Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-26 / 119. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 1424. P A NO RÁMA - RI PO RT Q 26 Beszélgetés Bauer Edit képviselővel a 10 százalékos nyugdíjemelésről „gyorsan" elfogadott törvényről Mindössze szépségtapasz lesz A parlament legutóbbi ülésén a képviselők gyor­sított eljárással hagyták jóvá a nyugdíjemelésről szóló törvényt. Ennek értelmében a nyugdíjak július elsejétől 10 százalékkal emelked­nek. PÉTERFI SZONYA A Szociális Biztosító igazgató­tanácsa már február végén je­lezte, hogy július elsejével emelkedhetnek a nyugdíjak. A törvény előíija: ha 10 száza­lékkal emelkednek a létfenntar­tási költségek, vagy 5 százalék­kal az átlagbérek, akkor erre re­agálni kell. Mivel tavaly valóban nőttek az átlagbérek, s feltehe­tően idén is tovább emelkednek, a nyugdíjak esetében elkerülhe­tetlen volt a lépés. A nyugdíjasok szemszögéből mennyit ér a 10 százalékos emelés? Az eredeti nyugdíjtörvény az 1988. évi konstrukcióból, az akkori helyzetből indul ki. így van. Ezért minden évben új törvényt kell hozni - nemcsak az emelés, hanem az új nyugdíjak kiszámítása céljából is. Külön­ben a decemberi, illetve a januá­ri, új nyugdíjak között szakadék­nyi különbség volna. Az emelés az alacsonyabb és magasabb nyugdíjakra egy­formán vanatkozik... Ez azért van így, mert a nyugdíj­rendszer az 1988-sa átlagbérből indul ki, azaz mintegy 2800 ko­ronából. A nyugdíj kiszámítása­kor a magasabb átlagbér sem nagyon növeli a végösszeget, hiszen a 2501 és 6000 korona közötti bér egyharmada növeli csak a nyugdíjalapot, a 10 ezer koronán felüli bevétel pedig a nyugdíj magasságára egyálta­lán nincs hatással. Tavaly Szlo­vákiában az átlagbér 8300 ko­rona körül mozgott, de az ebből az összegből kiszámított nyug­díj sem jelent nyugodt öregsé­Valóban ez a helyzet. Az 1991­es árliberalizáció következtében esett a nyugdíjak reálértéke, és ezt a többszöri valorizálás sem tudta kiegyensúlyozni. Az éven­kénti valorizálás ugyanis nem sa is, amely a létminimum 1,18-szorosa? Bevallom, hiába tanulmányoz­tam át a törvényt, nem találtam meg benne, hogy rendezné a lét­minimumot. Ebből arra követ­v ft J HÍ K » M HÍ K » A s, "i 1 NN ••• félek, hogy a szövegbe hiba csú­szott. Sajnos, nem biz­tos az sem, hogy a jo­gosultak már júliusban a megemelt nyűg­díjat kapják meg. \ \ Somogyi Tibor felvételei ^ A törvény előírja: ha 10 százalékkal emelkednek a lét­fenntartási költségek, vagy 5 százalékkal az átlagbérek, akkor * * erre reagálni kell. >V Gyakorlatilag csak egy kicsit nő a járadék reálértéke, hiszen a létfenntartási költségek tavalyi, 6 százalékos emelkedését egyenlítették ki. Nem szabad vi­szont megfeledkezni arról, hogy a Szociális Biztosító eredetileg 11,2 százalékos emelést terve­zett. M KDM-nyi latkozat Térítsék meg a költséget! Pozsony. „A népszavazás meg­hiúsításával világossá vált, hogy Szlovákiának semmi esélye sincs Vladimír Mečiar kormá­nyával bejutni az euro-atlanti szervezetekbe. Az egyedüli al­ternatívát valamennyi demokra­tikus erő összefogása jelentheti" ­olvasható a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom tegnapi elnökségi ülésén született állás­foglalásban. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nyilatkozata szerint a történtek igazolták, hogy a je­lenlegi szlovák kormány min­denre képes hatalma megőrzése érdekében, ezért nincs garancia a következő parlamenti és ön­kormányzati választások törvé­nyes lebonyolítására sem. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom követeli a népszava­zás meghiúsítói elleni feljelenté­sek kivizsgálását, illetve szorgal­mazza, hogy a felelősök térítsék meg a népszavazás költségeit. A mozgalom hangsúlyozza: a bel­ügyminiszter semmiképp sem maradhat funkciójában, mert az már a demokrácia megcsúfolása volna, ha a nyilvánvaló csalást irányító Gustáv Krajči a helyén maradna. „Az MKDM köszönetet mond az állampolgároknak, amiért be­csületes magatartásról és politi­kai érettségről tettek tanúságot, amikor elutasították a törvény­telen népszavazáson való rész­vételt" - áll a mozgalom tegnapi állásfoglalásában, (ú) get. Igaz, készül az új nyugdíj­törvény, de az a verzió, amelyet láttam, nem túl biztató. Bár a nyugdíjak minden év­ben emelkednek, reálértékük mégis állandóan zuhan, és csökken az 1,2 millió nyugdí­jas zömének életszínvonala. éri el az inflációnak, illetve az átlagbérek emelkedésének a mértékét. Mi történne, ha a mostani, eléggé instabil pénzügyi hely­zetben a 10 százalékos nyug­díjemelés után drámai módon nőne az infláció? A nyugdíjtörvény kimondja: leg­hamarabb három hónappal ha­tálybalépését követően lehet új­ra módosítani. Az érintettek többsége nem látja az összefüggéseket, s en­nek a kis emelésnek is örül. Ez természetes. Az emelés az összes nyugdíjat érinti, a legma­gasabb nyugdíj ezentúl 6220 korona lesz. A férfiak özvegyi nyugdíját 1470 koronában szabja meg a törvény, a háztar­tásbeli, 65 éven felüli feleségek járadéka 570 koronára emelke­dik. Ugyancsak módosulnak az özvegyi, árvasági, rokkantsági és részleges rokkantsági járadé­kok, illetve a ledolgozott éve­kért járó nyugdíjak is. Módosul a legrászorultabbak, a kisnyugdíjasok havi juttatá­keztetek, hogy ez a nyugdíj nem változik. Nem vitás, az volna a helyes, ha a 10 százalékos eme­lés erre is vonatkozna. Sajnos, a parlament a törvényt rövidített eljárással fogadta el, s félek, hogy a szövegbe hiba csúszott. Sajnos, nem biztos az sem, hogy a jogosultak már júliusban a megemelt nyugdíjat kapják meg. A törvényben ugyanis az áll, hogy a különbözetet szeptember 30-áig kell kiegyen­líteni. A csúszást az új összegek ki­számításának hosszadalmas­ságával indokolják. Nem ti­tok, hogy 15 ellenzéki képvi­selő éppen a kisnyugdíjasok életfeltételeire utalva terjesz­tett új javaslatot a parlament elé. Azt szerettük volna, ha az ő jára­dékuk nemcsak bizonyos száza­lékkal, hanem fix összeggel is emelkedett volna. Érvelésünket figyelmen kívül hagyták. Megváltozik a táppénz össze­ge is? Igen, a táppénz július elseje után napi 300 korona lesz. Kováč: a népszavazás „eredménye" pozitív jelzés a demokratikus erőknek Gašparovičnak nem tudták átadni a jegyzőkönyvet ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. A Központi Népszava­zási Bizottság tegnap szerette volna befejezni munkáját úgy, ahogy azt a törvény előírja, azaz szerette volna átadni a jegyző­könyvet Ivan Gašparovičnak, a parlament elnökének, hogy a népszavazás eredményét hiva­talosan is nyilvánosságra hoz­hassák. A Központi Népszavazá­si Bizottság tagjai azonban csak zárt ajtókat találtak - mindössze a parlament portásáig jutottak el. Ivan Gašparovič azt üzente, majd ma fogadja a Központi Népszavazási Bizottság küldött­ségét. Petőcz Kálmán, a testület tagja (MPP) lapunknak nyilat­kozva felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vladi­mír Mečiar a jegyzőkönyv át­adása előtt sajtótájékoztatón közölt néhány népszavazásra vonatkozó számadatot. Petőcz ezeket „nem hivatalos, hamisí­tott" adatoknak minősítette. Pavol Baxa, a Központi Népsza­vazási Bizottság KDM-es tagja megállapította: a pozsonyi par­lament elnöke nem vette figye­lembe, hogy a hét végén népsza­vazást tartottak az országban, és vasárnap várható volt a referen­dum végeredménye. Hozzátet­te: hiányos jogtudatról tanúsko­dik az, hogy a szlovák kormány délutáni rendkívüli sajtóér­tekezletén több információ is el­hangzott a népszavazással kap­csolatban, éspedig azelőtt, hogy végeredményét hivatalosan nyilvánosságra hozták volna. Michal Kováč államfő pozitív jelzésnek tartja, hogy a törvény­telen népszavazáson csupán a lakosság mintegy tíz százaléka vett részt. „Mindez azt támaszt­ja alá, hogy az állampolgárok többsége törvénytisztelő, és mindössze a lakosság tíz száza­léka tartotta magát a belügymi­niszter és a kormányfő utasítá­sához" - nyilatkozta a Markíza Televíziónak. Kováč nem zárta ki, hogy ismét az alkotmánybí­rósághoz fordul, hogy ez a szerv tisztázza, meghiúsítottnak vagy érvénytelennek kell-e tekinteni a Krajči-féle referendumot. Összetűzésre került sor Milan Mečiar, a szlovák kormányfő testvére és a cseh Týden című folyóirat két munkatársa között. Az incidens Ladomierská Vieska község szavazóhelyiségében történt. Milan Mečiar a szavazó­bizottság tagjaként kiutasította a lap fotósát és riporterét, majd megrongálta fényképezőgépü­ket. Ezt követően lökdösődésre került sor köztük. Garam­szentkereszten a rendőrség öt órán keresztül hallgatta ki az összetűzés résztvevőit. Mindkét fél feljelentetést tett. A Szlovák Nemzeti Párt vezére továbbra is kiáll Szlovákia semlegessége mellett. Ján Slota nem zárta ki, hogy pártja hamarosan kezde­ményezi az erről szóló népsza­vazás kiírását. Slota egyetértett a belügyminiszter magatartásá­val, tehát hogy Krajči „az alkot­mánybíróság döntése értelmé­ben kihagyta a negyedik kér­dést", majd hangoztatta: nem ellenzi a közvetlen elnökválasz­tást, ám előbb módosítani kell az alkotmány néhány cikkelyét. Ivan Gašparovič szerint „az al­kotmánybíróság tudathasadá­sos döntése" is vétkes abban, hogy kevesen vettek részt a hét végi népszavazáson. Szerinte az alkotmánybíróság „egyértelmű­en alátámasztotta, hogy a köz­vetlen elnökválasztásra vonat­kozó negyedik kérdés nem lehe­tett népszavazás tárgya". A tör­vényhozás elnöke már azt alkot­mánysértőnek tartja, hogy az ál­lamfő összevonva hirdetett ki referendumot a NATO-csatlako­zásról és a közvetlen elnökvá­lasztásról. Ez szerinte „akadá­lyozta a lakosságot abban, hogy szabadon döntsön a két kérdé­sekben". A Szlovákiai Városok Uniója tiltakozik az ellen, hogy az államigazgatási szervek tör­vényellenes lépésekre kény­szerítették az önkormányzato­kat, elherdálták az adófizetők pénzét, figyelmen kívül hagyták több mint félmillió polgár véle­ményét, káoszt teremtettek és tovább rontották Szlovákia kül­földi megítélését, (ga) RÖVIDEN A. Nagy László feljelentést tett Pozsony. A. Nagy László, az MPP elnöke szombaton panaszt tett a legfőbb ügyészségen, amiért nem élhetett alkotmányos jogával, és nem vehetett részt a népszavazáson, mivel a bel­ügyminiszter érvénytelen szavazólapokat küldött szét a körze­tekbe. A. Nagy feljelentést tett a belügyminisztérium illetékes szervei ellen is. Az MPP egyébként azonnali lemondásra szólí­totta fel a belügyminisztert és a kormányfőt, (ú) Közös ellenzéki nyilatkozat Kassa. A Magyar Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Mozga­lom, a Demokrata Párt és a Demokrata Unió helyi szervezete közös nyilatkozatban azonnali lemondásra szólította fel a bel­ügyminisztert, és követeli, hogy a belügyminiszter ellen tett feljelentések alapján Michal Val'o legfőbb ügyész indítsa meg a büntetőjogi eljárást. Ifj. Kováč a Mečiar-nyilatkozatról Pozsony. Ifj. Michal Kováč tiltakozik a Vladimír Mečiar kor­mányfő pénteki rádiónyilatkozatában elhangzottak ellen, mely szerint ha az államfő fiának esetében érvényes az ártat­lanság vélelme, érvényes az a kormány tagjainak esetében is. Ifj. Kováč tiltakozik az ellen, hogy Mečiar az ő személyét hasz­nálja fel saját maga és kabinetje megvédésére. (TA SR) Gustáv Krajči visszavág Pozsony. Gustáv Krajči belügyminiszter nem kommentálta az ellene tett büntetőjogi feljelentéseket. A kampánycsend megsértésével vádolta meg a Twist Rádiót, mert pénteken be­szélgetést közölt Ján Drgonec alkotmánybíróval. (TA SR) Egymillió a nyomravezetőnek Poprád. Egymillió koronát ajánlott fel a Bachleda család an­nak, aki információval tud szolgálni Vladimír Bachleda hollé­téről. A poprádi járási hivatal elöljárója május 22-én, a késő esti órákban tűnt el, azóta nincs róla hír. (TA SR) Kereszténydemokraták egymás közt Pozsony. Vilém Holáň, a cseh KDU-ČSL elnöke személyesen tájékozódott Ján Čarnogurskýnál (KDM) és Bugár Bélánál (MKDM) a népszavazás nyomán kialakult szlovákiai helyzet­ről. Holáň közölte: Csehországnak is érdekében áll, hogy Szlo­vákia tagja legyen az euro-atlanti szervezeteknek. (TA SR) A Lépésekben a népszavazásról Pozsony. Ján Ľupták szerint a négy kérdést tartalmazó szava­zólap korlátozta volna azoknak a polgároknak a szabad dönté­sét, akik csak a NATO-tagságról kívántak véleményt nyilvání­tani. A munkásszövetség elnöke ezt tegnap a Lépések című té­véműsorban mondta. Dušan Macuška képviselő (DSZM) az al­kotmánybíróság döntésére hivatkozva magyarázta el a nézők­nek, hogy „az államigazgatás helyesen járt el". (TA SR) VMSZ-VMDK: elvi megállapodás Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magya­rok Demokratikus Közössége között elvi megállapodás szüle­tett arról, hogy a két magyar párt együttesen kíván fellépni a közelgő szerbiai parlamenti választásokon. Páll Sándor, VMDK és Kasza József, a VMSZ elnöke vállalta, hogy tisztelet­ben tartják a két szervezet szuverenitását, és tartózkodnak a negatív megnyilatkozásoktól. (MTI) Tárgyalásokat kezdeményez az ellenzéki pártokkal Mečiar továbbra is az integráció mellett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A DSZM az egyetlen erő Szlovákiában, amely mara­déktalanul kitart az európai in­tegráció mellett - legalábbis Vla­dimír Mečiar szerint. A kormány­fő tegnap rendkívüli sajtótájé­koztatóján megvádolta a többi politikai erőt, hogy „csak szóban híve az európai integrációnak". A népszavazást illetően Mečiar ki­jelentette: a belügyminisztériu­mi és az államigazgatási szervek voltak azok, amelyek „a referen­dum előkészítésében nem mond­tak csődöf'. Szerinte mindaddig „rendben ment a népszavazás előkészítése, amíg az államfő nem vont össze két egymással el­lentétes kérdéskört, éspedig az európai integrációra, illetve az államfő személyére vonatko­zót". Mint mondta, az ellenzék és az államfő több alkalommal is megsértette a kampánycsendet. A miniszterelnök hangoztatta, hogy kormánya továbbra is prio­ritásként kezeli az európai integ­ráció kérdését, ugyanakkor beis­merte, hogy Szlovákia már alig­ha kap meghívót Madridba. Kije­lentette: az európai integráció kérdésében személyesen fog tár­gyalásokat kezdeményezni az összes parlamenti párttal, „mert ez az ország alapvető érdeke". Az újságírók kíváncsiak voltak arra is, hogyan vélekedik a miniszter­elnök a népszavazási fiaskóról annak fényében, amit az EU és az amerikai kormányzat kifogás­ként hozott fel a Mečiar-kabi­nettel szemben. A miniszterel­nök epésen kijelentette: nem tud arról, hogy az EU vagy az USA bármit is kormánya szemére vet­ne. Szerinte a kifogások Szlová­kia egészére vonatkoznak. Mečiar megerősítette a belügy­miniszter által tegnap bejelentett szándékot, hogy az év végéig esetleg lesz népszavazás a köz­vetlen elnökválasztásról is. Mag­da Pospíšilová miniszterelnöki szóvivő a sajtótájékoztatón meglehetősen mostohán bánt az újságírókkal, csak a kor­mánypárti médiumok képvise­lőinek adott szót, s ez ellen a tollforgatók hangosan tiltakoz­tak, majd körülbelül kéttucat­nyian tüntetőleg kivonultak a teremből, (gágyor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents