Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1997-02-26 / 48. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 555. P A NO RÁ MA F FL A kis nyelvekről nyilatkozik Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Milyen Európa formálódik? Glatz Ferenc történész hosszú évek óta foglalkozik behatóan a közép-európai kis nyelvek megmaradásának történelmi és távlatos összefüggéseivel. Ezek a kérdések napjainkban, az európai integráció korában fölöttébb időszerűek és izgalmasak. SZILVÁSSY JÓZSEF Elnök úr, az év elején nagy visszhangot váltott ki az a rádiónyilatkozata, amelyben a közép-európai kis nyelvek megmaradásának esélyeiről beszélt. Mi volt nyilatkozatának legfontosabb gondolata? Történészként és a volt szocialista országok európai integrációját tárgyaló bizottság tagjaként egyre gyakrabban teszem föl azt a kérdést, hogy kinek az Európája lesz a fokozatosan egyesülő kontinens. A lélekszámot tekintve nagy nyelvek, tehát az angol, a német, francia, az olasz és a spanyol kultúra Európája alakul ki, vagy pedig megtalálják benne a helyüket az úgynevezett kis nyelvű kultúrák is. Ha ugyanis eltűnnének a kis nyelvi kultúrák, akkor valójában nem lesz többé Európa, és ez tragikus szellemi elszegényedést jelenthet, hiszen az etnikai, kulturális, vallási és szokásrendi sokszínűség jelenti az európaiság lényegét. En mindig is azt támogattam, hogy a kontinensnek olyan integrációs formát kell találnia, amelyik ezt a sokszínűségét megőrzi, éspedig nemcsak az egész kontinens országai között, hanem egy-egy államon belül is, mert etnikai, nak és távlatainak a kérdésköre? Azért, mert a térség nemrég szabadult ki a szovjet hatalmi befolyás alól, amelynek egyik jellemzője a lehető legnagyobb elzárkózás volt. Közép-Európa végre nyitott lett, most kerül be a világpolitikai integrációba, méghozzá olyan világba, amely az informatikai forradalom korát éli. Új szaktudományok születnek, ezernyi új kifejezéssel, ezért a közép-európai kis nyelvek a reformkor óta a legnagyobb kihívás előtt állnak: képesek-e úgy korszerűsödni, hogy az anyanyelvi kultúra - beleértve az elnevezésrendszert, a szaktudományos fogalmakat, szakszótárakat - az oktatásban és minden téren világszínvonalú legyen. A világon és Európában is egyre inkább az angol a kommunikáció, ezen belül az informatika nyelve is. Ez a tény mennyire befolyásolja a kis nyelveket? Egy bizonyos határig természetes jelenség az angol térhódítása. Ám ha olyan áldatlan helyzet alakulna ki, mint a középkorban, amikor csak a latin jelentette a műveltséget és a kommunikációt, tehát ha most ebbe a szerepbe az angol vagy vele együtt néhány más nyelv kerülne, akkor a magyar, a szlovák, a román és más nyelvkultúra valamiféle szubkultúrává süllyedne, és a mai szinten nem maradna fenn a XXI. században. Ezt a kihívást ismerték föl szlovák barátaim, s igyekeznek védeni és korunk kihívásainak megfelelően gyarapítani anyanyelvüket. Nekünk, magyaroknak ugyanez a ... ez tragikus szellemi elszegényedéstjelenthet, hiszen az etnikai, kulturális, vallási és szokásrendi sokszínűség jelenti az európaiság lényegét. ^ vallási vagy más kisebbségek minden európai országban élnek. Miért éppen napjainkban vetődik föl a kis közép-európai nyelvek megmaradásáfeladatunk, és Széchenyi kora óta nem néztünk szembe nagyobb kihívással. Csakhogy ezek a szlovák törekvések a mi anyanyelvünket akarják kiszorítani a közéletből, és minden hangzatos nyilatkozat ellenére a szlovák nyelvtörvény sérti a szlovákai magyarság alkotmányos jogait. Említett rádiónyilatkozatomban is kijelentettem, hogy a szlovák lami törekvések semmiképpen sem egyeztethetők össze az európai elvekkel. A kölcsönös konszenzus keresésében, kimunkálásában a vv ••• Nyugat-Euró* * pában nem a többség uralkodását segítik a kisebbséggel szemben, hanem az állampolgárok egyetemes érdekeit tartják szem előtt. ^ (Somogyi Tibor felvételei) nyelvtörvény ostobaság. Sosem tudnám törvénnyel ráerőltetni a baranyai sokác nénire vagy a békési szlovákra a magyart. Miniszterként én kértem meg Mária Jakabovát, hogy szlovákul interpelláljon az Országházban. Ugyanilyen szakmai és ekölcsi jogon ítélem el a szlovák nyelvtörvényt. A kis nyelvek védelmét, így a szlovákét és a magyarét, nem törvényekkel kell szavatolni. A törvények Nyugat-Európában nem a többség uralkodását segítik a kisebbséggel szemben, hanem az állampolgárok egyetemes érdekeit tartják szem előtt. Ott etnikai vagy vallási többséget preferáló törvényeket nem hoznak, hanem éppen ellenkezőleg: a másságot, a kisebbséget védik. Egyébként vallom, hogy minden európai országnak - Magyarországnak is - szigorú önkritikával felül kell vizsgálnia, lehetővé teszi-e valamennyi adófizető polgára számára etnikai, vallási vagy más életének teljes megélését. Ilyen felülvizsgálat után ma még talán egyetlen közép-európai ország mérlege sem lenne egyértelműen kedvező... Ebben a térségben a nemzetek szállásterülete sosem volt azonos az állami, vagyis a területi és közigazgatási határokkal. Sok tragikus példa igazolja, hogy nem a határok megváltoztatása a megoldás, hanem olyan államrendszer létrehozása s olyan törvénykezési jogszabályegyüttes kimunkálása, amely minden anyanyelvi kultúrát és szokásrendet intézményesen véd. Tehát nem a többség jogait biztosítja a kisebbség felett, hanem konszenzust teremt a többség és a kisebbség között. A nemzetálkultúra, az európai műveltség sokat segíthet. A közép-európai kormányok abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy gazdasági és szociális gondjaikat a kultúra és a tudomány támogatására szánt költségvetési pénzek megnyirbálásával igyekeznek enyhíteni. Két dolgot kell tisztáznunk. Az egyik az, hogy a lélekszámban kis nyelvi kultúráknak a fenntartása sok pénzbe kerül. Többe, mint az angoloknak vagy a németeknek. Ha nem lesz sok kiváló iskolánk, akkor nem lesz versenyképes magyar, szlovák, román műszaki értelmiségi, anyanyelvi kultúra és művészet. A másik tény pedig az, hogy a fejlett országokban már jól tudják, a legjobb befektetés a humán tőke. Csak nálunk él még az a pártállami rögeszme, hogy először a gazdaságot kell rendbe tenni. Különben is egyeden kormány sem tudja önmaga a gazdaságot rendbe hozni. A mindenkori kormány feladata világosan felismerni és érvényesíteni a stratégiát, vagyis milyen intézmények, milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy a mai világgazdaságban idejöjjön a tőke beruházni. Ha a nemzetközi tőke úgy látja, hogy egy országban a politikai helyzet bizonytalan, ha bármilyen kisebbséggel rosszul bánnak, a humánpolitikai dolgokkal bajok vannak, akkor azt az államot messzire elkerüli. Ezért kell az emberi és a társadalmi viselkedésnormákat európai szintre emelni, s ebben a folyamatban a kultúrának, a műveltségnek döntő szerepe van. S ezért is vallom, hogy a kultúra és a tudomány támogatása megmaradásunk stratégiai kérdése. Mečiar az alkotmánybírósághoz fordul Az államfő és a magyar politikusok találkozója Jóváhagyta a jegybank Nem történhet meg ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia OECD-be történő felvételének veszélyeztetésével indokolta tegnap Jozef Šesták külügyi államtitkár, hogy a kormány miért kéri fel az állajjifőt a pénzintézetek privatizálásának befagyasztására vonatkozó törvény visszaadására. Šesták meg nem nevezett magas rangú OECD-hivatalnokok véleményének, illetve OECD-bizottságok javaslatainak tolmácsolásával próbálta cáfolni azt az ellenzéki felvetést, hogy nem a bankprivatizáció volna az ország felvételének egyetlen és legfontosabb akadálya. Az újságírói kérdések megválaszolását Jozef Šesták azzal vetette el, hogy ő nem pénzügyi szakember. Magda Pospíšilová, a miniszterelnök szóvivője ezzel összefüggésben közölte: a Nemzeti Bank tanácsa még a múlt héten jóváhagyta a négy legerősebb, még állami kézben lévő pénzintézet privatizálását. A jegybank elnökének a napokban kellene ismertetnie e döntést. Magda Pospíšilová nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy az ellenzéki politikusok Vladimír Mečiar hétfői nyilatkozatára reagáltak, amelyből az ellenzék azt hámozta ki, hogy a kormány esetleg megakadályozná a népszavazás lebonyolítását. A miniszterelnök szóvivője közölte: a kormányfő csak azt mondta, hogy a kormány megteszi, amit tennie kell, de alkotmányt nem fog sérteni, bármilyen utasítást kapjon is az államfői hivataltól. A miniszterelnöki szóvivő utalt arra, hogy Vladimír Mečiar az alkotmánybírósághoz fordul annak felülbírálásáért, vajon összhangban van-e az alaptörvénnyel a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazás kiírása. (gágyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az államfő és a Magyar Koalíció találkozóján szót ejtettek Vladimír Mečiar rádiónyilatkozatáról is. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy az állami hivatalnokok ignorálni fogják a közvetlen államfőválasztást. Az MK politikusai nem hiszik, hogy ez valóban megtörténhetne, mivel a népszavazás törvényességéhez nem férhet kétség. Tart a sztrájkkészültség a Jókai Színházban Pénteken döntenek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A Jókai Színház alkalmazottainak tegnap kellett volna eldönteniük, hogy csatlakoznak-e a szlovákiai színházak figyelmeztető sztrájkjához. Mokos Attilától, a színház megbíRÖVIDEN Čarnogurský a népszavazásról Pozsony. „Az összegyűjtött aláírások alapján a kormánynak kötelessége megszervezni a népszavazást. Ellenkező esetben a Btk. értelmében a népszavazás meghiúsítása miatt eljárás indítható tagjai ellen" - nyilatkozta Ján Čarnogurský, a KDM elnöke a kormányfő kijelentésére reagálva, hogy „a kabinet nem kíván erről a kérdésről népszavazást rendezni". (TA SR) Közvetlen kormányfőválasztás Pozsony. Vladimír Mečiar miniszterelnök hétfőn kijelentette: nemcsak az államfő közvetlen megválasztása képzelhető el, hanem a miniszterelnöké is, mint például Izraelben. Ernest Valko alkotmányjogász ezzel kapcsolatban a Twist Rádióban elmondta, hogy a közvetlen kormányfőválasztás ugyan alkotmánymódosítást igényel, de megvalósítható, csak megfelelő politikai szándék kell hozzá, (ú) Támogatnák a színészsztrájkot Pozsony. A szakszervezeti konföderáció támogatja a színházak eddigi lépéseit, és támogatja majd az eseüeges sztrájkot is - derült ki az elnökség állásfoglalásából. Eszerint a feszült helyzet azért alakult ki, mert a kulturális tárca nem bocsátkozott párbeszédbe a színházakkal. A konföderáció szerint az érdekegyeztető tárgyalások felfüggesztésével a kormány tovább élezte a társadalomban kialakult feszült helyzetet. (TA SR) Jan Stráský is felelős? Besztercebánya. „A cseh turistát cserben hagyó csoport tagjai közt ott volt Jan Stráský prágai egészségügyi miniszter is" mondta hétfőn Igor Širka kerületi rendórparancsnok. Tegnap azonban már azt nyilatkozta, hogy mindez egyelőre nem bizonyított. A 35 éves Ľubomír Kvasnička kimerülés és kihűlés következtében vesztette életét a Nagy-Fátrában. (TA SR) Jövőre kezdődik a metróépítés? Pozsony. A fővárosi önkormányzat szándéka szerint 1998. május 31-éig szeretnék megkezdeni a pozsonyi metró első szakaszának építését, az első vonal Ligetfalut kötné össze a belvárossal. Ez év szeptemberéig kell elkészülni az első szakasz részletes tervének. (TA SR) Tűz a vasműben - károk nélkül Kassa. Vezetékhiba miatt acetilénszivárgás történt tegnap a vasműben. A gyúlékony anyag délelőtt 9 óra körül tüzet fogott. A lángokat azonnal eloltották; a gyors beavatkozásnak köszönhetően szinte semmilyen anyagi kár nem keletkezett, és senki sem szenvedett sérüléseket. (TA SR) Kié lesz a kettes csatorna? Pozsony. Ján Ľupták, a munkásszövetség elnöke ellenzi az SZTV 2 privatizálását, de ha mégis sor kerül rá, reméli, hogy hazai társaság tulajdonába kerül. Ľupták szerint ennek akadályát az anyagiak jelenthetik, hiszen a sugárzás milliárdokba kerül. A Twist Rádió értesülése szerint a csatornát valószínűleg a Koliba filmstúdió és a VTV magántelevízió közösen kapja meg. A VTV igazgatója cáfolta ezt. Mint ismeretes, a Markíza Televízió tulajdonosa már jelezte szándékát, hogy privatizálná a csatornát. (TA SR; ú) Szerződés a magánorvosokkal Pozsony. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke és Eduard Hostýn, az Általános Egészségbiztosító igazgatója szerződést írt alá a magánpraxist folytató orvosok által nyújtott ellátás költségeinek a megtérítéséről. (TA SR) A Magyar Koalíció egyeztető tanácsa az unióról Jogsegély szülőknek és pedagógusoknak A nemzetközi ellenőrzés lehetőségével is számolnak, ám erről még nincs kikristályosodott álláspont. A tanácskozáson a bankprivatizációt megakadályozó törvénymódosítás újratárgyalásának kérdése is szóba került. Az MK vezetői közölték: akkor sem támogatják a bankok privatizálását, ha a törvénymódosítást bizalmi szavazáshoz köti a kormány. (horváth) zott igazgatójától megtudtuk: nem határoztak, mert betegség miatt több alkalmazott nem jelent meg. Miután újabb döntés nem született, így a színházban tovább tart a sztrájkkészültség. A következő gyűlést pénteken tartják, (km) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Együttélés központi irodájában ülésezett tegnap a Magyar Koalíció egyeztető tanácsa. Miként azt Duka Zólyomi Árpád alelnöktől megtudtuk, a három párt elnöke és alelnökei megvitatták a kétnyelvű bizonyítványok betiltása nyomán kialakult helyzetet, és értékelték a korábbi állapotok visszaállítása érdekében folyó aláírásgyűjtést. A koalíciós tanács úgy határozott: megszólítja a pedagógusokat, iskolaigazgatókat és szülőket, hogy forduljanak a három magyar párt központi irodájához. A pártok jogászai megfelelő tanácsokkal látják el őket. Megbízzák továbbá az MK oktatási szakcsoportját, hogy a várható fejleményeket tekintetbe véve március 15-éig vázolja fel a szükséges lépéseket. Az oktatási szakcsoport beszámolója szerint eredményesen folyik az oktatási törvény tervezete és a kétnyelvű bizonyítványok betiltása ellen indított tiltakozó akció. A koalíciós tanács értékelte a közvetlen államfőválasztás érdekében folytatott aláírásgyűjtés eredményeit is. A három magyar párt eddig több mint hetvenezer aláírást gyűjtött össze, ám ez az adat még nem végleges. A NATO-referendum tekintetében a három magyar párt között egyelőre csak az első kérdés megítélésében van konszenzus. Valamennyien azt javasolják választóiknak, hogy igennel szavazzanak a tagsággal kapcsolatos kérdésre. „Idő előtti lenne egy végső konszenzusról beszélni. Ehhez még visszatérünk" mondta Duka Zólyomi. A tegnapi ülésen ismét terítéken volt az unió kérdése. A résztevők megegyeztek abban, hogy március 4-én a három párt 15 tagú csoportja megkezdi a témával kapcsolatos politikai vitát. Az ENSZ kisebbségi munkacsoportjának ülésén háromtagú küldöttséggel képviseltetik magukat a magyar pártok, (horváth)
