Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-05 / 102. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 3. P A NO RÁ MA F| 5 Beszélgetés Kvarda Józseffel arról, hogy Belgium nem ismeri a kisebbségi problémákat Egy ország, hét parlament Kvarda József, az Együtt­élés parlamenti képviselő­je, Csenke község polgár­mestere nemrég Belgium­ban szerzett tapasztalato­kat arról, hogy ott milyen a nemzetiségek egymás* mellett élése. FEKETE MARIAN Feltételezem, hogy sokszor szóba kerültek az olyan fogal­mak, mint pl. az autonómia. A szlovák parlament alkotmány­jogi bizottságának hivatalos kül­dötteként jutottam el a Belga Ki­rályságba, illetve Brüsszelbe. Ki­utazásunk célja az volt, hogy megismerkedjünk az ottani par­lament alkotmányjogi bizottsá­gának és egyéb legfelsőbb szintű szerveinek tevékenységével is. Engem természetesen főként az érdekelt, hogy Belgium miként kezeli a kisebbségi, nemzetiségi problémákat, és érdekelt az 1993-ban elfogadott alkotmá­északi, flamandok által lakott ré­gióra, a déli, francia nyelvű vallo­nok által lakott régióra. A vallon régión belül él a német nyelvű nemzeti közösség, amely szám­szerűleg 65 ezer állampolgárt számlál. Ez a közösség alkotmá­nyos területi autonómiával ren­delkezik, ami többek között azt jelenti, hogy saját parlamentje és saját kormánya van. A parlamentet általában tör­vényhozó, a kormányt pedig végrehajtó szervnek tekint­jük. Egy autonóm parlament és kormány hatásköre kiter­jedhet mondjuk akár csak az oktatásügyre, a kisebbségi kultúra ápolására is? Belgiumban ennek az autonó­miának sokkal tágabb hatáskö­rei vannak. Mondok egy példát: ha Belgium nemzetközi szerző­désekhez kíván csatlakozni, esetleg nemzetközi szerződést kíván kötni, akkor ezt a nemzet­közi szerződést a német nyelvű nyuk, amely nagyjából egyidős a szlovák alkotmánnyal. Míg azon­ban a szlovák alkotmány egy centralisztikus nemzetállam al­kotmánya, a belga alaptörvény egy teljesen alulról építkező álla­mot hoz létre, azaz a községek, tartományok és régiók adják át az egyes jogköröket a felsőbb, a szövetségi szerveknek. Az ország egyébként régiókra tagolódik. Az RMDSZ-küldöttség Szlovákiában A román modell túlmutat önmagán ÚJ SZÓ-JELENTÉS Komárom. Tegnap este a Tiszti Pavilon dísztermében lakossági fórumon találkoztak az érdeklő­dőkkel a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség képviselői: Markó Béla, a szövetség elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ Végre­hajtó Bizottságának elnöke, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, országgyűlési képvi­selő és Kelemen Hunor, a kor­mány oktatási államtitkára, akik az Együttélés meghívására ér­keztek Szlovákiába. A vendégeket Duray Miklós, az Együttélés elnöke köszöntötte, aki rövid bevezetőjében össze­hasonlította a szlovákiai és a ro­mániai magyarság helyzetét, rá­mutatva a leglényegesebb kü­lönbségre: míg a szlovák kor­mány az országot egyre inkább kiszorítja az európai integrációs folyamatokból, addig Románia a választások után demokrati­kus, modern, európai útra lé­pett, és egyre közelebb kerül a NATO-ba és az EU-ba való csat­lakozáshoz. Markó Béla történelmi lépésnek nevezte azt, hogy az RMDSZ részt vállal a kormányzásban. Mint mondta, ez egyfajta belpo­litikai stabilitást is jelent az or­szágban. Markó elmondta, hogy az RMDSZ az öthónapos kormány­Lélekszámban és az összla­kossághoz viszonyított arány­ban is kevesebben vannak, mint a szlovákiai magyar ki­sebbség, amely a lakosság 10-11 százalékát alkotja... Igen, de itt rögtön el kell mon­danom azt is, hogy a belgák künk csak francia-szlovák tol­mácsunk volt. Érdekesek a ka­tonaságra vonatkozó szabályok is. A közkatona csak a saját anyanyelvét köteles ismerni. A sorkatonák anyanyelvű alaku­latokhoz vonulnak be. A német anyanyelvű katona ezért csak SS A. közkatona csak a saját anyanyel­vét köteles ismerni. A sorkatonák anyanyel­vű alakulatokhoz > > vonulnak be. " Somogyi Tibor felvételei Ez a közösség al­kotmányos terü­leti autonómiával ren­delkezik, ami többek között azt jelenti, hogy saját parlament­je és saját kormá- .. nya van. >> lakosság parlamentjében is jóvá kell hagyni. Mennyi lakosa van Belgium­nak, hogy a 65 ezernyi német ajkú polgár ilyen jogokat ka­pott? Az általunk szerzett adatok sze­rint a németek az ország lakos­ságának mintegy 0,6 százalékát alkotják. szerint csak nyelvi és etnikai közösségek léteznek. Eleve el­utasítják, hogy náluk kisebbsé­gi kérdés létezne, pontosabban, ha ilyen kérdés létezik, akkor ez csak azért lehet, mert az ál­lam a számszerű nemzeti ki­sebbségek életébe állandóan, sőt erőszakkal is beavatkozik. Ebből a felfogásból következik, hogy Belgium területén gyakor­latilag hét parlament működik. Parlamentjük van a flamandok­nak, a vallonoknak, a németek­nek, a kétnyelvű Brüsszelnek gyakorlatilag kétkamarás par­lamentje van (egy flamand és egy vallon nyelvű kamarával), és a szövetség szintjén is műkö­dik a képviselők testülete, vala­mint a szenátus. Ezekben a par­lamentekben, azok egyes bi­zottságaiban mindenki a saját anyanyelvén beszél. Amikor az egyik bizottságot meglátogat­tuk, akkor ezt a törvényes úzust - a kedvünkért - megszegték; a bizottság ellenzéki, flamand anyanyelvű elnökének franciá­ul kellett beszélnie, mert ne­német anyanyelvű katonákkal fog egy alakulatban szolgálni. A tiszteknek viszont ismerniük kell a parancsnokságuk alá ren­delt valamennyi alakulat nyel­vét, ami esetenként három nyelv ismeretét követeli meg. Nemzetiségi arányszámok vo­natkoznak a kormány összeállí­tására, a közhivatalok betölté­sére is. Hogyan viselték el az ilyen in­formációkat a küldöttség nemzeti koalíciós képviselői? Egyáltalán hasznosítani tud­ják ezeket a tapasztalatokat? Rendszerint megpróbálták elte­relni a szót bármi másra. Brňák, az alkotmányjogi bizottság el­nöke, a küldöttség vezetője pe­dig többször is megjegyezte, hogy egy magyar nemzetiségű szlovákiai parlamenti képviselő­nek ez nagyon sokat nyújt, mert lépten-nyomon összehasonlít­hatja a szlovákiai és a belgiumi jogi szabályozást, megoldáso­kat, gyakorlatot és tapasztalato­kat. Javítani akarják a NATO- és EU-tagság esélyeit Közeledés a zöldek és a szocdemek között koalíciós működése alatt kiala­kította a célkitűzései eléréséhez szükséges eszközöket, de a ne­heze még hátra van: jogi kerete­ket kell teremteni. Változásokra van szükség az oktatási törvény­ben, a nyelvhasználat terén. Is­mét létre kell hozni a Bolyai Egyetemet, mely önálló magyar egyetemként működött Kolozs­várott a második világháború utáni évektől egészen 1959-ig. Továbbá vissza kell szerezni a magyar közösségtől és az egy­háztól korábban elkobzott in­gatlanokat és ingóságokat. Az RMDSZ elnöke szerint, a romá­niai modell mindenképpen túl­mutat önmagán. Ha az RMDSZ szerepe a kor­mánykoalícióban sikeres lesz, akkor ez az egész térség orszá­gaira pozitívan hat majd, ha vi­szont ez a modell megbukik, ak­kor ennek negatív következmé­nyei lesznek az említett orszá­gokban is. Végezetül Duray Miklós leszö­gezte: a lakossági fórumról de­rűlátóan távozik. Véleménye szerint ugyanis a közép-európai országok előtt egyetlen járható út van: éspedig felzárkózni Eu­rópa fejlettebb országaihoz. S ezt csak úgy lehet megvalósíta­ni, ha teljesítjük az ehhez szük­séges feltételeket. A fórumon je­len volt Bugár Béla, az MKDM elnöke is. (kamoncza) TA SR-HlR Pozsony. Zdena Tóthová, a Szlovákiai Zöldek Pártjának el­nöke és Jaroslav Volf, a Szlová­kiai Szociáldemokrata Pán el­nöke szombaton megállapo­dást írt alá a politikai együtt­működésről a hazai parlament és a nemzetközi parlamenti közgyűlések szintjén. Zdena Tóthová rámutatott: nem vá­lasztási koalícióról van szó, de a mostani egyezmény alapja le­Az első cigány boldoggá avatása El Pelé példája MTI-TUDÓSÍTÁS Vatikánváros. II. János Pál pá­pa tegnap ünnepi szentmise ke­retében boldoggá avatta az 1936-ban kivégzett Ceferino Jiménez Malla, az El Pelé néven emlegetett spanyol cigányt. A katolikus egyház történetében most fordult elő első ízben, hogy a hitükkel a keresztények­nek példát mutató boldogok és szentek közé egy cigány került. A vatikáni Szent Péter téren tar­tott boldoggá avatási szertartás­ra több ezer cigány érkezett egész Európából és néhány la­tin-amerikai országból. A szent­mise bemutatásában a pápával együtt öt cigány pap is részt vett, egy imádság roma nyelven hangzott el. Ceferino Jiménez Malla példája azt mutatja, hogy Isten szerete­te nem ismer sem faji, sem kul­turális korlátokat - hangsúlyoz­ta szentbeszédében a pápa, aki erre az alkalomra a spanyol ci­gányok népviseletének színeit idéző miseruhát öltött. Az első cigány boldog tiszteleté­re cigány és andalúz előadómű­vészek fellépésével külön ün­nepséget is tartottak az általá­nos kihallgatások helyszínéül szolgáló VI. Pál teremben. RÖVIDEN Parlamenti küldöttség utazik Prágába Prága. Holnap a cseh fővárosba érkezik a szlovák parlament tudományos, oktatási, kulturális és sportbizottságának kül­döttsége. Kétnapos látogatása során tárgyalásokat folytat Ivan Pilip oktatási miniszterrel, alsóházi partnerbizottságának tag­jaival, a kultuszminiszter helyettesével és Jan Kasai képviselő­házi alelnökkel. (ČTK) Motorosok a híd alatt Pozsony. - Nincs még egy ilyen akció Európában - nyilatkozta Štefan Karnis, a Harley Davidson Chooper Club vezető­je, egyben az immár 5. Jim Beem Chooper Show szervező­je. A látszólag nem is olyan sze­líd motorosok háromnapos nemzetközi találkozójának csúcspontja a Kikötői híd alatti parkolóban szombaton tartott bemutató volt több mint ötszáz résztvevővel. (TA SR) Nem is olyan szelíd motoro­sok... (TA SR-felvétel) Jön a portugál külügyminiszter Pozsony. Pavol Hamžík külügyminiszter meghívására ma két­napos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezik Jaime Gama portugál külügyminiszter. Megbeszélései a kétoldalú kapcso­latok mellett az európai integrációs és biztonsági politikára fognak összpontosulni. (TA SR) Európa Napjai - kilenc napon át Pozsony. Tegnap nyílt meg és május 12-ig tart a szlovák fővá­rosban az Európa Napjai elnevezésű nemzetközi kulturális rendezvénysorozat. Á kultúra kilencnapos ünnepének védnö­ke Michal Kováč köztársasági elnök, Georgiosz Zawosz nagy­követ, az Európai Unió Bizottsága küldöttségének vezetője és Peter Kresánek főpolgármester. (TA SR) Szeminárium a romák egészségéről Eperjes. A szlovákiai lakosság szociálisan gyenge csoportjai, különösen a roma népesség egészségi állapotának problémái­val foglalkozott az a nemzetközi szeminárium, amely szomba­ton fejeződött be Eperjesen. A Brazíliából, Bulgáriából, Len­gyelországból, Salvadorból és az Egyesült Államokból érkezett szakemberek a hazaiakkal együtt három napon át vizsgálták ezt a kérdéskört és tettek javaslatokat a legégetőbb problémák megoldására. (TA SR) Mobutu hajlandó lemondani Washington. Amerikai diplomáciai források szerint Mobutu Sese Seko zaire-i elnök hajlandó lemondani, csupán még az nem eldöntött, hogy Laurent Kabila ellenzéki vezető egyedül veszi át az ország irányítását, vagy pedig megosztja a hatalmat más politikai erőkkel. (MTI) het egy ilyen megállapodás alá­írásának a jövő évi választások­ra. A politikai együttműködés célja többek között az alkotmányos­ságvédelme, az önkormányzat­ok második szintjének létreho­zása állami utasítgatás nélkül, a környezet javítása, illetve Szlovákia NATO- és EU­tagsága esélyének növelése. A törvényhozás terén a két párt véleményezni fogja az oktatási és az adótörvényt. Az országos népzenei vetélkedő döntője A Bíborpiros szép rózsa kivirult ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Egy hónapig tartó sorozat ért véget tegnap délután és kora este Duna­szerdahelyen, a művészeti isko­la nagytermében. Harminchat népdalénekes, hangszerszólis­ta, citerazenekar és népi zene­kar állt közönség elé a Bíborpi­ros szép rózsa országos népze­nei vetélkedő döntőjében. Első­ként az ifjúsági kategóriában a legkisebbtől a legnagyobb gye­rekekig mutatták be, hogy nagy­anyáik és dédanyáik öröksége nem veszett el. Népdalok soka­ságát adták elő, s a rendezvény első felében nekik tapsolt a kö­zönség. Voltak kedvencek is, el­sősorban Beda Péter és Dezső zsérei énekkettős, akik a zoboralji népdalok természetes­ségét hűen vissza tudták adni. Lapzártánk idején az Ág Tibor népzenekutató vezette zsűri még a felnőttek kategóriájának versenyzőit hallgatta, (d-n) A Lépések a külpolitikával foglalkozott » Hamžík védekezett Pozsony. A Szlovák Televízió műsora tegnap a külpolitikával foglalkozott. Á kormány színei­ben Pavol Hamžík külügymi­niszter és Irena Belohorská (DSZM), a parlament külügyi bi­zottságának alelnöke, az ellen­zék képviseletében Ján Figel (KDM) és Robert Fico (DBP) vett részt a vitában. Hamžík azt állította, kiragadták az összefüggéseiből hírhedtté vált reagálását az amerikai kül­ügyminiszterrel folytatott tár­gyalásaira. „Az USÁ az utóbbi időben mindenképpen proble­matikus országnak igyekszik fel­tüntetni Szlovákiát, s a Kong­resszus egyes tagjai megkérdője­leznek minden pozitívumot, amit az ország elért." Azt mond­ta, ő soha egy szóval sem nyilat­kozott Szlovákia esetleges sem­legességéről, melyet Oroszor­szág késznek mutatkozik garan­tálni, hogy minisztériuma nem volt hajlandó a kormány elé ter­jeszteni a katonai-műszaki együttműködésről szóló szerző­dés orosz tervezetét, s a külügy­minisztériumnak köszönhető az az egyezmény, amely most már megfelel a kormány külpolitikai irányvonalának, -ú-

Next

/
Thumbnails
Contents