 - nyugszik 18.42 órakor. A Hold kel 00.29 - nyugszik 15.39 órakor. A Duhďvízállása: Pozsony: 280, árad; Medve: 85, árad; Komárom: 130, árad; Párkány: 60, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Az uralkodó időjárási viszo­nyok elsősor­ban Kelet-Szlo­vákiában fejte­nek ki negatív hatást, főleg a reumás betegek­re; ízületi fájdalmak léphetnek fel, és a korábbi sérülések, töré­sek helye is sajoghat. A keringé­si zavarokkal, magas vérnyo­mással bajlódóknak is fel kell készülniük a kiújuló egészségi problémákra. Az ország más te­rületein viszont nem kell nega­tív hatásra számítani, növekszik a fizikai és szellemi teljesítőké­pesség, és javul az összpontosító készség. NYITRA Június vége helyett csak a jövő év decemberében mutatja be a nyitrai Andrej Bagar Színház a Hegedűs a háztetőn című musi­calt. A prágai AN művészeti ügy­nökség kérésére halasztották el a bemutatót, mert az idén Jozef Bednárik náluk rendezi a Nine (Kilenc) című rockoperát Fellini Nyolc és fél című filmje nyomán, és ők már mindent júniusra idő­zítettek. Minderről František Ja­vorský, a nyitrai színház igazga­tója tájékoztatott. „Mi viszont Bednárikról nem akartunk le­mondani, mert az ő személye már magában garantálja a si­kert" - hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a tervek szerint két szereposztásban tanulják be a darabot, az egyikben a társulat mostani tagjai, a másikban pedig a nyitrai színházból elszerződött híres színészek, mint például Ján Galovič, Maroš Kramár vagy Marta Moravčíková szerepelnek. A szereposztásról csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a te­jesember szerepét már biztosan elvállalta Marián Slovák, és őt nem is alternálják. „Azt szeret­ném, ha a nyitrai hegedűs telje­sen egyedi lenne, és minden be­folyástól mentes, ezért megtil­tottam a társulat tagjainak, hogy megnézzék akár a filmet, akár magát a darabot valamelyik más színházban. Szerencsére Szlo­vákiában most nem is játsszák" ­tette hozzá František Javorský. A kulisszák mögött megtudtuk, hogy a színészek a tilalom elle­nére novemberben „magánki­rándulást" szerveznek Buda­pestre, hogy a Madách Színház­ban megnézzék a Hegedűs a háztetőnt Huszti Péterrel a cím­szerepben. „Meggyőződésem, hogy a magyaroktól csak tanul­hatunk, hiszen a zenés színját­szásban évtizedekkel előttünk járnak" - jegyezte meg az egyik színész, aki a kirándulás főszer­vezője is egyben, (vrabec) ELŐREJELZÉS Jobbára napos idő, csak he­lyenként nö­vekszik meg a felhőzet, szá­mottevő csapa­dék nem valószínű. A hőmérséklet 14 és 18 fok kö­zött várható. Változó irányú, gyenge szél. Pénteken és szombaton nem áll be jelentős változás időjárá­sunkban, enyhén borult vagy derűs időre számíthatunk, a hő­mérséklet éjszaka 2 és 6, nap­közben 14 és 18 fok között ala­kul, csúcsértéke délnyugaton el­érheti a 20 fokot. A reggeli órák­ban ködképződés várható. Tamási Áronra emlékeztek A múlt hét végén a honti régió településeinek: Ipolyság, Pa­lást, Felsőszemeréd, Egeg, Ipolyszakállos, Pásztó, Lontó, Fel­sőtúr, Ipolyfödémes, Ipolyhídvég, Ipolynagyfalu, Ipolynyék, Ipolybalog, Inám, Nagycsalomja, Ipolyvisk, valamint az Ipoly magyarországi oldalán lévő Kemence, Bernecebaráti, Vámos­mikola, Percsény községek polgármesterei részt vettek az er­délyi Farkaslakán Tamási Áron születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Útban hazafelé koszorút helyeztek el Mátyás király kolozsvári szobránál is. (m. 1.) NYITRAIVÁNKA Sertéspestis: kétmilliós kár Tegnap fejezték be a Nyitraivánkai Mezőgazdasági Szövet­kezetben a sertéspestis okozta károk felmérését. A szövetke­zet köröskényi disznófarmján hétszáz állatot kellett a múlt héten levágni, a kár meghaladja a kétmillió koronát. Mivel elpusztult az összes anyaállat is, a szövetkezet vezetősége azt fontolgatja, hogy a karantén után sem újítja fel a tenyé­szetet. (vm) CSALLÓKÖZ A térség fejlesztése Három magyarországi településen, Tatán, Tarjánon és Tatabá­nyán rendezi meg konferenciáját a Határon Túli Magyarok Hi­vatala 1997. szeptember 28-30-án. A tanácskozáson főleg a település- és gazdaságfejlesztésről lesz szó. A találkozóra több csallóközi polgármestert is meghívtak, -mz­NAGYUDVARNOK Csinálták a rodeót Az igazi westernhagyományokkal ellentétben nemcsak lóval térhettek be a látogatók a nagyudvarnoki rodeóbajnokságra. Az ország rodeolovasainak élmezőnye mérkőzött több izgal­mas versenyszámban. Mindenki élőben láthatta gyermekkora cowboyfilmjeinek kalandos jeleneteit, és kedve, valamint pénz­tárcája szerint maga is személyesen átélhette őket egy lovaglás erejéig. Számos drukkolója akadt a kisfaludi Horváth Józsefnek és a tőkési Bíró Jánosnak, akik később a borjúfogásban győze­delmeskedtek. -mz­POZSONY Rablótámadás Kedden reggel 5 órakor a Gwerková utcában ketten megtá­madták M. M. helybeli lakost. A 21 éves áldozat fejéhez egy pisztolyt nyomtak, beültették Peugeot márkájú kocsijukba, majd egy közeli erdőbe hajtottak vele. Ott elvettek tőle két aranyláncot, mintegy 30 ezer korona értékben. Azonnal kiad­ták a tettesek ellen a körözést, és el is fogták őket a 22 éves T. Š és a 18 éves B. K. személyében. Mindketten pozsonyiak. IPOLYSÁG A világhírű szopránénekesnőnek, Edita Gruberovának Pozsony főpolgármestere, Peter Kresánek adta át az oklevelet arról, hogy főváros díszpolgárává választották. Felvételünkön: a mű­vésznő beírja nevét a város emlékkönyvébe. (Foto: TA SR) Szombaton népszavazáson döntenek arról, hogy milyen irányt vegyen a fejlődés Bősön KIJEV 1 6 A haladás útja: városiasodás A Hegedűs a nyitrai színházban Szombaton reggel héttől este tízig négy szávazóhe­lyiségben dönthetnek a bősiek arról, város le­gyen-e a falujukból. Vajon milyen a hangulat egy-két nappal a szavazás előtt, mekkora az esély a városi­asodásra? Erre kerestünk választ a helyszínen. GAÁL LÁSZLÓ „A magyaroktól csak tanulhatunk, a zenés színjátszásban évtizedekkel előttünk járnak" VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS IDÖ, ÁTMENETI FELHŐSÖDÉS, 14-18 FOK Fenes Iván polgármester úgy vé­li, volt értelme a múlt heti falu­gyűlésnek, azóta gyakoribb be­szédtéma a faluban a várossá válás kérdése. Vannak, akiket nem sikerült meggyőzni, mert el sem jöttek a gyűlésre, de a pol­gármester úgy véli, hogy a több­ség a haladás, a városiasodás mellett teszi le a voksát. Egyéb­ként a falugyűlés óta is több olyan dolog van alakulóban, amelyek kimondottan a városia­sodás felé mutatnak. Ilyen pél­dául az az egyezség, mely sze­rint a Jednotának a rendőrség épületével szembeni, évek óta bezárt bevásárlóközpontját fel­újítják, és legkésőbb december­re egy szupermarketet nyitnak ott meg. A másik: amennyiben sikerül megegyezni a Szlovák Postával, akkor a postahivatalt a jelenlegi kis épületből a Jednota mostani élelmiszerüzletének az épületébe költöztetnék, így már a városi posta követelményei­nek is mégfelelne. Egy faluban mindig is meghatá­rozó egyéniség volt a tanító. Ezért is voltam kíváncsi Bodó Ilonának, a helyi magyar alapis­kola igazgatójának a vélemé­nyére. Az iskolának több mint félezer tanulója van, és már most is központinak szápiít, hi­szen a közeli Bodakról, Doborgazról és Vajkáról is jár­nak ide. Van a falunak egy má­sik, szlovák iskolája is, ahová mintegy másfél száz gyerek jár. A már említett falugyűlésen az a kérdés is elhangzott, hogy ha Bős város lesz, akkor talán szlo­vákul kell-e majd beszélni. Már akkor is megválaszolták: csak a A falugyűlésen telt ház volt, azóta gyakoribb téma a faluban a varossá válás. (Somogyi Tibor felvétele) szülőkön múlik, milyen iskolába íratják gyerekeiket, milyen nyel­vű állampolgárokat akarnak be­lőlük nevelni. - Mi mindent el­követünk, hogy hozzánk írassák a gyerekeket - biztosít az igaz­gatónő. - Sok esetben olyan em­berek adják szlovákba a gyere­küket, akik maguk is képtelenek voltak megtanulni a nyelvet, és félnek, hogy a gyerek is ilyen helyzetbe kerül. De van, aki an­nak ellenére, hogy a gyereke ki­járta a szlovák iskolát, nincs megelégedve a szlováktudásá­val. Ezzel szemben mi a tanterv adta minden lehetőséget kihasz­nálunk arra, hogy hatékonyan tanítsuk a szlovák nyelvet. Az idegen nyelveket is bővített óra­számban tanítjuk. Az igazgatónő elpanaszolja, hogy „telt ház" van az iskolában, a szaktantermekben is osztályo­kat kénytelenek elhelyezni, mert kevés a helyiség. Hogy az oktatást jó szinten tudják tarta­ni, azt a szülők és a községi hiva­talok segítségének köszönhetik; a járási hivataltól minimális anyagi támogatást kapnak. De van rá remény, hogy ha Bős vá­ros lesz, akkor az állami támo­gatás is növekszik, s abból az is­kolának is több juthat. Bodó Ilo­na elárulja egy dédelgetett vá­gyát, amely beleillik a városiaso­dási folyamatba: - Ha város le­szünk, talán sikerül egy nyolc­osztályos gimnáziumot létesíte­ni az alapiskola mellett. Végző­seink fele már tavaly is érettsé­givel végződő szakközépiskolá­ba jelentkezett, tehát biztosan lenne elég érdeklődő a gimnázi­um iránt, ráadásul a környező falvak tanulóinak is közelebb lenne a mi iskolánk, mint a dunaszerdahelyi középiskolák. Sebők István, az Afix Centrum üzletközpont tulajdonosa a vál­lalkozó szemszögéből néz a vá­rosiasodásra: - A faluban elég sok a vállalkozó, de az a hiba, hogy eléggé egyrétűek a vállal­kozások. Sok az élelmiszerüzlet, a vendéglő, ugyanakkor hiá­nyoznak az iparcikkek. Bízom benne, hogy ez is kialakul. Bős várossá válása nagy lökést adna a vállalkozóknak. Sokuknak ki­terjedt kapcsolatai vannak mind belföldi, mind külföldi partne­rekkel, s meggyőződésem: ha város leszünk, külföldi partne­reink is szívesebben fektetnek majd be itteni vállalkozásokba. Valószínűleg fellendülne a turis­taforgalom is, ami szintén az itt élőket gyarapítaná. De nem csak pozitív vélemény­nyel találkoztam. Lelkes Árpád üzlettulajdonos például úgy vé­lekedik, Bős infrastruktúrája még nem elég fejlett ahhoz, hogy város legyen, s kérdésemre a városi illemhely hiányát emlí­tette. Érvelésemet, hogy az épü­lő piacközpontban már lesz ilyen létesítmény, azzal utasítot­ta el, hogy az eléggé kiesik a központból. Üzletesként viszont elismerte: ha Bős város lesz, az valószínűleg a bolt forgalmát is növeli majd. Egy magát megne­vezni nem akaró fiatal lány sze­rint sem érett még Bős a városi rangra. Ő a postát említette, amely olyan kicsi, hogy azt nem tudja elképzelni városi postá­nak. Alighanem a polgármesternek van igaza, amikor azt állítja, hogy a haladás elképzelhetetlen a városiasodás nélkül. És ki ne akarná, hogy a faluja fejlődjön?

Next

/
Thumbnails
Contents