Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-21 / 91. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 21. I. Nemzetközi Legényes Verseny Budapest. „Tedd ki a pontot!" címmel első alkalommal rende­zik meg a nemzetközi legényes versenyt és kiállítást április 26­án a Budapesti Művelődési Központban. A rendezvény a Ma­gyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Martin Alapítvány által évente megrendezett Martin emlék­ülés programjaihoz kapcsolódik. A szervezők célja a Kárpát­medence egyik legimprovizatívabb, leggazdagabb tánca - a legényes - megóvása és széles körű megismertetése. A legényes versenyre eddig összesen 32 nevezés érkezett Ma­gyarországról, Jugoszláviából és Romániából. (MTI) SZÍNHÁZ KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Mumus (10) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Apácák (15) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15.30,18 OBZOR: A birodalom visszavág (am.) 15.30 Ragadozók (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 16, 17 Michael Collins (am.) 20 Az ördög maga (am.) 18.30, 20.30 Kolja (cseh) 17.30 Füst (am.) 20 A jó földik (cseh) 20.15 YMCA: A Birodalom visszavág (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Suttogj (cseh) 15.30, 18, 20,30 ISTROPOLIS: Az ördög maga (am.) 15, 17.30, Gyilkos gyógy­mód (am.) 20 Dante pokla (am.) 18, 20.30 KASS A DRUŽBA: Sekély sírhant (ang.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Az ördög maga (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Gyilkos gyógy­mód (am.) 15.45, 20.15 Suttogj (cseh) 18. USMEV: Dante pokla (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Valódi bűn (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - TATRA: A váltságdíj (am.) 17, 19 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Ragadozók (am.) 16.30,19 Ma dzsesszkoncerttel kezdődnek a VI. Dunaszerdahelyi Zenei Napok Mindenki megtalálja a maga stílusát ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Hatodik éve rendezik meg a Dunaszerda­helyi Zenei Napokat. Az idei, te­hát sorrendben a hatodik, ma kezdődik és május hatodikáig tart. Főrendezője a helyi művé­szeti alapiskola. Lipcsey Ildikó­tól, az iskola igazgatójától kér­deztük, hogyan született meg Dunaszerdahelyen ez az évente ismétlődő zenei ünnepség. „A város kórusával, a Vox Camera­tával kell kezdenem - mondta az igazgatónő. - Amikor meg­alakult, itt, Szerdahelyen a ko­molyzenének nem igazán volt közönsége. Tehát nekünk a kó­rusmuzsika iránt fogékony kö­zönséget kellett kinevelnünk. A A kórusmuzsika iránt fogékony közönséget kellett kinevelnünk. Vox Camerata rendszeresen koncertezett a Vermes-villában, s az emberek lassan-lassan kezdtek odaszokni. Aztán jött az ötlet, hogy létre kellene hozni egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek keretében több napon keresztül több műfajban kínál­nánk zenei esteket, koncerteket, előadásokat Dunaszerdahely közönségének." Az ötletből va­lóság lett, olyannyira, hogy az eltelt öt év alatt nemcsak a ko­molyzenének, az igényesebb könnyűzenének is sikerült kö­zönséget kinevelni a városban, így aztán sikerre számíthat az idén is a pozsonyi Tradicional & Revival Band ma esti dzsessz­koncertje a vmk-ban, illetve a Prágai Művészeti Alapiskola Big Band együttesének koncertje május hatodikán a művészeti alapiskola koncerttemében. E­gyébként a Szerdahelyi Művé­szeti Alapiskolának is van egy gyerekekből álló dzsesszzeneka­ra, a Zöldfülűek. Ők e hét csü­törtökén Prágában lépnek fel, az egyik ottani művészeti alapisko­la fesztiválján. Visszatérve a Dunaszerdahelyi Zenei Napok­ra, a dzsesszen kívül két kama­rahangversenyt is kínál. Az egyik szerdán lesz a Vermes-vil­lában: Denisa Benčová gitáron, Ľubomír Žovic harmonikán ját­szik. A másik kamarahangver­senyt egy nappal később a Moyzes Vonósnégyes adja, ugyancsak a Vermes-villában. Könnyedebb élményt ígér pén­teken a szlovák és francia sanzo­nok estje. Edith Piaf dalait és Kubička Vitya szerzeményeit hallgathatja a közönség a művé­szeti alapiskola koncerttermé­ben. Ugyancsak az iskola koncertter­me ad otthont a Csemadok által szervezett Bíborpiros szép rózsa Könnyed élményt ígér a szlovák és francia sanzonok estje. című népzenei vetélkedő orszá­gos döntőjének, amelyre vasár­nap kerül sor. Ahogy Lipcsey Ildikótól megtud­tuk, a zenei napok programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy abban mindenki megtalál­ja a saját zenei világához legkö­zelebb álló műfajt, sítlust, zenei érdekességet, (tallósi) A Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma elfogadta az alapszabályt A „Zostaňte v tejto básni" 42 magyar vers tolmácsolását kínálja az olvasónak Az első száztíz aláírás A Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma alapszabálya 8. cikke­lyének 2. bekezdése alapján az 1997. április 19-én elfogadott alapszabályt aláírták: Miklósi Péter, Pozsony Grendel Lajos, Pozsony Koncsol László, Pozsony Lénárt Károly, Tardoskedd Miklós László, Pozsony Ádám Zita, Balogfala Mészáros András, Pozsony Dr. Pálházy Béla, Pozsony Kövesdi Szabó Mária, Kassa Csáky Pál, Léva Bárdos Gyula, Szene Haládik Júlia, Ipolyság Zolczer László, Pozsony Bauer Győző, Somorja Bauer Edit, Somorja Harna István, Pozsony Szabó Kinga, Losonc Gerő Ernő, Losonc Bugár Béla, Somorja Kajla Júlia, Pozsony Héder Ágnes, Komárom Hodossy Gyula, Dunaszerda­hely Hecht Anna, Somorja Mészáros Lajos, Dunaszerda­hely Tóth Károly, Vágsellye Dr. Jáky János, Budapest Kolár Péter, Kassa Dombi József, Tompa Tóth Tibor, Ipolyság Köteles Judit, Ipolyság Szkladányi Endre, Ipolyság Mag József, Ipolynyék Molnár Barnabás mérnök, Ipolybalog Szalay Károly mérnök, Komá­rom Fodor Attila, Érsekújvár Danis Ferenc, Ipolyság Schnierer Zoltán, Pozsony Schniererné Wurster Ilona, Po­zsony Lőrincz János, Pozsony Csomó László, Ipolyság Lendvay Tibor, Ipolyság Révész Ferenc, Ipolyság Deák Zsuzsa, Szécsényke Cseri László, Ipolynyék Vas Ottó, Ipolyság Béres Gábor, Ipolyság N. Tóth Anikó, Ipolyság Cseri Jenő, Ipolyság Gubis Géza, Ipolyság Blasko István, Palást Pásztor Gábor, Ipolyság Patai János, Ipolyság Dusza István, Pozsony Csuka Gyula, Szene Kossuth Mária, Ipolynagyfalu Hugyivár Imre, Köbölkút Béres József mérnök, Párkány Dr. Révész János, Párkány Ágoston Lajosné, Ipolyság Vajda András, Szete Dobai Lajos, Köbölkút Halló József, Ipolyszalka Halló Mária, Ipolyszalka Lukáč Erika, Gyügy Bán Zoltán, Rimaszombat Csicsay Aranka, Párkány Borbély Ferenc, Tornaija B. Kovács István, Rimaszombat Kövesdi Károly, Pozsony A hosszúszói Górgei Mónika kiállta a próbát Egy újabb vizsga után ÚJ-SZÓ TUDÓSÍTÁS A hosszúszói Görgei Mónika nemrég államvizsgázott a kassai Šafárik Egyetem Jogtudományi Karán. Amikor az épületből tá­vozott, arcáról leolvashattuk: ki­állta a próbát. - Igen, úgy érzem, sikerült. Per­sze, még nem ez volt az utolsó vizsgám, tudniillik nálunk a záró államvizsga négy részből áll. A minap a büntetőjogból sikeresen vizsgáztam, most a munkajog volt soron, s úgy érzem, ezúttal is helytálltam. Május elején kö­vetkezik majd a polgárjog és jú­nius elején a kereskedelmi jog. Remélem, azokat az „akadályo­kat" is leküzdöm, hiszen renge­teget tanultam. Kemény öt év volt, ám nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam ­mondta. A folytatással kapcso­latban megjegyezte: versenypá­lyázat útján szeretne munkát ta­lálni a Rozsnyói Járásbíróságon. Érdekli ez a pálya, (gazdag) Bodzsár Erika, Felsőtúr Malinak István, Pozsony Csicsay Alajos, Párkány Szigeti László, Dunaszerdahely Fazekas József, Dunaszerdahely Mokos Attila, Zselíz Juhász János, Királyhelmec Bodnár Ibolya, Királyhelmec Szilvássy József, Somorja László Béla, Nyitra Korpás Pál, Ipolyság Révész Angelika, Ipolyság Korpás Árpád, Ipolyság Nemes Márta, Ipolyság Benedek Katalin, Ipolyság Kántor Éva, Ipolyság Hulkó Gábor, Dunaszerdahely Flórián Károly, Kassa Mészáros Alajos, Pozsony Geönczeöl Zsuzsa, Pozsony Bélik György, Ipolyság Berényi József, Alsószeli Horváthné Zobor Rozália, Sá­rosfa Révész Bertalan, Gerencsér Berta Zsuzsa, Ipolyság Farkas Csaba, Ipolyság Balogh Erzsébet, Lukanyénye Molnár Márta, Ipolyság Danis László mérnök, Ipolyság Nemes László, Ipolyság Molnár Zoltán, Ipolyság Táltos Kata, Oroszka Gubis Mária, Ipolyság Csajka Valéria, Ipolyság Csajka Lajos, Ipolyság Ondrusz Anna, Ipolyság Rigó József, Ipolyság Dobai Ilona, Kisújfalu Dobai Vilmos, Kisújfalu Különleges múzeum Régi tévék és rádiók Tatabánya. Különleges múze­um nyílt Tatabányán: csaknem száz régi rádiót, lemezjátszót és televíziót láthatnak itt az érdek­lődők. Az egyre gyarapodó gyűjtemény tulajdonosa Apsi­tos István, aki 1993-ban kapta kis múzeumának első darabját, egy 1950-ben gyártott Orion tí­pusú néprádiót. A legrégebbi tárgy egy fadobozos, Telefun­ken típusú, Budapesten gyár­tott rádió. (MTI) Vojtech Kondrót verseskönyvéről Teljesen igaza van Karol Wlachovskýnak, aki ihle­tett bevezetőt írt Vojtech Kondrót legújabb verses­könyvéhez: a költő „nem akart nagy panorámát nyújtani.Valami különle­geset és megismélhetet­lent kínál: költői élményt, műfordítói élményt." E. FEHÉR PÁL A „Zostaňte v tejto básni" 42 magyar vers tolmácsolását kí­nálja a szlovák olvasónak, abból a 30 ezernyi verssorból nagyjá­ból egy ezret, amit eddig Kondrót lefordított. Meg is írja: könyvecskéjének lehetne az is az alcíme: „legkedvesebb mű­fordításaim". És ez igaz is. És én sem tévedtem, amikor nem an­tológiának, vagy műfordításkö­tetnek jelöltem meg e könyv műfaját, hanem Kondrót önálló verseskötetei közé soroltam. S engedjenek meg egy kis kité­rőt... Babits Mihálynak van egy Heine-átköltése, amelyet a szi­gorú és tudós elvek alapján for­dító költő nem műfordításai, ha­nem önálló versei közé sorolt. Vas István pedig azt írta erről az áttöltésről, hogy bárha a szó­szerinti hűségtől messze elru­gaszkodott Babits, de Heine da­lainak számtalan fordítása kö­zül éppen ez a Babits által meg­valósított hűtlen hűség tolmá­csolja igazán a német poéta va­lóságos hangvételét, igazi szán­dékát. S ugyancsak Babitstól származik az a bonmot, hogy a legszebb magyar vers Shelley költeménye, az ,,Óda a nyugati szélhez" - Tóth Árpád fordításá­ban. Tehát a műfordítás és a köl­tészet közötti határok átjárha­tók, nem is határozhatók meg szigorúan: egy-egy kivételes esetben a műfordítás szükség­szerűen másodlagos teljesítmé­nye eredetivé lesz. S ez nem is magyar sajátosság: gondoljunk csak arra, hogy Karel Čapek ne­vezetes Apollinaire-átköltése, az „Égöv" - mi, magyarul Rad­nóti szövegezésében ismerjük ­miként termékenyítette meg a XX. század első felének ú[ cseh líráját, holott, ugyebár, Capek nem is tartotta magát költőnek. (Pedig az volt: minden újság­cikkének minden sorában, u­gyanúgy, ahogy Kosztolányi...) Kondrót Vajda János remeké­vel, a „Húsz év múlva" szlovák szövegével nyitja új kötetét, majd a század klasszikusai után kortársait, ifjabb és idősebb kortársait szólaltatja meg. Ady­tól Nagy Lászlóig tart az első névsor, Károlyi Árnytól Tóth Lászlóig a második. Külön érté­kelem, hogy Kondrót magyar irodalmi látomása - egységes. Nem ér véget az országhatárok­nál, hiszen tudja: a magyar poé­zis megbonthatatlan. Ő pedig magyar költők szavait kérte köl­csön, hogy szlovák verseiben élete egyik legnagyobb élmé­nyét megfogalmazhassa. Egy­szer már írt Tóth Árpád tátrai Vojtech Kondrót magyar irodalmi látomása - egységes. verseinek motívumaira saját költeményt. Most kölcsönkért magyar poétáktól, holt és élő barátoktól képeket és szavakat, hogy szlovák versekben el­mondja magyarság-élményét. Harminc esztendő munkájának összegzése ez a műfordítás-vá­logatás és ezért egységes. A köl­tőben e három évtized alatt egy­séges látomás született, melyet új és új átköltései erősítettek meg, színeztek át, gazdagítot­tak belülről. Ez a költő legsze­mélyesebb élménye: egy közös hazáról vall, amelyben nem a politikusok indulatai, érdekei, számításai, hanem a humanitás tiszta ereje, a költők szava a döntő. Ezért nemesedik ez a Kondrót-kötet a szlovák poézis birtokává, miközben, persze, felmérhetetlen szolgálatot tett a magyar költészetnek is, és így lesz a műfordítás - eredeti telje­sítménnyé. Természetesen nem állítom, hogy Kondrót mellékesnek te­kintené a filológiai hűséget. Ez valótlanság lenne. S több koráb­bi kötetében úgy bizonyította ezt, hogy saját változata mellett a korábbi fordításokat is közölte egy-egy jelentősebb költemény esetében. Ebben a sajátos költői versenyben nem győztes akart lenni, hanem a műfordítás lehe­tőségeit akarta megmutatni, hogy a hűség és a hűtlen hűség miként fér meg egymás mellett. Kondrót gondos tolmács és igazi költő. Ez a két dolog nála elvá­laszthatatlan. De azért ne keressen ebben a kö­tetben senki irodalomtörténeti rendszerességet. (Legalábbis abban az értelemben, ahogyan Emil Boleslav Lukáč 1976-os an­tológiájában, a „Spoveď Duna­ja"-ban ezt megtalálhatja...) De aki érezni akarja a magyar köl­tészet erejét és igazi üzenetét - az lapozza fel Kondrót szlo­vák-magyar verseskönyvét. A közös történelmi élményt és a poézis egyetemességét egyaránt megtalálhatja benne. (Vojtech Kondrót kötetét a Magyar Köz­társaság pozsonyi Kulturális In­tézete támogatásával az AB­ART Kiadó gondozta.)

Next

/
Thumbnails
Contents