Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-11 / 133. szám, szerda

IN POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 10. Felsőházi jóváhagyás Moszkva. Az orosz felsőház csaknem egyhangúlag ratifikálta az orosz-fehérorosz szövetségi szerződést, illetve alapokmányt, miután a múlt héten már a duma, az orosz parlament alsóháza is jóváhagyta azt. A két ország szövetségi szerződése a szorosabb integrációt célozza, de egyelőre nincs szó egyesülésről, noha Jelcin elnök nem zárta ki ennek későbbi lehetőségét. (MTI) Ukrajna reaktorokat épít Kijev. Ukrajna felépíti a hmelnyickiji atomerőmű második és a rovnoi atomerőmű negyedik reaktorát, amelyek a rendkívül veszélyes csernobili atomerőmű bezárása után a kieső áramot pótolják mondta Jurij Kosztenko, a környezetvédelemért és a nukleáris biztonságért felelős miniszter újságíróknak Kijevben. Ez a döntés független attól, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a szükséges pénzt megadja-e vagy sem. (MTI) Alija Izatbegovic, a boszniai államelnökség elnöke Ankarában arra szólította fel Törökországot, hogy nyújtson segítséget országának a háború utáni újjáépítésben. (Arch.-fotó) Azonnali tűzszünetet Washington. Az Egyesült Államok azonnali tűzszünetre szólította fel a Kongói Köztársaságban kirobbant fegyveres belviszály résztvevőit. Nicholas Burns külügyi szóvivő hangoztatta, hogy Washington megítélése szerint még mindig lenne mód a július 27-i elnökválasztás megrendezésére, ha a szemben álló felek letennék a fegyvert. A csatározások a múlt héten robbantak ki a Pascal Lissouba elnököt támogató csapatok és a volt államfő meílé szegődött erők között. (MTI) Schengen: athéni tüntetés Athén. A rendőrség két személyt letartóztatott és könnyfakasztó gázt vetett be a tüntetők százai ellen, akik hétfő este Athénben a parlament épülete előtt a Schengeni Egyezmény ratifikálása ellen tiltakoztak. A tüntetést több csoport szervezte, amelyek ellenzik Görögországnak a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatosan alkalmazott 666-os számítógépes kódot, lévén ez a szám az Apokalipszisben az Antikrisztus jelképe. (MTI) Folytatódik a huzavona a műkincstörvény körül Vissza Jelcinhez MTI-HÍR Moszkva. Folytatódik az orosz műkincstörvény körüli huzavona: az orosz parlament felsőháza tegnap aláírásra ismét megküldte Jelcin elnöknek a második világháború idején a Szovjetunióba hurcolt kulturális javakat orosz tulajdonná nyilvánító szabályozást. Jelcin a múlt hónapban arra hivatkozva küldte vissza a Szövetségi Tanácsnak a törvényt, hogy elfogadásakor a felsőház megsértette az alkotmányos előírásokat. A tanács ugyanis nem ülésen, hanem listás „távszavazással" hagyta jóvá a jogszabályt. A szenátus olyan határozatot hozott, amelyben leszögezte, mind az alaptörvénynek, mind a házszabálynak megfelelt az elnök által kifogásolt szavazás. A szenátus szerint Jelcin viszont megtagadta alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy nem írta alá a törvényt. A házszabály ügyében illetékes bizottság vezetője közölte: amennyiben Jelcin ismét visszaküldi a törvényt, úgy a felsőháznak viszont minden alapja meglesz az alkotmányossági vizsgálat kérésére. Párizsban legalább hatvanezer ember tüntetett Chirac a stabilizációs paktum elfogadásáért Prágában megkezdődött az Európa Tanács tagországai igazságügyi minisztereinek konferenciája, amelynek középpontjában a szervezett bűnözés elleni harc áll. Havel cseh elnök (a felvételen Peter Leuprecht, az ET főtitkárhelyettesének és a cseh igazságügy-miniszter társaságában) nyitóbeszédében hangoztatta: a tanácskozás fontos a kelet-európai országok számára, mert ezek csak most keresik annak módját miként védekezzenek a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás ellen. (ČTK) Csehország: a megszorító intézkedések a szociális területet is érintik Szigorú költségvetés Prága. Csehországban újabb húsz milliárd koronával csökkentik az idei költségvetést. Erről a cseh kormány hétfő éjjeli több mint hétórás rendkívüli ülésén döntött. MTI- ÉS ČTK-HÍREK Ivan Pilip pénzügyminiszter, a kormány ülését követő tegnap hajnali sajtóértekezletén mindamellett bejelentette, hogy a megszorító intézkedések nem érintik a nyugdíjak, valamint a minimálbérek júliusra tervezett inflációs ráta szerinti emelését. Pilip beismerte, hogy a megszorító intézkedések a szociális területet is érintik. Konkrét adatokat azonban nem közölt, s csak annyit mondott, hogy várhatóan változik a szociális támogatások kiszámításának eddigi rendszere. A cseh kormányt a folyó fizetési, illetve a külkereskedelmi mérlegben keletkezett nagy hiányok és a korona árfolyamának esése késztették a megszorító intézkedések meghozatalára. Áprilisban, az első megszorító gazdasági intézkedéscsomag meghozatalakor 25,5 milliárd koronával csökkentették az idei költségvetést. A pénzügyminiszter Júliusban felszabadítják az energiaárakat és a lakbéreket. kifejtette, hogy a megszorítások minden tárcát érintenek ugyan, de a kormány ezek mértékénél figyelembe vette az ország olyan külpolitikai prioritásait, mint amilyen például Csehország tervezett csatlakozása a NAT0hoz. Megfigyelők szerint a NATO nem nézné jó szemmel, ha Prága tovább csökkentené védelmi kiadásait. A kabinet éjjeli döntése értelmében Csehországban az eredeti terveknek megfelelően július elején felszabadítják az energiaárakat és a lakbéreket. Bár a koalíciós kereszténydemokraták szerették volna ezt az intézkedést későbbre halasztani, a kabinet végül is kitartott eredeti döntése mellett. A kormány a költségvetési megszorítások programjával délután imertette meg a képviselőket. Václav Klaus miniszterelnök a kormány nevében hivatalosan is előterjesztette kérelmét a bizalmi szavazásra. Olyan helyzetben tette ezt, amikor a 200 tagú képviselőházban a kormánykoalíciónak jelenleg 100 képviselője van. Az ellenzék 98, illetve az egyik beteg honatya távollétében 97 mandátummal rendelkezik. Két képviselő pedig függetlenként működik. MTI-HIREK Párizs. Jacques Chirac francia államfő azt szeretné, ha a nyugat-európai közös pénz, az euro működését szabályozó „stabilitási paktumot" már a jövő heti amszterdami EU-csúcson jóváhagynák a tagállamok állam- és kormányfői. Ezt maga Chirac jelentette ki, miután tegnap Párizsban megbeszélést folytatott az EU soros elnökségét ellátó, s a csúcs előkészítésére a francia fővárosba látogatott Wim Kok holland miniszterelnökkel. Chirac ezzel az állásponttal lényegében kétségbe vonta saját kormányának közléseit: a múlt héten hatalomra jutott kabinet ugyanis úgy döntött, hogy a „stabilitási paktum" áttekintésére időre van szüksége és a szöveget szociális téren ki kell bővíteni, azaz - mint Pierre Moscovici, az új kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere hétfő este nyíltan ki is jelentette - ezt Párizs semmiképpen sem tudja aláírni a jövő héten. Mivel pedig a dokumentum elfogadásához egyöntetűségre van szükség, mindez azt jelentené, hogy a tervezet hivatalos jóváhagyása fél évet csúszna. Ez a lehetőség annyira megrémisztette Franciaország EU-partnereit, hogy Párizs meggyőzésére az amszterdami csúcsértekezletig hátralévő időben valósággal egymásnak adják majd a kilincset Párizsban a külföldi vendégek. Az Európai Bizottság sem tett le arról, hogy meggyőzze Franciaországot, Jacques Santer elnök holnap kompromisszumos ajánlatot visz Párizsba Lionel Jospin kormányfővel esedékes találkozójára. Párizsban közben legalább 60 ezer ember tüntetett az európai munkahelyek védelmében. A megmozdulást a francia szakszervezetek szervezték, azzal a céllal, hogy az Európai Unió jövő heti, amszterdami csúcsértekezlete előtt figyelmeztessék a közvéleményt: az európai integrációs folyamatokban központi helyet kell adni a társadalmi, foglalkoztatási kérdéseknek. A pápa szentté avatta Duklai Jánost Félmillió hívő a misén MTI-HÍR Varsó. Félmillió hívő előtt tartott misét tegnap, lengyelországi látogatásának utolsó napján II. János Pál. A krosnói repülőterén emelt 37 méter magas és 32 méter széles oltár előtt a pápa 500 lelkipásztor és 4800 fős kórus közreműködésével szentté avatta Duklai Jánost, a középkori ferences szerzetest, akinek nevéhez a térségben számos legenda fűződik. Jánost 1733-ban XII. Kelemen pápa avatta boldoggá, később Lengyelország és Litvánia patrónusává nyilvánította. A szentmisére nagyszámú külföldi, főként szlovák zarándokcsoport érkezett. Ion Iliescu exállamfő: „szeparatista irányzatok mutatkoznak Erdélyben" Nacionalista ellentámadás Hongkongi váltás Készültség Sencsenben Tokió. Készültségbe helyezték a Hongkonggal határos dél-kínai város, Sencsen rendőrségét. A határtérségbe és a Hongkongba vezető utakra kirendelt 40 ezer rendőr garantálja majd a június 30-i, Hongkong kínai visszavételére rendezendő ünnepségek zavartalanságát. Pekingben döntést hoztak arról, hogy a legfelső kínai vezetők is jelen lesznek az ünnepségeken és az új hongkongi törvényhozás egyidejű beiktatási ceremóniáján. Mintegy ötven ország négyezer méltóságát is meghívták, ám közülük sokan nem kívánnak jelenlétükkel nemzetközi legitimitást adni az ideiglenes törvényhozásnak. Washington „tökéletesnek" tartja a demokratikusan megválasztott hongkongi törvényhozást, Albright külügyminiszter ezért nem is kíván részt venni a beiktatási ceremónián. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb jelenlegi román ellenzéki párt vezetője szerint Erdélyben „szeparatista irányzatok mutatkoznak, amelyek veszélyt jelentenek a román állam egységére nézve". Iliescu azt az Emil Constantinescunak, a mai államfőnek címzett „memorandumot" kommentálta a Dimineata című lap hasábjain, amelyet múlt szombaton publikált a kolozsvári „Adevarul de Cluj" című újságban 120 „kolozsvári értelmiségi". Ezekről a lap annyit közölt, hogy köztük „egyetemi oktatók, művészek, orvosok" vannak, de kilétüket nem tárta fel. A fogalmazvány, amely egyfajta nacionalista ellentámadás megalapozása kíván lenni az új kormányzat nyitott nemzetiségi politikájával szemben, a szerzők ama aggodalmát juttatja kifejezésre, hogy „fokozatosan elvész a románok meghatározó többségi helye és szerepe Erdélyben". Az aláírók szerint „mély nemzeti válság" fenyeget, ha a kormány nem tesz megfelelő intézkedéseket. A részben Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nacionalista téziseire, részben a korábbi államhatalom formuláira támaszkodó szöveg szerint az „egy etnikai párt vezetése alatt álló erdélyi magyarok" megsértik az alkotmány előírásait, és ezt „sajnos eltűrik egyes román állami szervek". A 120-ak szerint a kormány által a magyaroknak tett engedmények révén „a többségi románok számára az a perspektíva rajzolódik ki, hogy olyasfajta helyzetbe kerülhetnek, mint 1918 előtt voltak". Bizonyítékként többek közt az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítását, a Bolyai egyetem visszaállítására, vagy a Babes- Bolyai egyetemen önálló magyar tagozat felállítására vonatkozó igényt említik a 120-ak. A 120-ak „memoranduma" kísérlet egy konfliktusélező nacionalista offenzíva indítására. A memorandumot a központi sajtó eddig nem ismertette részletesebben, viszont az első politikus, aki egyetértését kinyilvánította, maga Ion Iliescu volt. Az exállamfő szerint a magyar többségű és más megyei közigazgatások fellépése „az RMDSZ-es szeparatista és szélsőséges elemek kis lépéseivel a háttérben" egyre erőteljesebb, különösen Marosvásárhelyen. Példaként hozza fel Fodor Imre marosvásárhelyi polgármestert, aki „a magyar nyelvet akarta bevezetni a közigazgatásban" (valójában: a közönségszolgálatban, a város lakosaival való érintkezésben, amire a helyi közigazgatási törvény módosítása azóta kifejezetten lehetőséget adott - a tud.). A legnagyobb jelenlegi román ellenzéki párt vezetője szerint ez „nyilvánvaló elcsúszás a kisebbségi jogok biztosításától a szeparatista irányzatok felé". Románia: bizalmi vita Elvetett indítvány Bukarest. A román parlament hétfőn este elvetette az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát, így a kormány 4 napon belül a második kihívást is sikeresen visszaverte. A pénteki vita nyomvonalán haladt hétfőn is a parlamentben az ellenzék újabb - ezúttal a kormány idei reformprogramját illető felelősségvállalással kapcsolatban kezdeményezett - bizalmatlansági indítványának vitája. Ciorbea kormányfő visszautasította az indítvány téziseit, majd az ellenzék képviselői élesen bírálták a kabinet mérlegét, a koalíció képviselői pedig az ellenzéket ostorozták. Az RMDSZ kiállt a koalíció reformprogramja mellett. Ciorbea a szópárbajt lezárva az ellenzék tiltakozása és a többség tapsa közepette kijelentette: akárhány bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék, a kormány folytatja reformprogramjának végrehajtását. (MTI)