Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)
1997-04-21 / 91. szám, hétfő
6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 21. I. Nemzetközi Legényes Verseny Budapest. „Tedd ki a pontot!" címmel első alkalommal rendezik meg a nemzetközi legényes versenyt és kiállítást április 26án a Budapesti Művelődési Központban. A rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Martin Alapítvány által évente megrendezett Martin emlékülés programjaihoz kapcsolódik. A szervezők célja a Kárpátmedence egyik legimprovizatívabb, leggazdagabb tánca - a legényes - megóvása és széles körű megismertetése. A legényes versenyre eddig összesen 32 nevezés érkezett Magyarországról, Jugoszláviából és Romániából. (MTI) SZÍNHÁZ KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Mumus (10) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Apácák (15) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15.30,18 OBZOR: A birodalom visszavág (am.) 15.30 Ragadozók (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 16, 17 Michael Collins (am.) 20 Az ördög maga (am.) 18.30, 20.30 Kolja (cseh) 17.30 Füst (am.) 20 A jó földik (cseh) 20.15 YMCA: A Birodalom visszavág (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Suttogj (cseh) 15.30, 18, 20,30 ISTROPOLIS: Az ördög maga (am.) 15, 17.30, Gyilkos gyógymód (am.) 20 Dante pokla (am.) 18, 20.30 KASS A DRUŽBA: Sekély sírhant (ang.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Az ördög maga (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Gyilkos gyógymód (am.) 15.45, 20.15 Suttogj (cseh) 18. USMEV: Dante pokla (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Valódi bűn (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - TATRA: A váltságdíj (am.) 17, 19 ROZSNYÓ PANORÁMA: Ragadozók (am.) 16.30,19 Ma dzsesszkoncerttel kezdődnek a VI. Dunaszerdahelyi Zenei Napok Mindenki megtalálja a maga stílusát ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Hatodik éve rendezik meg a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat. Az idei, tehát sorrendben a hatodik, ma kezdődik és május hatodikáig tart. Főrendezője a helyi művészeti alapiskola. Lipcsey Ildikótól, az iskola igazgatójától kérdeztük, hogyan született meg Dunaszerdahelyen ez az évente ismétlődő zenei ünnepség. „A város kórusával, a Vox Cameratával kell kezdenem - mondta az igazgatónő. - Amikor megalakult, itt, Szerdahelyen a komolyzenének nem igazán volt közönsége. Tehát nekünk a kórusmuzsika iránt fogékony közönséget kellett kinevelnünk. A A kórusmuzsika iránt fogékony közönséget kellett kinevelnünk. Vox Camerata rendszeresen koncertezett a Vermes-villában, s az emberek lassan-lassan kezdtek odaszokni. Aztán jött az ötlet, hogy létre kellene hozni egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek keretében több napon keresztül több műfajban kínálnánk zenei esteket, koncerteket, előadásokat Dunaszerdahely közönségének." Az ötletből valóság lett, olyannyira, hogy az eltelt öt év alatt nemcsak a komolyzenének, az igényesebb könnyűzenének is sikerült közönséget kinevelni a városban, így aztán sikerre számíthat az idén is a pozsonyi Tradicional & Revival Band ma esti dzsesszkoncertje a vmk-ban, illetve a Prágai Művészeti Alapiskola Big Band együttesének koncertje május hatodikán a művészeti alapiskola koncerttemében. Egyébként a Szerdahelyi Művészeti Alapiskolának is van egy gyerekekből álló dzsesszzenekara, a Zöldfülűek. Ők e hét csütörtökén Prágában lépnek fel, az egyik ottani művészeti alapiskola fesztiválján. Visszatérve a Dunaszerdahelyi Zenei Napokra, a dzsesszen kívül két kamarahangversenyt is kínál. Az egyik szerdán lesz a Vermes-villában: Denisa Benčová gitáron, Ľubomír Žovic harmonikán játszik. A másik kamarahangversenyt egy nappal később a Moyzes Vonósnégyes adja, ugyancsak a Vermes-villában. Könnyedebb élményt ígér pénteken a szlovák és francia sanzonok estje. Edith Piaf dalait és Kubička Vitya szerzeményeit hallgathatja a közönség a művészeti alapiskola koncerttermében. Ugyancsak az iskola koncertterme ad otthont a Csemadok által szervezett Bíborpiros szép rózsa Könnyed élményt ígér a szlovák és francia sanzonok estje. című népzenei vetélkedő országos döntőjének, amelyre vasárnap kerül sor. Ahogy Lipcsey Ildikótól megtudtuk, a zenei napok programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy abban mindenki megtalálja a saját zenei világához legközelebb álló műfajt, sítlust, zenei érdekességet, (tallósi) A Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma elfogadta az alapszabályt A „Zostaňte v tejto básni" 42 magyar vers tolmácsolását kínálja az olvasónak Az első száztíz aláírás A Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma alapszabálya 8. cikkelyének 2. bekezdése alapján az 1997. április 19-én elfogadott alapszabályt aláírták: Miklósi Péter, Pozsony Grendel Lajos, Pozsony Koncsol László, Pozsony Lénárt Károly, Tardoskedd Miklós László, Pozsony Ádám Zita, Balogfala Mészáros András, Pozsony Dr. Pálházy Béla, Pozsony Kövesdi Szabó Mária, Kassa Csáky Pál, Léva Bárdos Gyula, Szene Haládik Júlia, Ipolyság Zolczer László, Pozsony Bauer Győző, Somorja Bauer Edit, Somorja Harna István, Pozsony Szabó Kinga, Losonc Gerő Ernő, Losonc Bugár Béla, Somorja Kajla Júlia, Pozsony Héder Ágnes, Komárom Hodossy Gyula, Dunaszerdahely Hecht Anna, Somorja Mészáros Lajos, Dunaszerdahely Tóth Károly, Vágsellye Dr. Jáky János, Budapest Kolár Péter, Kassa Dombi József, Tompa Tóth Tibor, Ipolyság Köteles Judit, Ipolyság Szkladányi Endre, Ipolyság Mag József, Ipolynyék Molnár Barnabás mérnök, Ipolybalog Szalay Károly mérnök, Komárom Fodor Attila, Érsekújvár Danis Ferenc, Ipolyság Schnierer Zoltán, Pozsony Schniererné Wurster Ilona, Pozsony Lőrincz János, Pozsony Csomó László, Ipolyság Lendvay Tibor, Ipolyság Révész Ferenc, Ipolyság Deák Zsuzsa, Szécsényke Cseri László, Ipolynyék Vas Ottó, Ipolyság Béres Gábor, Ipolyság N. Tóth Anikó, Ipolyság Cseri Jenő, Ipolyság Gubis Géza, Ipolyság Blasko István, Palást Pásztor Gábor, Ipolyság Patai János, Ipolyság Dusza István, Pozsony Csuka Gyula, Szene Kossuth Mária, Ipolynagyfalu Hugyivár Imre, Köbölkút Béres József mérnök, Párkány Dr. Révész János, Párkány Ágoston Lajosné, Ipolyság Vajda András, Szete Dobai Lajos, Köbölkút Halló József, Ipolyszalka Halló Mária, Ipolyszalka Lukáč Erika, Gyügy Bán Zoltán, Rimaszombat Csicsay Aranka, Párkány Borbély Ferenc, Tornaija B. Kovács István, Rimaszombat Kövesdi Károly, Pozsony A hosszúszói Górgei Mónika kiállta a próbát Egy újabb vizsga után ÚJ-SZÓ TUDÓSÍTÁS A hosszúszói Görgei Mónika nemrég államvizsgázott a kassai Šafárik Egyetem Jogtudományi Karán. Amikor az épületből távozott, arcáról leolvashattuk: kiállta a próbát. - Igen, úgy érzem, sikerült. Persze, még nem ez volt az utolsó vizsgám, tudniillik nálunk a záró államvizsga négy részből áll. A minap a büntetőjogból sikeresen vizsgáztam, most a munkajog volt soron, s úgy érzem, ezúttal is helytálltam. Május elején következik majd a polgárjog és június elején a kereskedelmi jog. Remélem, azokat az „akadályokat" is leküzdöm, hiszen rengeteget tanultam. Kemény öt év volt, ám nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam mondta. A folytatással kapcsolatban megjegyezte: versenypályázat útján szeretne munkát találni a Rozsnyói Járásbíróságon. Érdekli ez a pálya, (gazdag) Bodzsár Erika, Felsőtúr Malinak István, Pozsony Csicsay Alajos, Párkány Szigeti László, Dunaszerdahely Fazekas József, Dunaszerdahely Mokos Attila, Zselíz Juhász János, Királyhelmec Bodnár Ibolya, Királyhelmec Szilvássy József, Somorja László Béla, Nyitra Korpás Pál, Ipolyság Révész Angelika, Ipolyság Korpás Árpád, Ipolyság Nemes Márta, Ipolyság Benedek Katalin, Ipolyság Kántor Éva, Ipolyság Hulkó Gábor, Dunaszerdahely Flórián Károly, Kassa Mészáros Alajos, Pozsony Geönczeöl Zsuzsa, Pozsony Bélik György, Ipolyság Berényi József, Alsószeli Horváthné Zobor Rozália, Sárosfa Révész Bertalan, Gerencsér Berta Zsuzsa, Ipolyság Farkas Csaba, Ipolyság Balogh Erzsébet, Lukanyénye Molnár Márta, Ipolyság Danis László mérnök, Ipolyság Nemes László, Ipolyság Molnár Zoltán, Ipolyság Táltos Kata, Oroszka Gubis Mária, Ipolyság Csajka Valéria, Ipolyság Csajka Lajos, Ipolyság Ondrusz Anna, Ipolyság Rigó József, Ipolyság Dobai Ilona, Kisújfalu Dobai Vilmos, Kisújfalu Különleges múzeum Régi tévék és rádiók Tatabánya. Különleges múzeum nyílt Tatabányán: csaknem száz régi rádiót, lemezjátszót és televíziót láthatnak itt az érdeklődők. Az egyre gyarapodó gyűjtemény tulajdonosa Apsitos István, aki 1993-ban kapta kis múzeumának első darabját, egy 1950-ben gyártott Orion típusú néprádiót. A legrégebbi tárgy egy fadobozos, Telefunken típusú, Budapesten gyártott rádió. (MTI) Vojtech Kondrót verseskönyvéről Teljesen igaza van Karol Wlachovskýnak, aki ihletett bevezetőt írt Vojtech Kondrót legújabb verseskönyvéhez: a költő „nem akart nagy panorámát nyújtani.Valami különlegeset és megismélhetetlent kínál: költői élményt, műfordítói élményt." E. FEHÉR PÁL A „Zostaňte v tejto básni" 42 magyar vers tolmácsolását kínálja a szlovák olvasónak, abból a 30 ezernyi verssorból nagyjából egy ezret, amit eddig Kondrót lefordított. Meg is írja: könyvecskéjének lehetne az is az alcíme: „legkedvesebb műfordításaim". És ez igaz is. És én sem tévedtem, amikor nem antológiának, vagy műfordításkötetnek jelöltem meg e könyv műfaját, hanem Kondrót önálló verseskötetei közé soroltam. S engedjenek meg egy kis kitérőt... Babits Mihálynak van egy Heine-átköltése, amelyet a szigorú és tudós elvek alapján fordító költő nem műfordításai, hanem önálló versei közé sorolt. Vas István pedig azt írta erről az áttöltésről, hogy bárha a szószerinti hűségtől messze elrugaszkodott Babits, de Heine dalainak számtalan fordítása közül éppen ez a Babits által megvalósított hűtlen hűség tolmácsolja igazán a német poéta valóságos hangvételét, igazi szándékát. S ugyancsak Babitstól származik az a bonmot, hogy a legszebb magyar vers Shelley költeménye, az ,,Óda a nyugati szélhez" - Tóth Árpád fordításában. Tehát a műfordítás és a költészet közötti határok átjárhatók, nem is határozhatók meg szigorúan: egy-egy kivételes esetben a műfordítás szükségszerűen másodlagos teljesítménye eredetivé lesz. S ez nem is magyar sajátosság: gondoljunk csak arra, hogy Karel Čapek nevezetes Apollinaire-átköltése, az „Égöv" - mi, magyarul Radnóti szövegezésében ismerjük miként termékenyítette meg a XX. század első felének ú[ cseh líráját, holott, ugyebár, Capek nem is tartotta magát költőnek. (Pedig az volt: minden újságcikkének minden sorában, ugyanúgy, ahogy Kosztolányi...) Kondrót Vajda János remekével, a „Húsz év múlva" szlovák szövegével nyitja új kötetét, majd a század klasszikusai után kortársait, ifjabb és idősebb kortársait szólaltatja meg. Adytól Nagy Lászlóig tart az első névsor, Károlyi Árnytól Tóth Lászlóig a második. Külön értékelem, hogy Kondrót magyar irodalmi látomása - egységes. Nem ér véget az országhatároknál, hiszen tudja: a magyar poézis megbonthatatlan. Ő pedig magyar költők szavait kérte kölcsön, hogy szlovák verseiben élete egyik legnagyobb élményét megfogalmazhassa. Egyszer már írt Tóth Árpád tátrai Vojtech Kondrót magyar irodalmi látomása - egységes. verseinek motívumaira saját költeményt. Most kölcsönkért magyar poétáktól, holt és élő barátoktól képeket és szavakat, hogy szlovák versekben elmondja magyarság-élményét. Harminc esztendő munkájának összegzése ez a műfordítás-válogatás és ezért egységes. A költőben e három évtized alatt egységes látomás született, melyet új és új átköltései erősítettek meg, színeztek át, gazdagítottak belülről. Ez a költő legszemélyesebb élménye: egy közös hazáról vall, amelyben nem a politikusok indulatai, érdekei, számításai, hanem a humanitás tiszta ereje, a költők szava a döntő. Ezért nemesedik ez a Kondrót-kötet a szlovák poézis birtokává, miközben, persze, felmérhetetlen szolgálatot tett a magyar költészetnek is, és így lesz a műfordítás - eredeti teljesítménnyé. Természetesen nem állítom, hogy Kondrót mellékesnek tekintené a filológiai hűséget. Ez valótlanság lenne. S több korábbi kötetében úgy bizonyította ezt, hogy saját változata mellett a korábbi fordításokat is közölte egy-egy jelentősebb költemény esetében. Ebben a sajátos költői versenyben nem győztes akart lenni, hanem a műfordítás lehetőségeit akarta megmutatni, hogy a hűség és a hűtlen hűség miként fér meg egymás mellett. Kondrót gondos tolmács és igazi költő. Ez a két dolog nála elválaszthatatlan. De azért ne keressen ebben a kötetben senki irodalomtörténeti rendszerességet. (Legalábbis abban az értelemben, ahogyan Emil Boleslav Lukáč 1976-os antológiájában, a „Spoveď Dunaja"-ban ezt megtalálhatja...) De aki érezni akarja a magyar költészet erejét és igazi üzenetét - az lapozza fel Kondrót szlovák-magyar verseskönyvét. A közös történelmi élményt és a poézis egyetemességét egyaránt megtalálhatja benne. (Vojtech Kondrót kötetét a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete támogatásával az ABART Kiadó gondozta.)
