Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)
1997-05-20 / 114. szám, kedd
EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 17. Bifdt lemond tisztségéről Zágráb. Carl Bildt, a nemzetközi közösség polgári kérdésekkel foglalkozó boszniai főmegbízottja lemond tisztségéről. A horvát jelentés szerint Bildt az EU külügyminisztereinek június 2-i ülésén akarja benyújtani lemondását. (MTI) Paskai " nyilatkozata Budapest. A máriaremetei kegyhelyre Pünkösd hétfőjén érkezett zarándokok ezrei előtt délután Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szabadtéri misét. A főpásztor ezt megelőzően megtekintette a templomkertben a hét végén történt vandál pusztítás nyomait. „Megdöbbenve vettem a hírt a máriaremetei kegytemplom kereszt úti állomásainak és kegyszobrainak értelmetlen megrongálásáról. Ez az értékpusztítás nemcsak a hívőket érinti, hanem minden jóakaratú embert, aki szeretné megőrizni és mindennapi áldozatos munkájával gazdagítani nemzetünk értékeit", nyilatkozta a bíboros. (MTI) Salman Rushdie, akit Irán halállal fenyeget, az EU részéről határozottabb fellépést sürget Teheránnal szemben, mert szerinte a jelenlegi „gyenge politikája" újabb merényletekre ösztönzi az irániakat. (Arch.-fotó) Adams a brit parlamentnél London. Demonstratív módon megjelent a brit parlament bejáratánál az északír köztársasági mozgalom fő pártjának (Sinn Fein) két vezetője, akik a választásokon képviselői mandátumot szereztek, de miután nem hajlandók letenni az esküt a Koronára, nem foglalhatják el helyüket az alsóházban. (MTI) Csernobil: reaktorleállás Kijev. Leállították és hűteni kezdték a csernobili atomerőmű egyetlen üzemelő reaktorát, mert a reaktorhoz tartozó transzformátorblokk önmagától kikapcsolt . A radioaktivitás szintje Csernobilban nem változott. (MTI) Banglades: ciklon pusztított Dakka. Bangladesben riadókészültséget rendeltek el, és félmillió embert szállítottak el az ország délkeleti partjain fekvő lakóhelyéről, mert egy óránként 150 km-es sebességgel haladó ciklon pusztított a térségben. Helyi források szerint így is 350-re tehető az áldozatok száma. (MTI) A zaire-i lázadók bevonultak a főváros kormányzati negyedébe Hol van Mobutu? Abidjan/Kinshasa. A Kabila vezette zaire-i lázadók bevonultak a főváros kormányzati és diplomáciai negyedébe. Az elnöki gárda mintegy ezer fegyverese letette a fegyvert, nagy részük átállt a felkelők oldalára. A Vöröskereszt szerint 177 személyt öltek meg a lázadók, az áldozatok többsége katona. Mobutu Sese Seko volt elnök még mindig a togói Lomében tartózkodik, ahová családtagjaival együtt vasárnap reggel érkezett meg a zaire-i Gbadolite-ban kiépített dzsungelpalotájából. A bukott elnök Kinshasából röviddel a város eleste előtt menekült Gbadolite-ba, de már itt is ostromot kezdtek a felkelők. Mobutu a togói televízió vasárnapi híre szerint már tovább utazott Marokkóba, de ez a közlemény utóbb valótlannak bizonyult. Az AFP „biztos forrásokra" hivatkozva azt jelentette, hogy a volt elnök legkésőbb ma utazik Marokkóba, onnan pedig Franciaországba megy. (MTI) Csehország: a polgárok kétharmada a felelősök lemondását követeli Csökkent a bizalom Romániai kisebbségi oktatás Az exelnök támadása Csehországban tegnap több közvélemény-kutatás és országos felmérés eredményeit hozták nyilvánosságra: a polgárok a politikai és a gazdasági helyzetről, illetve a NATO-tagságról mondtak véleményt. ČTK-HÍREK Kiderült: a cseheknek csaknem a háromnegyede elégedetlen a csehországi helyzet alakulásával, a Václav Klaus vezette jobboldali kormányban a lakosságnak már csak 35 százaléka bízik. A megkérdezettek kétharmada követeli azon kormánytagok lemondását, akik felelősek a gazdaság és a társadalom legkirívóbb problémáiért. Ivan Kočárník pénzügyminiszter menesztését a válaszadók 28 százaléka követeli, 22 százalékuk szerint távoznia kellene Vladimír Dlouhý ipari és kereskedelmi miniszternek is. Jan Stráský egészségügyi minisztert a csehek 19 százaléka menesztené és Václav Klaus kormányfő azonnali lemondását a megkérdezettek 18 százaléka tartja szükségesnek. Többen követelték Jan Rumi belügyminiszter távozását. Miloslav Výborný védelmi miniszter az egyetlen tárcavezető, akinek lemondását senki sem követelte. Ugyancsak az IWM közvélemény-kutató intézet felméréséből derült ki, a lakosságnak több mint a fele meg van győződve arról, hogy a kormány gazdasági intézkedéscsomagja negatíA legtöbben a pénzügyminiszter lemondását követelik. van érinti életszínvonalukat. Negatív hatástól csak a megkérdezettek 14 százaléka nem tart. A megkérdezettek 28 százaléka nem tudott véleményt alkotni, miként befolyásolja életüket a kormánycsomag. A megkérdezettek 29 százaléka szerint a kormánycsomag nem javít a MTI-HIR Bukarest. Ion Iliescu volt államfő pártja, az ellenzék vezető erejét alkotó SZDRP elsőként tett közzé nyilatkozatot arról, hogy ellenzi az oktatási törvény módosítására vonatkozó, a kormány által vasárnap elfogadott tervezetet és, „a demokratikus rendszerben lehetséges minden megengedett eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megakadályozza a jelenlegi hatalmat olyan jóvátehetetlen történelmi hibák elkövetésében, amelyek következményei hoszszú évek múltán mutatkoznának meg, veszélyeztetve a román nép szellemi integritását". A módosított tervezet, mint ismeretes, felszámolná az 1995ben a volt kormánypárt által az oktatási törvénybe beépített, a kisebbségi anyanyelvű oktatást számos ponton korlátozó előírásokat. A nacionalista kártyát újra kijátszó volt kormánypárt szerint ez veszélyeztetné a román népet. Ion Iliescu tehát felújítja azt a nyelvezetet, amelyet a hatalomban alkalmazott a romániai magyar kisebbség igényeinek elutasítására és arra, hogy hosszú távon elsorvassza a magyar nyelvű oktatást - mutatnak rá bukaresti megfigyelők. Borisz Jelcin a NATO-orosz kapcsolatokról Felülvizsgálja, ha... MTI-HIR Moszkva. Borisz Jelcin kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálja kapcsolatait a NATO -val, ha a szövetség szovjet utódállamokat is tagjainak sorába fogadna. A múlt héten véglegesített NATO-orosz alapokmányról a parlament két házának vezetőit tájékoztatva beszélt az orosz elnök. Úgy vélte, kiegyensúlyozott dokumentumot sikerült kidolgozni, amely megfelel mind Moszkva, mind pedig a NATO érdekeinek. A NATO-bővítés következményeinek minimálisra csökkentése volt a cél, s a 6 tárgyalási fordulóban Moszkva nem tett elvi engedményt. Az alapokmány reális lehetőséget teremt az európai biztonsági problémák egyenjogú megoldására - tette hozzá. gazdaság állapotán és a bankok működésén; 24 százalék szerint viszont kedvező hatása lesz a gazdaságra. A legnagyobb ellenállást a költségvetési kiadáscsökkentés és az állami alkalmazottak fizetésemelési mértékének visszafogása váltotta ki. Václav Havel államfő tegnap találkozott Vladimír Dlouhýval, aki a múlt héten kijelentette: a helyzetből kivezető út az lehetne, ha a kormány lemondana, s a koalíció tárgyalásokat kezdene az új kabinet összetételéről. A megbeszélésekről nem derültek ki részletet, Špaček elnöki szóvivő viszont közölte, az államfő csütörtökön találkozik a koalíciós pártok elnökeivel. A Factum közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, ha Csehországban most referendumot tartanának a NATO-csatlakozás kérdéséről, akkor a szavazóknak csupán a 39,9 százaléka támogatná az ország csatlakozását a szövetséghez, 29,5 százalékuk ellene voksolna. 30,6 százaléknak jelenleg nincs kialakult véleménye a dologról. Kárpáti németek fóruma Csecsenföld Klaus Kinkéi biztat Karlsruhe. Klaus Kinkéi vasárnap a kárpáti németek karlsruhei találkozóján foglalkozott Szlovákia integrációs esélyeivel, kiemelve: ugyanolyan lehetőségei vannak, mint más országoknak. A német külügyminiszter azonban egyértelműen értésre adta: azok az országok, amelyeknek „problémái vannak a kisebbségekkel vagy a határokkal" nem számíthatnak arra, hogy felveszik őket a NATO-ba vagy az Európai Unióba. Kinkéi a reformfolyamat folytatására, a demokratikus és pluralista rendszer mélyítésére, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására buzdította a pozsonyi kormányt. - Mi németek ezen az úton továbbra is barátként akarunk segíteni Szlovákiának, hangsúlyozta a külügyminiszter. (CTK) Maszhadov döntése Sztarije Atagi. Aszlan Maszhadov csecsen elnök vasárnap feloszlatta az országban működő összes fegyveres csoportot. Csecsenföldön a nap folyamán az Oroszországgal megkötött békeszerződést ünnepelték, s az esemény alkalmából nagygyűlést tartottak Sztarije Atagiban, ahol a csecsen elnök mellett megjelent és felszólalt Alihadzsijev parlamenti elnök és Samil Baszájev miniszterelnök-helyettes is. Leszögezték: arra törekednek, hogy az élet visszatérjen a békés mederbe. Maszhadov hangoztatta: minden csecsen harcos csatlakozhat a Dudajevről elnevezett, újonnan megalakult Nemzeti Gárdához. Mások beléphetnek a rendőrség állományába, de nincs más lehetőség arra, hogy valaki fegyverrel sétáljon az utcán. (MTI) Clinton vállalja döntésének következményeit Solana a Fehér Házban MTI-HIR Washington. Bili Clinton amerikai elnök tegnap a Fehér Házban fogadta Javier Solana NATO-fótitkárt, akivel áttekintette a szövetség kibővítésének folyamatát és menetrendjét. Az észak-atlanti szervezet első számú diplomatája tájékoztatta az elnököt a NATO és Oroszország stratégiai partnerségéről szóló alapokmányról, amelynek tető alá hozásában kulcsfontosságú szerepet játszott. Tervek szerint az egyezményt május huszonhetedikén a francia fővárosban írják alá: a Fehér Ház már korábban jelezte, hogy Bili Clinton kész részt venni az ünnepségen, ha addigra végső formába tudják önteni a megállapodást. A találkozó alkalmával újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök visszautasította a NATO kiterjesztésével szemben felhozott érveket. Clinton elnök leszögezte, hogy a bővítés meg fog történni, és kész vállalni döntésének a következményeit. Bulgária: holnap szavazás a parlamentben Bemutatta kormányát MTI-TUDÓSÍTÁS Szófia. Szófiában a kormányalakítással megbízott Ivan Kosztov tegnap bemutatta kormányát és annak programját. Az új bolgár kabinetről holnap szavaznak a parlamentben. Kosztov a február óta Bulgáriát irányító ügyvivői kormányból öt minisztert hívott meg kabinetjébe, köztük Bozskov miniszterelnök-helyettest, aki az ipari tárcát is vezeti majd. A kormányfő a pénzügyi tárca élére Muravej Radevet jelölte, aki korábban a parlament költségvetési bizottságának helyettes vezetője volt. Nacagín Bagabandi, a Mongol Népi Forradalmi Párt jelöltje (jobbról) döntő fölénnyel nyerte meg a vasárnapi mongóliai elnökválasztást, maga mögé utasítva az eddigi elnököt, Punszalmagin Ocsirbatot. A 47 éves, posztkommunistának minősített Bagabandi a szavazatok mintegy 60 százalékát szerezte meg. A politikus szavazatának leadásakor kijelentette: minden párttal együttműködik majd, de fékezni fogja a reformokat, mert azok gazdasági zavarokat idéztek elő. (ČTK/AP) A lázadók előbb megrugdosták az „engedetlen" polgárt, majd felakasztották (ČTK/AP)