Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-20 / 114. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 17. Bifdt lemond tisztségéről Zágráb. Carl Bildt, a nem­zetközi közösség polgári kérdésekkel foglalkozó boszniai főmegbízottja le­mond tisztségéről. A horvát jelentés szerint Bildt az EU külügyminisztereinek júni­us 2-i ülésén akarja benyúj­tani lemondását. (MTI) Paskai " nyilatkozata Budapest. A máriaremetei kegyhelyre Pünkösd hétfő­jén érkezett zarándokok ezrei előtt délután Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szabadtéri mi­sét. A főpásztor ezt meg­előzően megtekintette a templomkertben a hét vé­gén történt vandál pusztí­tás nyomait. „Megdöbben­ve vettem a hírt a mária­remetei kegytemplom ke­reszt úti állomásainak és kegyszobrainak értelmet­len megrongálásáról. Ez az értékpusztítás nemcsak a hívőket érinti, hanem min­den jóakaratú embert, aki szeretné megőrizni és min­dennapi áldozatos munká­jával gazdagítani nemze­tünk értékeit", nyilatkozta a bíboros. (MTI) Salman Rushdie, akit Irán halállal fenyeget, az EU ré­széről határozottabb fellé­pést sürget Teheránnal szemben, mert szerinte a je­lenlegi „gyenge politikája" újabb merényletekre ösztön­zi az irániakat. (Arch.-fotó) Adams a brit parlamentnél London. Demonstratív módon megjelent a brit parlament bejáratánál az északír köztársasági moz­galom fő pártjának (Sinn Fein) két vezetője, akik a választásokon képviselői mandátumot szereztek, de miután nem hajlandók le­tenni az esküt a Koronára, nem foglalhatják el helyü­ket az alsóházban. (MTI) Csernobil: reaktorleállás Kijev. Leállították és hűte­ni kezdték a csernobili a­tomerőmű egyetlen üze­melő reaktorát, mert a re­aktorhoz tartozó transzfor­mátorblokk önmagától ki­kapcsolt . A radioaktivitás szintje Csernobilban nem változott. (MTI) Banglades: ciklon pusztított Dakka. Bangladesben ria­dókészültséget rendeltek el, és félmillió embert szál­lítottak el az ország délke­leti partjain fekvő lakóhe­lyéről, mert egy óránként 150 km-es sebességgel ha­ladó ciklon pusztított a tér­ségben. Helyi források sze­rint így is 350-re tehető az áldozatok száma. (MTI) A zaire-i lázadók bevonultak a főváros kormányzati negyedébe Hol van Mobutu? Abidjan/Kinshasa. A Kabila ve­zette zaire-i lázadók bevonultak a főváros kormányzati és diplo­máciai negyedébe. Az elnöki gárda mintegy ezer fegyverese letette a fegyvert, nagy részük átállt a felkelők oldalára. A Vö­röskereszt szerint 177 személyt öltek meg a lázadók, az áldoza­tok többsége katona. Mobutu Sese Seko volt elnök még mindig a togói Lomében tartózkodik, ahová családtagjai­val együtt vasárnap reggel érke­zett meg a zaire-i Gbadolite-ban kiépített dzsungelpalotájából. A bukott elnök Kinshasából rövid­del a város eleste előtt menekült Gbadolite-ba, de már itt is ostro­mot kezdtek a felkelők. Mobutu a togói televízió vasárnapi híre szerint már tovább utazott Ma­rokkóba, de ez a közlemény utóbb valótlannak bizonyult. Az AFP „biztos forrásokra" hivat­kozva azt jelentette, hogy a volt elnök legkésőbb ma utazik Ma­rokkóba, onnan pedig Francia­országba megy. (MTI) Csehország: a polgárok kétharmada a felelősök lemondását követeli Csökkent a bizalom Romániai kisebbségi oktatás Az exelnök támadása Csehországban tegnap több közvélemény-kutatás és országos felmérés ered­ményeit hozták nyilvános­ságra: a polgárok a politi­kai és a gazdasági helyzet­ről, illetve a NATO-tagság­ról mondtak véleményt. ČTK-HÍREK Kiderült: a cseheknek csaknem a háromnegyede elégedetlen a csehországi helyzet alakulásá­val, a Václav Klaus vezette jobb­oldali kormányban a lakosság­nak már csak 35 százaléka bízik. A megkérdezettek kétharmada követeli azon kormánytagok le­mondását, akik felelősek a gaz­daság és a társadalom legkirí­vóbb problémáiért. Ivan Ko­čárník pénzügyminiszter me­nesztését a válaszadók 28 száza­léka követeli, 22 százalékuk sze­rint távoznia kellene Vladimír Dlouhý ipari és kereskedelmi miniszternek is. Jan Stráský egészségügyi minisztert a cse­hek 19 százaléka menesztené és Václav Klaus kormányfő azon­nali lemondását a megkérdezet­tek 18 százaléka tartja szüksé­gesnek. Többen követelték Jan Rumi belügyminiszter távozá­sát. Miloslav Výborný védelmi miniszter az egyetlen tárcaveze­tő, akinek lemondását senki sem követelte. Ugyancsak az IWM közvéle­mény-kutató intézet felmérésé­ből derült ki, a lakosságnak több mint a fele meg van győződve arról, hogy a kormány gazdasá­gi intézkedéscsomagja negatí­A legtöbben a pénzügyminiszter lemondását követelik. van érinti életszínvonalukat. Negatív hatástól csak a megkér­dezettek 14 százaléka nem tart. A megkérdezettek 28 százaléka nem tudott véleményt alkotni, miként befolyásolja életüket a kormánycsomag. A megkérde­zettek 29 százaléka szerint a kormánycsomag nem javít a MTI-HIR Bukarest. Ion Iliescu volt állam­fő pártja, az ellenzék vezető ere­jét alkotó SZDRP elsőként tett közzé nyilatkozatot arról, hogy ellenzi az oktatási törvény mó­dosítására vonatkozó, a kor­mány által vasárnap elfogadott tervezetet és, „a demokratikus rendszerben lehetséges minden megengedett eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megakadályozza a jelenle­gi hatalmat olyan jóvátehetetlen történelmi hibák elkövetésében, amelyek következményei hosz­szú évek múltán mutatkozná­nak meg, veszélyeztetve a ro­mán nép szellemi integritását". A módosított tervezet, mint is­meretes, felszámolná az 1995­ben a volt kormánypárt által az oktatási törvénybe beépített, a kisebbségi anyanyelvű oktatást számos ponton korlátozó előírá­sokat. A nacionalista kártyát újra kiját­szó volt kormánypárt szerint ez veszélyeztetné a román népet. Ion Iliescu tehát felújítja azt a nyelvezetet, amelyet a hatalom­ban alkalmazott a romániai ma­gyar kisebbség igényeinek el­utasítására és arra, hogy hosszú távon elsorvassza a magyar nyelvű oktatást - mutatnak rá bukaresti megfigyelők. Borisz Jelcin a NATO-orosz kapcsolatokról Felülvizsgálja, ha... MTI-HIR Moszkva. Borisz Jelcin kilátás­ba helyezte, hogy Moszkva fe­lülvizsgálja kapcsolatait a NATO -val, ha a szövetség szovjet utódállamokat is tagjainak sorá­ba fogadna. A múlt héten végle­gesített NATO-orosz alapok­mányról a parlament két házá­nak vezetőit tájékoztatva be­szélt az orosz elnök. Úgy vélte, kiegyensúlyozott dokumentu­mot sikerült kidolgozni, amely megfelel mind Moszkva, mind pedig a NATO érdekeinek. A NATO-bővítés következményei­nek minimálisra csökkentése volt a cél, s a 6 tárgyalási fordu­lóban Moszkva nem tett elvi en­gedményt. Az alapokmány reá­lis lehetőséget teremt az európai biztonsági problémák egyenjo­gú megoldására - tette hozzá. gazdaság állapotán és a bankok működésén; 24 százalék szerint viszont kedvező hatása lesz a gazdaságra. A legnagyobb ellen­állást a költségvetési kiadás­csökkentés és az állami alkalma­zottak fizetésemelési mértéké­nek visszafogása váltotta ki. Václav Havel államfő tegnap ta­lálkozott Vladimír Dlouhýval, aki a múlt héten kijelentette: a helyzetből kivezető út az lehet­ne, ha a kormány lemondana, s a koalíció tárgyalásokat kezde­ne az új kabinet összetételéről. A megbeszélésekről nem derül­tek ki részletet, Špaček elnöki szóvivő viszont közölte, az ál­lamfő csütörtökön találkozik a koalíciós pártok elnökeivel. A Factum közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, ha Csehországban most referendu­mot tartanának a NATO-csatla­kozás kérdéséről, akkor a szava­zóknak csupán a 39,9 százaléka támogatná az ország csatlako­zását a szövetséghez, 29,5 szá­zalékuk ellene voksolna. 30,6 százaléknak jelenleg nincs ki­alakult véleménye a dologról. Kárpáti németek fóruma Csecsenföld Klaus Kinkéi biztat Karlsruhe. Klaus Kinkéi vasár­nap a kárpáti németek karls­ruhei találkozóján foglalkozott Szlovákia integrációs esélyeivel, kiemelve: ugyanolyan lehetősé­gei vannak, mint más országok­nak. A német külügyminiszter azon­ban egyértelműen értésre adta: azok az országok, amelyeknek „problémái vannak a kisebbsé­gekkel vagy a határokkal" nem számíthatnak arra, hogy felve­szik őket a NATO-ba vagy az Eu­rópai Unióba. Kinkéi a reformfo­lyamat folytatására, a demokra­tikus és pluralista rendszer mé­lyítésére, a kisebbségi jogok tisz­teletben tartására buzdította a pozsonyi kormányt. - Mi néme­tek ezen az úton továbbra is ba­rátként akarunk segíteni Szlová­kiának, hangsúlyozta a külügy­miniszter. (CTK) Maszhadov döntése Sztarije Atagi. Aszlan Maszha­dov csecsen elnök vasárnap fel­oszlatta az országban működő összes fegyveres csoportot. Cse­csenföldön a nap folyamán az Oroszországgal megkötött bé­keszerződést ünnepelték, s az esemény alkalmából nagygyű­lést tartottak Sztarije Atagiban, ahol a csecsen elnök mellett megjelent és felszólalt Alihad­zsijev parlamenti elnök és Samil Baszájev miniszterelnök-helyet­tes is. Leszögezték: arra töre­kednek, hogy az élet visszatér­jen a békés mederbe. Masz­hadov hangoztatta: minden cse­csen harcos csatlakozhat a Du­dajevről elnevezett, újonnan megalakult Nemzeti Gárdához. Mások beléphetnek a rendőrség állományába, de nincs más lehe­tőség arra, hogy valaki fegyver­rel sétáljon az utcán. (MTI) Clinton vállalja döntésének következményeit Solana a Fehér Házban MTI-HIR Washington. Bili Clinton ame­rikai elnök tegnap a Fehér Ház­ban fogadta Javier Solana NA­TO-fótitkárt, akivel áttekintette a szövetség kibővítésének folya­matát és menetrendjét. Az észak-atlanti szervezet első számú diplomatája tájékoztatta az elnököt a NATO és Oroszor­szág stratégiai partnerségéről szóló alapokmányról, amelynek tető alá hozásában kulcsfontos­ságú szerepet játszott. Tervek szerint az egyezményt május huszonhetedikén a fran­cia fővárosban írják alá: a Fehér Ház már korábban jelezte, hogy Bili Clinton kész részt venni az ünnepségen, ha addigra végső formába tudják önteni a megál­lapodást. A találkozó alkalmával újság­íróknak nyilatkozva az amerikai elnök visszautasította a NATO kiterjesztésével szemben felho­zott érveket. Clinton elnök leszögezte, hogy a bővítés meg fog történni, és kész vállalni döntésének a következ­ményeit. Bulgária: holnap szavazás a parlamentben Bemutatta kormányát MTI-TUDÓSÍTÁS Szófia. Szófiában a kormány­alakítással megbízott Ivan Kosz­tov tegnap bemutatta kormá­nyát és annak programját. Az új bolgár kabinetről holnap sza­vaznak a parlamentben. Kosztov a február óta Bulgáriát irányító ügyvivői kormányból öt minisztert hívott meg kabinetjé­be, köztük Bozskov miniszterel­nök-helyettest, aki az ipari tár­cát is vezeti majd. A kormányfő a pénzügyi tárca élére Muravej Radevet jelölte, aki korábban a parlament költségvetési bizott­ságának helyettes vezetője volt. Nacagín Bagabandi, a Mongol Népi Forradalmi Párt jelöltje (jobbról) döntő fölénnyel nyerte meg a va­sárnapi mongóliai elnökválasztást, maga mögé utasítva az eddigi elnököt, Punszalmagin Ocsirbatot. A 47 éves, posztkommunistának minősített Bagabandi a szavazatok mintegy 60 százalékát szerezte meg. A politikus szavazatának leadásakor kijelentette: minden párttal együttműködik majd, de fékezni fogja a reformokat, mert azok gazdasági zavarokat idéztek elő. (ČTK/AP) A lázadók előbb megrugdosták az „engedetlen" polgárt, majd fel­akasztották (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents