Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-28 / 97. szám, hétfő

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 1155. Herzog változást sürget Bonn. Roman Herzog né­met államfő szombaton mi­előbbi változásokat, refor­mokat sürgetett, mert meg­győződése szerint jelenleg bénultság jellemzi a német társadalmat. Az elnök Ber­linben az ország politikai, gazdasági és kulturális éle­tének kiemelkedő személyi­ségei előtt mondott beszé­dében hangsúlyozta: Né­metországnak 50 év óta a legnagyobb feladatokat kell megoldania. Példaként em­lítette a rendkívül magas, több mint 4 milliós munka­nélküliséget, a társadalom elöregedését, a német gaz­daság versenyképességének csökkenését. Bénultság ér­zése jellemzi a társadalmat, a pesszimizmus az általá­nos életérzés - jelentett ki. Kifogásolta, hogy a politi­kusok nem kellő lendülettel fognak hozzá az adó- és a nyugdíjrendszer, valamint az oktatás és az egyészségügy szükségszerű átalakításához. (MTI) Herzog: bénultság jellemzi a német társadalmat. (Arch.-fotó) 121 maffiózót ítéltek el Milánó. Összesen mintegy 1700 évi börtönre ítélte szombaton első fokon egy milánói esküdtszék a ca­labriai maffia 121 tagját bűnszövetségben való részvétel, gyilkosság, erő­szakos cselekmények, zsa­rolás, valamint kábítószer­és fegyverkereskedelem miatt - közölték olasz igazságügyi források. Két vádlottat életfogytiglani börtönnel sújtottak első fokon, huszonegyet föl­mentettek. Ugyancsak szombaton este a szicüiai maffia 67 tagja állt a bíró­ság előtt Caltanissettában. Vádbeszédében az ügyész négyükre életfogytiglant kért, tíz személyre 12 évet, a többire pedig 8 és 12 év közötti börtönt. (MTI) Észak-Írország: gyújtogatások Belfast. Felgyújtottak egy katolikus templomot a Bel­fasttól északra fekvő Carrickfergus településen, Londonderry belvárosában pedig két lakóházat gyújtot­tak fel. A lakók sértetlenül kimenekültek. Észak-Íror­szágban feszült a helyzet, mióta a katolikus kisebbség egy részétől is támogatott IRA fegyveresei tavaly is­mét gerillaháborút kezdtek az angol uralommal szem­ben. A Londonhoz húzó protestáns szélsőségesek megtorlásul több támadást intéztek katolikusok ellen. Az elmúlt 16 hónap során a két vallás szélsőségeseiből alakult csoportok összesen 56 protestáns illetve római katolikus templom ellen és a két felekezet híveinek 45 gyűlésterme ellen követtek el támadásokat. (MTI) Ukrajna: a csernobili katasztrófa 11. évfordulója Bizonytalan az erőmű bezárása Olaszországban tegnap helyhatósági választások kezdődtek. A 9,37 millió választópolgár 1111 telepü­lés önkormányzatát és polgármesterét, hat megye elnökét és önkormányzati testületét választja meg. Scalfaro köztársasági elnök Novaroban adta le voksát. (CTK/AP) Constantinescu, akárcsak a főpapok, megbékélésre szólította fel a románokat Ortodox húsvét Bukarest/Moszkva. Oro­szországban, a FÁK álla­maiban és Románia-szerte is hívők milliói ünnepelték a hét végén az ortodox húsvétot. MTI-TUDÓSÍTÁS Emü Constantinescu államfő, Victor Ciorbea miniszterelnök, Petre Roman, a szenátus elnöke és az ország más vezetői a buka­resti mitropolián vettek részt azon a szabadtéri ünnepi szertar­táson, amelyet Teoctist pátriár­ka, a román ortodox egyház feje vezetett. Az egyházfő kiemelte az ortodox egyház közelségét a nép­hez és azt, hogy értékeire szüksé­ge van Európának is. A temesvári szertartáson I. Mi­hály és családjának több tagja is megjelent. A volt uralkodót Corneanu bánáti metropolita és Temesvár polgármestere hívta meg a húsvéti ünnepekre. Constantinescu államfő a szer­tartások után elmondott televízi­ós üzenetében arról is szólt, hogy sajnos a Nagyhéten is történtek gonosztettek. „Elborzadt tekinte­tünk előtt embereket támadtak meg saját házukban és embere­ket hagytak meghalni az utcán" ­utalt az elnök az elmúlt napok két nagy feltűnést keltő esemé­nyére, az Octavian Andronic lap­szerkesztő ellen saját otthonában elkövetett rablótámadásra és ar­ra, hogy egy férfi úgy halt meg, hogy miután több kórház sem volt hajlandó felvenni, a mentő­II. Alekszij aggoda­lommal szólt a társa­dalmi feszültségről. sök éjszaka egyszerűen kitették az utcára. Constantinescu, akár­csak az ortodox egyház főpapjai, megbékélésre szólította az ünne­pen a románokat, majd köszöne­tet mondott azért a bizalomért, amelyet az ország nehéz helyze­tében irányában tanúsítottak. Az éjszakai szertartások után Romá­nia városaiban és falvaiban meg­teltek az utcák a hívőkkel, akik a templomban gyújtott gyertyáik lángját óva tartottak hazafelé, hogy a görögkeleti vallás tanítása értelmében elvigyék otthonaikba a feltámadás fényét. Oroszország és a Független Álla­mok Közösségének több ezer or­todox templomában köszöntöt­ték a hívők az éjféli misén a Megváltó feltámadását. A Juliánus naptár szerinti ortodox húsvét alkalmából a templo­mokban felolvasták II. Alekszij egyházfő üzenetét. Moszkva és Oroszország pátriárkája közöl­te, hogy megkezdődik a felké­szülés a 2000., jubileumi évre és ekkor szentelik fel az újjáépülő moszkvai Megváltó Krisztus szé­kesegyházat. A templomot Sztá­lin parancsára robbantották fel több mint hat évtizede. II. Alekszij üzenetében aggoda­lommal szólt a társadalmi fe­szültségről és arról, hogy sokan nélkülözni kénytelenek. A több­órás szertartásra hivatalos volt Csernomirgyin kormányfő és több más vezető. MTI-HÍREK Kijev. Ukrajna szerte félárbocra engedett zászlók mellett ezrek emlékeztek szombaton a cser­nobili katasztrófa 11. évforduló­jára és az áldozatokra. Mintegy ötezren kezdtek éjszakai vir­rasztást a Csernobiltói 35 km-re fekvő Szlavuticsban, helyi idő szerint éjjel egy óra 24 perckor, amikor 11 évvel ezelőtt az erő­mű személyzete elvesztette uralmát a reaktor felett. Az uk­rán hatóságok becslései szerint eddig mintegy 4300-an vesztet­ték életüket Csernobil következ­ményei miatt. Fehéroroszország fővárosában, Minszkben hivatalos gyászcere­mónián emlékeztek a katasztró­fára. Ezen mintegy 500-an vet­tek részt, köztük a város vezetői és az elnököt képviselő tisztség­viselők. Az évforduló felerősí­tette az államfő menesztését követelők tiltakozását is: szom­baton több ezren vonultak fel Minszkben, hogy Alekszandr Lukasenko ellen tüntessenek. Ukrajna mellett Fehérorosz­országot érintették leginkább a Cseh-szlovák viszony Havel aggódik Prága. „A cseh-szlovák kapcso­latok korrektek, de nagyon hű­vösek, s ez aggaszt engem" - je­lentette ki Václav Havel cseh ál­lamfő szokásos vasárnapi rádió­beszédében. Ez fontosabb, mint az, ha valaki szókimindó, s emi­att valaki azt követeli tőle, hogy kérjen bocsánatot, vélte Haveí, aki teljesen nyilvánvalóan a Le Monde című francia lapban megjelent interjújára célzott, amelyben kijelentette, hogy Mečiar szlovák miniszterelnök üldözési mániában szenved. Mint ismeretes, a pozsonyi kor­mány e kijelentés után azonnal felszólította Havelt, hogy kérjen bocsánatot. A cseh köztársasági elnök eddig nem reagált a felhívásra, s prá­gai megfigyelők szerint a tegna­pi nyilatkozat is jelzi, hogy való- ­színűleg nem is kíván bocsána­tot kérni. (ČTK) nukleáris katasztrófa következ­ményei. A Hetek és Ukrajna nézeteltéré­se miatt bizonytalan az erőmű tervezett bezárása 2000-re. Kosztyenko ukrán környezetvé­delmi és atombiztonsági mi­niszter még mindig várja, hogy a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) május­ban döntsön 1,2 milliárd dollár kiutalásáról, pedig az EBRD már jelezte: jobb helyet is tudna a pénznek, mint amire az ukrá­nok akarják költeni. Az ukrán kormány a rovnói és a hmelnyickiji telep két új reakto­rának építésére fordítaná a ki­utalást, pótolandó az esetleges csernobili bezárás miatt kieső áramtermelést. Az EBRD sze­rint Ukrajnának inkább a hőerő­műveket kellene korszerűsíte­nie az 1,2 milliárd dollárból. Ukrajna és a Hetek viszont a hé­ten megegyeztek abban, hogy közös erővel kivonják a cserno­bili erőmű 1986-ban felrobbant négyes rekatorából a még ben­ne lévő nukleáris üzemanyagot, és megerősítik a reaktort elte­mető betonszarkofágot. Az együttműködésől Nemzetközi konferencia Győr. A határokon átnyúló regi­onális együttműködésnek nem­csak az európai uniós tagságra való felkészülés során, hanem a csatlakozást követően is jelentős szerepe lesz - hangzott el az e témáról tartott győri konferen­cián. Rechnitzer János, az MTA Regionális Kutatások Központ­ja, Nyugat-Magyarországi Tu­dományos Intézet igazgatója ki­tért a Szlovákiával való határ­menti együttműködés kérdésé­re: szerinte ennek bővítésére csak elvi lehetőségek vannak. A fő akadály: Szlovákiában csak tavaly év végén alakult ki az ál­lamigazgatás területi rendszere, a most bevezetett exportilleté­kek pedig a gazdasági kapcsola­tokat korlátozzák. Az együttmű­ködést nehezíti a Szlovákiában tapasztalható kisebbségi diszk­rimináció és a Duna elterelése körüli viszály - mondta. (MTI) Megállapodás a román-magyar diploma-ekvivalenciáról Parafálták az egyezményt MTI-HÍR Bukarest. A bukaresti oktatási minisztériumban szombaton Vir­gil Petrescu román oktatási mi­niszter és Dinya László, a magyar Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkára jelenlét­ében parafálták a két ország okta­tási ekvivalencia-megállapodá­sát, amely az általános iskoláktól a főiskolák, egyetemek és a poszt­graduális minősítések szintjéig rendezi az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok, diplo­mák kölcsönös elismerésének, honosításának kérdését. A megállapodásról évek óta foly­tak a tárgyalások, ezek az új ro­mán kormány hivatalba lépésé­vel felgyorsultak. A Dinya László vezette küldöttség a múlt héten véglegesítette a román szakér­tőkkel az egyezményt, amelyet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter júniusban esedékes bukaresti látogatása al­kalmából írnak alá. Eddig a má­sik országban szerzett végzettsé­get csak a tantervek összehason­lításán alapuló bonyolult proce­dúra révén lehetett elismertetni. A megállapodás értelmében lét­rejövő szakbizottság felméri majd az egyes intézmények tan­tervét, és sokkal egyszerűbb, gyorsabb eljárást tesz lehetővé a végzettséget bizonyító okmá­nyok honosításánál. Dinya Lász­ló példaértékűnek nevezte be­szédében a megállapodást. Ki­emelte: az egyezmény mintául is szolgálhat mindkét országnak más szomszéd országok vonat­kozásában is. Virgil Petrescu sajtóértekezletén arról tájékoztatott, hogy még nem tárgyalt az RMDSZ-szel a tanügyi törvény módosításáról. A miniszter elvben egyetért az­zal, hogy kiiktasson a törvényből bizonyos - a nemzeti kisebbsé­gek nyelvén történő oktatásra vonatkozó - korlátozásokat, de a szövegek még a minisztérium ré­széről sem készültek el. Csak a saját módosítási javaslat kidol­gozása után kerül sor a pártok­kal való tárgyalásokra. Petrescu kiiktatandó korlátozásként emlí­tette meg az anyanyelven törté­nő felvételi vizsgára vonatkozót, megjegyezve, ez alól, akár az előző két esztendőben elődje, idén már felmentést adott azok­ra a tantárgyakra vonatkozólag, amelyeket a felvételi vizsgára je­lentkezők más nyelven végez­tek. Ha azonban például a Babes-Bolyai egyetem jogi kará­ra jelentkezik valaki, jegyezte meg, akkor is románul fog felvé­telizni, ha magyar tannyelvű is­kolából jött, mivel a két felvételi tárgyat, a román nyelvet és a ro­mánok történetét ezekben is ro­mánul tanulták az eddig érvény­ben lévő oktatási törvény értel­mében. Hangsúlyozta: elvben egyetért a magyar kisebbség ama igényével, hogy minden szinten anyanyelven tanulhas­son. A szakoktatás esetében pél­dául Petrescu kifejtette: jelenleg a kisebbségek anyanyelvű szak­iskoláiban az általános tárgyak oktatása jórészt magyarul, a szaktárgyaké románul folyik, a kisebbségi anyanyelv terminoló­giájának elsajátítása mellett. Szerinte tovább lehet menni a kétnyelvű oktatás irányába, azaz az anyanyelvű oktatással páro­sulna a román szaknyelv megta­nulása. Az RMDSZ a vonatkozó előírás törlését kéri, míg a mi­niszter szerint inkább tartalmát kellene árnyalni az általa kifej­tett módon. Német és osztrák környezetvédők érkeztek a hét végén Csehország­ba, hogy nagyszabású megmozdulást szervezzenek. Szombaton Te­melínnél gyűltek össze, ahol csehországi környezetvédőkkel együtt tüntettek az atomerőmű építésének befejezése ellen. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents