Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-07 / 130. szám, szombat

IN POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 10. írországi választások London. A balközép kor­mánykoalíció megtartása, illetve a jobboldali pártszö­vetség hatalomra juttatása között kellett döntenie teg­nap a mintegy 3 millió ír választópolgárnak, akiket John Bruton miniszterel­nök - a koalíció népszerű­ségének hanyatlása láttán ­csaknem fél éwel a kabinet mandátumának lejárta előtt hívott az urnákhoz. A Fine Gael-Munkáspárt­Demokratikus Baloldal összetételű kormányzó pártszövetségnek a legna­gyobb ír párt, a sokak által populistának tartott, kon­zervatív Fianna Fáil és a Haladó Demokraták nevű csoport ellenzéki koalíciójá­val kellett megküzdenie a voksokért. Megfigyelők sze­rint az ellenzék érzékelhető előnye arra mutat, hogy a Nyugat-Európában leg­utóbb történt két jelentős baloldali fordulat után most jobboldali váltás következik az EU-n belül. (MTI) Borisz Jelcin népszavazást javasolt tegnap a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-ma­uzóleum sorsáról, a forra­dalmár bebalzsamozott holttestének eltemetéséről. Jelcin Szentpétervárott in­dítványozta: szüntessék meg a Kreml falánál lévő te­metőt is. (Arch .-fotó) A duma ratifikálta Moszkva. A duma tegnap ratifikálta az orosz-fehér­orosz szövetségi szerző­dést. A két ország szoro­sabb integrációját célzó megállapodás életbe lépé­séhez a dokumentumot még jóvá kell hagynia az orosz és a fehérorosz felső­háznak is. A Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Luka­senko fehérorosz elnök ál­tal a múlt hónap végén alá­írt szövetségi szerződésben egyelőre nincs szó a két or­szág egyesüléséről, noha Jelcin korábban távlati cél­ként beszélt erről. (MTI) Kohl és Blair: keleti nyitás Bonn. A német kancellár és a brit kormányfő úgy véli, az euroatlanti integrá­ciós szervezetek keleti bővítése rendkívül fontos a közép- és kelet-európai reformországok számára, s egyúttal létérdek a béke és a stabilitás megőrzése szempontjából is. Helmut Kohl és Tony Blair bonni megbeszélésén a kancellár rámutatott, hogy „az Euró­pai Unióba és NATO-ba igyekvő közép- és kelet-eu­rópai reformországok nagy reménnyel tekintenek a nyugati államokra, ame­lyek eddig azzal biztatták őket, hogy csatlakozhatnak hozzájuk, amint megsza­badultak a kommunizmus­tól. Nem szabad, hogy csa­lódjanak bennünk" ­mondta Kohl. (MTI) Románia: elvetett bizalmatlansági indítvány Támadás Ciorbea ellen MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Politikai összecsapá­sok közepette kezdődött meg tegnap a Ciorbea-kormány ellen benyújtott első ellenzéki bizal­matlansági indítvány vitája. A kilencórásra tervezett parla­menti vitáról helyszíni közvetí­tést adott a rádió és a televízió, így tétje elsősorban az volt, hogy az ország közvéleménye miként reagál a Ciorbea-kormány első hat hónapjának mérlegére, amelyet a bizalmatlansági indít­vány támad - míg a koalíció az ellenzéket ostorozza. A vita előtt a rádióban nyilatkozva a kormánypártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke támogatásukról biztosították a Ciorbea-kabinetet, az ellenzék vezetői pedig főleg az életszín­vonal csökkenése miatt bírálták, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy­Románia Párt elnöke viszont el­sősorban az RMDSZ részvétele miatt ostorozta a „román- ma­gyar kormányt". Az ellenzék által a bizalmatlan­sági indítványban felsorolt 9 pont között szerepel az az állítás is, hogy az oktatási törvény és a helyi közigazgatási törvény mó­dosítása (a kisebbségi nyelv­használat tekintetében ily mó­don biztosítandó lehetőségek ­a tud. megjegyzése) révén „a kormány rendszeresen és fele­lőtlenül enged az autonomista és szeparatista nyomásnak, s olyan politikai manőverezést végez, amely veszélyezteti ma­gát a román állam egységét". A miniszterelnök élesen visszauta­sította ezt a burkolt hazaárulási vádat, amellyel a jelenlegi ellen­zék ismét felújította a naciona­lista, magyarellenes demagógi­át, amely egyébként választási vereségének egyik fő oka volt. Victor Ciorbea iróniától sem mentes, éles hangú választ adott a bizalmatlansági indítvány töb­bi pontjaira is. Késő este a kormánykoalíció si­kerrel verte visza a bizalmatlan­sági indítványt. Klaus: a keddi bizalmi szavazás sorsdöntő lesz Lux feltételei MTI- ÉS ČTK-HÍR Prága. Václav Havel cseh köz­társasági elnök tegnap, mielőtt elutazott volna Szlovéniába a prágai repülőtéren adott nyilat­kozatában bejelentette, nincs szándékában semmi módon be­folyásolni a parlamentet, s kizá­rólag a képviselőkre bízza, hogy bizalmat szavaznak-e a jövő hé­ten Václav Klaus átalakított kor­mányának, vagy sem. „A kor­mányt kineveztem, s most már a parlamenten a sor, hogy bizal­mat szavazzon neki" - mondta Havel. Egyben üdvözölte, hogy az ODS úgy döntött, félreteszi a belső Vitákat. Klaus miniszterelnök szerint a keddi bizalmi szavazás kormá­nya iránt a cseh parlamentben sorsdöntő lesz a kabinet és az egész jobboldali koalíció továb­bi fennmaradása szempontjá­ból. A Denní Telegrafban közölt interjújában beismerte, hogy a koalíció sosem volt túlságosan összetartó, bár sorsdöntő pilla­natokban mindig meg tudott egyezni. „A keddi szavazás egy ilyen sorsdöntő pillanat lesz" ­szögezte le a kormányfő. A Josef Lux vezette koalíciós KDU-ČSL ugyanis feltételekhez szabja a bizalom megadását. Lux tegnapi sajtóértekezletén közölte, pártja hétfőn javasolni fogja a cseh kormánynak, hogy a kabinet a keddi bizalmi szava­zást megelőzően terjesszen a parlament elé egy összefoglaló anyagot, amely tartalmazná a konkrét megszorító intézkedé­seket. Kifejtette, hogy pártja a kormánynak javasolni fogja a lakbérek, illetve az áram- és gáz­szolgáltatási díjak július elejére tervezett felszabadításának el­halasztását, a nyugdíjaknak, va­lamint a létminimumnak az inf­lációs ráta arányában való eme­lésének elhalasztását és a köz­tisztviselők (egyebek között a kormánytagok, képviselők, sze­nátorok, az államfő) havi fizeté­sének mintegy 40-50 százalék­kal való átmeneti csökkentését. Ugyanakkor a párt vitát kezde­ményez néhány más ideiglenes megszorító intézkedés beveze­téséről is. Zakopane Pápai szentmise Varsó. Háromszázezer hívő előtt tartott tegnap Zakopané­ban szentmisét II. János Pál ka­tolikus egyházfő. A pápa elsősorban a mindenna­pi szeretet szükségességéről, a keresztény és a nemzeti hagyo­mányok ápolásáról, valamint a nők szerepéről és küldetéséről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a Zakopane fölé magasodó hegycsúcsra az elmúlt század végén emelt kereszt még ma is áll. „Ne szégyelljétek a keresz­tet, hanem védelmezzétek azt. Örülök, hogy ez a fontos jelkép visszatérhetett a kórházakba, is­kolákba és közhivatalokba, em­lékeztetve keresztény gyökere­inkre, nemzeti öntudatunkra, arra, hogy honnan jöttünk és hogy hová tartunk" - mondta a pápa. A szentmisét megelőzően a pá­pa imát mondott a Szent Ke­reszt templomban, melynek fel­állításáról krakkói metropolita­ként ő maga hozott döntést. A lengyel Tátra egyik központi plébániájának alapkövét már pápaként a Vatikánban szentel­te meg. (MTI) Nyolc elnök Piranban Piran. Tegnap a szlové­niai üdülőhelyre, Piranba érkezett Michal Kováč szlovák köztársasági el­nök, hogy részt vegyen a közép-európai államfők Piran 97 elnevezésű kétna­pos találkozóján. MTI-HÍR A térség nyolc államfőjének im­már negyedik alkalommal meg­rendezett találkozóján a házi­gazda Milan Kucan szlovén el­nökön és a szlovák államfőn kí­vül részt vesz Roman Herzog né­met, Thomas Klestil osztrák, Os­car Luigi Scalfaro olasz, Alek­sander Kwasniewski lengyel, Göncz Árpád magyar és Václav Havel cseh elnök. Az elnökök a hagyományokhoz hűen ezúttal is kifejtik vélemé­nyüket az átalakuló közép-euró­pai térséggel kapcsolatban, megosztják azokat a tapasztala­tokat, amelyek az egyes orszá­gokban a korszerűbb államszer­vezet kialakításában halmozód­tak fel. Magyarország Az MSZP kongresszusa Budapest. A Magyar Szocialista Párt bebizonyította, hogy képes a felelősségteljes kormányzás­ra, ezért a győzelem esélyével indul a jövő évi választásokon ­így értékelte a szocialista párt helyzetét Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök az MSZP V. kongresszusának tegnapi ülé­sén. Mintegy egyórás beszédében Horn úgy vélekedett, hogy a jö­vő évben nemcsak a következő választás lesz a tét: ha a szocia­listák nem állják meg a helyü­ket, akkor a demokratikus bal­oldal hosszú időre elveszítheti annak lehetőségét, hogy befo­lyásolja a nemzet jövőjét. Áz MSZP elnöke a párton belüli viták legalább időleges lezárá­sára szólított fel. A továbbiakban szóba hozta a személyét érő párton belüli megnyilvánulásokat, köztük Franz Vranitzky példájáfiak fel­emlegetését is. Kifogásolta, hogy az ezt hangoztatok nem tették hozzá: az osztrák szociál­demokraták vezetője győzelem­re vitte a választásokon pártját, majd egy év múiva adta át a kancellári és pártelnöki tisztsé­get. (MTI) Véleményt cserélnek az európai állammodell fejlődésének kér­déseiről, az egységesülő európai térségben található államok kö­zötti együttműködésről, külö­nös tekintettel arra, hogy a csúcstalálkozón három olyan ál­lamfő van jelen, akik a nyugat­európai integrációban már tel­jes jogú tagként részt vevő or­szágokat képviselnek, s öt olyan köztársasági elnök, akik a tag­ságra csak törekvő közép-euró­Véleménycsere az állammodell fejlődé­sének kérdéseiről. pai államok élén állnak. Az Ad­ria-parti üdülőhelyen tartandó kétnapos találkozó fő témája a „Nemzetállam vagy polgári ál­lam - Közép-Európa és Európa lehetséges jövője" címet viseli. Milan Kucan szlovén elnök a ta­lálkozó előtt sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy a huszon­egyedik századra kialakuló kö­zép-európai államalakulatban szerves egységet fognak alkotni a nemzetállamra, valamint a nyitott, polgári jellegű államra jellemző vonások. A szlovén elnök véleménye sze­rint az egységesülő világban ki­alakuló államrendszer nyitott szerkezetű lesz, amely nemcsak a területén, hanem az egész földrészen, illetve az egész vilá­gon élők érdekeinek képvisele­tére is törekszik. Kucan kijelen­tette, hogy az egyesült, demokra­tikus és szabad Európa jelenti a jövőt a kontinens középső részén fekvő országok számára. A nyolc államfő eszmecseréjén megfogalmazódott: a nemzet vagy polgári állam nem egymást kizáró, hanem egymást kie­gészítő fogalmak. Minden meg­szólaló elnök megfogalmazta or­szága külső és belső biztonsági igényét, előbbi a közös európai határokra, míg utóbbi minde­nekelőtt a demokrácia garantálá­sára vonatkozik. Megfogalmazó­dott az is, hogy a jövő Európájá­nak tagja lehessen minden olyan állam, amely tagságot szeretne ebben a közösségben. „Családi fotó" is készült Piranban, az ismert szlovéniai üdülőhelyen, ahol Milan Kucan házigazdaként fogadta a közép-európai államfőket (ČTK/AP) Nemzetállam vagy polgári állam: Közép-Európa és Európa lehetséges jövője (ČTK/AP) II. János Pál Zakopanéban is a papamobilon érkezett a mise helyszínére

Next

/
Thumbnails
Contents