Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-03 / 126. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 3. Kanadai választások Washington. Előrehozott parlamenti választásokat rendeztek tegnap Kanadá­ban. A hatalmas kiterjedé­sű, négy időzónán átívelő ország csaknem 19 millió választója összesen 301 - a korábbihoz képest hattal több - képviselői mandá­tum sorsáról dönthetett. Az előzetes felmérések rendre azt mutatták, hogy a 63 éves kormányfő, Jean Chrétien vezette liberáli­sok hatalmát nem fenyege­ti veszély, de kérdéses, va­jon a párt meg tudja-e őriz­ni abszolút többségét vagy pedig kisebbségi kormány­zásra kényszerül. (MTI) Robbanás Tiranában Tirana. Pokolgép robbant egy tiranai kávéházban, az albán védelmi minisztéri­um közelében. A detonáció következtében legkevesebb húsz ember megsérült. A Szkander bég téren lévő kávéház az ellenzéki szoci­alista politikusok kedvelt találkozóhelye. A sérültek közül 15 személyt kórház­ba szállítottak. Néhány szemtanú két tizenéves fia­talt látott dél körül egy cso­maggal belépni a kávéház mellékhelyiségébe; a fiata­lok a robbanás előtt távoz­tak az épületből. (MTI) Borisz Jelcin elnök ellen „veszélyes merénylet" ké­szül - állította vasárnap egy telefonáló. A moszkvai rendőrségnek nem sikerült bemérnie, hogy honnan te­lefonált a rendőrségre a Kiszlov őrnagyként bemu­tatkozó férfi. (Arch.-fotó) Támadás Sierra Leone ellen Freetown. Nigériai hadiha­jók nyitottak tüzet tegnap reggel Freetownra, Sierra Leone fővárosára azzal a céllal, hogy visszahelyez­zék hatalmába az egy hete katonai államcsínnyel meg­buktatott kormányzatot. Az esti jelentések szerint 20 ember meghalt és 20-an megsebesültek. (MTI) Népszavazási kezdeményezés Budapest. Ha a kormány fenntartja szándékát, és le­hetővé teszi külföldiek ter­mőföldhözjutását Magyar­országon azáltal, hogy fel­oldja a jogi személyiséggel rendelkező társaságok föld­tulajdon szerzésének tilal­mát, az MDF népszavazást kezdeményez - mondta a párt képviselőcsoportjának ülését követően a frakció­vezető-helyettes. Ekkora horderejű kérdést szerinte egy leköszönő kormány az utolsó 10 hónapjában nem dönthet el a többi párt nél­kül, az ellenzék pedig egy­séges abban, hogy termő­földet nem szabad külföldi­ek kezébe adni. (MTI) Csehország: a szociáldemokraták a legnépszerűbbek Havel minisztereket nevezett ki ČTK-HÍR Prága. Václav Havel cseh állam­fő tegnap Klaus kormányfő ja­vaslatásra leváltotta tisztségé­ből Vladimír Dlouhý ipari és ke­reskedelmi miniszteret, vala­mint Ivan Kočárník pénzügymi­nisztert. Egyben, ugyancsak Kla­us javaslatásra, az utóbbiak he­lyére Karel Kühnlt, illetve Ivan Pilip (ODS) volt oktatási minisz­tert nevezte ki, az utóbbi tárca élére Jin Grušát nevezte ki. A kormányfő még tegnap beiktat­ta tisztségébe a három új mi­nisztert. Közben Csehországban egy újabb közvélemény-kutatás eredményeit hozták nyilvános­ságra. Ezek szerint amennyiben most lennének a parlamenti vá­lasztások, akkor a szociálde­Lionel Jospin örül a győzelemnek (ČTK/AP ) Magyarország mokratákat a lakosság 27,4 szá­zaléka, míg a Václav Klaus ve­zette ODS-t, tehát a jobboldali kormánykoalíció legerősebb csoportosulását a megkérdezet­tek 22,7 százaléka támogatná. A Factum szerint a harmadik he­lyet a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) foglalja el 9,6 száza­lékos népszerűségi rátával, ami áprilishoz képest 1,3 százalékos növekedést jelent. Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommu­nista Pártjának (KSČM) népsze­rűsége áprilishoz képest 0,8 szá­zalékkal csökkent, de még így is 9,5 százalékos, tehát majdnem azonos a koalíció második leg­erősebb pártjának népszerűsé­gével. A koalíciós ODA népsze­rűségi rátája 8,8 százalék. Torlódás lehetséges Alain Juppé beadta saját maga, illetve kabinetjének lemondását Jospin a kormányfő Horn Gyula Sztrájk bejelentése a határon Párizs. Lionel Jospin, a szo­cialista párt vezetője lett Franciaország új miniszter­elnöke: Jacques Chirac ál­lamfő tegnap délelőtt csak­nem egyórás megbeszélé­sen fogadta a politikust, s utána a várakozásoknak megfelelően őt nevezte ki erre a posztra. MTI-TUDÓSÍTÁS Jospin elődje, Alain Juppé reg­gel adta be saját maga, illetve kormánya lemondását, mivel az eddigi kormánypártok a most vasárnapi parlamenti választá­sokon súlyos vereséget szenved­tek. Juppé már egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy bárki győz­zön is a vasárnapi voksolás nyo­mán, ő maga mindenképpen tá­vozik tisztségéből. Bár az ellenzéket győzelemre vezető Jospin miniszterelnök­ségét, s az általa összeállítandó kormány programját a parla­mentnek is jóvá kell hagynia, a baloldali erők többsége miatt ehhez nem férhet kétség. - Azt a célt tűztem magam elé, hogy olyan politikus legyek, aki meg­érdemli a bizalmat: olyan em­ber, aki ellenzékben is azt mondja, amit gondol, s aki a ha­talomra jutva azt teszi, amit ko­rábban mondott - Lionel Jospin így foglalta össze politikusi „ars poeticáját" egy minapi interjújá­ban. Ami a kormányalakítást illeti, Jospin úgy nyilatkozott, hogy erre gyorsan, még ezen a héten sor kerül. A Nemzetgyűlés a jö­vő hét csütörtökén tartja majd első ülését. A francia baloldal összesen 318 mandátumot szerzett a parla­A kormányalakítás­ra még ezen a héten sor kerül. ment alsóházában, a Nemzet­gyűlésben, s ezzel jelentős több­séget élvez az eddigi kormány­pártokkal szemben - ezt mutat­ják a vasárnapi választások vég­eredményei, amelyeket tegnap délben hozott nyilvánosságra a belügyminisztérium. Az adatsor szerint a szocialisták 240, a kommunisták 38, a radi­kális szocialisták pártja 12, az összes többi baloldali erő 21, s végül a szocialistákkal szövetsé­get kötött zöldek 7 mandátumot szereztek, így együttesen alkot­va a jövőbeli kormánytöbbséget. Az ellenzék oldalán pedig a gaulle-ista RPR áll majd 135, a centrista-liberális UDF 108, s a jobboldal többi ereje 14 mndátummal. A fennmaradó két mandátum a szélsőjobbolda­li Nemzeti Frontnak, illetve egy független képviselőnek jutott. A francia Nemzetgyűlést 577 kép­viselő alkotja, s az abszolút többséghez szükséges határt 289 mandátum jelenti. A baloldal győzelme mellett a választások másik nagy újdon­ságát a zöldek sikere jelenti: ez a mozgalom a francia történelem­ben most először tudta bejuttat­ni a parlamentbe képviselőit, méghozzá a szocialistákkal kö­tött szövetségnek köszönhetően rögtön hét embert. S fontos fej­lemény, hogy bekerült a Nem­zetgyűlésbe a szélsőjobboldali Nemzeti Front egyik politikusa: bár a párt a szavazók 15 százalé­kát képviseli, a francia választá­si rendszer sajátosságának kö­szönhetően eddig egyetlen kép­viselője sem volt. Budapest. Horn Gyula magyar kormányfő bejelentette: a kabi­net június 20-án megköti az Apostoli Szentszékkel a megál­lapodást a magyarországi kato­likus egyház finanszírozásáról, ingatlanjainak visszaadásáról és az egyházi iskolák támogatásá­ról. Leszögezte: a megállapodás az utolsó maradványát is felszá­molja az egyház állammal szem­beni kiszolgáltatottságának. Ennek jegyében a világiakkal egyenlő elbánásban részesíti az magyar egyházi oktatási intéz­ményeket. (MTI) Bécs. Az osztrák pénzügymi­nisztériumhoz tartozó közel 10 ezer osztrák közalkalmazott, köztük a vámosok mára terve­zett sztrájkja miatt gyakorlatilag leáll a teherforgalom hajnali 0 és 12 óra között Ausztria keleti határátkelőhelyein. Bár a sztrájk a személyi forgal­mat állítólag nem érinti, a határ­állomások körzetében így is ha­talmas torlódásra lehet számíta­ni, ezért az osztrák illetékesek azt ajánlják, hogy aki csak tehe­ti, az ma csak 12 óra után indul­jon útnak az osztrák határállo­mások felé. (MTI) II. János Pál pápa lengyelországi látogatása 300 ezren a misén Varsó. Lengyelországi látogatá­sának harmadik napján 300 ezer hívő előtt misézett Il.János Pál pápa. A tömeg - köztük sok cseh és német hívő - már vasár­nap este óta gyülekezett a legnicai volt szovjet repülőtér betonján. II. János Pál a társa­dalmi problémákról beszélt. - A társadalmi gondok mögött min­dig az ember, a konkrét személy áll, ezért e témára mindaddig, amíg a legkisebb igazságtalan­ság is létezik, vissza kell térni ­mondta. Hangsúlyozta, szavai Lengyelországhoz is szólnak, ahol a demokratikus állam épí­tése közben különös élességgel tárulnak fel a társadalmi élet sú­lyos hiányosságai, köztük a sok­gyermekes családok nélkülözé­se, az egyedülálló anyák nehéz­ségei, a hajléktalanok problé­mái. A pápa délután útjának kö­vetkező állomására Gorzów Wielkopolskiba utazott. (MTI) Román-ukrán alapszerződés Ünnepélyes aláírás MTI-HÍR Bukarest. A Fekete-tenger part­ján lévő Neptunfürdő üdülőhe­lyen tegnap délben Emil Cons­tantinescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország alapszerződését, a két külügyminiszter, Adrian Se­verin és Hennagyij Udovenko pedig a csatolt okmányokat. A ceremónián jelen voltak a ro­mán kormánypártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az ellenzéki pártok kép­viselői távol maradtak az ese­ménytől. Beszédében Constan­tinescu áttekintette az utóbbi hetek nemzetközi kapcsolatépí­tő fejleményeit, ezek között em­lítette Göncz Árpád magyar el­nök múlt heti látogatását is, amelyet, mint fogalmazott, „az egész nemzetközi közösség an­nak a ténynek a bizonyítékaként üdvözölt, hogy a két ország együtt egész Európa számára példát ad történelmi megbéké­lésével". Az elnök bejelentette: a romám-ukrán alapszerződést már ma elküldi ratifikálásra a parlamentnek, s azt várhatóan rövid udőn belül - tehát a NA­TO-csúcs előtt - ratifikálni is fogják. A román elnököt sajtóértekezle­tén az ellenzéki vezetők távol­maradásáról kérdezték. Ezzel kapcsolatban adott válaszában közölte, hogy meghívták a cere­móniára mind Ion Iliescu volt ál­lamfőt, mind Valériu Tabarát és Vadim Tudort, a Román Nemze­ti Egységpárt , illetve a Nagy-Ro­mánia Párt elnökét, valamint Teodor Melescanut, a szenátus külügyi bizottságának elnökét. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az alapszerződésről a pár­tok vezetőivel folytatott megbe­szélésen a volt kormánypárt azt javasolta, hogy a ratifikálást ha­lasszák a NATO madridi csúcs utáni időre. Constantinescu megjegyezte, hogy amennyiben az SZDRP a szerződés ellen szavazna, az en­nek a pártnak az összeomlásá­hoz vezetne, hiszen annak ide­jén az SZDRP - Iliescu pártja ­kezdte meg a párbeszédet Uk­rajnával az alapszerződésről, és azóta a szerződés szövege „csak jobb lett". Ujabb pokolgép robbant tegnap reggel a parlamenti választásokra készülő Algéria fővárosában hét em­ber halálát és 37 sebesülését okozva. Alig néhány órával korábban, vasárnap két robbantásos merény­letben 14 ember életét vesztette, és több mint száz megsebesült. Az áldozatok között sok volt a nő és a gyerek. A tettesek feltehetőleg egy iszlám terrorszervezet tagjai voltak. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents