Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-04 / 127. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 16. POLITIKA 5 5 Lampl Zsuzsanna szociológussal a szlovákiai magyar értelmiséggel foglalkozó kutatásról Az értelmiség nyitott réteg Szociológiai kutatás a szlovákiai magyar értelmiség rétegződéséről és értékrendjéről címmel a budapesti Balázs Ferenc Intézet és a szepsi Spectator Alapítvány kezdeményezésére a közelmúltban tanulmány készült. Céljáról és eredményeiről dr. Lampl Zsuzsanna szociológust kérdeztük, aki dr. Dobos Ferenccel (Budapest) együtt a kutatás vezetője volt. MISLAY EDIT Milyen céllal készült a felmérés? A szlovákiai magyar értelmiség szinte fehér folt volt az itteni kutatási térképen. Pedig az értelmiség a társadalomnak az a rétege, amely leginkább képes az önreflexióra, tehát hogy a saját helyzetét feltérképezze, és ezzel együtt reagáljon a társadalmi folyamatokra is, amelyek az életébe begyűrűznek. A mi értelmiségünk esetében ez különösen fontos, mert nagyon sok olyan nyomásnak van kitéve, amilyennek a szlovák értelmiség csak részben. Pontosan milyen kérdéseket vizsgáltak? a pályamódosításokkal kapcsolatban. A második részt az értékorientációk képezték, a kutatás idején égetően fontosnak számító társadalmi, politikai, közéleti kérdésekben kértük ki a szlovákiai magyar értelmiség véleményét. Volt-e olyan a kutatás témakörei között, amely nem a várt vagy feltételezett eredményt mutatta? A társadalmi eredet megfelelt a hipotézisünknek, mert feltételeztük, hogy inkább egy első generációs értelmiségről van szó. Valóban: kétharmad-egyharmad az első és a többgenerációs értelmiség aránya. Az önreflexiót illetően a megkérdezettek szerint az értelmiségi szellemi munkát végző, elsősorban diplomás személy, akinek az a legfontosabb feladata, hogy jól végezze a munkáját, és ezzel hasznára legyen a közösségének. Hányan tartoznak ehhez a réteghez? Ha a népszámlálási adatokat vesszük, akkor 2,89 százalékát teszik ki az értelmiségiek a magyar populációnak, ez abszolút számokban 16 407 ember. így, önmagában ez nem sokat mond, de ha összehasonlítjuk a szlovák értelmiség arányával, a követke\\ Az értelmiségiek többsége ezt a zászlóvivő szerepet elsősorban a saját, szűk közösségén . * belül képzeli el. >> Egyrészt az értelmiség társadalmi eredetét és társadalmi mobilitását, tehát hogy honnan jött, merre tart. Az életszínvonalnak néhány szeletével is foglalkoztunk, hogy kiegészítsük az előzetes képet a munkavállalással, ző számokat kapjuk: az összlakosságon belül a szlovákiai értelmiség 5,82 százalékot tesz ki, és a szlovák összlakosságon belül a szlovák értelmiség 6,8 százalékot. Tehát több mint a kétszeresét a magyarnak. Hét ország államfője Gnieznóban Találkozó a pápával Gniezno. A lengyelországi városban tegnap ünnepélyes egyházi külsőségek közepette emlékeztek meg Szent Adalbert halálának 1000. évfordulójáról. Az esemény csúcspontja a hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodó pápa személyes részvétele, valamint hét környező ország államfőjének érkezése volt. A szentmisét követően II. János Pál délután fogadta a magas rangú vendégeket: Aleksander Kwasniewski lengyel, Göncz Árpád magyar, Roman Herzog német, Václav Havel cseh, Michal "Kováč szlovák, Leonyid Kucsma ukrán és Algirdas Brazauskas litván államfőt. A szentatya örömét fejezte ki, hogy a közös történelmi hagyományokat ápoló országok vezetői jelenlétükkel megtisztelték az ünnepséget, s emelték annak jelentőségét. A cseh fejedelmi családból származó Adalbert püspöknek kiemelkedő szerepe volt a lengyel államiság, a nemzeti öntudat formálásában. Ezért a lengyelek országuk patrónusaként tartják őt számon. Adalbert fontos missziós tevékenységet fejtett ki több ország területén. A magyarok elsősorban úgy emlékeznek rá, mint első királyunk nevelőjére. (MTI) „Ez az évszázad mediális csalása" DSZM-hű magántévé Mi derült ki az életkort illetően? A korcsoportos megoszlásból többek között az is kiderült, hogy az értelmiségiek száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek több oka is lehet. A harminc rült, hogy az értelmiségiek többsége ezt a szerepet elsősorban a saját, szűk közösségén belül képzeli el, nem annyira a közéletben. Lehet vitatkozni, hogy ez elég-e. Valaki azt mondhatja, hogy az értelmiségnek többet Ami nagyon fontos: hajlandók a kompromisszumokra, ugyanakkor nyelvüket, iskoláikat > > nem adják fel. >> Somogyi Tibor felvételei éven aluliaknál ez még nyitott kérdésként könyvelhető el, mert ebbe a korcsoportba beletartoznak a diákok is. Még jöhet egy hullám, amely ezt a kategóriát később fogja erősíteni. Tudjuk, hogy a többgenerációs érteimiségi hagyományt folytatók részaránya a kisebb. De nagy szerepetjátszik az is, hogy a szlovákiai magyar lakosság főleg falun él, s az értelmiségi pályák presztízse ott alacsonyabb. Az sem mellékes, hogy ma elég sokba kerül a felsőfokú képzettség megszerzése, ugyanakkor a kezdő értelmiségit keresetben lepipálják az alacsonyabb műveltséget igénylő, de „menő" szakmákban dolgozó vagy vállalkozó fiatalok. Vannak-e olyan értelmiségi pályák, amelyek hiányoznak a palettáról, vagy kis számban képviseltetik magukat? A legtöbben a pedagógusok vannak, de hogy mely szakma hiányzik, erre nehéz válaszolni, hiszen tudni kellene, milyenek az igények. Ez egy újabb kutatás tárgyát képezhetné. Engem az érdekelt, hogy az értelmiség betölti-e azt a zászlóvivő szerepet, amely az alaphipotézis szerint a küldetése kellene, hogy legyen. A próbakérdezések során kidekell vállalnia. Más pedig azt, hogy ha az értelmiségi a szakmai feladatokat színvonalasan teljesíti, akkor az egy óriási plusz. Én inkább ez utóbbi felé hajlok. A szociológus szemével mi a legnagyobb pozitívuma ennek a kutatásnak? Az, hogy az értelmiség nyitott réteg, s amellett, hogy tagjai a mindennapi megélhetéssel is nagyon sokan küzdenek, nem lehet rájuk fogni, hogy „csak" a saját kis és nagy problémáikkal foglalkoznak. Elénk érdeklődést mutatnak a társadalmi problémák iránt is. Ami nagyon fontos: hajlandóak a kompromisszumokra, ugyanakkor nyelvüket, iskoláikat nem adják fel. Ezt a már kész, új kutatásunk is bizonyítja. Ez egy négyrészesre tervezett asszimilációkutatás első része, amely az anyanyelvhasználat és a különböző iskolaválasztás okait tárta fel. E kutatás megmutatta, hogy a határozott identitástól az asszimilált magyarig, aki magyar háttere ellenére már szlováknakdeklarálja magát, milyen identitástípusok vannak jelen a szlovákiai magyarság körében. Ahol törik a dolog, az az iskolaválasztás. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az iskolaválasztás a döntő. A pozsonyi tüntetés részvevői nyilatkoznak „Ez a kabinet hivatásszerűen süket" ČTK-HIR Pozsony. A rádió- és tévétanács döntésének értelmében a Pro TV társaság privatizálhatja a közszolgálati televízió 2-es csatornáját. Az ellenzéki sajtó már előre jelezte, hogy ilyen eredménnyel zárul az SZTV 2 privatizálására kihirdetett pályázat, mivel a Pro TV-t szoros szálak fűzik a kormányhoz. Ivan Hudec kulturális miniszter a közelmúltban kijelentette: hamarosan a DSZM-mel azonos nézeteket valló magántelevízió jön létre. A döntést a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az ellenzék azonban beterjesztette a csatorna privatizálását betiltó törvénytervezetét, mivel szerinte „az évszázad mediális csalásáról" van szó. A Pro TV igazgatótanácsának tagja például Peter Kovačič, az SZTV igazgatójának külső tanácsadója és Vladimír Ondruš, a Štúdio Koliba igazgatója. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mint lapunk első oldalán is tudósítunk róla, tegnap több ezren gyűltek össze a kormánypalota előtt, hogy a meghiúsított népszavazás miatt tiltakozzanak. A tüntetők közül néhányat az Új Szó is megszólított, s mindegyiküktől azt kérdeztük, hogy miért vesznek részt a megmozduláson. Michal Dočolomanský, színész: - Nem akarom kívülről szemlélni az eseményeket. Már a demokráciánk, a szabadságunk került veszélybe, ezért kötelességemnek érzem, hogy a többiek mellé álljak. Szkeptikus vagyok, és azt gondolom, hogy ez a kormány nem is akar bennünket meghallgatni, de ha elegen leszünk, elérjük célunkat, legkéEz a maffia legalább húsz évre bebetonozta magát. sőbb a következő parlamenti választásokon. Feltéve persze, hogy a választásokat a referendumhoz hasonlóan nem fogják manipulálni, de ez már a demokrácia végét jelentené. Lányi István (Pozsony): - Szükség van egy kis zajra, hogy a kormány észrevegye, nem mindenki hajlandó táncolni az ő nótájára. De nem ártana, ha tízszer, százszor, ezerszer ennyien volnánk, mert ez a kabinet hivatásszerűen süket. A kormány nem is akar bennünket meghallgatni. Olga Klimová (Pozsony): - Azért vagyunk itt, hogy végre demokrácia legyen az országban, hogy mindenkit egyenrangúnak ismerjenek el, szlovákot, magyart, csehet - mindenkit. Zdena Šándorová (Pozsony): Valamit már tenni kellett, hogy ne gondolják, úgy terelhetnek bennünket, akár a birkákat. Most megmutattuk, hogy nem vagyunk annyira ostobán szelídek, ahogy hiszik rólunk. Lőrincz úr (Kelet-Szlovákia): A kormánnyal szemben, sajnos, kevesen vagyunk. A választásoktól sem várok semmi jót, mert ez a maffia legalább húsz évre bebetonozta magát, hiszen gazdaságilag elég ereje van hozzá, (gaál) RÖVIDEN Magyar vendég az SZNP-irodában Pozsony. Boros Miklós, a magyar nagykövetség tanácsosa tegnap a Szlovák Nemzeti Párt pozsonyi központjában találkozott Anna Malíková első alelnökkel és Peter Sokol központi titkárral. Megbeszéléseik a szlovák belpolitikai helyzetet érintették. Szóba kerültek azok az újra megjelent röplapok is, amelyek a Felvidék elszakadását követelik. (TA SR) Nemzetközi Duna-konferencia Pozsony. Duna - a folyó, amely összeköt az elnevezése annak a 3. nemzetközi konferenciának, amely tegnap kezdődött a szlovák fővárosban, s péntekig tart. Húsz ország 80 szakértője tanácskozik, ezúttal a Duna menti országok biokörnyezetének jövőjéről. (TA SR) Gašparovič az USA-ba utazott Pozsony. Newt Gingrichnek, az amerikai képviselőház elnökének meghívására tegnap ötnapos munkalátogatásra az Egyesült Államokba utazott Ivan Gašparovič, a parlament elnöke. Tárgyalásaik a tervek szerint érintik majd a NATO-bővítés katonai-politikai vonatkozásait, a szlovák gazdaságot és integrálódását a nyugati struktúrákba, de a nemzeti kisebbségek problémáit és az emberi jogok érvényesülését is. (TA SR) Keltošová az ILO-konferencia elnöke Genf/Pozsony. Oľga Keltošová szociális és munkaügyi minisztert a közép- és kelet-európai országok javaslatára tegnap Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 85. kongresszusának elnökévé választották. A június 19-ig tartó konferencia szervezeti kérdésekkel és több nemzetközi konvencióval foglalkozik. (ČTK) Gyimesiék Slavkovskánál Pozsony. Slavkovská oktatási miniszter hétfőn találkozott a Magyar Népi Mozgalom vezetőivel. Slavkovská alaptalannak tartja azt az aggodalmat, hogy a magyar iskolákban szlovák pedagógusok fogják oktatni a szlovák nyelvet és a történelmet. Az MNM a kormányhoz kíván fordulni a kétnyelvű bizonyítványok ügyében, Slavkovskától pedig azt kérte, járuljon hozzá, hogy az ipolysági magyar gimnáziumban eggyel több osztály nyíljon, illetve hogy a tárca továbbra is működtesse a kövecsesi mezőgazdasági szakközépiskolát. (Ú) Helyreigazítás Tegnapi számunkban a kormány EU-integrációs tanácsának üléséről szóló tudósításunkban elírás történt. Az első mondat helyesen így hangzik: Jozef Kalman, Szlovákia európai integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese nem követi Pavol Hamžík exkülügyminiszter példáját, tehát nem mond le tisztségéről, (ga) Ismét jelentkezett az ismeretlen szervezet Újabb röplapok ezúttal Rozsnyón TA SR-HlR Kassa. A napokban Rozsnyón és környékén ismét felbukkantak a magát Felvidéki Polgári Mozgalomnak nevező ismeretlen szervezet röplapjai. A magyarlakta területek elcsatolását kilátásba helyező cédulák először áprilisban kerültek elő Rimaszombatban, a Magyar Koalíció pártjai akkor elhatárolták magukat az irománytól, provokációnak minősítették, és terjesztése miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. „A Felvidéket jelenleg a Szlovák Köztársaság tartja megszállás alatt" - hirdeti a Rozsnyón felbukkant röplap, mely szerint Szlovákia a trianoni szerződés alapján sem formálhat erre jogot. Nemčok körlevele nem veszítette érvényét A kormányt terheli minden felelősség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Dolník Erzsébet, az Együttélés alelnöke pártja tegnapi sajtóértekezletén közölte: a szlovákiai magyar szülők és pedagógusok nem mondanak le arról, hogy a magyar iskolák diákjai kétnyelvű bizonyítványt kapjanak. Mivel az aláírás-gyűjtési akció befejeződött, a tiltakozás egyéb módszereihez folyamodnak. A szülők és a tantestület tagjai iskolánként levelet küldenek az oktatási miniszternek, valamint a kerületi és járási hivatalok illetékeseinek, és számos magyarlakta városban nagygyűléseket tartanak. Dolník felhívta a figyelmet arra, hogy Nemčok államtitkár körlevele nem veszítette érvényét, ugyanis mindmáig nem cáfolták a benne felvázolt intézkedések megvalósítását. Pozitívumként említette, hogy a tiltakozó megmozdulásokhoz a szlovák demokratikus erők is csatlakoznak, sőt maguk is szót kívánnak emelni a kormány antidemokratikus intézkedései ellen. Mivel nem táplál illúziókat a kabinet politikájával kapcsolatban, számol azzal, hogy a kormány semmibe veszi a szlovákiai magyarok óhaját. Információi szerint a szülők annyira elszántak, hogy szélsőséges megnyilvánulásokra is hajlandóak. Dolník szerint a tiltakozó megmozdulások, a feszült és kiélezett helyzet olyasmibe torkollhat, amire Szlovákiában eddig nem volt példa. „Ezért nem a szülőket, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét és a magyar pártokat, hanem egyértelműen az oktatási tárcát és a minisztériumot támogató kormányt terheli a felelősség" - szögezte le. (horváth)