Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-22 / 194. szám, péntek

I J IWJL 100 000 Sk MINDEN SORSJEGYEN KAPARÓSSORSJEGY 2 ESÉLLYEL A NYERÉSRE Sí ® 00 0 skt feS UT SZO 100 000 Sk MINDEN SORSJEGYEN KAPARÓSSORSJEGY 2 ESÉLLYEL A NYERÉSRE A100 000 Sk-n KÍVÜL MINDEN 3,S-ik SORSJEGYEN > A SORSJEGYEK A POSTÁN IS KAPHATÓK JÁTÉKÁVAL M A SZLOVÁK HUMANITÁRIUS TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATJA VK-409 VK-409 Péntek, 1997. augusztus 22. Ara 6,50 korona 50. évfolyam, 194. szám VELEMENY Egyetlen kiút a válságból A bosszú és a megfélemlí­tés hatásának az elérése fontosabb volt a rezsim számára, mint az alkot­mány tiszteletben tartása, továbbá a Szlovák Köztár­saság nemzetközi tekinté­lyének a megőrzése. 2. oldal POLITIKA Beszélgetés Pavol Ruskóval Oda irányítják majd az ál­lami cégek reklámjait, és a szimpatizáns cégekét is. De ennek már semmi köze a piacgazdasághoz. Ez már egyszerű politikai protek­cionalizmus. Harcol majd ellenünk az egész állam­igazgatás. 5. oldal „Három évre megvásárol­tuk a Bajnokok Ligájának közvetítési jogát." RÉGIÓ Nekik az olcsó is drága A tanszervásárlás nem kis gondot jelentett a nagyi­nak, mert maga az unoka sem tudta, milyen füzetek­re lesz szüksége. Nem min­denütt tájékoztatják a gye­rekeket a tanévzárón, hogy miből mennyire lesz majd szükségük. 3. oldal •MM.M.-M Agrokomplex, árnyékokkal Egy nagymegyeri vállalko­zás társtulajdonosa nemes egyszerűséggel „össznem­zeti banzájként" jellemez­te a kiállítást, egy Kassa­környéki cég képviselője szerint viszont az Agro­komplex a mezőgazdaság­ban dolgozók legszentebb ünnepe. 6. oldal IDŐJÁRÁS Derült, meleg idő lesz, né­hol zápor, zivatar is lehetsé­ges. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 30 fok között alakul, csúcsértéke eléri a 31 fokot. 3. oldal A Varsói Szerződés csapatai huszonkilenc évvel ezelőtt szállták meg Csehszlovákiát Figyelmeztetés és tanulság Tegnap volt 29 éve annak, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Cseh­szlovákiába. A fegyveres be­avatkozás véget vetett a Dubček vezette kommunis­ta párt reformpolitikájának. Az invázió első napján 58­an haltak meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Az agresszorok sokáig azzal iga­zolták a megszállást, hogy cseh­szlovák politikusok levélben kér­tek segítséget tőlük. 1992-ben Bo­ris Jelcin átadta Václav Havelnek ezt a levelet, amelyet Vasil Biíak, Alois Indra, óldrich Švestka, Drahomír Kolder és Antonín Kapek írt alá. Tegnap az ellenzéki pártok közösen emlékeztek meg az évfordulóról Alexander Dub­ček sírjánál és ott, ahol a szovjet katonák agyonlőtték Danka Koša­novát és Peter Legnert, valamint a volt szovjet parancsnokság épüle­te előtt. Ján Lángoš, a DP elnöke arra figyelmeztetett, hogy a mai szlovák vezetők nem tudnak sza­kítani az orosz nomenklatúrával és a nyugat iránti ellenszenvük­kel. Ján Čarnogurský, a KDM el­nöke kiemelte: 1968 figyelmezte­tés és tanulság a mai Szlovákia számára. Jozef Krumpolec szoci­áldemokrata alelnök hangsúlyoz­ta: Dubček erkölcsi és emberi ma­Az ellenzéki pártvezetők tegnap együttesen helyezték el a kegyelet koszorúit Alexander Dubček sírján. (ČTK-felvétel) gatartása összeegyeztethetetlen a mai kormányzat politizálásával. , A megszállók azt a látszatot igye­keztek kelteni, hogy nemzetközi összefogásról van szó, de csak a szovjeteknek volt érdekük meg­akadályozni a demokratikus fo­lyamatot" - tolmácsolta pártja ál­láspontját Gyurovszky László. Az MPP alelnöke szerint ezt bizonyít­ja az is, hogy az ország területén csak a szovjet csapatok maradtak. Sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország még mindig nem kért bocsánatot a hatvannyolcas támadás miatt, és ezt az 1993-ban aláírt szlovák-orosz szerződésbe sem foglalták bele. „1968-ban a Varsói Szerződés csapatai veszélyeztették az or­szágot, de Szlovákia ma is vész­helyzetben van" - jelentette ki Vladimír Palkó, a Keresztényde­mokrata Mozgalom alelnöke Az úgynevezett privatizőrök, a poli­tikai kalandorok veszélyeztetik, olyannyira, hogy hasonló hely­zet már csak Fehéroroszor­szágban tapasztalható. Palkó azt is kifejtette, lehetetlen különvá­lasztani a nemzeti öntudat erősí­téséért és a demokráciáért foly­tatott harcot, (gl, cs) Augusztus 26-án: Rendkívüli ülés Pozsony. Augusztus 26-án, ked­den kerül sor az SZK Nemzeti Ta­nácsa rendkívüli ülésére. Ezt Ivan Gašparovič házelnök jelen­tette be a parlament grémiumá­nak tegnapi ülésén. Az ott el­hangzottakról Duka Zólyomi Ár­pád, az Együttélés frakcióvezető­je tájékoztatta lapunkat. Mint is­meretes, 39 parlamenti képvislő kérte a rendkívüli ülés összehívá­sát, amelynek egyeden napirendi pontja František Gaulieder kép­viselői mandátumának megvita­tása. Augusztus 31-én vasárnap pedig a parlament ünnepi össze­jövetelére kerül sor, mégpedig az alkotmány elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából. Az ösz­szejövetelnek - amelyen nem kö­telező a képviselők részvétele ­három programpontja lesz: a parlament elnökének, a köztár­sasági elnöknek, illetve a kor­mányfőnek az ünnepi felszólalá­sa. A grémium elutasította az el­lenzéki honatyák azon javaslatát, hogy a vasárnapi ünnepi ülésen az egyes pártok frakcióvezetői is felszólalhassanak. A soron követ­kező rendes parlamenti ülésre valószínűleg szeptember 30-án kerül sor, és előreláthatólag húsz napirendi pontja lesz. Szeptem­ber elsején már hagyományosan sor kerül a nyitott kapuk napjára, amikor is az érdeklődők az egyes pártok tanácstermében találkoz­hatnak a párt képviselőivel, (gl) EBESZ-tanácskozás Bécsben a bosznia szerb választásokról Az amerikai nagykövetség állásfoglalása Nem először: orosz különvélemény Az SS 23-as rakétákról ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bécs/Banja Luka. Bécsben teg­nap összeültek az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet 54 tagállamának kép­viselői, hogy megvitassák a Boszniai Szerb Köztársaságban kialakult helyzetet. Az EBESZ­nek döntenie kell, hogy szervezi és ellenőrzi-e az október 12-ei választásokat. Ha ugyanis ezt teszi, akkor ez Biljana Plavsics elnökasszony egyértelmű támo­gatásátjelentené. A nemzetközi összekötőcsoport nem tudott egyértelmű közös ál­láspontra jutni arra vonatkozó­an, hogy milyen ajánlást terjesz­szen e kérdésben az EBESZ elé. Kiszivárgott, hogy míg a Nyugat egyértelműen a választások meg­tartása és támogatása mellett van, addig az orosz küldött hatá­rozottan úgy foglalt állást: a boszniai szerbeknek maguknak kell megoldani belügyeiket. Robert Gelbard amerikai közve­títő tegnap ismét szólt arról, hogy Washington Biljana Plavsicsot támogatja jelenlegi fő riválisával, Krajisnikkel szem­ben. A diplomata ezt nyilván azért tartotta fontosnak megerő­síteni, mert Momcsilo Krajisnik, a boszniai unió elnökségének szerb tagja szerda este felszólí­totta a Banja Luka-i rendőrség