Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-22 / 44. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 10. Megalakul a VMDP Szenttamás. Szombaton tartja alakuló ülését a Vaj­dasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), jelentette be a kezdeményező bizottság nevében Ágoston András, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének (VMDK) múlt év decembe­rében leváltott elnöke. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a vajdasági magyar politikai színtéren minél előbb valós több­pártrendszerjöjjön létre, hogy az egyre inkább ré­tegződő, és ugyanakkor atomizálódó magyarság demokratikus úton tárhas­sa fel, fejezhesse ki és kép­viseltesse is közösségi ér­dekeit. (MTI) Cimoszewicz Brüsszelben Brüsszel. Wlodzimierz Ci­moszewicz lengyel minisz­terelnök- Javier Solana NATO-főtitkár társaságá­ban tegnap délelőtt látoga­tást tett a szövetség brüsszeli központjában. A tagországok nagyköveti ta­nácsa előtt mondott beszé­dében Cimoszewicz leszö­gezte: „büszként kijelent­heti", hogy országa teljesí­tette az összes szövetségi tagsághoz szükséges felté­telt, és arra számít, hogy a tagságra hívandó államok között lehet. (MTI) Kormányfőcsere történt Észak-Koreában: a 73 éves eddigi alelnök, Hong Szong Nam lett a KNDK ügyve­zető kormányfője, Kong Szong Szánt váltotta fel. ČTK/AP Haider és a külföldiek Bécs. A Jörg Haider vezet­te Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint Ausztriában csak olyan cégeknek kelle­ne állami és önkormányza­ti megbízatásokat adni, amelyek nem foglakoztat­nak „EU-tagországon kí­vülről származó külföldie­ket". Karl-Heinz Grasser szabadságpárti karintiai önkormányzati tanácsos máris kiadott egy helyi ren­deletet, miszerint ottani építkezéseken nem dolgoz­hatnak külföldiek. (MTI) Gránáttal lőtték az SFOR-t Zágráb. Péntekre virradó­ra rakéta páncéltörő grá­náttal (RPG) megtámadták az SFOR Mostarban járőröző spanyol egységei­nek két páncélozott járművét - jelentette be szarajavói sajtóértekezle­tén Tony White, a nemzet­közi erők szóvivője. Solana NATO főtitkár élesen el­ítélte az akciót, amely az első közvetlen támadás a nemzetközi békeerők Boszniába vezényelt egy­ségei ellen. (MTI) Amerikai tanácsadók Szlovákia esélyeiről Még nem zárult be a NATO kapuja ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A külügyminisztéri­umban folytatott megbeszélés után tegnap Stephen Biegun és Elisabeth Wilson, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tanácsadója a parlamenti pár­tok képviselőivel tárgyalt. Az amerikai vendégek egyetlen kérdés iránt érdeklődtek: mit szándékozik tenni Szlovákia a NATO-tagság elnyerése érdeké­ben. Villásreggelijük során, me­lyet Ján Čarnogurský, Eduard Kukán, Peter Weiss, Petőcz Kál­mán és František Sebej társas­ágában fogyasztottak el, a la­kosság véleményéről is tájéko­zódtak. Petőcz Kálmán a Ma­gyar Koalíció nevében közölte: a szlovákiai magyarok politikai képviseletükhöz hasonlóan egyértelműen NATO-pártiak, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar ajkú lakosság és politikai képviselete szem előtt tartja Szlovákia érdekeit. Az amerikai szakértők kíváncsiak voltak, miként sülhet el a refe­rendum. „Azt mondtuk, teljes erővel részt veszünk a kam­pányban, hogy mindenki érte­sülhessen a közös európai vé­delmi és biztonsági rendszer előnyeiről" - nyilatkozta la­punknak Petőcz. A vendégek elmondták: az Egyesült Államok intézményei, illetve diplomáciai testülete ré­vén minden segítséget megad Szlovákiának, hogy színvonalas tájékoztató kampányt folytat­hasson. Kérdésünkre, vajon az amerikaiak mekkora esélyt ad­nak annak, hogy Szlovákia is meghívást kapjon a madridi csúcstalálkozóra, Petőcz a kö­vetkezőképpen válaszolt: „Szá­momra az derült ki a beszélge­tésből, hogy Szlovákia előtt még nem zárult be végérvényesen a NATO kapuja, sőt, több esé­lyünk van a tagfelvételre, mint a későn magához tért Romániá­nak. Ha a lakosság támogatja a belépést, a szlovák kormány pe­dig teljesíti a NATO által meg­szabott feltételeket, például a jogállam és a demokrácia tekin­tetében, meghívást kaphatunk a madridi csúcsra". Az amerikai szakértők tegnap találkoztak a DSZM képvi­selőivel is. A megbeszélésen a DU frakciójából kivált Anton Hrnko is részt vett. Imrich And­rejčák tájékoztatása szerint a vendégek értetlenségüknek ad­tak hangot a NATO-tagsággal kapcsolatos referendum máso­dik és harmadik kérdése miatt. Szlovákiai látogatásuk tapasz­talatairól jelentésben tájékoz­tatják az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságát, (horváth) Cseh-szlovák nyilatkozat a vagyonmegosztásról? A NATO-ból kimaradók számára garancia volna, hogy lesz második hullám Budapest kimarad az első körből? Pozsony gyakorlatias Brüsszel. Elképzelhető, hogy a NATO-bővítés első körében csak két országot, Csehországot és Lengyel­országot veszik fel, - állí­totta a belga hírügynökség NATO-diplomatákra hivat­kozva. MTI-JELENTÉS A jelentés szerint Magyarország politikai okokból a második kör­be szorul, azonban azt is sietett hozzátenni, hogy az észak-at­lanti szövetség katonai szak­értői öt ország felvételét szor­galmazzák, amelybe az említett három államon kívül Szlovénia és Szlovákia is beletartozna. Ez ugyanis összefüggő földrajzi egységgel szélesítené a szövet­séget, miközben lényegében 700 kilométerrel keletre tolná a határát. A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó forrás három fő okot sorol fel, amely miatt Magyaror­szág kimaradhat az atlanti tömb bővítésének első köréből. Az egyik, hogy szerinte Budapest még nem rendezte teljesen a magyar kisebbségek problémáit szomszédaival. A másik, hogy Romániában kiszámíthatatlan reakciókat válthatna ki, ha Ma­gyarországot felveszik a szövet­A magyar-tagság Romániában milyen reakciót válthatna ki? ségbe, de Romániát nem. A har­madik - és a diplomata szerint legfontosabb - érv az lenne, hogy a többi kimaradó számára a két országra korlátozott bőví­tés garancia lenne arra: lesz má­sodik szélesítési hullám. A jelentés mindezzel együtt emlékeztetett arra, hogy a hi­vatalos NATO-álláspont szerint nyáron Madridban egy vagy több országot hívnak meg a tagságra, és ezeket később jelö­lik ki. Az mindenesetre aligha vitatha­tó, hogy mind a tizenkét jelölt felvételére nem fog egy időben sor kerülni, mert a NATO nem bírná el taglétszámának hirtelen közel megduplázódását. A belga hírügynökség szerint a szövetség katonai szakértőinek körében széles az egyetértés, hogy a szerves földrajzi egysé­get alkotni képes öt országot egyszerre vegyék fel. Ezzel a Lengyelországba ékelődő kali­nyingrádi enklávét és a svájci­osztrák semleges zónát leszá­mítva egybefüggő, jóformán egyenes vonalú terület jönne létre, amelyet könnyebb megvé­delmezni. ČTK-JELENTÉS Pozsony. A szlovák külügymi­niszter nem zárkózik el attól, hogy Szlovákia és Csehország nyilatkozatban zátja le a szövet­ségi vagyon kérdésének rende­zését. Pavol Hamžík a cseh saj­tóirodának adott interjújában eléggé tartózkodóan reagált Václáv Klaus ilyen jellegű indít­ványára, aki a cseh-német nyi­latkozat mintájára valami ha­sonlót képzel el a szlovák-cseh kapcsolatokban is. A szlovák külügyminiszter szerint ezt mérlegelni kell és az áprilisra tervezett szlovák-cseh kor­mányfői találkozón a felek vá­zolhatnák a megoldást. „A va­gyonmegosztás kérdésén kívül nem látok más olyan problémát, amelyet le kellene zárnunk"­nyilatkozta Hamžík. ígérete sze­rint a szlovák fél pragmatikus lesz, s ha Prága ilymódon kíván­ja lezárni ezt a kérdést, akkor Pozsonynak nem lesz ellenveté­se. A szlovák fél valamiféle nul­laváltozatot tart kiindulópont­nak. Hamžík szólt arról is, hogy Szlo­vákia eddig hiába kérte Bonntól a nácizmus mintegy 13 000 ha­zai áldozatának kártalanítását, mert ezt a kérdést a német fél blokkolta arra hivatkozva, hogy előbb a cseh-német múlt után kell pontot tenni. Most, hogy ez megtörtént, Pozsony a-vele való tárgyalások megkezdésére vár. Hamžík a szlovák NATO-tagság esélyeiről hangsúlyozta: ha or­szága nem kap meghívót a júliu­si atlanti csúcsra, akkor ez an­nak lesz tulajdonítható, hogy „indokolatlanul kérdőjelezték meg Szlovákia felkészültségét a belépésre". Hamžík Szlovákia máig késő OECD-tagságával összefüggésben elmondta, hogy nincs tudomása halasztásról. Az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Szervezet felvételi feltételei elsősorban gazdasági, pénzügyi és banki liberalizációs intézke­désekkel kapcsolatosak. Jó úton haladunk, hogy eleget tegyünk az elvárásoknak, mondta. Nem mondott véleményt viszont Mečiar kormányfő azon állításá­ról, hogy az OECD a bankok ma­gánosítását is a feltételek közé sorolta volna. Támogatni kell Immár harmadik hónapja tart japán limai nagykövetségén a túszdráma. A fogva tartott emberek ál­lapota leromlott, sokuk magas vérnyomással, asztmával és legfőképpen depresszióval küszködik. A perui kormány képviselője négy nemzetközi közvetítő társaságában a követség melletti épületben ta­lálkozott a túszejtő Tupac Amaru szélsőséges gerilláival, a túszok elengedését azonban most sem si­került elérniük. ČTK/AP-felvétel Tom Lantos Románia NATO-tagságáról MTI-HÍR Brüsszel. A nyugati integráció irányában és a magyar kisebbség jövőjének rendezésében világos elkötelezettséget vállaló Emil Constantinescu Romániájának NATO-tagságát támogatni kell ­vélekedett tegnap Tom Lantos amerikai képviselő egy brüsszeli biztonságpolitikai konferencián. A kétnapos tanácskozást a stra­tégiai ügyekkel foglalkozó ame­rikai központ szervezte, a NA­TO- és az EU-bővítésre, illetve az európai-amerikai viszonyra he­lyezve a hangsúlyt.Tom Lantost a társelnök Zbigniew Brzezinski magyar származása és politikai pályafutása nyomán az európai­amerikai együttműködés jelké­péneknevezte. Brzezinski, aki az amerikai kormányzat egyik biz­tonsági tanácsadója, történelmi lehetőségnek minősítette a nem­zetközi integrációs szervezetek kibővítését a két kontinens kö­zötti viszony továbbfejlesztésé­ben is. Tom Lantos kijelentette: a NA­TO, amely a világháború után segített Nyugat-Európának, hogy újjáépítse önmagát, most ugyanezt tervezi Kelet- és Kö­zép-Európában. A magyar szár­mazású politikus arra figyel­meztetett, a mostani tagjelöltek érettségét nem a történelem, hanem a mai hozzáállásuk alap­ján kell elbírálni. A képviselő ki­jelentette, hogy magyarként is támogatja Románia NATO-tag­ságát, mert annak új vezetése tanújelét adta integrációs és de­mokratikus elkötelezettségé­nek. Több mint húszévi kongresszusi pályafutás után visszavonul a 75 éves John Glenn szenátor, az első amerikai űrhajós. 35 évvel ezelőtt, 1962. február 20-án kerülte meg háromszor a Földet a „Barátság 7" űrhajó kabinjában. Egy csapásra ismertté vált, és 1974-ben Ohio színeiben beválasztották a szenátus­ba. Azóta háromszor szavaztak neki bizalmat, de jövőre nem szándékozik újraindulni a szenátori man­dátumért. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents