Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)
1997-04-24 / 94. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 24. S PO RT - HI RD ETÉ S [ ; Beszélgetés a gondokról dr. Eduard Kováccsal, a Belügyminisztériumi Egészségbiztosító igazgatójával Van gyógyszer a fájdalmakra Riasztó hírek érkeznek arról, hogy az egészségügyi kiadások meghaladják a bevételeket. A lakosság mégsem elégedett a betegellátással. A gondokról dr. Eduard Kováccsal, a Belügyminisztériumi Egészségbiztosító igazgatójáéval, az egészségbiztosítók társulásának elnökével beszélgettünk. PÉTERFI SZONYA Előfordul, hogy orvosok, kórházak azzal utasítják el a beteget, hogy a biztosítójuk csak késve fizet. A Belügyminisztériumi Egészségbiztosító több mint hároméves működése sikeresnek mondható. Talán azért, mert a minőség mellett a gazdaságosságra is ügyel. Ennek ellenére arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy aránytalanul megnőttek a kiadások. Egészségbiztosítónk nonprofit intézet. Mivel a biztosítottak pénzét kezeljük, ügyelünk arra, mire adjuk ki. Noha egyetértünk betegeket, a fiatalok az időseket segítik, mégis fel kell hívnunk a figyelmet az újraelosztási rendszer igazságtalanságaira. Megmagyarázná, hogy mi a baj? A biztosítók a biztosítási díjakból származó bevételek 75 százalékát - a szolidaritási elv alapján az Általános Egészségbiztosító (ÁE) külön számlájára, az ún. közös alapba utalják át. A közös alap gondnoka (az ÁE) feldolgozza az általunk beküldött adatokat, és értesít bennünket arról, hogy az újraelosztás szerint az állam által biztosítottakra, illetve a nyugdíjasokra mennyi pénzt kapunk. A biztosítási díj beszedése nem egyszerű dolog. Mégis többmilliós veszteség éri azokat, akik erre is ügyelnek. Egy példa: nálunk az újraelosztás előtt egy biztosított ellátására 742 korona jutna, ám az újraelosztás ezt az összeget 402 koronára faragja le. Betegellátásra viszont 440 koronát költünk személyenként. Az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a kis biztosítók a nagyokból élnek... Istota 27 millió koronát szedett be, ám 107 millióval gazdálkodhatott. Ennyit kapott a szolidaritás elve alapján, s ezért fizethet a szolgáltatásokért sokkal többet, mint mi. Hasonlóan Többször szóba került már, hogy a gyógyítás gyakran nem „célirányos". Tény, hogy az orvosok az olcsóbb, de megfelelő gyógyszer helyett a drágábbat írják elő, és KK ...vanmegoldás, ám az érdekelt felek lépéseinek harmonizálása mellett az egészségügyi törvény azonnali módosítására is .. szükség van. >N Somogyi Tibor felvételei KK Noha egyetértünk a szolidaritási elv érvényesítésével (...), mégis fel kell hívnunk a figyelmet az újraelosztási rendszer igazság- > . talanságaira. \\ a szolidaritási elv érvényesítésével, vagyis azzal, hogy a nagyobb bevétellel rendelkezők a kisebb bevételúeket, az egészségesek a Nemcsak a kis biztosítók, hanem az ÁE is. Ismét egy példa: a törvény által megszabott 300 ezer biztosítottat még el nem érő jól jár a Sideria, a Druzap és a Perspektíva is. Bár nem a biztosítók a hibásak, hanem a rendszer. A biztosítók társulása az aránytalanságokra rámutatva elemezte a kiadások alakulását. A Belügyminisztériumi Biztosítónál - bár ez általánosítható - a rendelkezésre álló pénzösszeg 30 százalékát gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre költjük, 16 százalékát fogászati ellátásra. Az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók egyre több pénzt követelnek, s mi nem tehetünk mást, mint hogy védjük ügyfeleink pénzét. Hogyan? Úgy, hogy csak a valóban elvégzett munkák költségeit térítjük meg. A számlákat szigorúan ellenőrizzük, s ez nemtetszést vált ki. Az április elsejétől érvényes új pénzügy-minisztériumi rendelet minimális és maximális árakat hagyott jóvá. A kórházak természetesen a legmagasabb árakat követelik, de erre nincs fedezet. köztudott az is, hogy a rászorulók a gyógyszerek egyharmadát nem használják rendeltetésszerűen, illetve egyáltalán nem veszik be. Tudjuk, hogy az ágypénz reményében a betegeket a szükségesnél tovább tartják kórházban, előfordul, hogy a kimenőn lévőket úgy vezetik, mintha ott tartózkodnának. Akadnak orvosok, akik több pont elérése érdekében túl gyakran rendelik be a beteget, esetleg el nem végzett vizsgálatokat számláznak ki. Elgondolkoztató adat: a laboratóriumi és műszeres vizsgálatok 30 százaléka feleslegesnek bizonyul. így aztán a biztosítók kimutatható többletkiadásai 2,4 milliárd koronát tettek ki. Van kiút ebből a nehéz helyzetből, vagy bennünket is a csehországi zűrzavar fenyeget? Állítjuk, hogy van megoldás, ám az érdekelt felek lépéseinek harmonizálása mellett az egészségügyi törvény azonnali módosítására is szükség van. MKDM: felháborító a kormány beadványa Lesznek-e jövőre parlamenti választások? Szlovákiát már nem Támadás a polgárok virágnyelven bírálják jogai ellen ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A Központi Népszavazási Bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik az ellenzéki parlamenti pártok - erősítette meg az MKDM tegnapi sajtótájékoztatóján Bugár Béla, a mozgalom elnöke. Elmondta: cseppet sem lepődtek meg a kormány keddi bejelentésén, mely szerint a miniszterelnök alkotmányértelmezési kérelemmel az alkotmánybírósághoz fordult, viszont nemtetszését és felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kabinet alkotmánysértő módon - utasítást adott a negyedik népszavazási kérdést tartalmazó szavazócédulák szétküldésének leállítására. Bugár közölte: az ellenzék kész válaszlépések megtételére, s az egyik lehetséges lépésként külföldi megfigyelők meghívását említette. A kormánykoalíció tevékenységét kifogásoló külföldi bírálatokkal kapcsolatban Bugár megjegyezte: eljött az ideje, hogy a kormány elgondolkodjon eddigi tevékenységén. Bárdos Gyula szóvivő ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a külföld kezdetben a diplomácia virágnyelvén fogalmazta meg észrevételeit, most azonban jelentős stílus- és hangnemváltás tapasztalható, a kifogásolások nyílt bírálatba csaptak át, s ez Bárdos szerint indokolt, (gyor) Holnap rendkívüli ülést tart a népszavazási bizottság Egyedül is lépnek ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Ha a belügyminisztérium megmakacsolja magát, s a törvényeket megszegve nem szervezi meg a népszavazás lebonyolítását, azaz nem küldi szét idejében a négy kérdést tartalmazó szavazólapokat, az ellenzék maga szervezi meg a cédulák szétküldését. Egyebek között erről egyeztettek tegnap a Központi Népszavazási Bizottság ellenzéki tagjai. A találkozón a Demokratikus Baloldal Pártja is képviseltette magát. Megtudtuk, hogy a Központi Népszavazási Bizottság az ellenzék kezdeményezésére holnap rendkívüli ülést tart. Az ellenzék képviselői ezen nyilatkozatban kívánják kimondani, hogy a kormány döntése ellenkezik a jogi normákkal, és az államfő döntését a kormány nem változtathatja meg. A tegnapi tanácskozáson - Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) és Petőcz Kálmán (MPP) tájékoztatása szerint - döntés született arról, hogy az ellenzék jogsegélyért folyamodik az ET-hez és az Európai Parlamenthez, s független megfigyelőket is kér a népszavazásra, (ga; hzs) TA SR- ÉS ČTK-HlR Pozsony. „Az alkotmánybíróságon esetleg születhet olyan döntés, hogy népszavazás útján nem változtatható meg az alaptörvény, de ez nem jelenti azt, hogy a népszavazást nem kell megtartani" - nyilatkozta tegnap Vladimír Štefko. A köztársasági elnök szóvivője szerint minden jel arra utal, hogy a kormány akár alkotmánysértést is hajlandó elkövetni, hogy meghiúsítsa a népszavazást. „A referendumot már március 13-án kihirdették a törvénytárban, a négy kérdést pedig még korábban, január 9-én véglegesítették, a kormány azonban csak most, az utolsó pillanatban cselekedett" - mutatott rá Štefko. A szavazólapok visszatartását elrendelő utasítás miatt az ellenzék a népszavazás meghiúsítása bűncselekményének az elkövetésével és hatalommal való visszaéléssel vádolja a kormányt. Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint mindezért elsősorban Vladimír Mečiart terheli a felelősség, s nem zárta ki, hogy mozgalma feljelentést tesz a kormányfő ellen. Čarnogurský nézete szerint azonban a legfőbb ügyész utóbbi időben tapasztalt magatartása miatt kérdéses az eljárás megindítása. Ján Lángoš, a Demokrata Párt elnöke elmondta: a történtek után a demokrácia és a jogállamiság leépítésének megakadályozása csakis a kormány megbuktatásával érhető el. Ján Budaj, a Demokratikus Unió alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány intézkedésévei támadást intézett az állampolgárok jogai és a demokrácia ellen. „Ezek után joggal fogalmazódik meg valamennyi demokratikusan gondolkodó emberben a kérdés, mi a garancia arra, hogy a kormány nem próbálja megakadályozni a következő parlamenti választásokat is" nyilatkozta Budaj. Jozef Migaš, a D3P elnöke megjegyezte, hogy a kormánynak legalább ilyen vehemenciával kellett volna az alkotmányosságot óvni a nagyprivatizáció törvényességét felülbíráltató ellenzéki alkotmánybírósági beadvány esetében is.,Annak idején a kormány nem várt az alkotmánybíróságra, hanem privatizált. Most azt állítja, hogy meg kell várni az alkotmánybíróság döntését, s csak azt követően lehet szétküldeni a szavazólapokat" - mutatott rá. Migaš szerint a kormánynak ugyan jogában áll az alkotmánybírósághoz fordulni, de a kabinet nem módosíthatja a népszavazás időpontját. Jarolim Antal, a Központi Népszavazási Bizottság tagja felhívta a figyelmet: máris érezhető, hogy az államhivatalnokok megpróbálják szabotálni a népszavazást. Nem hajlandók például bemutatni a bizottság tagjainak a referendum előkészítésére kidolgozott javaslataikat, halogatják az érdemi megbeszéléseket. Húska a NATO-tagság előnyeiről Rózsahegy. ,A kormányzat érdeke az ország NATO-tagsága, mivel Szlovákia is oda akar kerülni, ahová szomszédai, hogy azok ne egyedül élvezhessék a tagság előnyeit" - jelentette ki egy DSZM-nagygyűlésen Augustín Marián Húska. A parlament alelnöke szerint nincs semmilyen valós alapja annak, hogy az ország semlegességre törekedjen. (TA SR) „Szerencsétlen megfogalmazás" Pozsony. A Magyar Népi Mozgalom szerint Ondrej Nemčok oktatási államtitkár körlevele szerencsétlen megfogalmazásokat és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz. Gyimesi György elnök hangsúlyozta, hogy az alkotmányos jogokat sértő levél jogos felháborodást váltott ki. (TA SR) Egy éve történt a tragédia Pozsony. A késmárki katonai alakulatnál történt tragédia évfordulóján a kormány janyagi támogatásban részesítette az elhunytak hozzátartozóit és a károsultakat. Egy évvel ezelőtt öt sorkatona vesztette életét egy katonai teherautó rakodóterében keletkezett tűz következtében. Az elhunytak családja 4040 ezer koronát, a baleset károsultjai 5-25 ezer korona támogatást kapnak. (TA SR) Diplomaták a Minőség '97 kiállításon Pozsony. „Szlovákia jövőjét illetően optimista vagyok, az ország eredményei jobbak, mint sokan előrejelezték" - nyilat kozta Ralph Johnson, az USA pozsonyi nagykövete a Minőség '97 kiállításon. Boros Jenő magyar nagykövet elmondta, hogy Magyarország Szlovákiát tekinti egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerének, és szerinte a két ország közti árucsereforgalom elérheti az évi egymilliárd dollárt. (TA SR) Sakknagymesterek fogadása Komárom. Tegnap Pásztor István polgármester és Stubendek László alpolgármester kilenc ország 23 sakknagymesterét fogadta. A vendégek a napokban zajló Slovakia Open Komárno '97 nemzetközi sakkversenyen vesznek részt, (k-m) Bírálják Korec bíborost Pozsony. A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége tiltakozó levelet küldött Ján Chryzostom Korec bíborosnak, amiért személyesen celebrált misét Jozef Tiso emlékére a Szlovák Állam elnöke halálának 50. évfordulóján. „Ön az ártatlan zsidó áldozatok emléke előtt sem tisztelgett ilyen mélyen, mint most Adolf Hitler leghűségesebb csatlósának emléke előtt" - olvasható egyebek mellett a levélben. (TA SR) A vállalkozóknak drágább lesz Pozsony. A tavalyi energiaár-emelést követően idén továbbit tervez a kormány. Sergej Kozlík pénzügyminiszter közlése szerint az ötszázalékos áremelés csak a vállalkozói szférát érinti. Az intézkedés nem lesz hatással az infláció alakulására. (TA SR) Megszólalt az SZNP járási tanácsa Rimaszombat. A Szlovák Nemzeti Párt járási tanácsa szerint a „felvidéki autonómia létrehozásáról szóló röplapok teijesztése törvénybe ütköző cselekedet", ezért azt fontolgatja, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. (TA SR) A gazdasági intézkedésekről Pozsony. Vladimír Mečiar kormányfő tegnap Ivan Saktorral, a szakszervezeti konföderáció és Michal Ľachhal, a munkaadói szövetség elnökével a cseh megszorító intézkedések nyomán tett szlovákiai óvintézkedésekről tárgyalt. (TA SR) Jubilál az új hajógyár Komárom. Tegnap ünnepélyes keretek között emlékeztek meg arról, hogy 50 évvel ezelőtt rakták le az új hajógyár alapkövét. Pint Tibor személyzeti igazgató elmondta: a hajógyárban 1949. október 28-án kezdődött meg a termelés. A vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult át, és nyereségesen működik. 1995-ben Szlovákia legnagyobb exportőre volt. Az ünnepségen Stubendek László alpolgármester is megjelent, (km) Szülői értekezletek a magyar iskolákban A postás sokszor csönget majd ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szene. A magyar nyelvű oktatást fenyegető veszélyt tudatosítják a szülők is, ezért az utóbbi időben mindenütt szokatlanul nagy számban jelennek meg a szülői értekezleteken. így volt ez tegnap a szenei alapiskolában is: mintegy 150 szülő gyűlt össze. Kovács Péter, az iskola igazgatója a megjelentek nagy számára utalva kijelentette: megvalósulni látszik a csodálatos egység. Majd így folytatta: „Hetvenhat éve méltósággal viseljük sorsunkat, soha törvényellenes eszközökhöz nem nyúltunk. Most sem tesszük, csupán alkotmányos jogainkkal élve védjük iskoláinkat." Ezt követően Bárdos Gyula (MKDM) képviselő szólt az egybegyűltekhez. Először a közoktatási törvény tervezetét, majd az országos tiltakozás okait ismertette. Több mint kétezer formanyomtatvány került kiosztásra. Áz aláírók a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az oktatási miniszternek és a parlament elnökének juttatják el őket, tiltakozva a magyar nyelvű oktatást korlátozó és diszkrimináló intézkedések ellen, (vk)