tagjait, hogy ne engedelmesked­jenek a Plavsics által kinevezett új parancsnokoknak, és azt is kö­zölte, hogy amennyiben az SFOR és az ENSZ nem oldja meg 24 órán belül a válságot, akkor nem vállal felelősséget tetteiért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony., Az USA elsődleges fel­adatának tekinti a rakéták ter­jesztésének megakadályozását, korlátozni akarja a tömegpusztí­tó fegyverek szállítására alkalmas rakéták, köztük az SS 23-asok számát" - áll az amerikai nagykö­vetség tegnapi nyilatkozatában. „Ezzel összefüggésben tárgyal­tunkjelentős szlovák személyisé­gekkel az SS 23-as rakéták meg­semmisítésének jelentőségéről. Ez a tárgyalás a biztonságról és a tömegpusztító fegyverek korláto­zásáról folytatott párbeszéd kere­tében valósult meg." Az USA nagykövetsége azzal a hírrel kap­csolatban foglalt állást, hogy az amerikai kormány hivatalosan felkérte Szlovákiát, semmisítse meg a területén lévő SS 23-as tí­pusú rakétákat, amelyeket még a 80-as években kapott Moszkvá­tól. A kormányszóvivő azt állította, hogy a kabinet és a kül­ügyi tárca nem tud arról, hogy az amerikai kormány ilyen kéréssel fordult volna Szlovákiához. Kwasniewski lengyel államfő találkozott a parlament elnökével, a Magyar Koalíció és a szlovák ellenzéki pártok képviselőivel A végrehajtás Szlovákián múlik A lengyel államfő szereti a sportot, tegnap reggel még egy partira is jutott ideje. (TA SR-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDOSlTÁS Pozsony. Alexander Kwas­niewski lengyel államfő szlová­kiai látogatásának második nap­ján, tegnap Pozsonyban találko­zott Ivan Gašparovič házelnök­kel, majd külön megbeszélésen fogadta a Magyar Koalíció képvi­selőit, Bugár Bélát, Duray Mik­lóst és Gyurovszky Lászlót. - Az elnök úr arra volt kíváncsi, hogyan látjuk a magyar kisebb­ség helyzetét, mik a problémák és hogyan kívánjuk azokat megoldani - tájékoztatott a megbeszélést követően Bugár Béla. Az MKDM elnöke azt is el­mondta, megkérték a lengyel el­nököt, országa nyújtson segítsé­get Szlovákia EU-csatlakozásá­hoz, elsősorban az ehhez szüksé­ges feltételek teljesítésének elő­készítéséhez. Például oly mó­don, hogy a pozitív lengyelor­szági tapasztalatokat átadják a szlovák félnek. Duray Miklós, az Együttélés elnöke természetes­nek nevezte, hogy a lengyel ál­lamfő külön fogadta a Magyar Koalíció képviselőit, hiszen Szlo­vákiában ez a politikai erő áll legközelebb az európai integrá­cióhoz, amelynek a Lengyel Köz­társaság már részese. Gyurov­szky László, az MPP alelnöke el­mondta: a köztársasági elnököt tájékoztatták a nyelvtörvénnyel, a kétnyelvű bizonyítványokkal, a nemzetiségi iskolákkal kapcso­latos problémákról, valamint ar­ról, hogy a kormány nem kon­zultál velük a problémák megol­dásáról. Kwasniewski érdeklő­désére, hogy miben látják a ki­utat, a Magyar Koalíció képvise­lői a kormányváltást, a szlovák ellenzékkel való együttműkö­dést nevezték meg lehetséges megoldásként. Duray elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy a len­gyel államfő úgy fogja fel Szlová­kia kimaradását az integrációs folyamatokból, hogy az az egész térségre rossz fényt vet. Ez úgy is értelmezhető, hogy Szlovákiát hozzá kell segíteni ahhoz, hogy tudja és akarja is teljesíteni azo­kat az elvárásokat, amelyeket az EU vagy a NATO támaszt az or­szággal szemben, a teljesítés té­nye azonban kizárólag Szlováki­ától függ. (gaál)

Next

/
Thumbnails
Contents