Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-12 / 134. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 5. KULTÚRA - OKTATÁS 9 A közös mezőgazdasági politika alapját a gazdálkodó család vagy a vidéken élő ember jelenti Versenyképesnek lenni A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és a Mécs László Alapítvány ál­tal nemrégiben szervezett dunaszerdahelyi mezőgaz­dasági konferencia vendé­ge volt Szakái Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Intézet professzora, or­szággyűlési képviselő, V. KRASZNICA MELITTA Előadásában a társult országok szemszögéből elemezte az EU közös mezőgazdasági politiká­jának lehetőségeit. A magyaror­szági vendéggel a konferencia szünetében beszélgettünk. Professzor úr, miként értékel­né azokat a véleményeket, me­lyek szerint csupán a mező­gazdaságot véve alapul valójá­ban hátrányt jelent az EU-s csatlakozás? Azt gondolom - és most elsősor­ban a magyarországi viszonyok­ról beszélek -, hogy ha a magyar mezőgazdaságban a termelők vertikális szervezettsége meg­valósulna, megerősödne, jó fel­tételeinknek köszönhetően kü­lön támogatások nélkül is ver­senyképesek lehetnénk az euró­pai piacokon. Szlovákiára nyil­ván ez nem minden vonatkozás­ban áll, de mivel ennek az or­szágnak jelentős része hegyvi­zást nem lehet csupán a mező­gazdaság és a vidék szemszögé­ből nézni. Egyik nagy előnye az lesz, hogy az ipar, a szolgáltatá­sok stb. részére kitágult piacot biztosít. Nem beszélve arról, hogy a csatlakozás nem pusztán gazdasági kérdés, hanem politi­kai is. Az EU tagjának lenni biz­tonságot jelent, az európai né­pek demokratikus családjához tartozni pozitív dolog. Várható­an a munkavállalók számára is megnövekszenek a lehetőségek. Milyen változásokra van szük­ség az agrárszférán belül ah­hoz, hogy esélyünk legyen a fennmaradásra? Mindenekelőtt tiszta és világos tulajdonosi viszonyokat kell te­remteni a mezőgazdaságban. Az ET parlamenti közgyűlésének tagjaként tudom, hogy most ké­szül egy jelentés a közép- és ke­let-európai országok mezőgaz­daságának átalakulásáról. Még a reformokban legelöl járó or­szágokban sincsenek rendezve a földtulajdonviszonyok és más, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tulajdonviszonyok. A másik leg­fontosabb dolog a jobb szerve­zettség. Egyrészt gazdasági szempontokat figyelembe véve, szövetkezeti módon össze kell hozni a termelést, a feldolgozást és a kereskedelmet egy na­gyobb, erősebb integrációba. Másrészt fontos az érdekvédel­sági politika egész feltételrend­szere az adott ország mezőgaz­daságára is érvényes lesz. Ugyanakkor az egyes országok­ban eltér a támogatottság szín­vonala, hiszen egy-egy ország kormányának az EU-tagság ese­tén is megvan az a lehetősége, kezetek nincsenek. Ezek a szó nyugat-európai értelmében nem is szövetkezetek, hiszen a tagoknak nincs meg a saját vál­lalkozásuk, itt maga a szövetke­zet egy vállalkozás. A közös me­zőgazdasági politika alapját vi­szont a gazdálkodó család vagy » Az EU-hoz való csatlakozást nem lehet csupán a mező­gazdaság és a vidék szemszögéből nézni. \\ vv Mindenekelőtt " tiszta és világos tulajdonosi viszonyo­kat kell teremteni a mezőgazdaság- SS ban. N N déki terület, itt nagyobb lehető­ségek vannak a vidékfejlesztés, a természeti erőforrások más irányú hasznosítására. Miköz­ben talán a talajviszonyok és ég­hajlati feltételek a szó szoros ér­telmében vett mezőgazdaság számára, egész Szlovákiát te­kintve, kedvezőtlenebbek, de más vonatkozásban a gazdag természeti környezet hihetetle­nül jó kiindulási alapot biztosít. Tehát a csatlakozás előnyös le­het, ha jól felkészülünk rá. Vi­szont az EU-hoz való csatlako­mi szervezetek megerősödése, az hogy a gazdálkodók, a mező­gazdaságból élők világosan meg tudják fogalmazni és képviselni tudják az érdekeiket. Milyen támogatásra számít­hatnak a termelők a csatlako­zást követően? Azt hiszem, hogy nem a közvet­len támogatások a legjelentő­sebbek. Ami ennél lényegesebb, az az, hogy bizonyos átmeneti időszak után a teljes jogú tagság esetén az ún. közös mezőgazda­hogy a saját viszonyainak meg­felelően támogatásokat adjon. Ezért fontos, hogy megfelelő nemzeti agrárprogramja legyen, amely kiindulási alapként szol­gál a csatlakozási tárgyaláso­kon. Szerintem a csatlakozásnál nem szabad túlhangsúlyozni a támogatások kérdését, inkább azt kell előtérbe helyezni, hogy egy-egy ország vidéki térsége, az erőforrásait figyelembe véve, miben tud versenyképes lenni. Nem az a fontos, hogy támoga­tást kapjunk, hanem hogy ki tudjuk használni a nagyobb pi­ac, a szabad kereskedelem elő­nyeit. De ehhez ki kell választa­ni a sajátos, versenyképesen elő­állítható termékeket, vagy olyan szolgáltatásokat, amiben egye­diek tudunk lenni. A paraszt­nak, és én ezt a szót a lehető leg­jobb értelemben használom, nem arra van szüksége, hogy so­kat dolgozzon, hanem arra, hogy tisztességes megélhetése legyen. És ha ezt történetesen turizmusból tudja elérni, és álla­tokat a városi turisták gyerekei­nek szórakoztatására tart csu­pán, akkor ebben semmi rossz nincs. Mely gazdálkodási formáknak van létjogosultságuk az EU-n belül, tehát megmaradhat­nak-e szövetkezeteink, vagy nálunk is a családi farmoké a jövő? Egyértelmű, hogy az EU jelenle­gi 15 tagállamában olyan mező­gazdasági szervezetek, amelyek nálunk a múlt rendszerben ki­alakultak, vagyis nagyméretű, vállalatszerűén működő szövet­a vidéken élő ember jelenti. Ő az alanya mindenfajta támogatás­nak, vidékfejlesztésnek, nem pedig meghatározott vállalatok. Igen hatékony termelést lehetne folytatni óriás farmokkal, sík vi­déken hatalmas gazdaságokat lehetne létrehozni. De ez nyil­ván más szemszögből, a termeszeti erőforrásokkal való gazdálkodás, az emberek munkalehetőséghez és jövede­lemhezjuttatása szempontjából nem megfelelő. A biológiai jelle­gű környezetvédelem szem­pontjából pedig kifejezetten ká­ros. Ezek a kritériumok viszont egyre inkább előtérbe kerülnek Európában, éppen azért, mert túltermelés van. Nem elég tehát ezt a kérdést eldönteni pusztán az eszközök kihasználásának a hatékonysága alapján, hanem a természeti erőforrás és a szociá­lis oldal együttes figyelembevé­telével kell megkeresni az opti­mális struktúrát. A jövő térsé­günkben is a személyre lebon­tott vállalkozásoké, amelyekhez szigorúan hozzátartozik a szol­gáltatás, az imputok beszerzése, az értékesítés és a feldolgozás oldalán a szövetkezetek erős há­lózatának kell létrejönni. A most működő szövetkezetek jelentős része Magyarországon például már ilyen irányba mozdul, a ter­melést egyre inkább egyénibe adja ki, és maga a szövetkezet szolgáltatásnyújtással foglalko­zik. Hiszen így össze lehet kötni az eszközök hatékony kihaszná­lását az egyéni önszervező, ön­kezdeményező munkavégzés­sel. Ez pedig már az EU szerke­zetéhez is jól illeszkedik. Nem tipikus diplomatakarrier... Belga szakértő a szlovákiai magyarokról Nincs az életrajzban Diszkrimináltak ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Pozsony. Zdenka Kramplová ki­nevezett külügyminiszter nem kíván módosítani Szlovákia kül­politikai irányvonalán. Ezt ő erő­sítette meg tegnap, miután Michal Kováč államfő jelenlété­ben letette hivatali esküjét. Kramplová kijelentette, hogy folytatni kívánja elődje, Pavol Hamžík munkáját, és a szlovák diplomácia eddigi iépéseivel kap­csolatban kifejtette, hogy „né­hány területen, főként az integrá­ciót illetően hatékonyabbá kell tenni a tárca lépéseit". Viszont nem osztja elődje nézetét, azt, hogy a meghiúsított népszavazás leszűkíti a külügyminiszter moz­gásterét. „A történteket tisztázni kell, de a sikertelenségek