Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-15 / 110. szám, csütörtök

Kössön biztosítást a SIDERIAva. és nv<r|«n Renault M«gane-t. További attraktív nyeremények Is várnak ö«r«l További információkat megtudhat a röplapokon ás a következő telefonszámon: 0*5/73 i3 90 m SIDERIA 8 T Az On cjiiiiija döntése g C . Globtel ^ 6SAÍ Már kötvények ellenében is. VK-312/1 a Csütörtök, 1997. májús 15. Ára 6,50 korona 50. évfolyam, 110. szám VELEMENY Emléknapunk Szinte idillikus kirándulás­nak szeretné beállítani a szlovákiai magyarok el­hurcolását. 2. oldal REGIO A feledi iskoláról Különb környezetet érde­melnének a tanulók és a pedagógusok is. Az osztá­lyokban széntüzelésű kály­hákkal fűtenek, a gyerekek és a pedagógusok egy il­lemhelyet használnak, la­vórban moshatnak kezet, mállik a vakolat, a kémé­nyek düledeznek. 3. oldal POLITIKA Beszélgetés Lénár Károllyal Az egyház keretén belül nem illik diszkriminációról beszélni, ennek ellenére nyugodtan ki lehet jelente­ni: ez diszkrimináció. Mi­ért lehet például Erdély­ben vagy a volt Jugoszlá­via területén magyar püs­pök? 5. oldal „Nem remélhetjük a szlo­vák püspököktől, hogy köz­benjárjanak egy magyar püspök kinevezése érdeké­ben." mmnmw Közeledik a világvége? A megelőlegezett világvég személyes átélése volt a célja annak a két csoport­nak, amely az elmúlt he­tekben Kanadában és Kali­forniában rituális öngyil­kosságot követett el. Az ezredforduló közeledtével az ilyen jellegű öngyilkos­ságokkal gyakrabban kell számolni. 10. oldal IDŐJÁRÁS Folytatódik a nyárias me­leg, a hőmérséklet az or­szág déli részein eléri a 30 fokot is. Általában 26-28 fokos átlaghőmérsékletre számíthatunk. 3. oldal Az alkotmánybíróság a döntésével elutasította a Mečiar-kormány beadványát Egy akadály elhárult a népszavazás elől Pozsony. - Az alkotmány­bíróság a Szlovák Köztár­saság kormányának ja­vaslatát elutasítja - szólt a kassai székhelyű alkot­mánybíróság - a nyilvá­nosság kizárásával meg­tartott - május 13-i tárgya­lásán hozott döntés meg­határozó mondata. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Mint ismeretes, a kormány soká­ig halogatta az alkotmánybírósá­gi beadvány előterjesztését, és utasította a belügyminisztert is, hogy a referendum kérdéseit tar­talmazó lapokat addig ne ter­jessze, amíg az alkotmánybíró­ság nem dönt. A beadvány tartal­máról is eltérő információk je­lentek meg, de a részletek in­kább csak a jogászokat foglal­koztatták. A kormány beadvá­nyának visszautasítására az al­kotmánybíróságnak több oka volt. A hírügynökségek egyelőre főként azt emelik ki, hogy a kor­mánynak mint a beadvány elő­terjesztőjének gyakorlatilag semmi köze sincs a meghirdetett népszavazáshoz. A kormány az­zal a kérdéssel fordult az alkot­mánybírósághoz, hogy népsza­vazással módosítható-e az alkot­mány. Sokan emlékeztetnek ar­ra, hogy éppen Mečiar és legkö­zelebbi munkatársai voltak azok, akik 1994-ben népszava­zás révén szerették volna módo­sítani az alkotmányt és korlátoz­ni a parlamenti képviselők alkot­mányos jogait. Az alkotmánybí­róság érvelése szerint a kormány nem tehet fel ilyen kérdést, ha a népszavazás szervezését illetően semmiféle jogi kötelezettségek nem terhelik őt. A bírák nézete szerint itt nem lehet szó jogvitá­ról. A népszavazással kapcsolat­ban kötelezettségek csak a köz­A kabinet beadványa téves lépés volt... társaság elnökét, a Központi Népszavazási Bizottságot és a belügyminisztériumot terhelik. Ján Cuper, a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom képviselője mindezzel kapcsolatban elis­merte, hogy a kormány alkot­mánybírósági beadványa téves lépés volt, mert a beadványt a belügyminisztériumnak kellett volna előterjesztenie. ,.Azonban a kormány így döntött, és én eb­be nem szólhatok bele" - állítot­ta az alkotmánybíróság döntésé­nek nyilvánosságra hozatala után a pozsonyi jogi karon okta­tó Cuper, és rögtön bejelentette azt is, hogy parlamenti képvise­lők egy csoportja további bead­ványt fogalmazott meg, amely­ben ismét megkérdezik az alkot­mánybíróságot, népszavazással módosítható-e az alkotmány. Egy további kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a kormány most már nyilván a belügymi­niszterre hagyja a szavazólapok terjesztésének kérdését. - Az alkotmánybíróság csak azt igazolta, amit az államfő és a jo­gászok többsége is helyesnek gondolt - vélekedett Vladimír Stefko, a köztársasági elnök szó­vivője. - Az alkotmánybíróság döntését még hivatalosan nem kaptuk meg, nem tudunk állást foglalni ezzel kapcsolatban, most hallok róla először - rea­gált Ľudmila Buláková, a kor­mány szóvivője, aki arra sem tu­dott válaszolni, hatályon kívül helyezi-e a kormány azt a koráb­bi határozatát, amellyel a bel­ügyminisztert a szavazólapok terjesztésének leállítására köte­lezte. (fekete) Ján Čarnogurský elhamarkodottan ült le tárgyalni Vladimír Mečiarral Ez a kormány veresége! ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A. Nagy László, az MPP elnöke szerint Mečiar azért kezdeményezett tárgyalást Čar­nogurskýval, mert idő előtt tu­domást szerzett az alkotmánybí­róság döntéséről. Akkor ültette tárgyalóasztalhoz az ellenzék egyik vezetőjét, amikor felmér­te, hogy nem tudja alkotmányos eszközökkel megakadályozni a népszavazást, és jogilag megala­pozatlan beadványa miatt nevet­ségessé válik. Erről kívánta elte­relni ezzel a manőverrel a figyel­met. A. Nagy sajnálatosnak ne­vezte, hogy Čarnogurský nem vette észre, mekkora segítséget nyújt a kormányfőnek. A pártel­nök ugyanakkor mindennél fon­tosabbnak nevezte, hogy bebizo­nyosodott: a népszavazást szer­vező ellenzék helyes úton jár, hi­szen az alkotmánybíróság is úgy véli, a közvetlen elnökválasztás kérdésében helyes volt népsza­vazást kiírni. Csáky Pál, az MKDM alelnöke szerint egy jog­államban az alkotmánybíróság döntését mindenkinek tudomá­sul kell vennie, és tiszteletben kell tartania. Lapunknak nyilat­kozva elmondta: a mai parla­menti kérdések órájában meg­kérdezi Vladimír Mečiartól, mi­kor vonja vissza kabinetje a refe­rendummal kapcsolatos határo­zatát. „Az alkotmánybíróság döntése nem végleges ebben a kérdésben, de arra elég, hogy a népszavazást övező kérdőjelek eltűnjenek, és az állampolgárok négy kérdésre válaszoljanak, ahogy a köztársasági elnök el­rendelte." (horváth) Tegnap az alkotmánybírósági döntés kapcsán a Kék Koalí­ciónak, a Magyar Koalíciónak, a szociáldemokratáknak és a zöl­Tegnap Pozsonyban folytatta tanácskozását a szlovák parlament A nagyprivatizációs törvényről ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament tegnap első olvasatban, az általános vita keretében jóváhagyta az ún. nagyprivatizációs törvény mó­dosító javaslatát. Az alkotmány­bíróság korábban törvényelle­nesnek ítélte azt a kormányhatá­rozatot, amely a Nemzeti Va­gyonalap kizárólagos hatásköré­be utalta az állami vagyon köz­vetlen eladását. A szükséges kor­rekciókat tartalmazó törvény­módosítás kimondja, hogy a köz­vetlen eladásokról a privatizáci­ós minisztérium javaslatai alap­ján a kormánynak kell döntenie. Jaroslav Volf (SZSZDP) a vita so­rán felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság 80 százaléka elégedetlen a privatizáció mene­tével, és megkérdezte, mi lesz azoknak a privatizációs dönté­seknek a sorsa, melyeket az al­kotmánybíróság határozata után hagytak jóvá. Az első olvasat után a bizottsá­gok véleményezik a törvényter­vezetet. (horváth) dek pártjának vezetői gyors saj­tóértekezletet hívtak össze, hogy ismertessék közös nyilatkozatu­kat. Ez egyebek mellett megálla­pítja, hogy a kormánypolitika olyan veszteségeket okoz az or­szágnak, amelyek negatív követ­kezményei minden állampolgárt sújtanak. A referendum pedig a demokrácia és az állampolgári fejlettség lakmuszpapírja lesz: megmutatja, képesek-e az embe­rek közügyekben dönteni. Ha a Mečiar-kormány nem fogja tisz­teletben tartani a törvényeket, ahogyan azt a referendum ügyé­ben is teszi, akkor teljesen el­játssza Szlovákia NATO-ba és EU-ba való bejutásának lehető­ségét - szögezi le a nyilatkozat. Ľubomír Fogaš, a DBP alelnöke tegnap kijelentette: az alkot­mánybíróság döntését nem kommentálni kell, hanem tiszte­letben kell tartani. (TA SR) Az egyezség megszületett, pedig a tegnapi tárgyalások előtt szem­mel láthatóan sem Solana, sem Primakov nem volt derűlátó. (ČTK/AP) Megszületett a NATO-orosz megállapodás A józan ész diadala va ugyanis nemcsak azt követel­te, hogy a NATO mondjon le atomfegyverek, illetve az azok fogadását lehetővé tevő infra­struktúra telepítéséről az új ta­gok területén, hanem azt is, hogy az észak-atlanti szövetség nagyobb csapategységeket se ál­lomásoztasson az új tagok terü­letén. Hírek szerint egyfajta ér­telmezési vita és „számháború" bontakozott ki azzal összefüg­gésben, hogy mi értendő „na­gyobb egységek" alatt. A meg­egyezés részletei és megfogal­mazása, valamint a dokumen­tum pontos elnevezése egyelőre még nem ismeretes. A közös sajtóértekezleten mind Primakov, mind Solana jelezte: kemény vita folyt. Solana nehéz­nek nevezte a januárban kezdett tárgyalásokat, és elismerte: Pri­makov keményen védelmezte az orosz érdekeket, csakúgy, mint ő a szövetségét. - A józan ész azonban felülkerekedett - vélte. Primakov szintén a józan érte­lem diadaláról beszélt, és a béké­ben, illetve együttműködésben érdekelt világközösség győzel­mének nevezte a megállapodást. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Tegnap végleges for­mába öntötték a NATO és Orosz­ország megállapodását, miután Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov orosz kül­ügyminiszter, a vitás katonai kérdéseket is beleértve, döntő haladást ért el. A találkozót ösz­szegező moszkvai közlemény szerint az egyezményt a NATO­országok vezetői és Borisz Jelcin orosz elnök elé teijesztik jóváha­gyásra, s ezután az okmány má­jus 27-én aláírhatóvá válik. Primakov és Solana tegnap fe­jezte be a NATO-bővítés miatti orosz aggodalmak leszerelésére hivatott dokumentumról folyó egyeztetést. A megállapodás kialakításának végső szakasza kedd este kezdő­dött, s az egyezmény az éjszaká­ba nyúló egyeztetések eredmé­nyeképpen született meg. A NA­TO és Oroszország viszonyára vonatkozó dokumentum politi­kai részeit már korábban kidol­gozták. A legnehezebbnek a ka­tonai kérdéseket tartalmazó utolsó fejezet bizonyult, Moszk­Eddig mintegy 30-40 ezer tiltakozás Levelek az államfőnél ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Duka Zólyomi Árpád tegnap 11 600 tiltakozó levelet adott át Michal Kováč államfő­nek, a leveleket az Együttélés aktivistái gyűjtötték a Komáro­mi járásban. - Fontos ezt hang­súlyozni, mert a kormány össze­sen 11 ezer levélről beszélt, de mint láthatjuk, csupán Komá­rom környékén ennyien tilta­koztak a magyar oktatást ért diszkriminációk ellen - nyilat­kozta az Együttélés alelnöke. Köteles László képviselő (Együttélés) szintén átadott az államfőnek 1500 levelet, me­lyek Szepsi és Rozsnyó körzeté­ben íródtak. - A parlament elnö­kének, a kormányfőnek és az ok­tatási miniszternek ajánlva kül­dik leveleiket a tiltakozók, az ál­lamfőnek azért adjuk át szemé­lyesen, mert nem bízunk a pos­tában, másrészt így kisebbek a költségek is. Mintegy 30-40 ezer levél íródhatott, pontos számot 15-e után tudunk mon­dani, az elnöki iroda ekkorra összegzi a tiltakozásokat - tájé­koztatott Duka Zólyomi, (hzs)

Next

/
Thumbnails
Contents