Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-05 / 102. szám, hétfő

6 SporT - hiRdetés ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 5. A Kalligram Kiadó estje Budapest. Ma délután 17 órakor, az Osiris Könyvesházban kerül sor a Kalligram Kiadó estjére. Ennek keretében Rudolf Chmel Nagykövet voltam Magyarországon című kötetét Konrád György mutatja be. A Kalligram Kiadó szlovák nyelvű kiadványai közül Ján Čarnogurský: Videné od Dunaja (A Dunától szemlélve), František Mikloško: Čas stretnutí (Találkozások ideje), Peter Zajac: Sen o krajine (Álorn egy országról) és František Šebej: Samota motýľa (Lángokról és éji pillékről) című kötetét Kiss Gy. Csaba és Varga György ismerteti. Az est házigazdája Karol Wlachovský lesz. (ú) Megjelent a Tiszavirág A tartalomból: Kiss Gy. Csaba lengyelországi útinaplója, Füzesi Magda tanulmánya a mai kárpátaljai magyar sajtó helyzetéről, Papp Árpád tanulmánya a vajdasági „mi"tudatról, illetve Juhász János kritikája a pozsonyi Hviezdoslav Színház Ahogy tetszik című előadásáról, Windhager Károly Ákos kritikája Radicskov: Január c. előadásáról, Vajda Gábor kritikája Danyi Magdolna verseskötetéről, Csörsz Rumen István kritikája a Gaudium kazettájáról, de bemutatunk két vajdasági folyóiratot, az Orbist, illetve a Symposiont. Ezenkívül versek és elbeszélések a Tiszavirág legújabb számában. (Ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Trubadúr (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Nabucco (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (10.45, 14) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15 Az angol beteg (am.) 17, 20 OBZOR: Rómeó és Júlia (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Larry Flynt, a provokátor (am.) 17.30 Suttogj (cseh) 19 Ragadozók (am.) 18.30 Nadja (am.) 17.15,20.30 Édes álom hosszú csók (am.) 20.30 Hosszú út (csehszl.) 20 KASS

A DRUŽBA: Sleepers - A pokoli lecke (am.) 16,19 TATRA: Jerry Maguire (am.) 15.30,18,20.15 CAPITOL: Lopott szépség (ol.am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A Jedi visszatér (am.) ló, 18, 20 IMPULZ: Két srác pletykái a lányokról (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKI

A DUNASZERDAHELY-LUX: Dante pokla (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Tornádó (am.) 17,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egy hölgy portréja (am.) 16.30,19 Karinthy Frigyes King Press irodalmi paródiája Bemutató gimiseklcel A száztíz éve született Karinthy Frigyes King Press című irodalmi paródiájának bemutatására készül a Galántai Magyar Tannyelvű Nyolcéves Magángimnázium és a Galántai Városi Művelődési Központ diákszínpada, a Galántai Deszka. A húszas években élt sajtókirály szomorú történetét először május kilencedikén, pénteken, este hét órakor láthatja a közönség Galántán, a művelődési központ esztrádtermében. Karinthy Shakespeare Lear királyának ürügyén állított görbe tükröt az akkori hatalmasok elé, a Galántai Deszka a King Press ürügyén meséli el, mit tesz az emberrel a hirtelen jött hatalom, mennyire változik általa: akár saját jótevőjét is a halálba küldi, de nem mond le róla. Az abszurd játék szereplői: Árendás László (King Press), Szekeres Tibor (A Bolond), Szeles Borbála (Alberta királylány), Poór Judit (Gyulina királylány), Nagy Csilla (Vilma királylány), Kákarov Anita (Caroli királylány), Lengyel Gábor (Kóbor Tamás), Zemes Imre (Főgróf), Kupecsek András (Első Újságíró), Mikos György (Második Újságíró), Mészáros Mária, Csépi Erika, Takács Lea (Udvarhölgyek), Duba Róbert, Dobosy Viktor (Katonák), Pölhös Ágota (Előfizető), Solymos Orsolya, Varga Boglárka, Nagy Erzsébet (A Gyilkosok), Horváth Péter (Pincér, Hopmester, Szolga, Szobor, Démon). A King Press díszlet- és jelmeztervezője Boráros Henrik f.h. Az előadást Bárány János, az IFI magazin szerkesztője rendezte. (Ú) A társulat, a King Press szereplői (Fotó: Samot Roht) A Hernád-parti városban tartják Bacsó Péter új filmjének, szatirikus vígjátékának az előbemutatóját Balekok és banditák Kassa. Szerdán 18 órakor tartják Kassán - Bacsó Péter szülővárosában -, az Úsmev moziban a rendező Balekok és banditák című filmjének az előbemutatóját, amelyen jelen lesz a film operatőre, Andor Tamás és Bacsó Péter is. A rendezőt rövid beszélgetésre kértük. SZASZÁK GYÖRGY A tanúban és a Te rongyos életben a sztálinista diktatúra mentális-, szatirikus tükrét állította elénk. Ezt teszi a Balekok és banditákban is? Nem. Ez a film az ellentmondásokkal teli, sokszor illúziók nélküli mai világunkról szól, azt a közérzetet tükrözi, amit azok éreznek, akik azt hitték, hogy a rendszerváltás valami nagyon igazságos világot hoz. Találó, figyelemfelkeltő a cím. Címet általában tudok adni, ezzel most sem volt gond. Különösen, hogy úgy látom, ma a világ a balekok széles tömegeire és a banditák nagyon szűk köreire épül. Természetesen van átjárás. Legalábbis a balekok szeretnének átmenni a banditákhoz. Ilyen kísértés motiválja a film főhősét is? A film hőse tulajdonképpen egy szakadt értelmiségi, aki a rendszerváltás előtt tanár, majd lektor volt egy könyvkiadónál. Az a típus, aki már gyerekkorában is Játékos történet, de végső kicsengésében mégis elég kegyetlen. Jelenet a filmből (Fotó: archív) mindig a rövidebbet húzta. Most, hogy munka nélkül marad, abból a filozófiából indul ki, hogy amióta világ a világ, az emberiség mindig elkövet óriási V V Kellenek, akikre rá lehet kenni a balhét. « baklövéseket, de mindig másokat okol. Olykor egyes személyeket, máskor akár fajokat, sőt egész népeket. Mindig kell valaki vagy valakik, akikre rá lehet kenni a balhét. Hősünk ilyen profi bűnbak akar lenni, ebből próbál megélni. Nagynénje cipzárüzletében megnyitja a Dr. Bűnbak irodát. De börtönbe csukják. Itt ismerkedik meg a titokzatos Basiliscus úrral. Segítségével kerül ki a börtönből, és céget alapít. Ám mert megpróbál lázadni Basiliscus úr ellen, ismét börtönbe kerül. Mígnem Basiliscus úr megbocsájt neki, kihozatja a börtönből, és az Afrikai Gyémánt Bányák vezérigazgatójává teszik meg. A cégről kiderül, blöff az egész. Ismét lecsap rá a rendőrség, de ezúttal a parlamentbe viszik, ahol egy igen magas szintű balhé felvállalása vár rá. Újabb szatirikus film? Igen. Mindig olyan vakmerő dolgokat találok ki, aminek semmi köze a valósághoz, de a valóság mindig utolér és leköröz engem. Mikor a forgatókönyvet írni kezdtem, szó sem volt olyan fajta botrányokról, mint például a Tocsik-ügy meg egyebek. Alighanem megint beletrafáltam a dolgokba. Ez a film játékos történet, de végső kicsengésében mégis elég kegyetlen és keserűséges. Mivel invitálja a kassai közönséget az előbemutatóra? Sokszor álmodom Kassával. Gyerekkori élményeim kötnek ide. Meggyőződésem, hogy filmemen a kassaiak és mások is elsősorban jól fognak szórakozni. Nem ítéleteket fognak hallani, hanem egy olyan szórakoztató történetet, amelyből ki-ki a maga módján vonhatja le a tanulságot. Reagálás Dusza István április 28-i írására Konstruktívan a jövőbe tekintünk Mély felháborodással olvastuk dusza- úrnak A győztesek sem örültek igazán címen megjelent írását, mely a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny tárgyilagos, szakmai értékelése helyett annak elmarasztaló véleményezését tartalmazta. Vajon milyen szándék vezérelhette a tollnokot, ha már a címben is provokatívan irritáló megállapítást tett. A győztesek a 8-14 éves gyerekek igenis örültek a győzelemnek (ne vegyük ezt el tőlük), sőt a IV. (középiskolás) és V. (gyér részvétel mellett zajlott felnőtt) kategóriában is találkoztunk olyanokkal, akik igenis örültek a sikernek. Igen, tudjuk, a szervezés, az elszállásolás körül is akadtak bizonyos problémák, de nem azért mert valami nem lett volna bebiztosítva (annak ellenére, hogy egy fillér nélkül kezdtünk hozzá az előkészületekhez), hanem azért, mert a körülmények úgy hozták (a zsűri döntése elhúzódott, több helyszínen laktak a résztvevők, egyesek csak az utolsó pillanatban jelentkeztek be stb.) A szűkre szabott anyagi feltételek ellenére háromnaposra szerveztük a rendezvényt, két koszorúzással, fesztiválklubbal, fesztiválújsággal, nagyszabású gálaműsorral stb., és a nézőtér sem volt üres, mint ahogy azt egyes elvakult és elfogult résztvevő látni vélte. Elgondolkodtató - egyáltalán milyen alapon és milyen jogon írta dusza - a „zártkörű vita" konklúzióját, miszerint: „feltétlenül, mindenáron Rimaszombatban kell megtartani a következő években ezt az anyanyelvi, az irodalom és magyarságtudat erősítésében igen fontos fesztivált?" Talán csak nem ő az, aki ily nagy horderejű, a szlovákiai magyarság egészét érintő kérdésben dönteni akar! Nem ő a kompetens, de akkor miért sugall ilyen gondolatokat? Tudjuk, kezdettől fogva ő is azon „ellenlábasok" közé tartozik, akik ellenzik a rimaszombati helyszínt, és lépteny-nyomon igyekeznek megtorpedózni a gömöri létezést, és a komáromi „hazatérést" szorgalmazni. Ez etikátlan, egészségtelen aknamunka - ráadásul egy gömöri ember tollából! Meggyőződésünk: Rimaszombatban akkor is lesz Tompa Mihály nevével fémjelzett versés prózamondó verseny, ha az illetékesek, és nem -dusza-, más helyszín mellett döntenek. Érdekes, hogy elfogult, tendenciózus tudósításában (évról évre romló szervezés) a tollforgató elvakultságában még a közönséget sem látta - hát ugyan hogy történhetett ez meg?! A három nap folyamán százak fordultak meg a kultúrházban - tömeges koszorúzás volt mazsorettek felvonulásával és fúvószenekarral, végigvonultunk a főutcán - persze meggyőződésünk, hogy mindezt lehet még színvonalasabban és jobban is csinálni. Végezetül kedves olvasó, kedves itt járt versenyző, résztvevő mindenki lelkiismerete, józan ítélőképessége szerint mérlegeljen - kell-e Rimaszombatnak, a közép-szlovákiai régiónak és a keleti végeken élő magyarságnak egy ilyen rendezvény (a győztesek egyébként minden évben ott vannak Komáromban is a Jókai Napokon) vagy pedig elveszítünk egy további végvárat, egy gazdag hagyományokkal rendelkező kultúrbástyát. A szlovákiai magyarság hosszan elnyúló határsávban él és Rimaszombat lényegében középen fekszik. Szerintünk fontos, hogy hazai országos rendezvényeink ne csak bizonyos régiókban összpontosuljanak, hanem minél több területi egység legyen bekapcsolva az egyetemes magyar kultúra vérkeringésébe. Tegyék józan megítélés tárgyává azt, hogy összedugjuk-e fejünket mi szervezők, pedagógusok, szülők és felkészítők, és konstruktívan a jövőbe tekintsünk vagy pedig destruktív rendezvényrombolók leszünk. A Csemadok Területi Választmánya nevében Polgári László és Vörös Attila Szabó Gyula alkotásai Szelíd válasz Vörös Attila és Polgári László indulatos írására Kettős évforduló A megmásított tények ellenére ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Losonc. Kettős évfordulóra emlékeznek a Losoncon élt és alkotott Szabó Gyula festőművész tisztelői. A negyedszázada elhunyt európai rangú képzőművész ebben az évben lenne 90 éves. Ebből az alkalomból május 15-én kiállítás nyílik a Nógrádi Galériában a művész ismeretlen festményeiből. Május 24én pedig a Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány szervezésében ünnepi emlékműsort tartanak a losonci református templomban. B. Gy. Nem akarok meddő vitába keveredni Vörös Attilával és Polgári Lászlóval. Nekik a szervezői mundér becsületét kell védeniük, nekem az igazat kell írnom. Ez különböztet meg bennünket, meg talán még az, hogy tudósításom tíz sorára ők másfél oldalon reagáltak. Ellentétben velük, én nem engedhetem meg magamnak, hogy az Új Szóban telt háznak írjam azt, ami - konkrét esetben - a IV. és V. kategória péntek esti döntőjén (színházi zsargonban) alig harmadház volt. Nem vált a rimaszombati magyarok dicsőségére, hogy a nézők többsége még így is a délelőtti I.-III. kategória döntőinek részvevője volt, szüleivel és tanáraival együtt. Mellesleg: nem tudom, hogy Vörös Attila és Polgári László honnan veszik állításukat, mely szerint én kezdettől fogva ellenzem, hogy a vers- és prózamondó országos verseny Rimaszombatban legyen? Rágalmakkal általában nem foglalkozom. Aki ott volt az időközben jogalanyiságot kapott Pódium Színházi Társasággá alakult, még Csemadokon belüli színjátszó társaság választmányi ülésein, azt nem lehet becsapni. Az olvasóim pedig tudják, mi és ki ellen írok. Mindig a provincia szellemi posványa ellen. Ezért is igyekeztem meggyőzni a Márai Sándor Vers- és Prózamondó Verseny általam becsült kassai szervezőit, hogy a kimondatlanul is alternatív jellegűnek megálmodott vetélkedést ősszel rendezzék meg. Egyetlen pillanatig sem hiszem, hogy rám hallgattak volna, mégis örömmel nyugtáztam az őszi időpontot. A minőség és a tolerancia győzött a provincia mindenkori szűkkeblűségével szemben. Remélem, Rimaszombatban is ez történik majd. -dusza-