Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-05 / 102. szám, hétfő

6 SporT - hiRdetés ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 5. A Kalligram Kiadó estje Budapest. Ma délután 17 órakor, az Osiris Könyvesház­ban kerül sor a Kalligram Ki­adó estjére. Ennek keretében Rudolf Chmel Nagykövet vol­tam Magyarországon című kötetét Konrád György mu­tatja be. A Kalligram Kiadó szlovák nyelvű kiadványai közül Ján Čarnogurský: Videné od Dunaja (A Dunától szemlélve), František Mikloško: Čas stretnutí (Ta­lálkozások ideje), Peter Za­jac: Sen o krajine (Álorn egy országról) és František Šebej: Samota motýľa (Lángokról és éji pillékről) című kötetét Kiss Gy. Csaba és Varga György ismerteti. Az est házi­gazdája Karol Wlachovský lesz. (ú) Megjelent a Tiszavirág A tartalomból: Kiss Gy. Csaba lengyelországi útinaplója, Füzesi Magda tanulmánya a mai kárpátaljai magyar sajtó helyzetéről, Papp Árpád ta­nulmánya a vajdasági „mi"­tudatról, illetve Juhász Já­nos kritikája a pozsonyi Hviezdoslav Színház Ahogy tetszik című előadásáról, Windhager Károly Ákos kriti­kája Radicskov: Január c. előadásáról, Vajda Gábor kri­tikája Danyi Magdolna ver­seskötetéről, Csörsz Rumen István kritikája a Gaudium kazettájáról, de bemutatunk két vajdasági folyóiratot, az Orbist, illetve a Symposiont. Ezenkívül versek és elbeszélések a Tiszavirág legújabb számában. (Ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Trubadúr (19) KELET-SZLO­VÁKIAI SZÍNHÁZ: Nabucco (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍN­HÁZ: Légy jó mindhalálig (10.45, 14) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15 Az angol beteg (am.) 17, 20 OBZOR: Rómeó és Júlia (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Larry Flynt, a provokátor (am.) 17.30 Suttogj (cseh) 19 Raga­dozók (am.) 18.30 Nadja (am.) 17.15,20.30 Édes álom hosszú csók (am.) 20.30 Hosszú út (csehszl.) 20 KASS A DRUŽBA: Sleepers - A pokoli lecke (am.) 16,19 TATRA: Jerry Maguire (am.) 15.30,18,20.15 CAPITOL: Lopott szépség (ol.­am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A Jedi visszatér (am.) ló, 18, 20 IMPULZ: Két srác pletykái a lányokról (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Dante pokla (am.) 17.30, 20 KO­MÁROM - TATRA: Tornádó (am.) 17,19 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Egy hölgy portréja (am.) 16.30,19 Karinthy Frigyes King Press irodalmi paródiája Bemutató gimiseklcel A száztíz éve született Karin­thy Frigyes King Press című irodalmi paródiájának bemu­tatására készül a Galántai Magyar Tannyelvű Nyolcéves Magángimnázium és a Galántai Városi Művelődési Központ diákszínpada, a Galántai Deszka. A húszas években élt sajtóki­rály szomorú történetét elő­ször május kilencedikén, pén­teken, este hét órakor láthatja a közönség Galántán, a műve­lődési központ esztrádter­mében. Karinthy Shakespeare Lear ki­rályának ürügyén állított gör­be tükröt az akkori hatalma­sok elé, a Galántai Deszka a King Press ürügyén meséli el, mit tesz az emberrel a hirte­len jött hatalom, mennyire változik általa: akár saját jóte­vőjét is a halálba küldi, de nem mond le róla. Az abszurd játék szereplői: Árendás László (King Press), Szekeres Tibor (A Bolond), Szeles Borbála (Alberta ki­rálylány), Poór Judit (Gyulina királylány), Nagy Csilla (Vil­ma királylány), Kákarov Anita (Caroli királylány), Lengyel Gábor (Kóbor Tamás), Zemes Imre (Főgróf), Kupecsek And­rás (Első Újságíró), Mikos György (Második Újságíró), Mészáros Mária, Csépi Erika, Takács Lea (Udvarhölgyek), Duba Róbert, Dobosy Viktor (Katonák), Pölhös Ágota (Előfizető), Solymos Orsolya, Varga Boglárka, Nagy Erzsé­bet (A Gyilkosok), Horváth Péter (Pincér, Hopmester, Szolga, Szobor, Démon). A King Press díszlet- és jel­meztervezője Boráros Henrik f.h. Az előadást Bárány Já­nos, az IFI magazin szerkesz­tője rendezte. (Ú) A társulat, a King Press szereplői (Fotó: Samot Roht) A Hernád-parti városban tartják Bacsó Péter új filmjének, szatirikus vígjátékának az előbemutatóját Balekok és banditák Kassa. Szerdán 18 órakor tartják Kassán - Bacsó Pé­ter szülővárosában -, az Úsmev moziban a rendező Balekok és banditák című filmjének az előbemutatóját, amelyen jelen lesz a film operatőre, Andor Tamás és Bacsó Pé­ter is. A rendezőt rövid be­szélgetésre kértük. SZASZÁK GYÖRGY A tanúban és a Te rongyos életben a sztálinista diktatúra mentális-, szatirikus tükrét ál­lította elénk. Ezt teszi a Bale­kok és banditákban is? Nem. Ez a film az ellentmondá­sokkal teli, sokszor illúziók nél­küli mai világunkról szól, azt a közérzetet tükrözi, amit azok éreznek, akik azt hitték, hogy a rendszerváltás valami nagyon igazságos világot hoz. Találó, figyelemfelkeltő a cím. Címet általában tudok adni, ez­zel most sem volt gond. Különö­sen, hogy úgy látom, ma a világ a balekok széles tömegeire és a banditák nagyon szűk köreire épül. Természetesen van átjá­rás. Legalábbis a balekok szeret­nének átmenni a banditákhoz. Ilyen kísértés motiválja a film főhősét is? A film hőse tulajdonképpen egy szakadt értelmiségi, aki a rend­szerváltás előtt tanár, majd lek­tor volt egy könyvkiadónál. Az a típus, aki már gyerekkorában is Játékos történet, de végső kicsengésében mégis elég kegyetlen. Jelenet a filmből (Fotó: archív) mindig a rövidebbet húzta. Most, hogy munka nélkül ma­rad, abból a filozófiából indul ki, hogy amióta világ a világ, az em­beriség mindig elkövet óriási V V Kellenek, akikre rá lehet ken­ni a balhét. « baklövéseket, de mindig máso­kat okol. Olykor egyes szemé­lyeket, máskor akár fajokat, sőt egész népeket. Mindig kell vala­ki vagy valakik, akikre rá lehet kenni a balhét. Hősünk ilyen profi bűnbak akar lenni, ebből próbál megélni. Nagynénje cip­zárüzletében megnyitja a Dr. Bűnbak irodát. De börtönbe csukják. Itt ismerkedik meg a ti­tokzatos Basiliscus úrral. Segít­ségével kerül ki a börtönből, és céget alapít. Ám mert megpró­bál lázadni Basiliscus úr ellen, ismét börtönbe kerül. Mígnem Basiliscus úr megbocsájt neki, kihozatja a börtönből, és az Afri­kai Gyémánt Bányák vezérigaz­gatójává teszik meg. A cégről ki­derül, blöff az egész. Ismét le­csap rá a rendőrség, de ezúttal a parlamentbe viszik, ahol egy igen magas szintű balhé felvál­lalása vár rá. Újabb szatirikus film? Igen. Mindig olyan vakmerő dol­gokat találok ki, aminek semmi köze a valósághoz, de a valóság mindig utolér és leköröz engem. Mikor a forgatókönyvet írni kezdtem, szó sem volt olyan fajta botrányokról, mint például a Tocsik-ügy meg egyebek. Aligha­nem megint beletrafáltam a dol­gokba. Ez a film játékos történet, de végső kicsengésében mégis elég kegyetlen és keserűséges. Mivel invitálja a kassai közön­séget az előbemutatóra? Sokszor álmodom Kassával. Gye­rekkori élményeim kötnek ide. Meggyőződésem, hogy filme­men a kassaiak és mások is első­sorban jól fognak szórakozni. Nem ítéleteket fognak hallani, hanem egy olyan szórakoztató történetet, amelyből ki-ki a maga módján vonhatja le a tanulságot. Reagálás Dusza István április 28-i írására Konstruktívan a jövőbe tekintünk Mély felháborodással olvastuk ­dusza- úrnak A győztesek sem örültek igazán címen megjelent írását, mely a Tompa Mihály Or­szágos Vers- és Prózamondó Ver­seny tárgyilagos, szakmai értéke­lése helyett annak elmarasztaló véleményezését tartalmazta. Va­jon milyen szándék vezérelhette a tollnokot, ha már a címben is provokatívan irritáló megállapí­tást tett. A győztesek a 8-14 éves gyerekek igenis örültek a győze­lemnek (ne vegyük ezt el tőlük), sőt a IV. (középiskolás) és V. (gyér részvétel mellett zajlott fel­nőtt) kategóriában is találkoz­tunk olyanokkal, akik igenis örültek a sikernek. Igen, tudjuk, a szervezés, az elszállásolás kö­rül is akadtak bizonyos problé­mák, de nem azért mert valami nem lett volna bebiztosítva (an­nak ellenére, hogy egy fillér nél­kül kezdtünk hozzá az előkészü­letekhez), hanem azért, mert a körülmények úgy hozták (a zsűri döntése elhúzódott, több helyszí­nen laktak a résztvevők, egyesek csak az utolsó pillanatban jelent­keztek be stb.) A szűkre szabott anyagi feltételek ellenére három­naposra szerveztük a rendez­vényt, két koszorúzással, feszti­válklubbal, fesztiválújsággal, nagyszabású gálaműsorral stb., és a nézőtér sem volt üres, mint ahogy azt egyes elvakult és elfo­gult résztvevő látni vélte. Elgon­dolkodtató - egyáltalán milyen alapon és milyen jogon írta ­dusza - a „zártkörű vita" konklú­zióját, miszerint: „feltétlenül, mindenáron Rimaszombatban kell megtartani a következő években ezt az anyanyelvi, az irodalom és magyarságtudat erő­sítésében igen fontos fesztivált?" Talán csak nem ő az, aki ily nagy horderejű, a szlovákiai magyar­ság egészét érintő kérdésben dönteni akar! Nem ő a kompe­tens, de akkor miért sugall ilyen gondolatokat? Tudjuk, kezdettől fogva ő is azon „ellenlábasok" közé tartozik, akik ellenzik a ri­maszombati helyszínt, és lépteny-nyomon igyekeznek megtorpedózni a gömöri léte­zést, és a komáromi „hazatérést" szorgalmazni. Ez etikátlan, egészségtelen aknamunka - rá­adásul egy gömöri ember tollá­ból! Meggyőződésünk: Rima­szombatban akkor is lesz Tompa Mihály nevével fémjelzett vers­és prózamondó verseny, ha az il­letékesek, és nem -dusza-, más helyszín mellett döntenek. Érdekes, hogy elfogult, tendenci­ózus tudósításában (évról évre romló szervezés) a tollforgató el­vakultságában még a közönséget sem látta - hát ugyan hogy tör­ténhetett ez meg?! A három nap folyamán százak fordultak meg a kultúrházban - tömeges koszo­rúzás volt mazsorettek felvonu­lásával és fúvószenekarral, vé­gigvonultunk a főutcán - persze meggyőződésünk, hogy mindezt lehet még színvonalasabban és jobban is csinálni. Végezetül ked­ves olvasó, kedves itt járt ver­senyző, résztvevő mindenki lel­kiismerete, józan ítélőképessége szerint mérlegeljen - kell-e Ri­maszombatnak, a közép-szlová­kiai régiónak és a keleti végeken élő magyarságnak egy ilyen ren­dezvény (a győztesek egyébként minden évben ott vannak Komá­romban is a Jókai Napokon) vagy pedig elveszítünk egy további végvárat, egy gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező kultúr­bástyát. A szlovákiai magyarság hosszan elnyúló határsávban él és Rimaszombat lényegében kö­zépen fekszik. Szerintünk fontos, hogy hazai országos rendezvé­nyeink ne csak bizonyos régiók­ban összpontosuljanak, hanem minél több területi egység legyen bekapcsolva az egyetemes ma­gyar kultúra vérkeringésébe. Te­gyék józan megítélés tárgyává azt, hogy összedugjuk-e fejünket mi szervezők, pedagógusok, szü­lők és felkészítők, és konstruktí­van a jövőbe tekintsünk vagy pe­dig destruktív rendezvényrom­bolók leszünk. A Csemadok Területi Választ­mánya nevében Polgári László és Vörös Attila Szabó Gyula alkotásai Szelíd válasz Vörös Attila és Polgári László indulatos írására Kettős évforduló A megmásított tények ellenére ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Losonc. Kettős évfordulóra em­lékeznek a Losoncon élt és alko­tott Szabó Gyula festőművész tisztelői. A negyedszázada el­hunyt európai rangú képzőmű­vész ebben az évben lenne 90 éves. Ebből az alkalomból má­jus 15-én kiállítás nyílik a Nóg­rádi Galériában a művész isme­retlen festményeiből. Május 24­én pedig a Pro Arte Losson­cziensis Alapítvány szervezésé­ben ünnepi emlékműsort tarta­nak a losonci református temp­lomban. B. Gy. Nem akarok meddő vitába keve­redni Vörös Attilával és Polgári Lászlóval. Nekik a szervezői mundér becsületét kell védeni­ük, nekem az igazat kell írnom. Ez különböztet meg bennünket, meg talán még az, hogy tudósí­tásom tíz sorára ők másfél olda­lon reagáltak. Ellentétben velük, én nem en­gedhetem meg magamnak, hogy az Új Szóban telt háznak írjam azt, ami - konkrét esetben - a IV. és V. kategória péntek es­ti döntőjén (színházi zsargon­ban) alig harmadház volt. Nem vált a rimaszombati magyarok dicsőségére, hogy a nézők több­sége még így is a délelőtti I.-III. kategória döntőinek részvevője volt, szüleivel és tanáraival együtt. Mellesleg: nem tudom, hogy Vö­rös Attila és Polgári László hon­nan veszik állításukat, mely sze­rint én kezdettől fogva ellen­zem, hogy a vers- és prózamon­dó országos verseny Rimaszom­batban legyen? Rágalmakkal ál­talában nem foglalkozom. Aki ott volt az időközben jogalanyi­ságot kapott Pódium Színházi Társasággá alakult, még Csema­dokon belüli színjátszó társaság választmányi ülésein, azt nem lehet becsapni. Az olvasóim pe­dig tudják, mi és ki ellen írok. Mindig a provincia szellemi pos­ványa ellen. Ezért is igyekeztem meggyőzni a Márai Sándor Vers- és Prózamondó Verseny általam becsült kassai szervező­it, hogy a kimondatlanul is al­ternatív jellegűnek megálmo­dott vetélkedést ősszel rendez­zék meg. Egyetlen pillanatig sem hiszem, hogy rám hallgat­tak volna, mégis örömmel nyugtáztam az őszi időpontot. A minőség és a tolerancia győ­zött a provincia mindenkori szűkkeblűségével szemben. Re­mélem, Rimaszombatban is ez történik majd. -dusza-

Next

/
Thumbnails
Contents