nem bé­níthatnak meg bennünket, az élet megy tovább" - válaszolta egy új­ságírói kérdésre. Az agrármérnöki diplomáját Bul­gáriában szerző, diplomáciai ta­pasztalatokkal nem rendelkező külügyminiszter egyébként nem feltételezi, hogy a külügyi tárcát feltétlenül tapasztalt diplomatá­nak kell irányítania. „Nehéz megítélni, hogy tapasztalt diplo­mata jól irányítaná-e a tárcát, il­letve olyan eredményeket érne-e el, amilyeneket én elérhetek" ­nyilatkozta a kormányfő bizal­mát élvező külügyminiszter, aki saját elmondása szerint angolul, bolgárul és oroszul is beszél. Ne­vetségesnek minősítette azt az újságírói kérdést, amely agrár­mérnöki pályafutása kezdetét fir­tatta, tehát azt, hogy egy ideig termelőszövetkezetben dolgo­zott. A kérdés érdekessége, hogy ezt kifelejtették Kramplová hiva­talos életrajzából. Külügyminiszterré való kineve­zése előtt a kormány, majd a kül­ügyminisztérium hivatalának vezetője volt, azaz könyökvédős, íróasztal melletti munkát vég­zett. Miniszterként első külföldi útja a genfi leszerelési konferen­ciára vezet majd, ahol fel kíván szólalni, majd Brüsszelben tesz munkalátogatást, (gágyor) Bécs. Peter Neide belga kisebb­ségi szakértő a diszkrimináció aktuális példájának nevezte Szlovákia viszonyulását a ma­gyar kisebbséghez. Mint mondta, Kelet-Szlovákiában a kormány úgy változtatta meg a közigazga­tási határokat, hogy a magyarok egyetlen járásban sem alkotnak többséget. A bécsi egyetemen kedden este tartott előadásában Nelde kije­lentette: „Nem szabad, hogy a ki­sebbségek jogai - úgy, mint ed­dig - számarányuk, létszámuk függvényei legyenek." Elmond­ta: a többségében frankofon Bel­giumban a flamand iskolák na­gyobb támogatást kapnak, mint a franciák. (CTK) A tárca nem volt pártatlan közvetítő Bírói döntésre várva ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A szociális és munka­ügyi minisztérium nem teljesen önzetlenül kapcsolódott be a sztrájkoló gépjárművezetők és a közlekedési vállalat közötti egyeztetésbe, mert a megbeszé­lések során inkább a sztrájkolok jogi tanácsadójaként, mint pár­tatlan közvetítőként lépett fel ­jelentette ki a Pozsonyi Közleke­dési Vállalat tegnapi sajtóérte­kezletén Tomáš Fabor, a vállalat igazgatótanácsának elnöke. A vállalat vezetői hangsúlyozták: készek azonnal tárgyalni a sztrájkolok követeléseiről, amint a vállalaton belül működő többi szakszervezettel korábban meg­kötött kollektív szerződéshez csatolva nyújtják be követelései­ket. Ebbe a többi szakszervezet bele is egyezne, (gaál) RÖVIDEN A röplapokon nincs ö betű Gúta. Angyal Béla alpolgármester tegnap arról tájékoztatta az Új Szót, hogy kedden reggel náluk is felbukkantak az ún. Fel­vidéki Polgári Mozgalom röplapjai. A szöveg ugyanaz, mint a Rozsnyón és Rimaszombatban találtaké, ám a kivitelezés elté­rő. A lapokat olyan számítógépes program segítségével készí­tették, amely nem „ismeri" a magyar ábécét, hiányzik belőle például az ö, ü, ő, és ű betű. A Gútán talált több tucatnyi röp­lapot valószínűleg lézernyomtatóval állították elő, és a jelek szerint éjszaka szórták szét a városban, (kamoncza) A. Nagy László Érsekújvárott Érsekújvár. A helyi gondokkal ismerkedett tegnap a városban az MPP elnöke. A. Nagy László felkereste a járási hivatalt is, az elöljáróval folytatott megbeszélésén szó esett arról a kérvény­ről, melynek írója jogtalan kérését azzal indokolta, hogy a DSZM választási kampányát támogatta. Jozef Bakó elöljáró el­határolta magát az esettől, állítása szerint a hivatal fegyelmi eljárást kezdeményezett a kérvényíró ellen. (Ú) Az orosz nagykövetség sajnálja Pozsony. A pozsonyi orosz nagykövetség sajtóosztálya tegnap afeletti sajnálkozását fejezte ki, hogy az orosz NTV televízió­ban vasárnap sugárzott, Szlovákiáról szóló riportfilm „mel­lőzte a tárgyilagosságot". A műsor például az orosz külpolitika sikereként tüntette fel, hogy a NATO-tagságról tartott népsza­vazás fiaskóval végződött. (TA SR) Honvédségi vezérőrnagy Szlovákiában Pozsony. Tegnap hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett a Magyar Honvédség szárazföldi főcsoportfőnöke. Nagy János vezérőrnagy háromnapos látogatása során felkeres több kato­nai létesítményt, és megtekinti egy gépesített gyalogsági zász­lóalj gyakorlatát is. (Ú) A lemondott rádióigazgató levele Pozsony. Ján Tužinský rádióigazgató lemondólevelének tartal­mával tegnap ismerkedtek meg a parlament kulturális bizottsá­gának tagjai. - A rádió- és tévétanács illetéktelen döntéseit, a Szlovák Távközlési Vállalat önkényeskedését Ön is támogatja, házelnök úr. Jómagam viszont nem kívánom végignézni, ho­gyan válik egy megbízható közszolgálati intézmény különféle érdekek áldozatává - írta Gašparovičnak Tužinský. (TA SR) Megy még tizedikbe is a gyerek? Pozsony. Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes ésszerű megoldásnak tartaná a tízosztályos alapiskolai oktatás beveze­tését, és továbbra is szorgalmazza az új iskolatörvény kidolgo­zását, amely átfogó módon rendezné az alap- és középiskolák problémáit. Tóthová erről a kormány törvény-előkészítő taná­csának tegnapi ülésén beszélt. (TA SR) Egy osztállyal több Ipolyságon? Pozsony. Slavkovská oktatási miniszter ígéretet tett a Magyar Népi Mozgalomnak, hogy megvizsgálja egy további osztály megnyitásának lehetőségét az ipolysági magyar gimnáziumban. A mozgalmat most arról értesítette a miniszter, hogy a kérelmet jogosnak találta, és utasította a Nyitrai Kerületi Hivatalt, hogy biztosítsa az anyagi feltételeket az osztály megnyitásához. (U) Magyar képviselők Komáromban Komárom. A magyar Országgyűlés képviselőinek egy csoport­ja járt tegnap Komáromban, és a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusszövetség képviselőinél tájékozódott a szlovákiai magyar iskolarendszert ért diszkriminációkról. Az SZMPSZ kérte a honatyáktól: a magyar kormány hasson oda, hogy a szlovák fél teljesítse az alapszerződésben és a nemzetközi egyezmé­nyekben vállalt kötelezettségeit. (Ú) Átszámozzák a pozsonyi telefonokat Pozsony. A fővárosi telefonközpont digitalizálása miatt péntek­től kezdve fokozatosan átszámozzák az összes 21-gyei kezdődő pozsonyi telefonszámot. A 21 helyett ezentúl 542-t kell tárcsáz­ni, a telefonszámok utolsó négy tagja nem változik. (TA SR) Mečiar-féle kerekasztal - ellenzékiek nélkül Gyér érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS POZSONY. Tizenhárom személy­nek terítettek tegnap a kor­mányhivatal tükörtermében, ahová Mečiar kormányfő - ritká­ra révén - kerekasztal-tárgya­lásra invitálta a parlamenti pár­tok elnökeit. Ám a miniszterel­nök meghívását a négy kor­mánypárt elnökén kívül csak a Jozef Klein vezette Mezőgaz­dászok Mozgalma fogadta el. (Az ellenzéki pártok távolmara­dásának okairól az 1. oldalon számolunk be.) A megbeszélésre a gyér érdek­lődés ellenére sor került. A kerekasztalt Mečiar tárgyilagos­nak mondta, és hangoztatta. hogy a külső és belső feszültség enyhítése érdekében hasonló ta­lálkozókra a jövőben is sor kerül. A következő megbeszélés lehetsé­ges időpontjaként július első hetét jelölte meg. Reagált az ellenzéki­ek azon kifogására is, hogy a meg­hívó fél nem tudatta, voltaképpen miről kíván véleményt cserélni. Azt mondta, a kerekasztalnál min­denről lehet tárgyalni. Aki akar, tárgyalhat, de feltételek nélkül". A miniszterelnök határozottan elutasította a parlamenti válasz­tások előrehozatalát, nem vetet­te el viszont a választások idő­pontjának „kisebb" módosítását a parlamenti és az önkormány zati választások időpontjának közelsége miatt, (-gyor) Somogyi Tibor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents