Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-20 / 216. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 20. VENDÉGKOMMENTÁR Közös rögeszmék Az olyan politikusoknak, mint a most Szlovákiában já­ró Jean-Marie Le Pen, továb­bá Csurka István vagy Ján Slota legalább két közös rög­eszméjük van. Az egyik össze­köti őket. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke erről így nyilatko­zott: „Közösen el­vetettük a.határok nélküli, föderális Európa gondola­tát. Mindannyian elfajzott gondolat­nak minősítjük ezt az elképzelést." Sokkal inkább ezt a vélekedést jelle­mezhetjük így, hi­szen olyan elnök szájából hangzott el, akinek a pártja olyan kormány­programra szavazott, amely leszögezte, hogy Szlovákia is ennek az elfajzott közösség­nek a tagja kíván lenni. A má­sik közös rögeszméjüket An­na Malíková alelnök úgy jelle­mezte, hogy „az egész nemze­ti program pozitív". Ez a meg­győződés csak abban az eset­ben köti össze a nacionalistá­kat, ha távol élnek egymástól. Ha egymáshoz közel tevé­kenykednek, akkor ugyanez a rögeszme összeugrasztja őket. A szerb és a horvát „hazaffyas" pártok például si­mán elmehetnek közösen Le Pen Nemzeti Frontjának a kongresszusára, de egymáséira már nem. Avagy mégis, de csak egyetlen­egyszer... Ugyanígy Ján Slota gond nélkül fogadhatja Zsol­nán Le Pent, de Csurkát már nem tudná, holott mindhár­Marián Leško muk programja ugyanarra a doktrínára épül: ez pedig a nemzeti eszme felsőbbrendű­sége minden más értékkel szemben. Ha ez a kificamult szemlélet az állampolitika rangjára emelkedik, akkor a konfliktusok és végső soron a háborúk doktrí­nájává változik. Miként részben itt és most Szlováki­ában, ahol a kor­mányfő elképesz­tően elnéző kor­mánykoalíciós partnerével szem­ben. Kormány­program ide, kor­mányprogram oda, Ján Slota azt csinál, amit akar. Dicséri Tisót, aki szerinte „a nemzetet védte a bolsevikok és a liberálisok el­len", majd kijelentette: „Elíté­lem, hogy innen elhurcoltak 67 ezer zsidót, de ezért nem köpködhetek az államra." És simán átsiklik afölött, hogy annak az államnak a legfel­sőbb vezetői faji okokból ül­dözték polgáraikat. Mi több, dicséri is azt az államot, amely szerinte megelőzte az európai fejlődést... Néhány napja Pozsonyban a kor­mányfő állítólag az egyik leg­nagyobb zsidó világszervezet képviselői előtt elnézést kért mindazért, ami a zsidó közös­séget nyugtalanítaná. Vajon bocsánatot kért koalíciós partnerének a ténykedéséért is? A szerző a Sme munkatársa. JEGYZET ÍJ Öngyulladás... 99 HOI.OP ZSOLT Pénteken hajnalban olyan dolog történt Szlovákiában, ami­lyen még soha: felgyújtották egy újságíró autóját. Nem egy kis firkász, nem egy kormánybarát tollforgató kocsiját, hanem azét a Peter Tóthét, aki már több mint két éve, ifj- Kováč elrab­lása és Remiáš meggyilkolása óta a titkosszolgálattal foglalko­zik, bizonyítékokat gyűjtöget gyanús üzelmekről. Ó a titkos­szolgálat, a titkosszolgálat pedig az ő nyomában, szorosan egymás mögött. Tóth talán már fejből tudja a SZISZ összes szolgálati kocsijának rendszámát, gyanítja, hogy telefonját is lehallgatják. Egy éve történhetett, hogy nemcsak szóban, ha­nem tettlegesen is tudtára adták: jobban teszi, ha abbahagyja a szimatolást, alig egy hónapja pedig élő macskát szegeztek la­kásajtajának küszöbére. Mindezek ellenére Tóth nem gyulladt be; egy bulldog szívósságával kutat, és közli folyamatosan in­formációit, mert meggyőződése szerint már csak a nyilvános­ság védheti meg, és az, hogy ha valami történne vele, nyilván­való lenne, kinek állt az útjában. Tegnap már a lángoló gépko­csinál világos volt, hogy nem véletlenről, balesetről, hanem szándékos gyújtogatásról van szó: a helyszínen gyújtószerke­zet darabjait fedezték fel. „Kinek állt ez érdekében?" - vetik fel legelső kérdésként a nyomozók a bűncselekmények felderíté­sekor. A felsorolás hosszúra sikeredne, ha belefognánk, a he­lyes megoldást, mint már oly sokszor, valószínűleg most is a Slovenská republika fogja nyújtani, már korántsem eredeti, de még használható rögeszméjével: az ellenzék már ilyen eszkö­zökhöz folyamodik, hogy diszkreditálja a kormányt, és az „ön­elrablás", „önverés" és „önfelrobbantás" szakkifejezéshez ha­marosan újabb terminus technicus társulhat: az „öngyulladás". Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova .sk/ Felajánlom szolgálataimat, mert állítólag az ellenzék nem tud találni erős koalíciós vezért! (Gossányi Péter karikatúrája) A lengyelországi parlamenti választások tétjéről és a koalíciós esélyekről Jobbra át, vagy marad a baloldali hatalom? TALLÓZÓ LIDOVÉ NOVINY „Megkondult a szlovák-magyar kapcsolatok lélekharangja" - ír­ja Pozsony és Budapest vitáját elemezve a cseh napilap, és úgy vélekedik: nincs esély arra, hogy a jövő évi szlovákiai vá­lasztásokig változás álljon be a két ország viszonyában. A szlo­vák jegyzék szerint Buda­pestnek lépéseket kell tennie a bizalom felújítása érdekében. A jegyzék egyben üzenet is, hogy Horn Gyula győri kilencpontos emlékeztetője miatt a megegye­zés „szóba sem jöhet". A lap sze­rint a szlovák jegyzék érvei „elemzésre sem méltóak", és azért meg kell jegyezni, hogy Hom volt az, aki „partizán mód­jára" hallgatott Vladimír Mečiar lakosságcserével kapcsolatos ja­vaslatáról. GLOSSZA A holnapi lengyelországi választásoknak ugyanaz a legnagyobb tétje, mint ami jó fél év múlva a magyar­országi voksolásnak lesz. ĽUBOŠ PALATA Ez pedig az, hogy a négy éwel ezelőtt demokratikusan megvá­lasztott volt kommunisták első­sorban gazdasági sikereik ered­ményeként meg tudják-e őrizni azt a jogukat, hogy tovább kor­mányozzák az országot. A fel­mérések hónapok óta szoros eredményt jósolnak. A poszt­kommunista Demokratikus Bal­oldal Szövetségének (SLD) és az újonnan alakult jobboldali koa­líciónak, a Szolidaritás Válasz­tási Akciónak (AWS) egyaránt arra van esélye, hogy körülbelül huszonöt-harminc százalékos támogatottságot szerezzen. Annyi már most nyilvánvaló, hogy a jobboldal - amely az el­múlt négy esztendőben nem voltjelen a szejmben - minden­képpen visszatér a lengyel par­lamentbe, s ez önmagában is hatalmas változást jelent Len­... ez önmagában is ha­talmas változást jelent Lengyelországban. gyelországban. A legnagyobb kérdés az, hogy a két meghatá­rozó tömörülés közül melyik tud majd kormányt alakítani. Az öt­százalékos parlamenti küszö­bön minden valószínűség sze­rint simán átjut a liberális Sza­badság Unió (UW) és a mostani posztkommunista kormány ed­digi partnere, a Lengyel Néppárt (PSL), amelyet leginkább popu­lista parasztpártként jellemez­hetünk. A két párt - legalábbis OLVASÓI LEVELEK Gondolatok a kerekezésről A szetei Vajda Andrásnak igaza van abban, hogy kerekezni jó és hasznos. Azért kerékpározom, mert nincs autóm, és azért me­gyek vagy futok naponta is a buszra. Hivatalos ügyek intézé­sekor minden energiámat fel­emészti az eljutás. Amúgy sem vagyok ékes jelenség, hát még csapzottan! Beállítok az irodába, amitől még jobban kiver a víz, és aztán meggyőznek, hogy ők va­lakik, én pedig egy nagy nulla vagyok. Utána lógó orral kullog­vezetőinek a nyilatkozatai alap­ján - belépne a baloldali és a jobboldali koalíciós kormányba is. Csak a jobboldallal hajlandó viszont szövetkezni a Lengyel­ország Megújhodásáért Mozga­lom (ROP), amely nacionalista, és kemény antikommunista retorikájával tűnik ki. Nyitott kérdés az is, hogy a baloldallal szimpatizáló posztszolidaritási párt, a Munkaunió (UP) és a nemrég alakult nyugdíjaspárt (KPRIR) - amelyet az SLD fiók­pártjának tartanak - átjut-e a parlamenti küszöbön. Ha igen, akkor a többségi kormány meg­alakításához legalább három partnerre lesz szükség, s ez megnehezítheti a voksolások utáni alkudozásokat. A poszt­kommunista kormánynak ­múltbeli gyökerei miatt adódó morális gátjai ellenére - mérsé­kelt esélye van az újabb válasz­tási győzelemre. Az évi öt száza­lék körüli gazdasági növekedés kimagasló eredmény. Jelentős mértékben emelkedett az élet­színvonal és csökkent a munka­nélküliség Lengyelországban. A mai varsói kormány sikerei közé tartozik az is, hogy az ország az első körben kerülhet be a NATO-ba és az Európai Unióba. A figyelemre méltó eredmények fényében a jobboldali koalíció képtelen meggyőző al­ternatívával előrukkolni. Prog­ramjuk lényege a posztkommu­nista kormány személyi politi­kájának a bírálata. Ez a kritika jórészt jogos, mert a hatalom négy éwel ezelőtt az állami, il­letve az állami többségi tulaj­donban levő vállalatok és az el­lenőrző bizottságok élére több­nyire saját embereit ültette.Gazdasági téren ugyan­azt kínálják, mint a baloldaliak: a magánosítás folytatását és a szabadpiaci versenyhelyzet hatok vissza nyekergő biciklim­hez, hogy folytassam a „sporto­lást". Aztán, ha elhúz mellettem egy BMW-s suhanc, az csak olaj a tűzre. Tévedés ne essék: nem a márkás kocsit irigylem a fiútól, hanem a mozgás szabadságát, lehetőségét. Belekóstoltam már a Vajda András-féle kerékpáro­zásba is. Egyszer elhatároztam, hogy elpedálozok egy mintegy 10 km-re lakó ismerősömhöz. Forró nyári nap volt, és csodák csodája, csak kissé lett nyirkos a homlokom. Senki sem sürgetett, mégsem tekertem valami lassan. Ismerősöm megörült nekem, tán egy órát tölthettem nála, majd ugyanolyan „szárazon" hazate­kertem. Levertségnek vagy fá­megteremtését. Paradox módon a jobboldaliak nagyobb hang­súlyt helyeznek a szociális gon­dok enyhítésére, mint a jelenle­gi baloldali kormány, és prog­ramjukban ugyancsak kiemelt helyen szerepel a szakszerveze­tek tényleges függetlenségének a megteremtése, az állami befo­lyás teljes megszüntetése. En­nek a látszólag logikátlan balol­dali szempontnak az a magyará­zata, hogy hivatalosan kinyilvá­nított kereszténydemokrata ér­tékrendje ellenére az AWS szim­patizánsainak jelentős része a Szolidaritás szakszervezeti ... nem túl népszerű próbálkozás még Len­gyelországban sem. mozgalomhoz kötődik. A koalí­ció jobboldalisága elsősorban abban nyilvánul meg, hogy szorgalmazza a katolikus egy­ház nagyobb társadalmi szerep­vállalását, és követeli a magzat­elhajtás megtiltását, amely nem túl népszerű próbálkozás még Lengyelországban sem. Mind­ezek tudatában sem mer senki sem jósolni, még most, közvet­lenül a választások előtt sem. Az nyilvánvaló, hogy ha az AWS a parlamenten kívüli politizálásá­ból azonnal kormányzati sze­rephez jut, akkor Lengyelor­szágban nagy változások várha­tók, de jelentős részük ellent­mondásos is lehet. Mindeneset­re a további lengyelországi ki­bontakozás kérdéskörében rövi­desen valamivel tisztábban lá­tunk majd. A szerző a Mladá fronta Dnes külpolitikai rovatának a veze­tője. Kérésünkre Varsóból küldte a fenti elemzést. radtságnak nyoma sem volt. Ha ismerősöm hűvösen fogadott volna, talán verejtékes lett volna a visszaút. Mi minden múlik a lelkiállapoton! Tanulság: kerék­pározni jó, de csak a biciklizés kedvéért, nem pedig kényszer­ből! Futó Ferenc Komárom Nem elszólás A miniszterelnök a minap a la­kosságcsere gondolatával ka­cérkodott. Majd miután a de­mokratikus világ felháborodott az ötleten, ő is felháborodott. Mečiar azt állítja, hogy ő csu­pán a személyi jogokat akarja Találkozó nyet! KERTÉSZ GÁBOR Ma kellett volna találkoznia Zdenka Kramplová szlovák és Kovács László magyar külügy­miniszternek Budapesten, hogy megbeszéljen néhány olyan ap­róbb ügyes-bajos kérdést, amely gátolja a két szomszédos ország baráti viszonyának további erő­södését - és soha másként... Ez a viszony egyébként jó, sőt mond­hatni, katasztrofális, ami baráti­ban ritka, és tudjuk, mert mond­ták az illetékesek, hogy ha a két fél képviselői leülnek tárgyalni egymással, akkor gond egy szál se. Szerdától viszont már nem ülnek le - állva meg valószínű­leg fárasztó volna a barátivi­szony-ápolás -, mert a szlovák fél felháborodott, és jegyzéket nyújtott át, amelyben éles han­gú. A külügy csúnya, Szlovákia­ellenes kampánykodással vádol­ja Magyarországot - barátilag. Leszögezi, hogy miniszterelnö­ke nem mondott semmiféle nagy barnaságot a szlovákiai magyarság kollektív kiköltözte­téséről; egyenként vagy csalá­dostól meg mindenki oda megy, ahová akar. És háborog, amiért magyarországi politikusok ki­sebbségi komplexust emleget­nek a szlovák kormánnyal kap­csolatban - barátilag. Bevallom, ezen én is háborgok rendesen, mert ez nem kisebbségi komple­xus, hanem nagyzási hóbort, s az legalább olyan veszélyes és nehezen gyógyítható. Jegyzék van tehát, találkozó meg nyet. Ritkán vagyok diplomata, és a családunkban sem forog fenn ilyesmi, így nem tudom a tilta­kozó - éles hangú - jegyzék után mi a következő lépés. Mit nyúj­tanak át legközelebb? Plüssma­cit, matrjoskát? Ultimátumot netán? Hamarosan okosabbak leszünk, hiszen Mečiar tettestár­sa, Slota a napokban látja ven­dégül nemzeti kebelbarátját, Jean-Marie-t. Aki Le... Van még mit tanulni tőle? bővíteni, de a sajtó félremagya­rázza szavait. Mielőtt hinnénk neki, figyeljük meg, hogyan em­lékezik vissza Mečiar egyik 1992-ben elhangzott kijelenté­sére Fedor Gál, az NYEE volt ve­zéralakja: „Milan Šútovec, a szövetségi parlament egykori alelnöke mondta nekem, hogy amikor Václav Havel az iránt ér­deklődött, hogyan szándékozik Mečiar megoldani a magyar­kérdést, Szlovákia miniszterel­nöke katonásan így válaszolt: egészen Budapestig kergetném őket, de bizonyára elismeri, el­nök úr, hogy ez nem lenne a legcélravezetőbb. Pelle István Bátorkeszi

Next

/
Thumbnails
Contents