Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-05 / 179. szám, kedd

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 5. Draskovics a bojkottról Belgrád. Vuk Draskovics, az ellenzéki Szerb Megúj­hodási Mozgalom (SPO) elnöke úgy véli, hogy a többi ellenzéki párt válasz­tási bojkottfelhívása az SPO ellen irányul. A szerb televíziónak adott nyilat­kozatában a politikus hangsúlyozta: az ellenzék egy része azért szorgal­mazza a szeptember 21-re kiírt szerbiai elnök- és par­lamenti választások boj­kottját, hogy megakadá­lyozzák az SPO győzelmét. Draskovics azt is hangsú­lyozta, hogy pártja a legna­gyobb ellenzéki szervezet, s ezért nem az SPO-nak kellene követnie a „kis pár­tokat", hanem a „kicsik­nek" az SPO-t. (MTI) A legidősebb ember volt Arles. Életének 123. évé­ben tegnap délelőtt meg­halt a világ legidősebb em­bere, a francia Francaise Jeanne Calment. Az idős hölgyet egy Arles-i nyugdí­jasházban érte a halál. 1875. február 21-én szüle­tett. 110 éves koráig egye­dült élt, akkor vonult be az idősek otthonába, ahol ál­landó ellátása és orvosi ápolása is biztosítva volt. A Guinness Rekordok Köny­vébe 1993-ban került be, mint az emberiség legöre­gebb tagja. 1995. október 17-én, 120 éves és 237 na­pos korában megdöntötte az „abszolút világrekor­dot". (PAN) Francaise Jeanne Calment (ČTK/AP) Elnöki intelem Algír. Liamine Zerual algé­riai elnök vasárnap na­gyobb éberségre szólított fel a szélsőséges iszlám fegyveres csoportokkal szemben, miután az or­szágban két hónap alatt hatszázan vesztették életü­ket mészárlások és me­rényletek következtében. A minisztertanácsban az el­nök kudarcnak minősítette a történteket és felszólítot­ta a közélet szereplőit: „vi­lágosan fejtsék ki állás­pontjukat eme tisztátalan jelenség kapcsán, amely gyászba borítja az algériai családot". (MTI) Montserrati tragédia Salem. Izzó köveket és tör­meléket zúdított vasárnap Montserrat vulkánja a kö­zép-amerikai brit gyarmat néptelen fővárosára, Ply­mouthra, faházsorokat rom­bolva le a sziget történelmi központjában. 1995 júliusa óta, amikor a tűzhányó új­raéledése miatt kiürítették Plymouth-t, ez volt az első eset, hogy a kő- és hamuzá­por elérte a várost. A ma­gasba csapó füst- és láng­csóvák még a 8 kilométerrel északra fekvő Salemből is láthatók voltak. (MTI) Javier Solana NATO-főtitkár Moszkvában Több mint nyaralás MTI-TU DÓSITÁS Moszkva. Az európai biztonság kérdéseiről, a NATO és Oroszor­szág viszonyáról és az atlanti szövetség bővítéséről konzultált tegnap Moszkvában Borisz Nyemcov első miniszterelnök. ­helyettessel Javier Solana. A NATO főtitkára - felesége és két gyermeke társaságában - az orosz kormány meghívására va­sárnap érkezett Moszkvába 10 napos pihenésre. Az orosz fővá­roson kívül Solana ellátogat Szentpétervárra, Szuzdalba és Nyizsnyij Novgorodba is. Nyemcov a találkozó után újság­íróknak úgy nyilatkozott, hogy Solanával elsősorban gazdasági kérdésekről folyt az eszmecsere, nem pedig a NATO bővítéséről. Solana - aki este Jevgenyij Primakov külügyminiszterreél is találkozott - megerősítette, hogy a nyugati országoknak támoga­tást kell nyújtaniuk Oroszország gazdasági fellendüléséhez. Holbrooke a délszláv térségbe készül Ismétlődő esetek A vasárnap készültségbe helyzett izraeli katonák sűrűn járőröznek a nyugat-jeruzsálemi piacon, ahol a véres merénylet történt. (ČTK/AP) Összecsapások és izraeli bombamerénylet Dél-Libanonban is Ki kéljen bocsánatot? Gáza/Jeruzsálem/Szidon. A Palesztin Hatóság vasár­nap követelte: Izrael kér­jen bocsánatot és fizessen kártérítést, amiért az izra­eli rendőrség közvetlenül a szerdai jeruzsálemi me­rénylet után ciszjordániai palesztinokként azonosí­totta a két elkövetőt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Tajeb Abdel Rahim, a palesztin elnöki hivatal főtitkára napi 15 millió dolláros kártérítést köve­telt