Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)
1997-09-20 / 216. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 20. VENDÉGKOMMENTÁR Közös rögeszmék Az olyan politikusoknak, mint a most Szlovákiában járó Jean-Marie Le Pen, továbbá Csurka István vagy Ján Slota legalább két közös rögeszméjük van. Az egyik összeköti őket. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke erről így nyilatkozott: „Közösen elvetettük a.határok nélküli, föderális Európa gondolatát. Mindannyian elfajzott gondolatnak minősítjük ezt az elképzelést." Sokkal inkább ezt a vélekedést jellemezhetjük így, hiszen olyan elnök szájából hangzott el, akinek a pártja olyan kormányprogramra szavazott, amely leszögezte, hogy Szlovákia is ennek az elfajzott közösségnek a tagja kíván lenni. A másik közös rögeszméjüket Anna Malíková alelnök úgy jellemezte, hogy „az egész nemzeti program pozitív". Ez a meggyőződés csak abban az esetben köti össze a nacionalistákat, ha távol élnek egymástól. Ha egymáshoz közel tevékenykednek, akkor ugyanez a rögeszme összeugrasztja őket. A szerb és a horvát „hazaffyas" pártok például simán elmehetnek közösen Le Pen Nemzeti Frontjának a kongresszusára, de egymáséira már nem. Avagy mégis, de csak egyetlenegyszer... Ugyanígy Ján Slota gond nélkül fogadhatja Zsolnán Le Pent, de Csurkát már nem tudná, holott mindhárMarián Leško muk programja ugyanarra a doktrínára épül: ez pedig a nemzeti eszme felsőbbrendűsége minden más értékkel szemben. Ha ez a kificamult szemlélet az állampolitika rangjára emelkedik, akkor a konfliktusok és végső soron a háborúk doktrínájává változik. Miként részben itt és most Szlovákiában, ahol a kormányfő elképesztően elnéző kormánykoalíciós partnerével szemben. Kormányprogram ide, kormányprogram oda, Ján Slota azt csinál, amit akar. Dicséri Tisót, aki szerinte „a nemzetet védte a bolsevikok és a liberálisok ellen", majd kijelentette: „Elítélem, hogy innen elhurcoltak 67 ezer zsidót, de ezért nem köpködhetek az államra." És simán átsiklik afölött, hogy annak az államnak a legfelsőbb vezetői faji okokból üldözték polgáraikat. Mi több, dicséri is azt az államot, amely szerinte megelőzte az európai fejlődést... Néhány napja Pozsonyban a kormányfő állítólag az egyik legnagyobb zsidó világszervezet képviselői előtt elnézést kért mindazért, ami a zsidó közösséget nyugtalanítaná. Vajon bocsánatot kért koalíciós partnerének a ténykedéséért is? A szerző a Sme munkatársa. JEGYZET ÍJ Öngyulladás... 99 HOI.OP ZSOLT Pénteken hajnalban olyan dolog történt Szlovákiában, amilyen még soha: felgyújtották egy újságíró autóját. Nem egy kis firkász, nem egy kormánybarát tollforgató kocsiját, hanem azét a Peter Tóthét, aki már több mint két éve, ifj- Kováč elrablása és Remiáš meggyilkolása óta a titkosszolgálattal foglalkozik, bizonyítékokat gyűjtöget gyanús üzelmekről. Ó a titkosszolgálat, a titkosszolgálat pedig az ő nyomában, szorosan egymás mögött. Tóth talán már fejből tudja a SZISZ összes szolgálati kocsijának rendszámát, gyanítja, hogy telefonját is lehallgatják. Egy éve történhetett, hogy nemcsak szóban, hanem tettlegesen is tudtára adták: jobban teszi, ha abbahagyja a szimatolást, alig egy hónapja pedig élő macskát szegeztek lakásajtajának küszöbére. Mindezek ellenére Tóth nem gyulladt be; egy bulldog szívósságával kutat, és közli folyamatosan információit, mert meggyőződése szerint már csak a nyilvánosság védheti meg, és az, hogy ha valami történne vele, nyilvánvaló lenne, kinek állt az útjában. Tegnap már a lángoló gépkocsinál világos volt, hogy nem véletlenről, balesetről, hanem szándékos gyújtogatásról van szó: a helyszínen gyújtószerkezet darabjait fedezték fel. „Kinek állt ez érdekében?" - vetik fel legelső kérdésként a nyomozók a bűncselekmények felderítésekor. A felsorolás hosszúra sikeredne, ha belefognánk, a helyes megoldást, mint már oly sokszor, valószínűleg most is a Slovenská republika fogja nyújtani, már korántsem eredeti, de még használható rögeszméjével: az ellenzék már ilyen eszközökhöz folyamodik, hogy diszkreditálja a kormányt, és az „önelrablás", „önverés" és „önfelrobbantás" szakkifejezéshez hamarosan újabb terminus technicus társulhat: az „öngyulladás". Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova .sk/ Felajánlom szolgálataimat, mert állítólag az ellenzék nem tud találni erős koalíciós vezért! (Gossányi Péter karikatúrája) A lengyelországi parlamenti választások tétjéről és a koalíciós esélyekről Jobbra át, vagy marad a baloldali hatalom? TALLÓZÓ LIDOVÉ NOVINY „Megkondult a szlovák-magyar kapcsolatok lélekharangja" - írja Pozsony és Budapest vitáját elemezve a cseh napilap, és úgy vélekedik: nincs esély arra, hogy a jövő évi szlovákiai választásokig változás álljon be a két ország viszonyában. A szlovák jegyzék szerint Budapestnek lépéseket kell tennie a bizalom felújítása érdekében. A jegyzék egyben üzenet is, hogy Horn Gyula győri kilencpontos emlékeztetője miatt a megegyezés „szóba sem jöhet". A lap szerint a szlovák jegyzék érvei „elemzésre sem méltóak", és azért meg kell jegyezni, hogy Hom volt az, aki „partizán módjára" hallgatott Vladimír Mečiar lakosságcserével kapcsolatos javaslatáról. GLOSSZA A holnapi lengyelországi választásoknak ugyanaz a legnagyobb tétje, mint ami jó fél év múlva a magyarországi voksolásnak lesz. ĽUBOŠ PALATA Ez pedig az, hogy a négy éwel ezelőtt demokratikusan megválasztott volt kommunisták elsősorban gazdasági sikereik eredményeként meg tudják-e őrizni azt a jogukat, hogy tovább kormányozzák az országot. A felmérések hónapok óta szoros eredményt jósolnak. A posztkommunista Demokratikus Baloldal Szövetségének (SLD) és az újonnan alakult jobboldali koalíciónak, a Szolidaritás Választási Akciónak (AWS) egyaránt arra van esélye, hogy körülbelül huszonöt-harminc százalékos támogatottságot szerezzen. Annyi már most nyilvánvaló, hogy a jobboldal - amely az elmúlt négy esztendőben nem voltjelen a szejmben - mindenképpen visszatér a lengyel parlamentbe, s ez önmagában is hatalmas változást jelent Len... ez önmagában is hatalmas változást jelent Lengyelországban. gyelországban. A legnagyobb kérdés az, hogy a két meghatározó tömörülés közül melyik tud majd kormányt alakítani. Az ötszázalékos parlamenti küszöbön minden valószínűség szerint simán átjut a liberális Szabadság Unió (UW) és a mostani posztkommunista kormány eddigi partnere, a Lengyel Néppárt (PSL), amelyet leginkább populista parasztpártként jellemezhetünk. A két párt - legalábbis OLVASÓI LEVELEK Gondolatok a kerekezésről A szetei Vajda Andrásnak igaza van abban, hogy kerekezni jó és hasznos. Azért kerékpározom, mert nincs autóm, és azért megyek vagy futok naponta is a buszra. Hivatalos ügyek intézésekor minden energiámat felemészti az eljutás. Amúgy sem vagyok ékes jelenség, hát még csapzottan! Beállítok az irodába, amitől még jobban kiver a víz, és aztán meggyőznek, hogy ők valakik, én pedig egy nagy nulla vagyok. Utána lógó orral kullogvezetőinek a nyilatkozatai alapján - belépne a baloldali és a jobboldali koalíciós kormányba is. Csak a jobboldallal hajlandó viszont szövetkezni a Lengyelország Megújhodásáért Mozgalom (ROP), amely nacionalista, és kemény antikommunista retorikájával tűnik ki. Nyitott kérdés az is, hogy a baloldallal szimpatizáló posztszolidaritási párt, a Munkaunió (UP) és a nemrég alakult nyugdíjaspárt (KPRIR) - amelyet az SLD fiókpártjának tartanak - átjut-e a parlamenti küszöbön. Ha igen, akkor a többségi kormány megalakításához legalább három partnerre lesz szükség, s ez megnehezítheti a voksolások utáni alkudozásokat. A posztkommunista kormánynak múltbeli gyökerei miatt adódó morális gátjai ellenére - mérsékelt esélye van az újabb választási győzelemre. Az évi öt százalék körüli gazdasági növekedés kimagasló eredmény. Jelentős mértékben emelkedett az életszínvonal és csökkent a munkanélküliség Lengyelországban. A mai varsói kormány sikerei közé tartozik az is, hogy az ország az első körben kerülhet be a NATO-ba és az Európai Unióba. A figyelemre méltó eredmények fényében a jobboldali koalíció képtelen meggyőző alternatívával előrukkolni. Programjuk lényege a posztkommunista kormány személyi politikájának a bírálata. Ez a kritika jórészt jogos, mert a hatalom négy éwel ezelőtt az állami, illetve az állami többségi tulajdonban levő vállalatok és az ellenőrző bizottságok élére többnyire saját embereit ültette.Gazdasági téren ugyanazt kínálják, mint a baloldaliak: a magánosítás folytatását és a szabadpiaci versenyhelyzet hatok vissza nyekergő biciklimhez, hogy folytassam a „sportolást". Aztán, ha elhúz mellettem egy BMW-s suhanc, az csak olaj a tűzre. Tévedés ne essék: nem a márkás kocsit irigylem a fiútól, hanem a mozgás szabadságát, lehetőségét. Belekóstoltam már a Vajda András-féle kerékpározásba is. Egyszer elhatároztam, hogy elpedálozok egy mintegy 10 km-re lakó ismerősömhöz. Forró nyári nap volt, és csodák csodája, csak kissé lett nyirkos a homlokom. Senki sem sürgetett, mégsem tekertem valami lassan. Ismerősöm megörült nekem, tán egy órát tölthettem nála, majd ugyanolyan „szárazon" hazatekertem. Levertségnek vagy fámegteremtését. Paradox módon a jobboldaliak nagyobb hangsúlyt helyeznek a szociális gondok enyhítésére, mint a jelenlegi baloldali kormány, és programjukban ugyancsak kiemelt helyen szerepel a szakszervezetek tényleges függetlenségének a megteremtése, az állami befolyás teljes megszüntetése. Ennek a látszólag logikátlan baloldali szempontnak az a magyarázata, hogy hivatalosan kinyilvánított kereszténydemokrata értékrendje ellenére az AWS szimpatizánsainak jelentős része a Szolidaritás szakszervezeti ... nem túl népszerű próbálkozás még Lengyelországban sem. mozgalomhoz kötődik. A koalíció jobboldalisága elsősorban abban nyilvánul meg, hogy szorgalmazza a katolikus egyház nagyobb társadalmi szerepvállalását, és követeli a magzatelhajtás megtiltását, amely nem túl népszerű próbálkozás még Lengyelországban sem. Mindezek tudatában sem mer senki sem jósolni, még most, közvetlenül a választások előtt sem. Az nyilvánvaló, hogy ha az AWS a parlamenten kívüli politizálásából azonnal kormányzati szerephez jut, akkor Lengyelországban nagy változások várhatók, de jelentős részük ellentmondásos is lehet. Mindenesetre a további lengyelországi kibontakozás kérdéskörében rövidesen valamivel tisztábban látunk majd. A szerző a Mladá fronta Dnes külpolitikai rovatának a vezetője. Kérésünkre Varsóból küldte a fenti elemzést. radtságnak nyoma sem volt. Ha ismerősöm hűvösen fogadott volna, talán verejtékes lett volna a visszaút. Mi minden múlik a lelkiállapoton! Tanulság: kerékpározni jó, de csak a biciklizés kedvéért, nem pedig kényszerből! Futó Ferenc Komárom Nem elszólás A miniszterelnök a minap a lakosságcsere gondolatával kacérkodott. Majd miután a demokratikus világ felháborodott az ötleten, ő is felháborodott. Mečiar azt állítja, hogy ő csupán a személyi jogokat akarja Találkozó nyet! KERTÉSZ GÁBOR Ma kellett volna találkoznia Zdenka Kramplová szlovák és Kovács László magyar külügyminiszternek Budapesten, hogy megbeszéljen néhány olyan apróbb ügyes-bajos kérdést, amely gátolja a két szomszédos ország baráti viszonyának további erősödését - és soha másként... Ez a viszony egyébként jó, sőt mondhatni, katasztrofális, ami barátiban ritka, és tudjuk, mert mondták az illetékesek, hogy ha a két fél képviselői leülnek tárgyalni egymással, akkor gond egy szál se. Szerdától viszont már nem ülnek le - állva meg valószínűleg fárasztó volna a barátiviszony-ápolás -, mert a szlovák fél felháborodott, és jegyzéket nyújtott át, amelyben éles hangú. A külügy csúnya, Szlovákiaellenes kampánykodással vádolja Magyarországot - barátilag. Leszögezi, hogy miniszterelnöke nem mondott semmiféle nagy barnaságot a szlovákiai magyarság kollektív kiköltöztetéséről; egyenként vagy családostól meg mindenki oda megy, ahová akar. És háborog, amiért magyarországi politikusok kisebbségi komplexust emlegetnek a szlovák kormánnyal kapcsolatban - barátilag. Bevallom, ezen én is háborgok rendesen, mert ez nem kisebbségi komplexus, hanem nagyzási hóbort, s az legalább olyan veszélyes és nehezen gyógyítható. Jegyzék van tehát, találkozó meg nyet. Ritkán vagyok diplomata, és a családunkban sem forog fenn ilyesmi, így nem tudom a tiltakozó - éles hangú - jegyzék után mi a következő lépés. Mit nyújtanak át legközelebb? Plüssmacit, matrjoskát? Ultimátumot netán? Hamarosan okosabbak leszünk, hiszen Mečiar tettestársa, Slota a napokban látja vendégül nemzeti kebelbarátját, Jean-Marie-t. Aki Le... Van még mit tanulni tőle? bővíteni, de a sajtó félremagyarázza szavait. Mielőtt hinnénk neki, figyeljük meg, hogyan emlékezik vissza Mečiar egyik 1992-ben elhangzott kijelentésére Fedor Gál, az NYEE volt vezéralakja: „Milan Šútovec, a szövetségi parlament egykori alelnöke mondta nekem, hogy amikor Václav Havel az iránt érdeklődött, hogyan szándékozik Mečiar megoldani a magyarkérdést, Szlovákia miniszterelnöke katonásan így válaszolt: egészen Budapestig kergetném őket, de bizonyára elismeri, elnök úr, hogy ez nem lenne a legcélravezetőbb. Pelle István Bátorkeszi