Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-22 / 44. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 517. Sport - hirdetÉs e 517 Négy hónap és négy nap után ismét együtt. Gyepes Ottó és édesanyja a repülőtéren. (TA SR-fotó) Az ingusföldi fogságból egy héttel ezelőtt kiszabadult Gyepes Ottó hétfőn befekszik a nyitrai kórházba Álmában bilincs van a kezén Gyepeséknél Alsóbodokon lassan-lassan visszazök­ken az élet a rendes kerék­vágásba. VRABEC MÁRIA A rokonok, újságírók és is­merősök még egy héttel Ottó szerencsés hazatérése után is egymásnak adták a kilincset, úgyhogy meghitt családi együtt­létekre alig maradt idő. A meg­viselt édesanya arcáról öröm su­gárzik. Csak a tekintetével simo­gatja a fiát, amikor az - ki tudja, hányadszor már - újra belekezd az elmúlt hónapok eseményei­nek felelevenítésébe. „Csaknem minden éjszaka arról álmodom, hogy ott fekszem a matracon bilinccsel a kezemen. Nagyon örülök, amikor felébre­dek. Néha szinte félálomban is csodálkozom azon, hogy meg­fordulhatok az ágyban. Ótt erre nem volt módom, mert két tár­samat - Rigó Imrét és Jaroslav Lenčešt jobbról, illetve balról hozzám bilincselték. Sokan kér­dezték, nem fordult-e meg a fe­jünkben a szökés gondolata. De­hogynem, mindennap foglal­koztunk vele, de nem mertük megtenni. Hová szöktünk volna olyan országban, ahol hatvan­két terrorista csoport harcol ­egymással is és az egész rendőrség korrumpálódott? Meg aztán az őreink is azzal nyugtattak, hogy két-három na­pon belül szabadulunk - gon­doltuk, nem érdemes kockáztat­ni." Rettentően sivárak voltak a nap­jaik. Most, hogy a fiatalember visszagondol, úgy tűnik föl előtte az egész, mint egy vég nélküli kártyaparti. „Nem tud­tuk, milyen nap és hány óra van, soha nem történt semmi, a leg­nagyobb esemény az ételhozás pillanata volt. Kártya, sakk, tor­na, evés, alvás, torna, sakk, kár­tya... Nem is csodálkozom, hogy őreinknek is az agyukra ment az unalom, és kártyáztak, később már beszélgettek is velünk. Az egyikük elmondta, hogy muzul­mánok, de mivel most az elrab­lásunk miatt bűnben élnek, még arra sem méltók, hogy imádkoz­zanak. A kiszabadulásunk után állítólag vezekelniük kell. Soká­ig nem hittük el, hogy váltságdí­jat követelnek értünk, azt hit­tük, politikai okokból tartanak fogva. November 12-én egy erdőbe hurcoltak azzal, hogy ki­váltottak bennünket. Amikor több órányi várakozás után sem történt semmi, teljesen feladtuk a reményt - azt hittük, hogy ott­hon már lemondtak rólunk. Az­tán február 11-én este elvitték Járót - meg voltunk győződve róla, hogy figyelmeztetésül először ót ölik meg, utána pedig mi következünk. Két nap telt el szörnyű bizonytalanságban. Még akkor sem mertük elhinni, hogy elérkezett a szabadulás órája, amikor február 14-én, pénteken bennünket is elvittek. A sofőr, aki a határra szállított ­ő lehetett a közvetítő -, azt mondta, hogy a török konzul vár ránk egy házban, és ő fog elkí­sérni a karabulaki bázisra. Amíg nem láttuk meg az ismerős épü­leteket, az autóban ülve sem szűnt meg halálfélelmünk. Ahogy szembejött velünk Jaro, aki már két napja ott volt, mind­hárman sírva fakadtunk." Amikor pénteken reggel hat óra­kor Gyepes Ottó hazatelefonált Karabulakból, otthon nem volt kinek felvenni a telefont. Az édesapját már hajnali négykor értesítette a vállalat vezetősége a jó hírről. Az rögtön felhívta a feleségét, aki éjszakai ügyeletes volt a kórházban, majd szép sor­jában végigtelefonálta az egész rokonságot. Akinek pedig nincs telefonja, azt meg elment feléb­reszteni. Ottó csak a nagybátyjá­val tudott beszélni, de addigra már az egész faluban fu­tótűzként terjedt a hír, hogy ki­Reméli, hogy eljön majd az az idő is, amikor a történtek nagyon tá­volinak, szinte hihetetlennek fognak tűnni... (A szerző felvétele) szabadult. Este öccse, Péter is megérkezett Poprádról az ala­kulatától. Ekkor szerzett tudo­mást a történtekről. így a re­pülőtéren már az egész család üdvözölhette a hosszú rabság­ból hazatérő fiút. Csak az ünne­pi lakoma maradt - az édesanya nagy bánatára - érintetlenül, Ottó mindössze egy banánt volt képes elfogyasztani. Azóta is legszívesebben csak gyümölcsöt eszik. Nem csoda - az őrök nem sokat törődtek az egészséges táplálkozással, a vizet is szinte cseppenként mérték nekik. Gyepes Ottó hétfőn három nap­ra általános kivizsgálás céljából befekszik a nyitrai kórház fertőző osztályának külföldi be­tegségekkel foglalkozó részlegé­re. Utána még néhány hétig be­tegszabadságon lesz. Az egy­hangú étrend miatti négy hóna­pos nélkülözés, a mozgáshiány és - főként - az állandó stressz bizonyára nem múlt el nyomta­lanul. Az építővállalat vezetősége ígé­retet tett arra, hogy a fogságban töltött időre is kifizetik mindhá­rom dolgozó teljes bérét, és va­lamennyiüknek itthon találnak munkát. Külföldi munkáról ­érthetően - már hallani sem akarnak, Ingusföldet pedig leg­szívesebben a térképről is kitö­rölnék. „Sokat gondolkoztam a négy hó­nap alatt azon, hogy vajon fo­gok-e még valamikor normáli­san, emberi körülmények között élni - mondta búcsúzóul Ottó. ­Remélem, eljön majd az az idő is, amikor ez az egész nagyon tá­volinak, szinte hihetetlennek fog tűnni, és nem tér vissza min­den gondolatom abba az elha­gyott házba." ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A NAP kel 06.48 - nyugszik 17.23 órakor. A Hold kel 17.41 - nyugszik 06.32 órakor. A Duna vízállása: Pozsony: 320, változatlan; Medve: 190, változat­lan; Komárom: 150, apad; Párkány: 175, változatlan. Túlnyomóan borult lesz az égbolt, délen felszakadozhat a felhőzet. A délutáni hő­mérséklet 4 és 8 fok között, délen 10, keleten 2 fok körül alakul. Az élénk nyugati, északnyugati sze­let a hegyekben viharos lökések kísérhetik, ezért lavinaveszély áll fenn. Vasárnap és hétfőn jobbá­ra napos idő lesz. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 2 és mínusz 6 fok között, délen 0 fok körül, a legmaga­sabb nappali 4 és 8 fok között, Nyugat- és Közép-Szlovákia déli részén 10 fok körül várható. Északon to­vábbra is ked­vezőtlen ma­rad a frontha­tás. Az ország többi részén az időjárás nagyobbrészt pozití­van befolyásolja a közérzetet. Ez főként a szív- és érrendszeri be­tegségekben szenvedőkre vo­natkozik. Az időjárás ma is pa­naszokat okozhat a mozgásszer­vi betegségekkel küszködők ese­tében. Nem enyhülnek a reumás betegek fájdalmai sem. Nagy a vérnyomás emelkedésének és depresszió kialakulásának az esélye. Nem javul az alacsony vérnyomásúak közérzete sem. NAGYKÜRTÖS KOMÁROM Befejeződtek a pedagógiai napok A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének területi vá­lasztmánya február 15-20-án már második alkalommal ren­dezte meg a Komáromi Pedagógiai Napokat. A rendezvényen a budapesti Ranschburg Jenő a tanulászavarokról beszélt. Előadások hangzottak el a személyiségfejlesztésről, továbbá a magyar irodalomról, a néphagyományoknak a nevelésben va­ló felhasználásáról és a honfoglalásról, (ka) Brit vendégek a városházán Pásztor István polgármester szerdán délután a városházán fo­gadta Rachel Cooper pozsonyi brit nagykövethelyettest és Mara Meierst, a brit nagykövetség közép-európai osztályának főmunkatársát. A találkozón az önkormányzatok helyzetéről, valamint a magyarok és a szlovákok együttéléséről esett szó. A polgármester elmondta: az önkormányzat az idegenforga­lom fellendülésétől várja a város gazdasági helyzetének ja­vulását. (km) Bugár Béla lakossági fórumon Nagy Gézának, az MKDM Komáromi Területi Választmánya elnökének a tájékoztatása szerint február 26-án a választmány és a mozgalom helyi szervezete az egészségügyi központ (Szé­na tér 6.) nagytermében lakossági fórumot rendez. A vendég Bugár Béla, az MKDM elnöke, parlamenti képviselő lesz. (cza) Gépkocsik helyett konténerek A lovas rendőrök munkájához hozzátartozik a paripák gondo­zása is. A képen: Marika Urbanová, a pozsonyi városi rendőrség tagja lovát eteti. (TA SR-fotó) Hazaszállították a felnégyelt férfit Lezárta az ügyészség a január végén felnégyelve talált ukrán férfi esetét. Mint ismeretes, a már bomlásnak indult holttestre a városi autóbusz-pályaudvar melletti elhanyagolt területen bukkantak rá. A vizsgálat során kiderült, hogy a szörnyű gyil­kosságot nem egy, hanem két ukrán férfi követte el. Időköz­ben mindketten visszatértek hazájukba. Mivel a nyomozás során újabb tények nem merültek fel, a vizsgálati anyagot átadták az ukrán hatóságoknak, és a holttestet is hazaszállí­tották. (t-k) Parkolási gondokkal küszköd­nek Nagykürtösön a Božena Némcová utcában lakó gépko­csi-tulajdonosok. A mellékelt fénykép tanúsága szerint nem is csoda. A parkolásra kijelölt hely egy részét ugyan szintén négykerekű alkalmatosságok foglalják el - ám nem járgá­nyok, hanem szemeteskonté­nerek. (bgy) A szerző felvétele MÜNCHENT BECS 11 LISSZABON f 18 J TUNISZ 19

Next

/
Thumbnails
Contents