Izraeltől azon károkért, amelyeket a merénylet után életbe léptetett zárlat okoz a pa­lesztin gazdaságnak. Közben Benjamin Netanjahu iz­raeli miniszterelnök vasárnap este két órás telefonbeszélgetést folytatott Ehud Barak ellenzéki vezetővel, akit arra kért: egyelő­re ne találkozzon Jasszer Arafat palesztin elnökkel, mivel Izrael szerinte a Palesztin Hatóság nem száll szembe a terrorizmus­sal. Barak munkapárti elnök vi­szont úgy vélte, hogy a palesztin területek zárlatával a Palesztin Hatóságra gyakorolt nyomás nem hatékony, nem lesz tartós és Arafat helyzetét gyengítve csupán az izraeli szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Izraeli katonák tegnapra virradó éjszaka letartóztattak 29 palesz­tint a Jordán folyó nyugati part­vidékén. E legfrissebb letartóz­tatásokkal 145-re nőtt a szerdai jeruzsálemi kettős robbantás óta őrizetbe vett személyek szá­ma. Viszont még mindig nem si­került azonosítani a jeruzsálemi ... az izraeli szélsősé­gesek malmára hajtja a vizet. piacon elkövetett robbantás el­követőit, sőt az izraeli hatósá­gok abban sem biztosak, mely szervezet felelős a merényletért, amely elkövetőjeként a Hamász jelentkezett. Közben heves összetűzésre ke­rült sor tegnapra virradóra Dél­Libanonban, az Izrael ellenőrzé­se alatt álló úgynevezett bizton­sági övezettől öt kilométernyire az Irán-barát Hezbollah fegyve­resei és egy helikopteres izraeli kommandó között. Tíz év óta most fordult elő először, hogy egy izraeli kommandó ilyen mé­lyen hatolt be a megszállva tar­tott területen kívülre. A Hezbollah öt fegyvertelen, polgári ruhás tagja meghalt teg­nap hajnalban az izraeli kommadó által elhelyezett po­kolgép robbanása következté­ben. Egy Jeruzsálemben kiadott katonai közlemény arról szá­molt be, hogy néhány terrorista megsebesült, viszont az összes izraeli katona épségben haza­tért. A Hezbollah fogadkozott, hogy keményen visszavág az öt tagjá­nak életét kioltó pokolgépes robbantásra. „Vértanúink hősi halála számos temetést von majd maga után az ellenséges katonák soraiból" - mondta a sí­ita muszlim fanatikus szervezet dél-libanoni vezetője. Néhányan az izraeli katonák ál­tal megölt Hezbollah-tagok kö­zül részt vettek 9 izraeli katona két évvel ezelőtt történt meg­gyilkolásában. Ezt közölte teg­nap az izraeli hadsereg szóvivő­je. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Belgrád. A boszniai választáso­kon valamennyi nemzeti közös­ség a maga nacionalistáit vá­lasztotta meg, ezért szertefosz­lani látszik a soknemzetiségű Bosznia helyreállításáról szőtt álom - mondta Richard Hol­brooke volt amerikai külügyi ál­lamtitkár-helyettes egy belgrádi független lapnak. Holbrooke, aki a héten ismét felkeresi a dél­szláv térséget, hogy megkísérel­je rávenni a politikai vezetőket a daytoni békeegyezmény tiszte­letben tartására, hangsúlyozta: a békeszerződéssel sikerült megállítani a háborút, azonban politikai pontjai nem valósultak meg. Ennek fő oka, hogy „a leg­rosszabb fajtából való naciona­listák" kezében van a hatalom. Holbrooke véleményét bizonyít­ja az is, hogy a jajcei horvátok tegnap hajnalban az utolsó 87 hazatérő muszlimot is elzavar­ták a város környékéről, akik azért tértek vissza a horvát ké­zen lévő településekre, hogy új­jáépítsék házaikat. Azonban a helyi horvátok egy csoportja fo­lyamatosan zaklatta őket. A muszlimok elmondása szerint a horvátok viselkedése az etnikai tisztogatási akciók legsötétebb napjainak hangulatát idézte: egyenruhás férfiak törtek rá juk és közölték: fél órájuk van a tá­vozásra, ha életben akarnak ma­radni. Carlos Westendorp, a nemzet­közi közösség boszniai főképvi­selője tegnap 48 órát adott a boszniai muszlim-horvát föde­ráció illetékeseinek, hogy lehe­tővé tegyék a Jajcéból elűzött muszlimok visszatérését. Leve­lében hangsúlyozta: elfogadha­tatlannak tartja, hogy az ottho­naikba visszatérni készülő muszlimok elüldözésében a he­lyi horvát rendőrök is részt vet­tek. Westendorp a föderáció ve­zetőinek küldött levelében azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy pénteken Szarajevó Vogosca nevű negyedében több száz muszlim támadt rá 14 szerb polgárra. A főképviselő szerint a hazatérni kívánó szerbek elleni tüntetést előre megszervezték. Abházia ügyében Moszkva lépni akar Grúzok lemészárlása MTI-HIR Tbiliszi. A csaknem negyedmil­liós abháziai grúz közösség száműzetésben élő vezetője teg­nap azzal vádolta meg az abház fegyveres erőket, hogy egy abháziai grúz faluban vasárnap 14 grúz polgári személyt mészá­roltak le. A grúz hatóságok sem nem cá­folták, sem nem erősítették meg az AFP által közreadott hírt. A Grúziában állomásozó orosz bé­kefenntartó erők vezérkara azt állította, hogy a Kodori­hegységben elhelyezett két őr­helyen vasárnap nem hallottak semmilyen fegyverzajt. Az abháziai orosz békefenntar­tók mandátuma július 31-én hi­vatalosan lejárt, de egyelőre Abháziában maradnak. Borisz Jelcin orosz elnök augusztus el­sején bejelentette azt a szándé­kát, hogy béketárgyalások céljá­ból meghívja Moszkvába a szembenálló felek képviselőit. A vatikáni bank és a Reichsbank kapcsolata — Irán Amerikai adatok Hatami MTI-HÍR Los Angeles. Új dokumentu­mokra bukkantak az Egyesült Államok nemzeti levéltárában, amelyek szerint a Vatikán bank­ja a második világháború idején feltehetően törvénytelen üzle­tekbe bonyolódott a náci Néme­tországgal és a tengelyhatal­makkal. Az amerikai hírszerzés doku­mentumai szerint a Vatikán bankja, az Istituto per le Opere Religiose (IOR) svájci bankokat használt fel közvetítőként legke­vesebb három esetben arra, hogy pénzt vegyen fel a náci Né­metország bankjától, a Reichsbanktól, illetve pénzt utaljon át a szövetséges hatal­mak által feketelistára vett ban­koknak. A levéltárban őrzött és a svájci bankok 1944-es és 1945-ös át­utalásaira vonatkozó iratok kö­zött volt egy 1945. január 27-én keltezett bizalmas okmány, amelyben említést tesznek egy 1944. november 12-i tranzakci­óról. E szerint a Crédit Suisse svájci bank a következő üzene­tet küldte a vatikáni banknak: „6 407,50 frankot jóváírunk az Önök számlájára a berlini Reichsbank utasítására". Egy másik titkos dokumentum szerint 1945 áprilisában az IOR utasította az Union Bank of Switzerlandot (UBS), hogy fi­zessen ki 100 000 svájci frankot és kérte a svájci központi ban­kot, hogy fizessen ki 200 000 svájci frankot a luganói Bank Swiss Italienne részére, amely a 1940 júniusa óta a szövetsége­sek feketelistáján volt. Egy harmadik dokumentum szerint szintén 1945-ben a vati­káni bank felkért egy portugál bankot, hogy jutasson el 2500 dollárt nagy címletekben lepe­csételt csomagban a Vatikánba a lisszaboni pápai nuncius közre­működésével. A Vatikán mindeddig elutasítot­ta, hogy megnyissa a második világháború korabeli iratokat tartalmazó levéltárát a történé­szek előtt. beiktatása Teherán. Tegnap letette a hiva­tali esküt Mohammad Hatami, Irán megválasztott elnöke. A be­iktatási ünnepségen jelent volt Hatami elődje, Ali Hasemi Rafszandzsani, az iráni politikai élet jeles képviselői, vallási ve­zetők, valamint a Teheránban működő diplomáciai képvisele­tek tagjai. Az 54 esztendős Hatamit vasár­nap már megerősítette hivatalá­ban Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője. Az új ál­lamfő, aki az 1979-es forrada­lom óta az iszlám köztársaság 5. elnöke, a májusi választáson a szavazatok 69 százalékát sze­rezte meg. Hatami - aki várha­tóan a héten mutatja be kormá­nyát - tegnap meghozta első döntését tisztségében: Haszan Ibrahim Habibit nevezte ki első alelnöknek. A 64 éves, mérsé­keltként ismert politikus eddig is ezt a tisztséget töltötte be Rafszandzsani mellett. (MTI) (ČTK/AP) Mohammad Hatami a tegnapi beiktatáson

Next

/
Thumbnails
Contents