Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-24 / 94. szám, csütörtök

E L POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 24. 2,5 milliárd az egészségügynek Prága. A cseh kormány ki­vételesen 2,5 milliárd ko­ronás hitelt nyújt az eladó­sodott kórházaknak és biz­tosítóknak, közölte tegnap Jan Stráský cseh egészség­ügyi miniszter. Tájékozta­tása szerint az egyes kór­házaknak két év haladék után tíz év alatt kell vissza­fizetniük a hitelt. A biztosí­tók esetébe r>-más a hely­zet: egy év törlesztési hala­dékot kapnak, s a tartozást egy év alatt kell visszafizet­niük. (ČTK) Kocsilopás Budapesten Zágráb. Budapesten ellop­ták Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök bizton­sági szolgálatának kocsiját - adta hírül a Vjesnik című zágrábi napilap. A horvát védelmi minisztérium tu­lajdonában levő BMW 525i típusú gépkocsi vasárnap délután tűnt el a budapesti horvát nagykövetség épü­lete elől. Az elnöki látoga­tásra készülődő biztonsági szolgálat tagjai 20 percre hagyták magára az autót, amíg bementek a követség épületébe. A lap olyan fel­tételezéseket ismertetett, amelyek szerint a kocsit a Budapesten legerősebbnek tartott szerb vagy csecsen maffia lopta el. (MTI) Tudjman elnök a hét elején tett látogatást Budapesten (Archív-fotó) Ciszjordániai házrombolás Hebron. Az izraeli hadse­reg lerombolta Ciszjor­dániában annak a palesz­tin férfinak a lakóházát, akit 11 izraeli meggyilkolá­sával vádolnak. Palesztin források szerint a Hebron melletti Szurif faluban vi­szonylagos nyugalom volt, a házrombolás ugyanis ak­kor történt, amikor a falu­siak többsége aludt. (MTI) Ki tehet róla? Prága. A cseh szociálde­mokraták pártjuk bank számláinak váratlan záro­lásával összefüggésben tegnap is azt hangsúlyoz­ták, hogy a Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt áll az úgy mögött. Gazda­ságilag akaják tönkretenni a szopciáldemokratákat, mivel politikailag erre je­lenleg nem képes senki, hangoztatták. A Mladá Fronta Dnes szerint a szo­ciáldemokrácia maga tehet arról, hogy ilyen helyzetbe került. A követelt adó a 90­es évek elejéről való hátra­lék, amikor még nem volt vita a szociáldemokraták történelmi székházának hovatartozásáról. A Lidový Dűm az ellenzéki párt ke­zében volt, amely a hasz­not is bezsebelte. Adót azonban nem fizetett máig sem. (ČTK, MFD) Románia - körlevél a felvételikről Lehet magyarul is MTI-HIR Bukarest. Romániában idén is lehet magyar nyelven felvételi vizsgát tenni - derül ki az RMDSZ tájékoztatójából. Az RMDSZ ismertette azt a körleve­let, amelyet a román oktatási minisztérium - Virgil Petres­cunak, a tárca vezetőjének alá­írásával - juttatott el az összes felsőoktatási intézményhez, az állami egyetemek és főiskolák felvételi vizsgáival kapcsolat­ban. A körlevél 7. pontja leszögezi: azok a jelöltek, akik gimnáziumi tanulmányaikat valamely nem­zeti kisebbség anyanyelvén vé­gezték, kérésre azon a nyelven tehetnek felvételi vizsgát, ame­lyen az illető tantárgyakat ta­nulták. Ezt az 1995. évi oktatási törvény kizárja, de az RMDSZ fellépése nyomán az előző kor­mány oktatási minisztere is fel­mentést adott a rendelkezés alól. Az intézkedés azt jelenti, hogy ősszel - függetlenül a tan­ügyi törvény várható módosítá­sától, amely ezt a jogot törvé­nyesen is biztosítja majd - az egyetemi és főiskolai felvételik­re magyarul is sor kerülhet. Amerikai külügyminisztérium - román NATO-tagság Még nincs döntés A perui kommandósok megrohamozták a japán nagykövetség épületét Szabadok a túszok Lima. Perui katonák ked­den megrohamozták a li­mai japán nagyköveti rezi­denciát és az ott fogva tar­tott 72 túszból élve kisza­badítottak 71-et. MTI- ÉS TXT-TU DÓSÍTÁS A perui elnök által elrendelt ak­ciót akkor indították meg, ami­kor az épülettömböt 126 napja ellenőrzésük alatt tartó Tupac Amaru szervezet zömmel húsz év körüli gerillái épp focimérkó­zést vívtak a rezidencia nagyter­mében. A 140 fős perui bizton­sági alakulat egy része a tetőn keresztül, nagyobb része egy nemrég ásott 200 méter hosszú alagúton keresztül hatolt be a rezidenciára. Az egész akció mintegy 40 percig tartott: meg­halt két katona, és mind a 14 terrorista életét vesztette. A ge­rillák közül többet lelőttek, némelyikük öngyilkosságot kö­vetett el. Életét vesztette az egyik túsz: egy perui bíró infark­tust kapott, s a kórházban halt meg. A túszok közül legalább tí­zen, a katonák közül további he­ten sebesültek meg. Londoni sajtóértesülések szerint a brit hadsereg elitalakulata, a hírhedt SAS készítette fel a pe­rui kormányerők kijelölt egysé­geit az ostromra. Hasimoto Rjutaro japán minisz­terelnök tegnap köszönetet mondott Alberto Fujimori perui elnöknek, elmondta ugyanak­kor, hogy a limai kormány saj­nálatosan nem értesítette Toki­ót arról, hogy a túszok fegyveres kiszabadítására készül. Később azonban ezt a körülményt a si­keres akció fényében már lé­nyegtelennek nevezte. „Ki bírál­hatja Fujimori elnököt a túszok kiszabadítása után amiatt, hogy az akció elrendeléséről adott-e A japán kormányfő köszönetet mondott Fujimori elnöknek. tájékoztatást, vagy sem" ­mondta. Japán és Peru február­ban kötött megállapodást arról, hogy a túszok biztonsága érde­kében békés megoldást keres­nek a december óta tartó túsz­drámára. A túszszabadító akciót üdvözölte az Egyesült Államok is. William Cohen amerikai vé­delmi miniszter kijelentette, hogy Fujimori elnök „felelős módon cselekedett". A balolali, magát marxistának valló Tupac Amaru forradalmi mozgalom (MRTA) nemzetközi szóvivője a Reuter hírügynök­ségnek Hamburgból nyilatkozva kijelentette, hogy szervezete folytatni fogja harcát a perui „brutális rendszer és az állam­terrorizmus ellen, amely sérti az emberi jogokat" Peruban. Isaac Velazco elmondta, hogy a geril­lák még a december 1-i túszejtő akció előtt kiszemelték azokat a gazdasági és katonai célponto­kat, amelyek ellen támadást ter­veznek. „Nem nyertünk, és nem is vesztettünk semmit. A katonai akcióval a perui nép vesztett el egy lehetőséget arra, hogy elin­duljon egy tárgyalásos folya­mat, amelyben valamit nyerhet­tek volna" - nyilatkozta az akció befejezése után a gerillaszerve­zet szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak. A126 napig tar­tó akció során a gerillaszervezet elsősorban azt követelte, hogy 72 túsz életéért cserébe a perui kormány engedje szabadon több mint négyszáz bebörtön­zött társukat. Egyúttal értésre adták, hogy idővel szeretnének szerephez jutni a perui politiká­ban. Fujimori elnök kormányza­ta azonban mindvégig elzárkó­zott e követelések teljesítésétől. MTI-HIREK Washington/Brüsszel. Az a­merikai külügyminisztérium szóvivője kedden ismét leszö­gezte, hogy nincs még döntés a NATO-csatlakozást előkészítő tárgyalásokra meghívandó or­szágok köréről, következéskép­pen nem tud válaszolni arra a felvetésre sem, vajon Washing­ton támogatja-e Románia eset­leges tagságát. A kérdés Made­leine Albright amerikai és Adrian Severin román külügy­miniszter előző napi találkozója kapcsán merült fel. Eldőlt viszont a hónapok óta hú­zódó vita: Euroatlanti Partner­ségi Tanácsnak hívják majd azt az új intézményt, amely keretbe foglalja a jelenlegi Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot és a kétoldalú együttműködések rendszerén alapuló békepartne­ri programot. Ezzel egyidőben jelentős előrelépés történt a „to­vábbfejlesztett békepartnerség­ként" is emlegetett leendő szer­vezet működési feltételeit illető­en, és jók az esélyek arra, hogy adott esetben akár már a május végi, portugáliai külügyminisz­teri találkozó véglegesítse is azokat. Szövetségi részről hatá­rozottan cáfolják, hogy az új in­tézmény egyfajta „kárpótlás" kí­vánna lenni a bővítésből kima­radók felé, és azzal érvelnek, hogy hosszú távú, stabil szerve­zetben gondolkodnak, amely ér­demi működéssel illeszkedhet­ne az európai biztonsági rend­szer egészébe. Brüsszelben teg­nap arról is sikerült megállapod­ni, hogy a jövőben a szövetség főparancsnoka alá tartozó há­rom európai parancsnokságot kettőbe - egy északiba és egy délibe - vonják össze. Albright a jövő héten Moszkvába utazik Pavol Hamžík Washingtonban TXT- ÉS MTI-HÍR Washington. Pavol Hamžík szlovák külügyminiszter Wa­shingtonban megkezdte hivata­los tárgyalásait, tegnap Lugar republikánus szenátorral folyta­tott megbeszéléseket. A két poli­tikus egyetértett abban, hogy a nemzetközi politika legidősze­rűbb kérdése a NATO-bővítés. Hamžík egyesült államokbeli lá­togatása során találkozik Made­leine Albright külügyminiszter­rel, aki épp tegnap erősítette meg: a NATO nem hajlandó ele­get tenni annak az orosz követe­lésnek, hogy a stratégia partner­ségről tervezett átfogó egyez­ményben az atlanti szövetség vállaljon kötelezettséget arra: nem fog sem atomeszközöket, sem harci csapatokat telepíteni az új tagországok területére. Albright asszony egyidejűleg be­jelentette, a jövő héten Moszk­vába utazik a chartával kapcso­latos ellentétek áthidalására. Kapjanak többet a községek a jövedelemadóból Sürgetik a charta ratifikálását ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közgyű­lésén a felszólalók legtöbbje az Önkormányzatok Európai Char­tájának ratifikálását sürgette. Több polgármestert foglalkozta­tott a víz- és csatornaművek pri­vatizálása, többen részvénytár­saságok alakítását javasolják. Akadt, aki azt kifogásolta, hogy a közvetlenül választott polgár­mestert a képviselők is levált­hatják. Ha ezt törvénytelenül te­szik is, a polgármester akkor sem talál jogorvoslatot bírósá­gon. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az annak idején ún. Z akci­óban épített egészségügyi léte­sítmények vagy óvodák kerülje­nek községi tulajdonba. A zemp­léni régió képviselője indítvá­nyozta, hogy a társuláson belúl romaproblémával foglalkozó csoport is alakuljon. Több javas­lat hangzott el az önkormány­zatok anyagi helyzetének javítá­sára is. A polgármesterek például azt ja­vasolják, hogy a jövedelemadó­ból nagyobb százalékban része­süljön a község, azaz kisebb részt utaljanak az államkasszá­ba. Olyan javaslat is elhangzott, hogy független bizottság ellen­őrizze a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása Központi Iro­dájának tevékenységét. Volt, aki az agroturisztika fej­lesztésének lehetőségeire muta­tott rá, illetve kifogásolta, hogy a földek nyilvántartásában sok a pontatlanság. A hatáskörök to­vábbi elosztásának szükségessé­gében általános egyetértés ta­pasztalható a polgármesterek körében. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közgyűlése ma délelőtt folytatódik, (gaál) Orosz-kínai csúcs Látványos közeledés Moszkva. Moszkva és Peking látványos közeledésének jegyé­ben 30 év után ismét közös nyi­latkozatban juttatta kifejezésre a két ország, hogy azonosan íté­lik meg a nemzetközi kérdése­ket. Az alig burkoltan Amerika­ellenes élű, a többpólusú új vi­lágrendről szóló nyilatkozatot Moszkva Ázsia-politikájában át­törésként értékelte Jelcin elnök szóvivője. Cáfolta ellenben, hogy az orosz-kínai közeledés­sel a Kreml a NATO bővítésének ellensúlyozására törekedne. A tárgyalások után aláírt közös nyilatkozatban a két elnök az egyenjogú együttműködésen alapuló, többpólusú világrend mellett foglalt állást. Jelcin sajtóértekezletén burkoltan cél­zott arra, hogy az USA akarja egypólusúvá tenni a világot, ami nem tetszik Moszkvának. Csiang Cö-min az orosz-kínai közeledést emelte ki. (MTI) Jelcin és Csiang Cö-min a közös nyilatkozatban is leszögetze: nagy­fokú a két ország közötti bizalom és megértés (ČTK/AP) A perui biztonsági alakulat tagjai a mintegynegyven perces túszszabadító akció után (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents